A korábbi munkaviszony vagy közalkalmazotti jogviszony köznevelési foglalkoztatotti jogviszonnyá alakulása

Figyelem: ez a cikk a pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény rendelkezéseinek alapján készült!

2023. július 4-én az Országgyűlés elfogadta a pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvényt, amely megjelent a Magyar Közlöny 2023. évi 100. számában. A következőkben a korábbi jogviszony köznevelési foglalkoztatotti jogviszonnyá alakulásával kapcsolatos rendelkezéseket tárgyaljuk az új törvényben szereplő rendelkezések alapján.

Az eddigiekben a köznevelésben dolgozó pedagógusok, a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkavállalók vagy közalkalmazotti jogviszonyban, vagy a Munka törvénykönyvének hatálya alá tartozó munkaviszonyban végezhették nevelő-oktató munkájukat. Az állami, tankerületi vagy települési önkormányzati fenntartásban működő intézményekben dolgozók közalkalmazotti jogviszonyban álltak. Az egyházi-, alapítványi- vagy magánfenntartásban működő intézményekben foglalkoztatott pedagógusok és más munkavállalók nem közalkalmazotti jogviszonyban, hanem a Munka törvénykönyve hatálya alá tartozó munkaviszonyban végezték napi feladataikat. 2023. december 31-én az állami, tankerületi vagy települési önkormányzati fenntartásban működő intézményekben foglalkoztatott közalkalmazott munkavállalók közalkalmazotti jogviszonya megszűnik, így a Kjt. korábban rájuk vonatkozó rendelkezései is hatályukat vesztik. Az egyházi-, alapítványi- vagy magánfenntartásban működő intézmények, amelyek munkavállalóikat korábban a Munka törvénykönyve hatálya alatt foglalkoztatták, most szintén „A pedagógusok új életpályájáról szóló törvény”, ahogyan szakmai körökben emlegetjük: a Státusztörvény hatálya alá kerülnek, így ebben az értelemben a köznevelésben a korábbiaknál jóval egységesebb foglalkoztatási szabályok lépnek érvénybe.

A 2023. március 2-án napvilágra került eredeti tervezet szerint a Státusztörvény 2023. június 1. napján lépett volna hatályba, és a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkavállalók is ezen a napon kerültek volna át a törvény által deklarált köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyba.  A pedagógusok új életpályájáról szóló törvény hatályba lépésének dátuma 2023. július 15. napja, az érintettek új jogviszonya pedig csak 2024. január 1. napján jön létre.

A törvény 4. §-ának (1) bekezdésében úgy rendelkezik, hogy a nevelő-oktató munkaóvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás, kollégiumi nevelés-oktatás, pedagógiai szakszolgálat keretében gyermekekkel, tanulókkal való pedagógiai célú közvetlen foglalkozás – kizárólag az alábbi foglalkoztatási formákban látható el:

  • az e törvény szerinti köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban vagy – a nevelést és oktatást közvetlenül segítő munkakörökben – munkaviszonyban,
  • egyházi szolgálati jogviszonyban, vagy
  • óraadóként megbízási szerződés alapján látható el. 

A köznevelési intézményekben folytatott nevelő-oktató munka tehát 2024. január 1-jétől közalkalmazotti jogviszonyban nem lesz lehetséges, annak szinte kizárólagos formája a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony lesz. A pedagógusok nevelő-oktató munkája a továbbiakban nem folytatódhat munkaviszony formájában sem (mint például jelenleg az egyházi-, alapítványi- vagy magánfenntartású intézményekben), mert a fenti rendelkezés szerint azt – az egyházi szolgálati jogviszony és az óraadói polgárjogi szerződés kivételével – kizárólag köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban lehet ellátni. Az első felsorolásban szereplő „vagy munkaviszonyban” kitételhez ugyanis szervesen kapcsolódik a „nevelést és oktatást közvetlenül segítő munkakörben” szöveg, tehát munkaviszonyban csak a nevelést és oktatást közvetlenül segítő munkakörökben (a törvény 3. § 25. pontjában meghatározott értelmező rendelkezések szerint a dajka, könyvtáros, pedagógiai asszisztens, gyógypedagógiai asszisztens, gyermek- és ifjúságvédelmi támogató, gyógytornász, intézményi titkár, ápoló, rendszergazda, laboráns) lehet munkát végezni. A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott szakember az intézményvezető döntése alapján egyéb foglalkozást is tarthat, ha rendelkezik az annak megfelelő végzettséggel, szakképzettséggel, valamint az intézményvezető a foglalkozás megtartásához szükséges tapasztalatáról, hozzáértéséről meggyőződött. A felsorolásban nevesített egyházi szolgálati jogviszony nem az egyházi fenntartásban működő intézményekben foglalkoztatott pedagógusokat jelenti, hanem az egyházi fenntartók, pl. egyházmegyék, szerzetesrendek alkalmazásában lévő pedagógus szakképzettséggel rendelkező munkavállalókra vonatkozik.

