Óvodák, Tanügyigazgatás, Uncategorized, , ,

A tanfelügyeleti ellenőrzés új típusa, a komplex ellenőrzés

A nevelési-oktatási intézményekben lefolytatható szakmai ellenőrzések szabályait a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet határozza meg, amelynek előírásai alapján 2015-ben az intézményekben megkezdődött a pedagógusok, az intézményvezetők és az intézmények tanfelügyeleti ellenőrzése. Az elmúlt hét év során így érintett szereplőkként módunkban volt megismerkedni a tanfelügyeleti ellenőrzés folyamatával, munkamódszereivel, a tanfelügyeleti ellenőrzések különböző típusaival és az ellenőrzés nehézségeivel, képet kaphattunk a tanfelügyeleti ellenőrzések eredményességéről is. A kormányzati tapasztalatok szintetizálását követően azonban a jogalkotó új tanfelügyeleti ellenőrzési típust vezetett be a komplex ellenőrzés jogszabályba iktatásával. A komplex ellenőrzés fogalmát és feladatát az oktatásért felelős miniszter a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet új 58/A. alfejezetében a 152/A.-152/M. §-okban írta elő. A fenti EMMI rendelet ennek megfelelő módosítását a 37/2021. (VIII.31.) EMMI rendelet 13. §-a tartalmazza, a komplex ellenőrzést előíró jogszabályi szakaszok hatályba lépése 2021. szeptember 1-jén történt. A komplex ellenőrzésről szóló jogszabály azonban távolról sem ad elégséges információt sem az érintett intézmények, sem pedig a komplex ellenőrzést végrehajtó szakértők, tanfelügyelők számára. A részletes szabályok meghatározása céljából az Oktatási Hivatal megjelentette a köznevelésért felelős miniszter által 2021. november 24-én jóváhagyott, az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés komplex ellenőrzésről szóló kézikönyvét (tájékoztatóját), amely 2021. november 24. napjától hatályos.

A komplex ellenőrzés jogszabályba iktatása bizonyára azoknak a kormányzati tapasztalatoknak a következménye, amelyek szerint az ellenőrzött intézmények egy részében az intézményvezető vagy az intézmény tanfelügyeleti ellenőrzésekor a tanfelügyelők több területen hatvan százalék, néhány esetben pedig akár harminc százalék alatti pontszámot adtak egy vagy több terület értékelésekor. A komplex ellenőrzés létrejöttében szerepet játszó másik fontos tényezőcsoportként kell tekintenünk arra a tapasztalatra, hogy egyes intézményekben a kompetenciamérések eredményei az országos átlagértékeknél statisztikailag alacsonyabb eredményességet mutattak ki, illetőleg az érintett intézményekben a korai jelző- és pedagógiai támogató rendszer legutóbbi két adatfelvételekor rögzített intézményi szintű lemorzsolódási mutatók közül egy vagy több érték jelentősen meghaladta az adott intézménytípusra számított átlagértéket, vagy a lemorzsolódási mutatók szisztematikus emelkedést mutatnak. A komplex ellenőrzés rendszerbe emeléséhez vezető harmadik ok kezelhető talán a legegyszerűbben: ha egy intézmény a tanfelügyeleti ellenőrzés lezárásaként készítendő fejlesztési vagy intézkedési tervet nem töltötte fel az Oktatási Hivatal által működtetett informatikai támogató rendszerbe. Ez a lényeges mulasztás is okát képezheti a komplex ellenőrzés létrejöttének illetve elrendelésének.

A komplex ellenőrzés sajátos szabályait a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendeletnek az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés általános szabályait előíró XV. fejezetében találjuk meg, amelyből egyenesen következik, hogy a komplex ellenőrzés az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés (vagy ahogyan az általánosan elterjedt terminológiában mondjuk: tanfelügyeleti ellenőrzés) részeként funkcionál. A rendelet 152/A. §-a világítja meg az új tanfelügyeleti ellenőrzési forma lényegét az alábbiak szerint: „A komplex ellenőrzés során a pedagógus, az intézményvezető és az intézmény ellenőrzése egy eljárás keretében történik.” A rendelet korábban említett 58/A. alfejezetében találhatjuk meg a komplex ellenőrzés megindításának és lefolytatásának pontos jogszabályi feltételeit, amelyeket cikkünk utolsó fejezetében pontosan közlünk.

