Pedagógusok munkavégzésének elrendelése és díjazása többnapos kiránduláson, táborozáson, erdei iskolában és más projekteken
A Menedzser Praxis Kiadóhoz érkezett egy olyan kérdés, amely a szorgalmi időszakban az iskolában, óvodában szervezett többnapos kirándulás, táborozás, erdei iskola és más projektoktatás jellegű, többnyire az intézmény pedagógiai programjában is szereplő rendezvényen elrendelt pedagógus munkavégzési kötelezettséggel és az ilyen események alkalmával törvényszerűen jelentkező többletmunka díjazásával kapcsolatos. Olvasóink azt kérték, hogy a nyár elején illetve nyáron jelentkező többnapos iskolai rendezvények szervezése előtt járjuk körbe a témakört a 2024. január 1-jén hatályba lépett jogszabályi változások tükrében. A tanácsot megfogadva és a kérést respektálva készült el ez az írás, amelyben igyekszem a témát pontosan és teljes körűen kifejteni, és ennek során jól alkalmazható válaszokat adni a problémára.
A probléma feltárását ott célszerű kezdenünk, hogy a pedagógusok és más köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állók napi munkaidejét A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény (a továbbiakban: Púétv.) 76. § (1) bekezdése határozza meg azzal a rendelkezésével, hogy a teljes napi munkaidő nyolc óra (a továbbiakban: általános teljes napi munkaidő). Kivételt képeznek ez alól azok az intézmények, amelyek – vezetőjük döntését és intézkedését követően – a Púétv. 78.§-ában meghatározott munkaidőkeretben dolgoznak, azaz nem napi nyolcórás, hanem heti 40 órás vagy – például – négyheti 160 órás, esetleg havi 173 órás, az egyes munkanapokra nem feltétlenül egyenletesen elosztott munkarendben működnek. Cikkünk további részében azonban az általános teljes napi munkaidőben, azaz napi nyolc órában történő foglalkoztatás esetét vesszük alapul. A Púétv. 78. § (1) bekezdésével arról is rendelkezik, hogy az általános munkarend esetében a munkáltató a munkaidőt hétfőtől péntekig osztja be. Ez a szakasz azt is tartalmazza, hogy a munkáltató a munkaidőt az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményére, valamint a munka jellegére, és a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló, pedagógus munkakörben foglalkoztatottak munkaidejének feladat szerinti felosztására figyelemmel, a tanév, nevelési év rendjéhez igazodóan osztja be.
Ha tehát a foglalkoztatott az általános munkarend szerint munkanapját tölti, akkor számára a munkáltató jogosult meghatározni a napi nyolc órában elvégzendő munkafeladatokat. Ez így van egy többnapos kirándulás, erdei iskola vagy egy egész napos, de akár többnapos projektoktatás során is. Ennek megfelelően tehát a kirándulás egyik napjának nyolc óráját vagy az egésznapos (reggel 8 órától például 18 óráig tartó) óvodai, iskolai projekt nyolc óráját a munkáltató rendelkezésének megfelelően (a napi munkaidő terhére) kell teljesíteni. Ha azonban a kiránduláson, erdei iskolában, nyári táborozás során vagy az egésznapos projekt lebonyolításakor a pedagógusnak a napi nyolcórás munkaidőn túl is vannak munkafeladatai, akkor ez a napi rendes munkaidőbe, az általános munkarendbe már nem fér bele, ezért ennek a nyolc órán túli időszaknak a feladatvégzéséről, díjazásáról és elszámolásáról külön munkáltatói intézkedés és elszámolás válik szükségessé.
A Púétv. 83. § rendelkezik az általános munkarenden kívüli munkavégzés elrendeléséről a rendkívüli munkavégzés szabályainak meghatározásával. A rendkívüli munkaidőben elrendelt munkavégzésre vonatkozó szabályozást itt pontosan kell közölnünk.