Most foglalkozzunk azzal a fontos kérdéssel, hogy 2024. január 1-jén hogyan alakul át a pedagógusok és más köznevelésben foglalkoztatott munkavállalók korábbi közalkalmazotti jogviszonya vagy munkaviszonya köznevelési foglalkoztatotti jogviszonnyá vagy munkaviszonnyá. A törvény 158. §-ában megjelenő átmeneti rendelkezések az alábbiakat tartalmazzák. A pedagógus, dajka, könyvtáros, pedagógiai asszisztens, gyógypedagógiai asszisztens, gyermek- és ifjúságvédelmi támogató, gyógytornász, intézményi titkár óvodában, iskolában, kollégiumban vagy pedagógiai szakszolgálati intézményben, ápoló, rendszergazda, laboráns munkakörben foglalkoztatott közalkalmazotti jogviszonya vagy munkaviszonya köznevelési foglalkoztatotti jogviszonnyá alakul át. A gondozónő és takarító, szakorvos, úszómester, műszaki vezető, továbbá gazdasági, ügyviteli, műszaki, kisegítő munkakörben foglalkoztatott közalkalmazotti jogviszonya pedig munkaviszonnyá, alakul át.

A törvény 158. § (2) bekezdésében foglaltak szerint az előző bekezdésben leírtaktól eltérően az érintett közalkalmazott vagy munkavállaló korábbi jogviszonya nem alakul át köznevelési foglalkoztatotti jogviszonnyá vagy munkaviszonnyá, ha 2024. január 1. előtt kötött megállapodás, illetve valamelyik fél 2024. január 1. előtt közölt egyoldalú jognyilatkozata alapján 2024. január 1-jét követően szűnik meg a jogviszony. Tehát ha a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony 2024. január 1-jei keletkezése előtt megkezdődött egy közalkalmazott felmentési eljárása vagy egy egyházi/magán fenntartású intézményben a felmondási ideje, és a felmentési/felmondási idő 2024. január 1. után jár le, akkor a szóban forgó közalkalmazotti jogviszony vagy munkaviszony a törvény jogállásra vonatkozó rendelkezéseinek 2024. január 1-jei hatályba lépése után szűnik meg, és nem alakul át köznevelési foglalkoztatotti jogviszonnyá. Például ha egy közalkalmazott pedagógus felmentési ideje 2023. szeptember 1-jén kezdődött meg, és a nyolc hónapos felmentési ideje 2024. április 30-án fejeződik be, akkor közalkalmazotti jogviszonya 2024. január 1-jén nem alakul át köznevelési foglalkoztatotti jogviszonnyá, hanem a közalkalmazotti jogviszony 2024. április 30-i megszűnéséig megmarad közalkalmazotti jogviszonynak. A felmentés/felmondás munkáltató részéről történő közlése ugyanis a munkáltató egyoldalú jognyilatkozatának számít. Ugyanígy ha egy az egyházi- vagy magánfenntartásban működő intézmény pedagógusának 2023. november 1-jén megkezdődik a felmondási ideje, és a felmondási idő vége 2024. január 31., akkor a munkáltató egyoldalú felmondó nyilatkozata miatt jogviszonya nem alakul át köznevelési foglalkoztatotti jogviszonnyá, hanem munkaviszony marad annak megszűnéséig. Másik tipikus eset lehet, amikor a munkáltató és a munkavállaló 2024. január 1. előtt írásban megállapodnak a munkaviszony/közalkalmazotti jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetéséről úgy, hogy a jogviszony pl. 2024. március 10-i dátummal szűnik meg. A megállapodás létrejötte miatt a szóban forgó munkaviszony vagy közalkalmazotti jogviszony nem szűnik meg 2023. december 31-én, hanem a megállapodásban foglalt határidő lejáratáig változatlan formában megmarad.

