A pedagógusok szabadságának tervezése és kezelése tekintettel a Státusztörvény hatályba lépésére

A pedagógusok éves szabadsága – a pedagógusok pótszabadságával együtt – 46 nap, amelyben nincs benne a gyermekek után járó esetleges pótszabadság. 2023. július 15-én hatályba lép A pedagógusok új életpályájáról szóló törvény (Státusztörvény), amely az eddigiektől eltérően rendelkezik a pedagógusok, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörökben dolgozók szabadságáról: azt 2024. január 1-jétől évi 50 napban határozza meg. A szabadság megnövekedésével és az alapszabadság, valamint a pótszabadság fogalmának megváltozásával kapcsolatos új rendelkezések azonban csak 2024. január 1-jén lépnek hatályba. 2023. december 31-ig tehát a már megszokott szabadságolási rend van érvényben. Cikkünk is ennek alapján készült.

Az óvodákban és az iskolákban általában nehézséget okoz a pedagógusok szabadságának tervezése, mert a szabadság kiadását a naptári évre kell tervezni, az intézmény tevékenységét pedig a nevelési évre vagy tanévre. Ezért az intézményvezető részéről a szabadság kiadását gondos tervezőmunkának kell megelőznie, amelyhez alapvető a szóban forgó nevelési év, tanév rendjének ismerete, de az év munkanapjainak száma és eloszlása is. A szabadságolás tervezését az úgynevezett szabadságolási tervben célszerű elkészíteni, amelynek kiadási ideje – értelemszerűen – a naptári év első napjaira esik. Jogszabály azonban 2012-től már nem rendeli el szabadságolási terv kötelező elkészítését, de a racionális szervezés, az intézmény folyamatos működésének biztosítása és pedagógusaink szabadidejének tervezhetősége feltétlenül szükségessé teszi azt.

 A Munka törvénykönyve, valamint a 326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet a munkavállalók, illetőleg pedagógusok szabadságával kapcsolatban az alábbiakat rendeli el:

A Munka törvénykönyve:

Mt. 122. § (1): A szabadság kiadásának időpontját – a munkavállaló előzetes meghallgatásával – a munkáltató határozza meg.

Mt. 122. § (2) A munkáltató évente hét munkanap szabadságot – a munkaviszony első három hónapját kivéve – legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. … A munkavállalónak erre vonatkozó igényét legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie.

(3) A szabadságot – eltérő megállapodás hiányában – úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább tizennégy egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. E tekintetben – a szabadságként kiadott napon túl – a heti pihenőnap (heti pihenőidő), a munkaszüneti nap és az egyenlőtlen munkaidő-beosztás szerinti szabadnap vehető figyelembe.

(4) A szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt tizenöt nappal közölni kell.

(5) A szabadságot – a 125. §-ban foglaltakat kivéve – megváltani nem lehet.

326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet:

30. § (3): A pedagógus számára az iskolában az őszi, a téli és a tavaszi szünet munkanapjai tanítás nélküli munkanapok, amelyek idejére a köznevelési intézményben ellátandó feladat is elrendelhető.

30. § (4): A nevelési-oktatási intézményekben a pedagógus szabadságát – a tizenhat évesnél fiatalabb gyermek után járó pótszabadság kivételével – elsősorban a nyári szünetben, óvodákban a július 1-jétől augusztus 31-éig tartó időszakban kell kiadni, annak figyelembevételével, hogy a gyermekek óvodai nevelését a teljes óvodai nevelési évben biztosítani kell. Ha a szabadság a nyári szünetben nem adható ki, akkor azt az őszi, a téli vagy a tavaszi szünetben, a szünet munkanapjait meghaladó szabadságnapokat pedig a szorgalmi időben, illetve a nevelési év többi részében kell kiadni.

A munkavállalók számára a Munka törvénykönyve 122. § (2) bekezdésében taglalt hét munkanapra kiterjedő szabadságának igénybe vétele általános munkavállalói jog, az független az intézményfenntartó személyétől és a munkavállaló munkakörétől, azaz pedagógusok számára is igénybe vehető, a munkáltató számára pedig kötelezően biztosítandó lehetőség. Értelmezzük a munkavállaló által meghatározható időpontban igénybe vehető hét nap szabadsággal kapcsolatos rendelkezések célját és alkalmazásának körülményeit! Az évi hét munkanap szabadság időpontjának meghatározási lehetősége – mint a fentiekben láthattuk – minden munkavállalót megillet, így a pedagógusokat is. Szigorú feltétele azonban az igénybe vételnek az, hogy azt a munkavállalónak legalább 15 nappal az igénybe vétel előtt be kell jelentenie ez irányú kérelmét. Az esetleges viták elkerülése érdekében a bejelentést (vagy inkább kérelmet) írásban érdemes benyújtani a munkáltató számára.

