Aktuális vezetői feladatok a Pedagógusok új jogállásáról szóló törvény és

a 401/2023. (VIII.30.) Korm. rendelet 2024. január 1-jei hatályba lépésével kapcsolatban

2024. január 1-jén hatályba lépett a Pedagógusok új életpályájáról szóló törvény lényeges rendelkezéseinek egész sora, valamint a törvény végrehajtási rendelete, azaz a 401/2023. (VIII.30.) Korm. rendelet. Ezzel kapcsolatban rövid összegzésben foglalom össze az intézmények és azok vezetői előtt álló aktuális feladatokat.

  1. A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyba kerülők kinevezésének elkészítése 2024. január 30-ig

A Púétv. 158. § (3) bekezdésében foglaltak szerint 2024. január 1-jén köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyba kerülő pedagógusok és nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő foglalkoztatottak kinevezését legkésőbb 2024. január 30-ig el kell készíteni és át kell adni az érintetteknek. Ennek részeként

  • dönteni kell az illetmény összegének a Púétv. 98. § (2) szerinti meghatározásáról,
  • az illetmény a 2023. szeptember 15-én közölt ajánlattól csak a köznevelési foglalkoztatott javára térhet el – Púétv. 158. § (7),
  • a kinevezés részeként el kell készíteni az osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői megbízási szerződéseket, és ennek részeként dönteni kell a megbízások időtartamáról, valamint a megbízási díjak konkrét összegéről a Púétv. 1012. § (3) bekezdésében foglalt alsó és felső határok figyelembe vételével.
  1. A köznevelési foglalkoztatottak tájékoztatása a jogviszony sajátosságairól február 14-ig

A Púétv. 42. § (1) bekezdésében foglaltak szerint a köznevelési foglalkoztatottakat a jogviszony létesítését követő hét napon belül írásban tájékoztatni kell az új jogviszonnyal kapcsolatos legfontosabb kérdésekről. A Púétv. 158. § (3) bekezdésében szereplő átmeneti rendelkezés azonban a tájékoztatási kötelezettség határidejét a kinevezés átadását követő 15. napban határozza meg, tehát az új jogviszony létesítésekor a tájékoztató iratot legkésőbb 2024. február 14-én át kell adni, ebben tájékoztatni kell az érintettet alábbiakról:

a) a munkáltatói jogkör gyakorlójáról,

b) a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony kezdetéről, tartamáról,

c) a munkahelyéről, munkahelyeiről,

d) – munkaköri leírás átadásával – a munkakörébe tartozó feladatokról,

e) a napi munkaidő tartamáról, a hét azon napjairól, amelyekre munkaidő osztható be, a beosztás szerinti napi munkaidő lehetséges kezdő és befejező időpontjáról, a rendkívüli munkaidő lehetséges tartamáról, a munkáltató tevékenységének sajátos jellegéről,

f) a havi illetményről való elszámolás módjáról, az illetményfizetés gyakoriságáról, a kifizetés napjáról,

g) a havi illetményen túli illetményelemekről és az egyéb juttatásról,

h) a szabadságnapok számáról, számítási módjáról és kiadásának szabályairól,

i) a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony megszüntetésével összefüggő szabályokról, különösen a felmentési idő megállapításának szabályairól,

j) a kötelező pedagógus továbbképzés kivételével a munkáltató képzési politikájáról, a munkavállaló által igénybe vehető képzésre fordítható idő tartamáról,

k) a hatóság megnevezéséről, amely részére a munkáltató a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonnyal kapcsolatos közterhet megfizeti,

l) arról, hogy a munkáltató kollektív szerződés hatálya alá tartozik-e,

m) arról, hogy a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló kötelezően tagja-e a Karnak és

n) a közlés helyben szokásos módjáról.

Felhívom a figyelmet arra, hogy januárban kevés idő áll erre rendelkezésünkre, tehát célszerű a tájékoztatások előzetes elkészítése és a foglalkoztatottak számára február 14-ig történő átadása.