Púétv. 83. § (1) A kötött munkaidőben foglalkoztatott számára a munkáltató rendkívüli munkaidőben történő munkavégzést rendelhet el. Rendkívüli munkaidő
a) a munkáltató által előírt munkaidő-beosztástól eltérő,
b) a munkaidőkereten felüli,
c) az elszámolási időszak alkalmazása esetén az ennek alapjául szolgáló heti munkaidőt meghaladó munkaidő, továbbá
d) az ügyelet tartama.
(2) Naptári évenként kétszázötven óra rendkívüli munkaidő rendelhető el. …
(3) Vasárnapra vagy munkaszüneti napra rendkívüli munkaidő
a) a rendes munkaidőben e napon is foglalkoztatható köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló számára,
b) a tanulók tanulmányi, sport vagy művészeti versenyre, rendezvényre, munkaszüneti naphoz kötődő megemlékezésre kísérése érdekében, … rendelhető el.
(5) A rendkívüli munkaidőt a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló kérése esetén írásban kell elrendelni.
Most értelmezzük a rendkívüli munkaidő fogalmát az imént idézett jogszabályi előírás alapján! Az általános munkarendben a foglalkoztatott számára a munkáltató napi nyolcórás munkavégzési kötelezettséget határoz meg. Amennyiben a szóban forgó kirándulás, erdei iskola, projektoktatás, stb. során a pedagógus vagy nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott személy számára a munkáltató egy vagy több napra a napi nyolc órát meghaladó munkavégzést rendel el, akkor a Púétv. 83. § (1) bekezdésének a)-d) szakaszai alapján eltér az általa előírt munkaidő-beosztástól, azaz rendkívüli munkaidőben történő munkavégzésről van szó. Ha az intézmény munkaidőkeretben (tehát nem az általános munkarend szerint) foglalkoztatja az érintetteket, akkor a b) szakasz alapján valósulhat meg a rendkívüli időben történő munkavégzés.
Meg kell vizsgálnunk azt a fontos kérdést, hogy a rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés elrendelése és az ezzel összefüggő díjfizetési kötelezettség összefüggésben van-e azzal, hogy a szóban forgó tanulmányi kirándulás, projektoktatás, erdei iskola, stb. szerepel-e az intézmény pedagógiai programjában. Megállapíthatjuk, hogy a Púétv. és annak végrehajtási rendelete, a 401/2023. (VIII.30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) nem tartalmaz ilyen rendelkezést, tehát ha a munkáltató egy adott munka elvégzését a rendkívüli munkaidő terhére vagy ügyeleti formában rendeli el, akkor az elrendelhetőség illetve a díjfizetési kötelezettség semmilyen formában nem kötődik ahhoz, hogy az adott program szerepel-e az intézmény pedagógiai programjában, nevelési programjában vagy sem. Ezzel azért fontos tisztában lennünk, mert a 2023. december 31-ig hatályban lévő 326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet 33. § (3) bekezdése korábban úgy rendelkezett, hogy a rendkívüli munkaidőben történő munkavégzésért járó díjazás csak a pedagógiai programban meghatározott tanulmányi kiránduláson vagy más, a pedagógiai, nevelési programban meghatározott, nem az iskolában, kollégiumban, óvodában szervezett programon végzett munkáért járt.
Visszatérve az általános munkarend szerinti napi munkaidőt meghaladó időtartamú kirándulások és más projektekre, a Púétv. 83. §-ában foglaltak alapján úgy kell tekinteni, hogy a résztvevő pedagógusok a hétköznapi munkanapokon 6 órától 14 óráig a napi nyolcórás munkaidejüket töltik, ezen időszakra tehát – a napi illetményükön felül – más juttatás nem illeti meg őket; ebben az intervallumban tehát a napi illetményük fejében dolgoznak. A háromnapos kiránduláson, erdei iskolában, sporttáborban résztvevő pedagógus a rendezvény első, második és harmadik napján 6 órától 14 óráig rendes munkaidejét tölti, amiért az illetményén túli további díjazás nem illeti meg. De ha a rendezvény első napján – a munkáltató munkabeosztása szerint – nem reggel 6 órakor indul a projekt (ide értve az utazást is), hanem például 8 órakor, akkor az aznapi rendes munkaidőt 8 órától 16 óráig kell számítani.