Milyen esetekben szokott szükségessé válni a munkavállaló a szóban forgó hét nap igénybe vétele. Gyakori eset, hogy fontos családi esemény miatt, más esetekben családtag betegsége miatt, sokszor családi utazás érdekében igénylik a dolgozók a szokásostól eltérő időpontban a szabadságot. Az is egyre gyakrabban fordul elő, hogy a dolgozók iskolarendszerű tanulmányi kötelességeik, esetleges vizsgáik letétele és az azokra történő felkészülés érdekében veszik igénybe ezeket a napokat, hiszen 2012. július 1-jétől a Mt. már nem teszi kötelezővé a munkáltatók számára az úgynevezett „tanulmányi szabadság” biztosítását. A pedagógusokra vonatkozóan a fent ismertetett kormányrendelet meghatározza, hogy szabadságukat elsősorban a nyári szünetben kell kiadni, és az iskolai-óvodai munka szervezése szempontjából ez teljes mértékben érthető is. Helytálló az a rendelkezés is, amely a nyári szünetben ki nem adható napokat az őszi, téli vagy a tavaszi szünetre rendeli átcsoportosítani. Az „elsősorban” szó azonban megengedi az ettől eltérő időpontban való kiadást, a Mt. pedig – a pedagógusokra vonatkozó szabályoktól függetlenül – minden munkavállaló számára lehetővé teszi a rendkívüli élethelyzetekhez igazítható szabadság igénybe vételét. Fontos szabály az is, hogy ezt a hét napot legföljebb két részletben lehet igénybe venni.

A pedagógusok szabadságának kiadásával kapcsolatos speciális szabályozást a 326/2013. (VIII.30.) Kormányrendelet tartalmazza a fentebb leírtak szerint. Ez a speciálisan pedagógusokra vonatkozó rendelkezés azonban semmiképpen nem jelenti a Mt. 122.§-ában foglaltak felülírását vagy korlátozását már csak azért sem, mert a kormányrendelet alacsonyabb rendű jogszabályként nem írhatja felül a Munka törvénykönyvében meghatározott törvényi előírásokat.

Az óvodavezetőknek és iskolaigazgatóknak fontos tisztában lenniük azzal, hogy a szabadságot nem „kiírja” a munkáltató, hanem a jogszabályoknak megfelelően – konzultálva az érintettel – „kiadja”. A Munka törvénykönyve 122. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint a dolgozó számára biztosítani kell azt, hogy legalább 14 egybefüggő napot szabadságon tölthessen. Ha az intézmény működésének folyamatossága feltétlenül igényli azt, hogy a pedagógusokat vagy a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkavállalókat a nekik járó szabadság időtartama alatt munkavégzésre mégis igénybe vegye a munkáltató, akkor erre a Kormányrendelet alábbi előírásai biztosítják a lehetőséget.

326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet 30. § (2): Az (1) bekezdésben meghatározott pedagógust, nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottat a tárgyévi pótszabadsága idejéből kötelező munkavégzésre – legfeljebb tizenöt munkanapra – a következő esetekben lehet igénybe venni:

a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés,

b) a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés, oktatás, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység,

c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi időben, óvodapedagógus esetében – a június 1-jétől augusztus 31-éig tartó időszak kivételével – a nevelési évben adják ki.

A pótszabadságra jogosult munkavállalók pótszabadságuk megvonásával vagy csökkentésével munkavégzésre történő beosztása kizárólag a fenti szigorú szabályok betartásával lehetséges. A munkáltatóknak azonban ügyelniük kell arra, hogy a munkavégzésre beosztott munkavállalót kizárólag az a)-b) szakaszokban pontosan felsorolt feladatok elvégzésére ossza be. A fentiek alapján nem lehet tehát a pedagógus munkavállalót az intézményben karbantartási, takarítási, intézmény-fenntartási, könyvtár leltározási, stb. feladatokkal megbízni, mert e tevékenységek egyike sem tartozik az a) és b) szakaszban érintett tevékenységekhez. Hangsúlyoznunk kell, hogy a Kormányrendelet nem írja elő kötelező jelleggel a munkáltató számára, hogy azokat a pedagógusokat vagy nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkavállalókat, akik a szorgalmi időszakban részben vagy egészben igénybe vették szabadságukat, a pótszabadság akár jelentős mértékű csökkentésével a szokásostól eltérő foglalkoztatási feladatokkal kell megbízni, ez csupán lehetőség a munkáltató számára.

Úgy gondolom, hogy a pótszabadság csökkentését a munkáltatónak kizárólag rendkívül indokolt esetben célszerű elrendelnie, mert az általában igen barátságtalan lépés a munkavállalóval szemben. A c) szakaszban foglalt rendelkezés éppen az esetleges munkavállalói visszaélések elkerülését célozza azzal, hogy azokban az esetekben, amikor a munkavállaló szabadságát a szorgalmi időben, óvodákban a nyári időszaktól különböző időben kívánja igénybe venni, legyen a munkáltatónak lehetősége arra, hogy a pótszabadság idejére történő munkabeosztással motiválja a dolgozót a dologidőben való távollét minél nagyobb mértékben történő mellőzésére.

Minden óvodavezető és iskolaigazgató számára azt javasolhatom, hogy minden pedagógus és más dolgozó esetében tekintse át a kiadott szabadságok mértékét, és – az érintettel egyeztetve – tervezze meg a naptári évből hátra lévő szabadságok kiadását úgy, hogy maximálisan tekintettel van a jogszabályok előírásaira és dolgozóinak érdekeire, valamint az óvodába, iskolába járó gyermekek, tanulók folyamatos ellátásának, nevelésének és oktatásának biztosítására.

2023. június 20.

Petróczi Gábor tanügyigazgatási szakértő