A törvényt értelmezve megállapíthatjuk, hogy a korábbi jogviszony 2024. január 1-jével történő köznevelési foglalkoztatotti jogviszonnyá alakulásakor a munkáltatónak csupán tájékoztatási kötelezettsége van, valamint el kell készítenie a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyba történő kinevezést, amelynek részeként meg kell állapítania az új jogviszonyban járó illetményt. A jogszabályok alapján azonban nem szükséges a munkavállaló szándéknyilatkozatának vagy egyetértő nyilatkozatának beszerzése, a korábbi közalkalmazotti jogviszony vagy munkaviszony további nyilatkozatok beszerzése nélkül alakul át köznevelési foglalkoztatotti jogviszonnyá. A törvény 157.§ (3) bekezdése alapján a munkáltató 2023. szeptember 15. napjáig kötelezően tájékoztatja a közalkalmazottat és a munkavállalót az alábbiakról:

a) e törvény egyes rendelkezései hatálybalépésének időpontjáról és a rendelkezések lényeges tartalmáról,  valamint

b) a 2024. január 1. napján bekövetkező jogviszony átalakulásáról, és ennek keretében

  • kormányrendeletben meghatározottak szerinti várható munkaköréről,
  • várható munkaidejéről,
  • várható besorolásáról,
  • várható havi illetményéről és rendszeres illetménypótlékairól, egyes feladatokért járó megbízási díjáról, be) munkavégzésének várható helyéről,
  • köznevelési foglalkoztatotti jogviszonya kezdetének várható napjáról,
  • arról, hogy a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony határozatlan vagy határozott időre szól, utóbbi esetben a jogviszony megszűnésének időpontjáról, vagy más megszüntető feltételről,
  • a jogviszonyváltás elutasítása esetén alkalmazandó határidőről és annak jogkövetkezményeiről, valamint
  • más, a köznevelési jogviszonyt érintő, a felek által meghatározott körülményről.

Amennyiben az érintett munkavállaló nem vállalja a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban történő foglalkoztatást, akkor erről 2023. szeptember 15-től szeptember 29-ig írásban nyilatkozhat. A törvény 158. § (6) bekezdésének rendelkezése szerint, ha az érintett a jogviszonyváltást a fenti nyilatkozata alapján nem fogadja el, jogviszonya a törvény erejénél fogva 2023. november 30. napjával megszűnik. Ekkor csupán harminc napos felmentési idő illeti meg, amely 2023. november 1-jétől november 30-ig tart, ennek időtartama alatt az érintettet a munkavégzési kötelezettsége alól fel kell menteni és a 2023. november 1. napján érvényes kinevezése szerinti illetményének alapulvételével végkielégítésre jogosult. Azok tehát, akik – akár tiltakozásként akár más okból – fontolgatják a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban történő további foglalkoztatásuk elutasítását, arra figyeljenek kiemelten, hogy csupán harminc napos felmentési időre jogosultak, a jogviszony megszüntetésekor pedig legfeljebb háromhavi illetményüknek megfelelő végkielégítésre jogosultak. A törvény 158. § (8) bekezdésének rendelkezése szerint az érintett végkielégítésének mértéke 20 év jogosító időig egyhavi, 20-30 év jogosító idő esetében kéthavi, 30 évnél több jogosító idő esetében háromhavi illetményének megfelelő összeg.

Annak a köznevelési intézményben foglalkoztatott közalkalmazottnak vagy tankerületi központ által köznevelési intézményben foglalkoztatott munkavállalónak, aki a törvény hatályba lépését követő 15 napon belül, azaz 2023. július 15. és augusztus 1. napja között a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyát egyoldalú nyilatkozatával megszünteti, a lemondási (felmondási) ideje egy hónap azzal, hogy a munkavégzési kötelezettsége alól a lemondási (felmondási) idejére mentesül.

2023. július 9.

Petróczi Gábor köznevelési szakértő