A Púétv. 84.§-ában rendelkezik a napi nyolc órát meghaladó munkavégzésről, amelyet vagy a fentiek szerint rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés, vagy ügyelet, készenlét formájában rendelhet el az alábbi rendelkezés szerint.
Púétv. 84. § (1) A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló a beosztás szerinti napi munkaidején kívül rendelkezésre állásra kötelezhető. A munkáltató a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló számára meghatározhatja a rendelkezésre állás helyét (a továbbiakban: ügyelet), egyébként a tartózkodási helyét a rendelkezésre állási kötelezettség időtartama alatt a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló határozza meg oly módon, hogy a munkáltató utasítása esetén haladéktalanul rendelkezésre álljon (a továbbiakban: készenlét).
(2) A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló az ügyelet, készenlét tartama alatt köteles munkára képes állapotát megőrizni és a munkáltató utasítása szerint munkát végezni.
(3) Négy órát meghaladó tartamú vagy vasárnapra avagy munkaszüneti napra
b) ügyelet vagy készenlét a pedagógiai, nevelési programban meghatározott tanulmányi kirándulás vagy más, nem az óvodában, iskolában, kollégiumban szervezett program megvalósítása … érdekében rendelhető el.
(4) Az ügyelet tartama – a többnapos iskolai kirándulás vagy külföldi nyelvtanulás kísérete esetét kivéve – nem haladhatja meg a huszonnégy órát, amelybe az ügyelet megkezdésének napjára beosztott rendes vagy elrendelt rendkívüli munkaidő tartamát be kell számítani.
Az egész napos vagy többnapos projekt megvalósítása alkalmával tehát a munkáltatónak döntenie kell arról, hogy a napi nyolc órát meghaladó munkavégzést milyen formában rendeli el:
- pl. 14-től 22 óráig a napi nyolc órát meghaladó munkavégzési kötelezettséget rendel el a rendkívüli munkaidő terhére, majd 22 órától másnap reggel 06 óráig tartó időszakra a projekt helyszínén teljesítendő készenlétet,
- vagy a napi nyolc órán felül a pedagógust nem terheli tényleges munkavégzési kötelezettség, azaz 14 órától másnap reggel 06 óráig a projekt helyszínén teljesítendő ügyeletet rendel el számára, a munkáltató utasítása esetén azonban a Púétv. 84.§ (2) bekezdés szerint ekkor is köteles munkát végezni.
A Púétv. 103. § (3) bekezdése szerint az ügyeletért és a készenlétért átalánydíj jár, amely magában foglalja a rendelkezésre állásért és a munkavégzésért járó díjazást. Ha tehát az elrendelt ügyeleti idő alatt (részben vagy akár teljes idejében) munkavégzés történik, annak díjazását az ügyeleti díj megfizetésével rendezettnek kell tekinteni.
Ügyeleti díj jár
a) a huszonkettő órától másnap reggel hat óráig tartó időszakban a ténylegesen mérhető munkavégzés idejére,
b) a hat és huszonkettő óra között teljesített ügyelet teljes időtartamára.
A 24 órás teljes munkanapon tehát a 6-22 óra között ténylegesen teljesített ügyelet teljes időtartamára jár az ügyeleti díj, de a 22 órától másnap reggel 06 óráig terjedő éjszakai időszakból csak arra a mérhető időtartamra, ameddig ténylegesen munkát kellet végezni (pl. 2 órától 4 óráig egy tanulót kórházba kellett vinni, vagy 22 órától 24 óráig éjszakai túrát rendeztek a résztvevő tanulók számára).