  1. A komplex ellenőrzésbe bevont intézmények kiválasztása

A rendeletben meghatározottak alapján a komplex ellenőrzésbe bevont intézményeket az Oktatási Hivatal a következő szempontok alapján választja ki:

  1. a) az intézmény vagy az intézményvezető az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés szakértői értékelése alapján
  2. aa) legalább három területen hatvan százalék alatti eredményt ért el, vagy
  3. ab) egy területen harminc százalék alatti eredményt ért el,
  4. b) az adott intézmény az országos kompetenciamérés legutóbbi nyilvánosságra hozott eredményei alapján bármelyik mérésben érintett évfolyamon, bármelyik vizsgált kompetenciaterületen a családiháttér-indexet figyelembe véve az adott intézménytípusra számított és a hivatal által nyilvánosságra hozott országos átlagértékénél statisztikailag kimutathatóan gyengébb eredményt ért el,
  5. c) a hivatal által működtetett korai jelző- és pedagógiai támogató rendszerben a legutóbbi két adatfelvételkor rögzített intézményi szintű lemorzsolódási mutatók közül bármelyik jelentősen meghaladja az adott intézménytípusra a hivatal által számított megyei vagy országos átlagértéket, vagy az intézmény legalább két adatfelvétel során romló tendenciát mutat bármelyik lemorzsolódási mutató esetében, vagy
  6. d) az intézmény az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés kapcsán készített fejlesztési vagy intézkedési tervet nem töltötte fel a hivatal által működtetett informatikai támogató rendszerbe.

A komplex ellenőrzés tehát az a 2021. szeptember 1-jén bevezetett átfogó tanfelügyeleti ellenőrzés, amely nem pedagógus vagy intézményvezetői tanfelügyeletként, hanem intézményi szintű tanfelügyeletként működik, mert a tanfelügyeleti ellenőrzésbe egyidejűleg vonja be az intézményt, az intézményvezetőt és a pedagógusok kisebb vagy nagyobb csoportját. A komplex ellenőrzésre – mint a korábbiakban láttuk – akkor kerülhet sor, ha az intézmény vagy az intézményvezető tanfelügyeleti ellenőrzése során az értékeléskor az értékelési szempontok szerint történt szakértői értékelésben nem megfelelő eredményeket ért el, vagy az intézmény az országos kompetenciamérés eredményei alapján az országos átlagértéknél kimutathatóan gyengébb eredményt ért el, vagy az intézmény lemorzsolódási mutatói meghaladták az országos átlagértéket.

A komplex ellenőrzés megindítását az is indukálja, ha az intézmény a korábbi tanfelügyeleti ellenőrzéseket követően nem készítette el vagy nem töltötte fel az informatikai rendszerbe a tanfelügyeleti ellenőrzések lezárását követően elkészítendő fejlesztési vagy intézkedési terveket. Itt emlékeztetjük olvasóinkat arra, hogy a tanfelügyeleti kézikönyv 2.6.2 fejezetében (12. oldal) az alábbi rendelkezéseket tartalmazza a fejlesztési terv, intézkedési terv felöltési kötelezettségéről:

  • A tanfelügyeleti ellenőrzés befejezését követően az ellenőrzött személyek (pedagógus, intézményvezető, tagintézményvezető, intézményegység-vezető) a szakértők által készített értékelés alapján elkészítik a tanfelügyeletet megelőzően elkészített önértékelés eredményeként összeállított önfejlesztési terv kiegészítésével a fejlesztési tervüket.
  • Intézményellenőrzés estében az intézményvezető a szakértői értékelés rögzítési határidejének lejártát követő 45 napon belül öt évre szóló intézkedési tervet készít, amelyet a nevelőtestület a szakértői értékelés rögzítési határidejének lejártát követő 60 napon belül jóváhagy. Az intézkedési tervet az intézményvezető megküldi a fenntartó számára.
  • Az elkészített fejlesztési terveket és az intézkedési tervet a látogatást követő 60 napon belül fel kell tölteni az informatikai támogató felületre.