  1. A tájékoztatási kötelezettség részeként a munkaköri leírások átadása február 14-ig

A Púétv. 42. § (1) és 158. § (3) bekezdéseiben foglaltak és az előző pontban leírtak szerint a tájékoztatási kötelezettség részeként a munkaköri leírásokat el kell készíteni és át kell adni az érintetteknek. Legkésőbb 2024. február 14-én a minden munkaköri leírást meg kell újítani, hiszen 2024. január 1-jén új köznevelési foglalkoztatotti jogviszony jött létre. Felhívom a figyelmet arra, hogy a megújított munkaköri leírásokat „A munkaköri leírásban foglaltakat megismertem” nyilatkozattal dátumoztatni kell és alá kell íratni az érintettel. A köznevelési foglalkoztatott munkaköri leírásának átadásakor az érvényességhez nem szükséges a foglalkoztatott egyetértő vagy elfogadó nyilatkozata, a munkaköri leírás elkészítése a munkáltató feladatkörébe tartozik.

  1. A pedagógusok szakmai gyakorlatának újra számolása

A pedagógusok és a pedagógus szakképzettséggel nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak szakmai gyakorlatának időtartamát minden évben aktualizálnunk kellett, hiszen az egyes pedagógus fokozatok elérését célzó minősítésekre történő jelentkezés, illetve a gyakornokok minősítő vizsgájára történő kötelező jelentkeztetés az érintettek szakmai gyakorlatának időtartamához kötődött, és ez a helyzet 2024. január 1-jével sem változik. Belépett azonban egy új értékelési szempont azzal, hogy a pedagógusok és a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörökben foglalkoztatottak köznevelési foglalkoztatotti jutalmára történő jogosultságot a Púétv. az érintett szakmai gyakorlatának időtartamának mértékével köti össze. Ha az érintett 2024. január 1-jén vagy azt követően jogosulttá válik a köznevelési foglalkoztatotti jutalomra, azt az intézmény költségvetésében feltétlenül tervezni kell, és a munkáltatónak tisztában kell lennie a 25, 30 vagy 40 éves évforduló napjával, hiszen ezen a napon esedékes a kifizetés. A köznevelési foglalkoztatotti jutalom számításának alapját azonban már nem a munkában töltött idő, hanem a szakmai gyakorlat mértéke határozza meg. A köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság esetében beszámítandó szakmai gyakorlat azonban – eltérve a minősítési jogosultságnál alkalmazandó előírásoktól – tartalmazza például a jogviszony szünetelésének időtartamát is, mert a Púétv. 105. § (7) bekezdése ekként rendelkezik. A köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság időpontjának meghatározásakor kiemelt figyelmet kell fordítani azokra, akik korábban – részben vagy egészben – nem közalkalmazotti jogviszonyban, hanem munkaviszonyban végezték feladataikat, hiszen esetükben vélhetően ezek az időtartamok is beszámítanak az előírt szakmai gyakorlat időtartamába.

  1. A kizárólag az intézményben tartózkodással ellátható feladatok meghatározása

A Púétv. 81. § (2) bekezdésének rendelkezése szerint az igazgató írásos rendelkezésével (saját hatáskörben kiadott utasításával vagy belső szabályzatával) meghatározza azokat a feladatokat, amelyek a kötött munkaidő terhére kizárólag az intézményben történő tartózkodással láthatók el, és azokat, amelyek a kötött vagy kötetlen munkaidő terhére az intézményen kívül is elláthatók. A rendelkezés hatályba lépésének dátuma 2024. január 1., a szabályozást tehát 2023. december 31-ig el kell készíteni. 2023. december 31-ig hatályosan a 326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet 17. § (3) bekezdése alapján kellett ugyanezt a szabályozást elkészíteni, az új szabályozáshoz felhasználhatók a korábban elkészített dokumentumban foglalt elemek, de a jogszabályi hivatkozást feltétlenül frissíteni kell.

  1. Az alapdokumentumok elfogadásának módosított rendje

Az igazgatónak célszerű tájékoztatnia a nevelőtestületet az alapdokumentumok módosult elfogadási rendjéről a szervezeti és működési szabályzat, a házirend és a pedagógiai program vonatkozásában, a módosult elkészítési, elfogadási és jóváhagyási rendet az Nkt. 83. § (2) tartalmazza. A jól funkcionáló dokumentumokat csupán az elfogadási-jóváhagyási rendre vonatkozó szabályok részleges megváltozása miatt nem szükséges módosítani. De ha 2023. szeptember 1-jét követően a szóban forgó dokumentumokat az intézmény módosítani kívánja, kötelezően alkalmazni kell az új eljárásrendet.