Egy teljes projektnap pedagógus munkavégzésének és a rendkívüli munkaidőben elrendelt munkavégzése díjazásának áttekintéséhez vegyük először a háromnapos kirándulás második napját, amelyet 24 órás időtartamban a projekten való részvétellel és az ennek megfelelő munkavégzéssel töltenek a pedagógusok. A teljes projektnapon a munkavégzés formája és díjazása szempontjából az alábbiakat különíthetjük el.
- 6 órától 14 óráig: az általános napi munkaidő terhére elszámolandó napi rendes munkavégzés, amely külön díjazást nem tartalmaz – ha az adott napon a köznevelési foglalkoztatott nyolcórás munkanapját tölti,
- 14 órától 22 óráig: nem mérhető munkavégzéssel töltött ügyelet, amelyért a későbbiekben részletezett díjazás jár,
- 22 órától másnap 6 óráig: mérhető munkavégzéssel járó ügyelet, amelyért a ténylegesen munkavégzéssel töltött időre elrendelt rendkívüli munkavégzésként a későbbiekben részletezett díjazás jár.
Először értelmezzük pontosan ezeket az előírásokat! A teljes projektnapon 6-14 óra között végzett munka elszámolása a rendes munkaidő terhére az illetmény fejében, további díjazás nélkül történik, hiszen a munkáltató erre az időszakra elrendelte a munkavégzést. A naponta 14-22 óra közötti nem mérhető időtartamú munkavégzés azt jelenti, hogy a délutáni-esti időszakban a pedagógusok néha foglalkozásokat tartanak, más esetekben felügyelnek a délutáni sporteseményeken, a szóban forgó nyolc órában néha aktívan, máskor kevésbé aktívan dolgoznak (nem mérhető időtartamú munkavégzés), ezért átalány alapú ügyeleti díjat kapnak. Az éjszaka 22 órától másnap reggel 6 óráig tartó időszakban (jó esetben) a pedagógusok többsége megérdemelt éjszakai pihenőidejét tölti, egyesek azonban – például a résztvevő tanulók jó esetben éjfél körüli elcsendesedéséig – mérhető időtartamban dolgoznak, mások hajnali 2 és 4 óra között az orvosi ügyeletre viszik az arra rászoruló tanulót, szintén mérhető időtartamú munkavégzés formájában. Tehát a 22 órától 6 óráig tartó ügyeleti időszakban csak a tényleges munkavégzéssel töltött időre jár a díjazás, a tényleges pihenéssel töltött időre azonban nem. Nyilvánvalóan más a helyzet a többnapos projekt első és utolsó napján, amikor az utazással töltött időt tényleges munkavégzéssel töltött időnek kell tekinteni és ennek megfelelően kell elszámolni.
Az ügyelet és a készenlét díjazására vonatkozó előírásokat a Púétv. 103.§-a tartalmazza. Az egy órára járó óradíj megállapításához a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló havi illetményét (nem alapilletményét) pedagógus esetén el kell osztani az általa betöltött munkakörre a Púétv. 1. sz. mellékletében meghatározott neveléssel-oktatással lekötött munkaidővel (többes munkakör betöltése esetén a munkakörökhöz tartozó óraszámok átlagával), valamint 4,33-mal. Ha tehát egy Pedagógus II. fokozatba sorolt pedagógus illetménye a minimális 555 eFt, akkor óradíja 555 eFt/24/4,33=5.341 Ft. Ennek alapján:
- a hat és huszonkettő óra között teljesített ügyelet teljes időtartamára óránként az óradíj 60%-ára, azaz példánkban 3.205 Ft díjazásra jogosult,
- a huszonkét órától másnap reggel hat óráig tartó időszakban a ténylegesen mérhető munkavégzéssel töltött ügyelet idejére óránként az óradíj 50%-ára, azaz példánkban 2.671 Ft díjazásra jogosult.