Amennyiben tehát a pedagógus, az intézményvezető vagy az intézmény tanfelügyeleti ellenőrzésének befejezését követően elmaradt egyes pedagógusok vagy az intézményvezető fejlesztési tervének elkészítése és feltöltése, vagy az intézményi tanfelügyeletet követően nem történt meg az intézkedési terv elkészítése, jóváhagyása és az informatikai felületre való feltöltése, a hiányosság elégséges alapot szolgáltat a komplex ellenőrzés megindítására.

  1. Emlékeztető az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés értékelési területeire

Az előző szakaszban ismertettük a komplex ellenőrzésbe bevont intézmények kiválasztásának szempontjait, amelyek között első helyen szerepelt az intézmény vagy az intézményvezető tanfelügyeleti ellenőrzésének szakmai értékelése. Komplex ellenőrzésre kerül sor, amennyiben e tanfelügyeleti ellenőrzések során az intézmény vagy az intézményvezető legalább három területen hatvan százalék alatti, vagy legalább egy területen harminc százalék alatti eredményt ért el. Emlékeztetjük ezért az olvasót a vezetői és az intézményi tanfelügyeleti ellenőrzés értékelésének szempontrendszerére az alábbiakban.

A vezető tanfelügyeleti értékelésének általános területei

Ha a tanfelügyeleti kézikönyvben fellapozzuk az egyes intézmények vezetőire vonatkozó öt értékelési szempontot, akkor ezek minden intézménytípusnál külön-külön megtalálhatók és az alábbi azonos értékelési szempontrendszert tartalmazzák:

  • Az intézményi pedagógiai folyamatok – nevelési, tanulási, tanítási, fejlesztési, diagnosztikai – stratégiai vezetése és irányítása
  • Az intézmény szervezetének és működésének stratégiai vezetése és operatív irányítása
  • Az intézményi változások stratégiai vezetése és operatív irányítása
  • Az intézményben foglalkoztatottak stratégiai vezetése és operatív irányítása
  • A vezetői kompetenciák fejlesztése

Az intézmény tanfelügyeleti értékelésének területei az alábbiak

  • Pedagógiai folyamatok
  • Személyiség- és közösségfejlesztés
  • Az intézményben folyó pedagógiai munkával összefüggő eredmények
  • Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció
  • Az intézmény külső kapcsolatai
  • A pedagógiai működés feltételei
  • Az intézménytípusra vonatkozó nevelési, nevelési-oktatási irányelvben meghatározott országos szakmai elvárásoknak és az intézményi céloknak való megfelelés

A tanfelügyeleti kézikönyv 2.5. fejezetében (11. oldal) így rendelkezik a tanfelügyelet alkalmával követendő szakértői értékelésről: Minden egyes terület végén (pedagógusnál kilenc, vezetőnél öt, intézménynél hét vizsgált területen) az elvárások értékelését követően az adott területet lefedő, a szempontok alapján meghatározott tevékenységeket is értékelnie kell a szakértőknek egy háromfokozatú skálán. A jelölhető kategóriák: „Kiemelkedő”, „Megfelelő”, „Fejleszthető”.

Ha az intézmény vagy az intézményvezető a tanfelügyeleti ellenőrzés során ezen értékelési területek legalább három részében hatvan százalék, legalább egy részében harminc százalék alatti eredményt ért el, akkor lehetőség van a komplex ellenőrzés kiírására és lefolytatására. Van azonban egy olyan kérdés, amelyre sem a rendelet, sem pedig a komplex ellenőrzés kézikönyve nem ad választ: a komplex ellenőrzés elrendelési szükségességének vizsgálatakor a Hivatal vajon hogyan számolja ki ebből az értékelésből a jogszabály elrendelési kritériumában szereplő százalékos értékelést. Erre lehetőség lenne például az alábbiak szerint: az egyes elvárások szakértői értékelésekor a „Kiemelkedő” értékelést 3 ponttal, a „Megfelelő” értékelést 2 ponttal, míg a „Fejleszthető” értékelést 1 ponttal számítjuk be. Ezzel a számítási móddal azonban a „Megfelelő” értékelés az elérhető pontszám 66%-át jelentené, azaz nem kevesebb, mint 60%, míg a „Fejleszthető” értékelés szintén felette volna a 30%-os elrendelési küszöbnek. Ez az értékelési rend ezért nem tekinthető racionálisnak és alkalmazhatónak.