  1. A fenntartó döntési és ellenőrzési jogköreinek bővülése

A fenntartó döntési és ellenőrzési jogkörét módosítják 2023. szeptember 1-jétől az alábbi rendelkezések:

  • az Nkt. 83. § (2) bekezdésének j) pontja 2023. szeptember 1-jétől kiegészült azzal, hogy a fenntartó döntési jogkörébe tartozik a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása,
  • 83. § (2) bekezdésének i) pontja alapján 2023. szeptember 1-jétől a fenntartó ellenőrzési jogkörébe tartozik az intézmény házirendjének ellenőrzése.
  1. A 2024. évre vonatkozó szabadságolási terv elkészítése 2024. január hónapban

A Púétv. 91. § rendelkezése az eddigiektől részben eltérő szabályt vezet be a szabadság kiadásával kapcsolatban az alábbiak szerint:.

Púétv. 91. § (2) A szabadságot – a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló előzetes meghallgatása után – a munkáltató az iskolai szünetben, óvodában július 1-jétől augusztus 31-éig tartó időszakban adja ki. 2023. december 31-ig a 326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet 30. § (4) bekezdése szabályozta a szabadság kiadásával kapcsolatos szabályokat, amely úgy rendelkezett, hogy a szabadságot „elsősorban” az iskolai szünetben, óvodában július 1-jétől augusztus 31-éig tartó időszakban adja ki a munkáltató. Ez a rendelkezés vált most direktebbé a Púétv. fentebbi rendelkezése szerint. A 2023/2024-es tanév rendjét tartalmazó miniszteri rendelet, valamint a munkarend 2024/2025-ös tanévre várható beosztása alapján minden intézményben célszerű elkészíteni a pedagógusok szabadságának kiadási rendjét figyelemmel az iskolai-óvodai szünetek időtartamára.

  1. A helyi minősítési szabályzat elkészítése

Az igazgatónak gondoskodnia kell arról, hogy minden intézményben rendelkezésre álljon az intézmény helyi minősítési szabályzata, amelynek elkészítését a Vhr. 46. §-a írja elő. A helyi minősítési szabályzat pedagógus szakképzettséggel vagy szakképesítéssel rendelkező nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott gyakornokok minősítésének intézményi szabályait határozza meg, hiszen ezeket a minősítéseket a munkáltató folytatja le az általa kiadott helyi minősítési szabályzat alapján. A helyi minősítési szabályzat kiadása előtt az intézmény vezetője kikéri az alkalmazotti közösség véleményét. A szabályzatot az intézmény honlapján közzé kell tenni.

A helyi minősítési szabályzat tartalmazza legalább:

a) a minősítés alapjául szolgáló, a munkáltató szervezetéhez és a betöltött munkakör követelményeihez kapcsolódó szakmai követelményrendszert,

b) a minősítés szempontjait és a teljesítmény mérésének módját és

c) a minősítési követelmények teljesítésével és a teljesítmény mérésével összefüggő eljárási rendet.

A helyi minősítési szabályzatra vonatkozó rendelkezések 2024. január 1-jén lépnek hatályba. Előzményeként az intézmények helyi értékelési szabályzatát tekinthetjük, amelynek elkészítését a 326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet 9. §-a írta elő 2016. július 30-i hatályba lépéssel. Azokban az intézményekben, ahol ez a ma még hatályos szabályzat funkcionál, 2024 januárjában csupán annak felülvizsgálata, a nevelőtestülettel való véleményeztetése és az intézmény honlapján történő frissítése szükséges. A helyi minősítési szabályzatot minden köznevelési intézményben el kell készíteni függetlenül attól, hogy jelenleg van-e az intézményben pedagógus szakképzettséggel rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló vagy nincsen. Elkészítésére mintát tartalmaz a 326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet 5. sz. melléklete.

  1. október 31-én, módosítva 2024. január 23-án

Petróczi Gábor

tanügyigazgatási szakértő