Ha az ügyeletet pihenőnapra vagy munkaszüneti napra rendelték el, akkor a díjazás a fentiektől eltérően az alábbi szabályok alapján történik:
- a hat és huszonkét óra között munkanapokon teljesített ügyelet teljes időtartamára óránként az óradíj 60%-ára, azaz példánkban 3.205 Ft díjazásra jogosult, míg a munkaszüneti napokon, pihenőnapokon az alábbi díjazást kell alkalmazni
- ha kap az ügyelet időtartamával legalább megegyező másik pihenőidőt, akkor díjazása óránként az óradíj 100%-a, azaz példánkban 5.341 Ft,
- ha nem kap az ügyelet időtartamával legalább megegyező másik pihenőidőt, akkor díjazása óránként az óradíj 150%-a, azaz példánkban 8.012 Ft,
- a huszonkét órától másnap reggel hat óráig tartó időszakban a ténylegesen mérhető munkavégzéssel töltött ügyelet idejére óránként az óradíj 60%-ára, azaz példánkban 3.205 Ft díjazásra jogosult.
Ha táblázatba rendezzük a fenti jogszabály által meghatározott díjazást, akkor abban az esetben, ha az érintett pedagógus a munkaszüneti vagy pihenőnapon végzett munkájáért nem kap legalább ugyanilyen időtartamú pihenőidőt (a pedagógusszakmában ez a jellemző), akkor ezt kapjuk.
| Munkanapokon | Pihenő- és munkaszüneti napokon | |||||
| Időtartam | 06-14 óra | 14-22 óra | 22-06 óra | 06-14 óra | 14-22 óra | 22-06 óra |
| Minősítés | munkaidő | nem mérhető | mérhető | nem mérhető | nem mérhető | mérhető |
| Ügyeleti díj | 0% | 60% | 50% | 150% | 150% | 60% |
Az előírásokat a gyakorlatba átültetve tehát, ha egy pedagógus az óvodába járó gyermekekkel vagy az iskolába járó tanulókkal például háromnapos kiránduláson, erdei iskolában vesz részt hétfőn 6 órától szerdán 16 óráig, akkor hétfőtől szerdáig munkanapjain 6 órától 14 óráig a munkabeosztása szerint a napi nyolcórás munkavégzési kötelezettségét teljesíti, amelyért az illetményén túl nem jár külön díjazás. Hétfőn és kedden 14 órától másnap reggel 6 óráig ügyeletet teljesít, amelyből a 14 órától 22 óráig tartó időszakot be kell számítani a rendkívüli munkavégzés időtartamába, és óránként a fentiekben leírt módon számított óradíj 60%-ával kell elszámolni. A 22 órától reggel 6 óráig tartó időszakból azonban csak a tényleges munkavégzéssel töltött órákat kell díjazni, ennek óradíja a fentiek szerint számolt óradíj 50%-a. A jogszabály tehát – alkalmazkodva a többnapos kirándulások, táborozások életszerű gyakorlatához – úgy tekinti, hogy a résztvevő pedagógusnak 14-22 óra között ténylegesen a résztvevő gyermekek, tanulók között kell munkát végeznie, 22-06 óra között azonban csak a rendkívüli esetekben, tehát például akkor, amikor egy tanulót éjféltől hajnali 2 óráig orvoshoz kellett vinnie. Szerdán a pedagógusok rendes munkaideje 6 órától 14 óráig tart, a hazaérkezésig tartó 14-16 óra közötti időszakra pedig jár számukra az ügyeleti díj. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy ez a példa hétköznapokon szervezett kirándulások díjazását tartalmazza, a pihenőnapon vagy munkaszüneti napon tartott többnapos rendezvények óradíja ettől különbözik, amelyet a Púétv. 103. § (5) bekezdése pontosan tartalmaz.