Egy másik százalékos értékelési lehetőséget is bemutatunk. Az egyes értékelési területek mindegyikében a szakértők a tanfelügyeleti kézikönyvben az egyes értékelési területekhez leírt elvárások teljesülésének mértékét kategorizált értékeléssel jelölik: „nem teljesül”; „inkább nem teljesül”; „inkább teljesül”; „teljesül”. Ha ezekhez az értékelésekhez a Hivatal például rendre a 0, 1, 2 és 3 pontokat rendeli, akkor minden egyes értékelési területhez hozzárendelhető egy-egy pontszám vagy akár százalékos értékelés. Például az intézmény tanfelügyeleti ellenőrzésekor a Pedagógiai folyamatok értékelési területén az útmutató kilenc értékelési szempontot és elvárást határoz meg, amelynek alapján a szóban forgó értékelési rendben maximum 27 pont érthető el. Ennek 60%-a és 30%-a már egyértelműen meghatározható.

  1. Teendők és határidők a komplex ellenőrzés megindítása esetén

A jogszabályban foglaltak alapján az Oktatási Hivatalnak és az intézménynek az alábbi feladatokat kell végrehajtaniuk a megjelölt határidő betartásával.

  1. Az Oktatási Hivatal a rendelet 152/B. §-ában meghatározott feltételek esetén az intézmény vonatkozásában elrendeli a komplex ellenőrzés megindítását – ennek időpontját jogszabály nem határozza meg.
  2. Az Oktatási Hivatal az informatikai támogató rendszer révén értesíti az intézményvezetőt a komplex ellenőrzés időpontjáról – határidő: az ellenőrzést megelőző hónap tizedik napja.
  3. Az Oktatási Hivatalnak a komplex ellenőrzés megindításáról történő tájékoztatását követően az intézmény vezetője a komplex ellenőrzés elrendeléséről értesíti a fenntartót – határidő: a Hivatal tájékoztatásának kézhezvételétől számított három nap.
  4. Az intézményvezető az informatikai támogató rendszerbe feltölti a komplex ellenőrzéshez szükséges dokumentumokat – határidő: a komplex ellenőrzés időpontját megelőző hónap 20. napja
  • az intézményvezető vezetői programját,
  • az intézménynek a látogatás évére vonatkozó továbbképzési programját,
  • az intézménynek a látogatás évére vonatkozó beiskolázási tervét.
  1. A komplex ellenőrzés végrehajtása – az Oktatási Hivatal által megjelölt időpontban.
  • A komplex ellenőrzést végző szakértői bizottság tagjai az intézményi ellenőrzést végző szakértővel szemben támasztott feltételeknek megfelelő, a hivatallal jogviszonyban álló, a hivatal által szervezett képzést elvégzett szakértők közül kiválasztott vezetőszakértő és legalább egy, legfeljebb három szakértő.
  • A komplex ellenőrzést végző szakértői bizottság a komplex ellenőrzési eljárásba külső, megfelelő szakértelemmel rendelkező szakértőt is bevonhat.
  1. A vezetőszakértő elkészíti a komplex szakértői értékelését az informatikai támogató rendszerben, és megküldi azt az intézmény és annak fenntartója számára – határidő: az ellenőrzést követő harmincadik nap.
  2. Az intézmény vezetője a szakértői értékelés alapján az intézmény fenntartójával együttműködve intézkedési tervet készít, majd azt feltölti az informatikai támogató rendszerbe – határidő: az értékelés kézhez vételétől számított harmincadik nap.
  • Az intézkedési tervben az intézményvezető a komplex ellenőrzés során készült szakértői értékelés megállapításainak megfelelő kötelező pedagógus-továbbképzést írhat elő a pedagógus vagy pedagógusok számára.
  1. Az Oktatási Hivatal az intézkedési terv végrehajtását szakértők bevonásával, utóellenőrzés keretében ellenőrzi – nincs jogszabályban megjelölt határidő.
  2. Az Oktatási Hivatal az utóellenőrzés eredményeiről jelentést készít az oktatásért felelős miniszter számára, mely tartalmazza az utóellenőrzésbe bevont intézmény nevét, megjelölve, ha az intézmény az intézkedési tervben foglaltakat nem hajtotta végre – nincs jogszabályban megjelölt határidő.
  • Az utóellenőrzés eredményeiről az Oktatási Hivatal jelentést készít az oktatásért felelős miniszter számára, mely tartalmazza az utóellenőrzésbe bevont intézmények nevét, megjelölve azt, ha az intézmény az intézkedési tervben foglaltakat nem hajtotta végre.
  • Az utóellenőrzés vizsgálati szempontjait a Komplex kézikönyv 6.5 fejezete tartalmazza.
  1. A komplex ellenőrzés sajátos vonásai

Amint cikkünk bevezető fejezetében említettük, a komplex ellenőrzés az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzési rendszer, azaz a tanfelügyeleti rendszer részének tekinthető. A komplex ellenőrzés végrehajtási szabályait meghatározó Komplex kézikönyv 3. oldalán erről így nyilatkozik: „A Kormány határozatával összhangban, az EMMI rendelet 152/A. § – 152/M. §-a alapján a meglévő ellenőrzési típusok mellett létrejött a tanfelügyelet rendszerének egy olyan eleme, amely kifejezetten azokra a leginkább támogatásra szoruló intézményekre koncentrál, amelyekben a pedagógiai-szakmai munka minőségének javítása érdekében célzottan történik az elmaradás okainak feltárása és az okok megszüntetésére fókuszáló támogatás.”

A komplex ellenőrzés tehát arra teremt lehetőséget, hogy annak végrehajtásakor sor kerüljön az intézmény, az intézményvezető és az intézmény pedagógusainak tevékenysége során az országos átlagértékektől való elmaradás okainak, az intézmény kifogásolható működését eredményező tényezőknek a feltárására és megszüntetésére, majd a változást eredményező kedvező folyamatok a megindulására. Ennek eredményeként világosan meghatározhatóvá válnak az eredményes működést gátló problémák, amelynek eredményeként lehetőség nyílik az intézményben folyó szakmai-pedagógiai tevékenység eredményességének növekedésére.

A komplex ellenőrzés kézikönyvének 4. fejezetében (az 5. oldalon) találhatjuk meg a komplex ellenőrzés folyamatának részfolyamatait az alábbiak szerint:

  • három vagy több pedagógus értékelése,
  • egy intézményvezető (aki az intézményt, az intézményegységet, tagintézményt vezeti) értékelése,
  • egy intézmény (tagintézmény / intézményegység) értékelése,
  • egy komplex értékelés, mely az előző pontokban felsorolt értékelések alapján szerzett tapasztalatokra és a kapcsolódó elvárások értékelésére épül.

A jogszabály rendelkezései tartalmazzák azt, hogy a komplex ellenőrzés az intézményt az intézmény vezetőjét és az intézmény egyes pedagógusait érintik, de nem határozzák meg pontosan a komplex ellenőrzés kötelező összetevőit. Ezt a hiányosságot pótolja a Komplex kézikönyv fenti rendelkezése. Ebből megtudhatjuk, hogy a komplex ellenőrzés egy intézményen belül nem feltétlenül az egész intézményre, hanem jellemzően csak egy adott intézményegységre, intézményegységekre vonatkozik. Ennek okát a kézikönyv 4. oldalán indokolja meg alábbiakkal. „Mivel a köznevelési intézmények számos, különböző köznevelési alapfeladatot láthatnak el állami tantervi, tartalmi szabályozók, ágazati jogszabályok és pedagógiai-nevelési elvek alapján, és mivel ezeknek a köznevelési alapfeladatoknak a pedagógiai, köznevelés szervezési, szakmai, pedagógiai-értékelési és szervezeti működési szempontrendszere nem egységesíthető a köznevelési alapfeladatok és intézménytípusok szerteágazó sajátosságai miatt, ezért a komplex ellenőrzés egy intézményen belül csak adott intézményegységre, intézményegységekre vonatkozik.”