A fentieken túl az éjszakai órákra érdemes kijelölni azt a pedagógust, aki a táborozók nyugalmának éjszakai biztosításáért, a rendkívüli intézkedéseket igénylő esetek kezeléséért felelős. A Púétv. előírásai szerint ez a feladat készenlétnek minősül, amelyért a munkáltatónak átalánydíjat kell fizetnie, amelynek mértéke az óradíj húsz százaléka, heti pihenőnapon és munkaszüneti napon harminc százaléka.
Az egésznapos vagy többnapos rendezvényen a pedagógus ellátását biztosító szállást és étkezést természetesen az intézménynek kell fizetnie, hiszen ezek a költségek az intézményi feladatellátás részeként, azaz az intézmény működési költségeként jelentkeztek. A pedagógusra ezeket a kiadásokat nem lehet áthárítani, hiszen nem a szabadidejében saját pihenését célzó kiadásokról van szó, hanem az intézmény igazgatójának rendelkezése alapján az iskola, óvoda érdekében tevékenykedik.
Most tekintsük át, hogy egy pedagógusnak egy háromnapos, hétköznapokon szervezett iskolai kirándulás, erdei iskola vagy más projektrendezvény időtartama alatt hány óra munkát kell végeznie. Tételezzük föl, hogy a szóban forgó pedagógusnak a kirándulás mindhárom hétköznapja munkanap, azaz napi nyolc órás munkavégzési kötelezettségét napi rendes munkaideje terhére, tehát további külön díjazás nélkül látja el.
| 2024. június 24-26. | Név: | Tábori Gábor | ||||
| Minősítés | Óra | Hétfő | Kedd | Szerda | Összes | Összesen |
| mérhető (50%) | 00-01 | 0 | 2 | |||
| 01-02 | 0 | |||||
| 02-03 | x | 1 | ||||
| 03-04 | x | 1 | ||||
| 04-05 | 0 | |||||
| 05-06 | 0 | |||||
| munkaidő (0% v. 150%) | 06-07 | x | x | x | 3 | 24 |
| 07-08 | x | x | x | 3 | ||
| 08-09 | x | x | x | 3 | ||
| 09-10 | x | x | x | 3 | ||
| 10-11 | x | x | x | 3 | ||
| 11-12 | x | x | x | 3 | ||
| 12-13 | x | x | x | 3 | ||
| 13-14 | x | x | x | 3 | ||
| nem mérhető (60%) | 14-15 | x | x | x | 3 | 18 |
| 15-16 | x | x | x | 3 | ||
| 16-17 | x | x | 2 | |||
| 17-18 | x | x | 2 | |||
| 18-19 | x | x | 2 | |||
| 19-20 | x | x | 2 | |||
| 20-21 | x | x | 2 | |||
| 21-22 | x | x | 2 | |||
| mérhető | 22-23 | 0 | 0 | |||
| 23-24 | 0 | |||||
| Munkaidőben óra | 8 | 8 | 8 | 24 | ||
| Mérhető óra | 0 | 2 | 0 | 2 | ||
| Nem mérhető óra | 8 | 8 | 2 | 18 | ||
| Fizetendő óraszám | 4,8 | 5,8 | 1,2 | 12 | ||
A táblázathoz fűzendő magyarázat az eddig leírtakból kikövetkeztethető. A munkaidőben végzett 3 x 8 óráért nem jár külön díjazás. A 14-22 óra között végzett összesen 18 óra nem mérhető munkavégzés történt, amelynek díjtétele 60%-os óradíj. Példánkban és táblázatunkban kedden éjszaka kellett 2 és 4 óra között orvoshoz vinni egy tanulót, amelyhez 2 óra mérhető munkavégzés társult 50%-os óradíjjal. A rendkívüli munkavégzés formájában teljesített munkaórákért összesen 18 óra x 0,6 + 2 óra x 0,5 óradíj, azaz 11,8 órát kell kifizetni, amelyet 12 órára kerekítettünk.