Ebből az alapállásból kiindulva már természetes, hogy a komplex ellenőrzés vezetői ellenőrzési részfolyamata sem feltétlenül a (többcélú) intézmény intézményvezetőjét, hanem a kifogásolt eredményességgel minősített feladatot ellátó tagintézmény vagy intézményegység vezetőjét érinti. A komplex ellenőrzés részfolyamatainak leírásából azt is megtudjuk, hogy az ellenőrzés során kötelező legalább három pedagógus szakmai ellenőrzésének lefolytatása is. Ezzel az előírással szakmailag teljes mértékben azonosulhatunk, hiszen egy intézmény, intézményegység vagy tagintézmény kifogásolható eredményességét az egység vezetőjének szakmai munkája mellett okozhatja az intézmény több pedagógusának kevésbé eredményes szakmai tevékenysége is.

Ha a komplex ellenőrzés olyan intézményt érint, amely csak egyféle alapfeladatot lát el (pl. csak általános iskolai nevelés-oktatást vagy csak óvodai nevelési feladatot), akkor a komplex ellenőrzés az intézmény vezetőjének, valamint legalább három pedagógusának ellenőrzésével valósul meg, és az ellenőrzés során az egész intézmény pedagógiai-szakmai működését és a működés körülményeit értékelik a szakértők. Ha a komplex ellenőrzéssel érintett intézmény többcélú, például óvodai, általános iskolai és középiskolai feladatokat is ellát, és a komplex ellenőrzésre (például) a középiskolai feladatellátás alacsony eredményessége miatt kerül sor, akkor a komplex ellenőrzés a középiskolai intézményegység, a középiskolai intézményegység vezetőjének és pedagógusainak ellenőrzése révén valósul meg.

A komplex ellenőrzés tehát az intézmény (tagintézmény, intézményegység) pedagógiai-szakmai munkájának eredményességét vizsgálja, és az intézmény szakmai tevékenységét az intézmény (tagintézmény, intézményegység) vezetőjének, valamint az intézmény (tagintézmény, intézményegység) pedagógusainak ellenőrzésén keresztül támogatja.

  1. A komplex ellenőrzés befejezését követő intézkedési terv elkészítése

Az intézmény komplex ellenőrzését követő intézkedési tervet az intézmény vezetőjének kell elkészítenie, amelynek során kiemelt figyelmet kell fordítania a komplex ellenőrzés lezárásaként elkészült szakértői értékelés megállapításaira. Az intézkedési tervben különös hangsúlyt kell helyezni azokra a szempontokra, amelyek következtében sor kerülhetett a komplex ellenőrzés lefolytatására. Az intézkedési tervben célszerű pontokba szedve kijelölni azokat az intézményi, intézményvezetői feladatokat vagy akár a pedagógusok csoportjaira vagy az egyes pedagógusokra vonatkozó feladatokat, amelyek végrehajtása szükséges az intézmény pedagógiai-szakmai eredményességének javítása érdekében. Az egyes kitűzött feladatokhoz célszerű meghatározni az alábbiakat:

  • a kitűzött feladat vagy feladatok,
  • a megvalósítás módszere vagy módszerei,
  • a megvalósítás felelőse, felelősei,
  • a feladatok végrehajtásába bevontak köre,
  • ellenőrzési pontok és módszerek, azaz a végrehajtás eredményességét mérő mutatók
  • a feladat ütemezése, a végrehajtás mérföldkövei.

Az intézkedési tervben lehetőség van arra is, hogy a feltárt intézményi hiányosságok kiküszöbölése érdekében az intézmény vezetője bizonyos pedagógusok számára kötelező pedagógus-továbbképzések elvégzését írja elő. Ugyanakkor nem tartom célszerűnek, hogy az intézményvezető az egyes pedagógusok pedagógiai, módszertani, kommunikációs fejlesztési feladatait az intézkedési tervben írja elő, mert ezek a személyre szabott szakmai feladatok meghaladják az intézkedési terv átfogó intézményi kereteit és céljait.

A fenntartót – mint korábban jeleztük – a komplex ellenőrzés megindításáról haladéktalanul tájékoztatni kell, és be kell vonni az intézkedési terv legfontosabb célkitűzéseinek, valamint az intézmény működésében tapasztalt hiányosságok megszüntetése érdekében tervezett intézkedések meghatározásába. Az intézkedési terv elkészítésekor a fenntartóval konzultációs szakmai kapcsolatot kell fenntartani, de az intézkedési tervet az intézmény vezetőjének önállóan és saját hatáskörében és felelősségi körében kell elkészítenie. Az esetleges hivatali utóellenőrzés célja annak megállapítása, hogy az intézmény megkezdte-e az intézkedési tervben foglaltak végrehajtását, illetőleg eleget tett-e az intézkedési tervben foglaltaknak, azaz megindult-e a komplex ellenőrzés elrendeléséhez vezető hiányosságok érdemi kiküszöböléséhez vezető folyamat.

A komplex ellenőrzésnek semmiféle összefüggése nincs az intézmény pedagógusainak minősítési eljárásával és annak eredményeivel. Ugyanakkor erőteljes összefüggése van az intézmény, az intézményvezető és a pedagógusok tanfelügyeleti ellenőrzéseinek megállapításaival, az intézmény működésében tapasztalt esetleges hiányosságokkal, de főként a komplex ellenőrzéshez vezető mutatók nem megfelelő eredményességi adataival vagy az intézkedési terv, fejlesztési terv elkészítésével és feltöltésével kapcsolatos esetleges mulasztásokkal. A komplex ellenőrzés semmiféle összefüggésben nincs az intézmény hatósági és törvényességi ellenőrzésével.

A komplex ellenőrzés során alkalmazott intézkedési terv elkészítését a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 152/K. §-a írja elő az intézményvezető számára. A rendelet azonban nem írja elő a komplex ellenőrzésben értékelt intézményvezető és pedagógusok számára fejlesztési terv elkészítésének kötelezettségét. A komplex ellenőrzés kézikönyve azonban a 2. sz. mellékletében ennek ellenére mintákat ad a komplex ellenőrzésben érintett intézményvezetők (tagintézmény-vezetők, intézményegység-vezetők), valamint a pedagógusok számára fejlesztési terv elkészítéséhez, amelynek célkitűzéseit az intézményvezető, illetőleg a pedagógusok tanfelügyeleti értékelésének szempontrendszere képezi.

  1. A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet pontos előírásai a komplex ellenőrzésről

58/A.  A komplex ellenőrzés sajátos szabályai

152/A. § A komplex ellenőrzés során a pedagógus, az intézményvezető és az intézmény ellenőrzése egy eljárás keretében történik.

152/B. §  A komplex ellenőrzésbe az intézmények a következő szempontok alapján kerülnek kiválasztásra:

  1. a) az intézmény vagy az intézményvezető az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés szakértői értékelése alapján
  2. aa) legalább három területen hatvan százalék alatti eredményt ért el, vagy
  3. ab) egy területen harminc százalék alatti eredményt ért el,
  4. b) az adott intézmény az országos kompetenciamérés legutóbbi nyilvánosságra hozott eredményei alapján bármelyik mérésben érintett évfolyamon, bármelyik vizsgált kompetenciaterületen a családiháttér-indexet figyelembe véve az adott intézménytípusra számított és a hivatal által nyilvánosságra hozott országos átlagértékénél statisztikailag kimutathatóan gyengébb eredményt ért el,
  5. c) a hivatal által működtetett korai jelző- és pedagógiai támogató rendszerben a legutóbbi két adatfelvételkor rögzített intézményi szintű lemorzsolódási mutatók közül bármelyik jelentősen meghaladja az adott intézménytípusra a hivatal által számított megyei vagy országos átlagértéket, vagy az intézmény legalább két adatfelvétel során romló tendenciát mutat bármelyik lemorzsolódási mutató esetében, vagy
  6. d) az intézmény az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés kapcsán készített fejlesztési vagy intézkedési tervet nem töltötte fel a hivatal által működtetett informatikai támogató rendszerbe.

152/C. §  Az oktatásért felelős miniszter – a hivatal javaslata alapján – kijelöli az ellenőrzés alá vont intézményeket.

152/D. §  A hivatal az ellenőrzést megelőző hónap tizedik napjáig az informatikai támogató rendszer útján értesíti az intézményvezetőt a tervezett ellenőrzés tényéről.

152/E. §  Az intézményvezető a 152/D. § szerinti értesítés kézhezvételét követő három napon belül értesíti a fenntartót a tervezett ellenőrzés tényéről.

152/F. §  Az érintettek az ellenőrzést megelőző hónap huszadik napjáig feltöltik az informatikai támogató rendszerbe:

  1. a) az intézményvezető vezetői programját,
  2. b) az intézménynek a látogatás évére vonatkozó továbbképzési programját,
  3. c) az intézménynek a látogatás évére vonatkozó beiskolázási tervét.

152/G. §  A komplex ellenőrzés során

  1. a) a 146. § (2a) és (6) bekezdése,
  2. b) a 147. § (1), (4), (6) bekezdése,
  3. c) a 148. § (1) bekezdése,
  4. d) a 149. § (1) bekezdése és
  5. e) a 150. § (1) bekezdése szerinti feltöltési határidőkre vonatkozó rendelkezés

nem alkalmazható.

152/H. § A komplex ellenőrzést végző szakértői bizottság tagjai az intézményi ellenőrzést végző szakértővel szemben támasztott feltételeknek megfelelő, a hivatallal jogviszonyban álló, a hivatal által szervezett képzést elvégzett szakértők közül kiválasztott vezetőszakértő és legalább egy, legfeljebb három szakértő. A komplex ellenőrzést végző szakértői bizottság a komplex ellenőrzési eljárásba külső, megfelelő szakértelemmel rendelkező szakértőt is bevonhat.

152/I. §  A komplex ellenőrzés során a szakértők kijelölésének feltételei eltérhetnek az 59. és 59/A. alcímben meghatározottaktól az alábbiak szerint:

  1. a) a 154. § (1) bekezdésétől eltérően a pedagógus ellenőrzésében az érintett pedagógussal azonos intézménytípusban szerzett legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkező pedagógus vehet részt,
  2. b) a 155. § (3) és (4) bekezdése nem alkalmazható,
  3. c) a 156. § (8) bekezdése nem alkalmazható.

152/J. §  A 147. § (8) bekezdésétől eltérően a vezetőszakértő az ellenőrzést követő harminc napon belül készíti el a komplex szakértői értékelését az informatikai támogató rendszerben, és megküldi azt az intézmény fenntartó számára.

152/K. §  A szakértői értékelés alapján az intézmény vezetője az intézmény fenntartójával együttműködve, az értékelés kézhez vételétől számított harminc napon belül intézkedési tervet készít, majd azt feltölti az informatikai támogató rendszerbe.

152/L. § (1) Az intézkedési terv végrehajtását a hivatal szakértők bevonásával, utóellenőrzés keretében ellenőrzi.

(2) Az utóellenőrzés eredményeiről a hivatal jelentést készít az oktatásért felelős miniszter számára, mely tartalmazza az utóellenőrzésbe bevont intézmények nevét, megjelölve, ha az intézmény az intézkedési tervben foglaltakat nem hajtotta végre.

152/M. §  Az intézményvezető az intézkedési tervben a komplex ellenőrzés során készült szakértői értékelés megállapításainak megfelelő kötelező pedagógus-továbbképzést írhat elő a pedagógus számára.