Most vizsgáljuk meg egy egyhetes, ezért szükségszerűen szombati és vasárnapi napot is tartalmazó táborozás munkavégzésének, ügyeleti és készenléti feladatainak díjazását azzal a feltétellel, hogy a foglalkoztatott a szombati pihenőnap és vasárnapi munkaszüneti napok helyett nem kap másik pihenőnapot, azaz ezekre a napokra óradíját 150%-ban kell meghatározni és kifizetni. Táblázatunk készítésekor azt feltételeztük, hogy a szóban forgó pedagógusnak a 22 órától hajnali 6 óráig tartó időszakban egyetlen esetben sem kellett tényleges munkát végeznie.
| 2024. június 24-30. | Név: | Tábori Gábor | Feladat: | Iskolai táboroztatás | ||||||
| Minősítés | Óra | Hétfő | Kedd | Szerda | Csütörtök | Péntek | Szombat | Vasárnap | Összes | Összesen |
| mérhető (50%) | 00-01 | 0 | 0 | |||||||
| 01-02 | 0 | |||||||||
| 02-03 | 0 | |||||||||
| 03-04 | 0 | |||||||||
| 04-05 | 0 | |||||||||
| 05-06 | 0 | |||||||||
| munkaidő (0% v. 150%) | 06-07 | x | x | x | x | x | x | x | 8 | 64 |
| 07-08 | x | x | x | x | x | x | x | 8 | ||
| 08-09 | x | x | x | x | x | x | x | 8 | ||
| 09-10 | x | x | x | x | x | x | x | 8 | ||
| 10-11 | x | x | x | x | x | x | x | 8 | ||
| 11-12 | x | x | x | x | x | x | x | 8 | ||
| 12-13 | x | x | x | x | x | x | x | 8 | ||
| 13-14 | x | x | x | x | x | x | x | 8 | ||
| nem mérhető (60%) | 14-15 | x | x | x | x | x | x | x | 8 | 58 |
| 15-16 | x | x | x | x | x | x | x | 8 | ||
| 16-17 | x | x | x | x | x | x | x | 8 | ||
| 17-18 | x | x | x | x | x | x | x | 8 | ||
| 18-19 | x | x | x | x | x | x | 6,5 | |||
| 19-20 | x | x | x | x | x | x | 6,5 | |||
| 20-21 | x | x | x | x | x | x | 6,5 | |||
| 21-22 | x | x | x | x | x | x | 6,5 | |||
| mérhető | 22-23 | 0 | 0 | |||||||
| 23-24 | 0 | |||||||||
| Munkaidőben óra | 8 | 8 | 8 | 8 | 8 | 0 | 0 | 40 | ||
| Mérhető óra | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | ||
| Nem mérhető óra | 8 | 8 | 8 | 8 | 8 | 16 | 12 | 68 | ||
| Fizetendő óraszám | 4,8 | 4,8 | 4,8 | 4,8 | 4,8 | 24,0 | 18,0 | 66 | ||
Feltételezésünk és a táblázatban szerepeltetett adatok alapján a táborba való utazás az első napon 6 órakor kezdődött, és a csoport vasárnap 18 órakor érkezett haza. A hétfőtől péntekig tartó munkaidőben a foglalkoztatott – illetménye fejében – 5×80. azaz 40 órát dolgozott, amiért nem jár számára többletdíjazás, hiszen ezt a munkát munkaidejében végezte. Az éjszakai ténylegesen mérhető munkavégzés hiányában a mérhető munkavégzéssel töltött órák száma nulla. A délutáni, esti időszakban a nem mérhető munkavégzés a hétköznapokon nyolc-nyolc órát tesz ki, a szombati pihenőnapon és a vasárnapi munkaszüneti napon azonban duplán kell számolni, ez a táblázat jobb szélső két oszlopában jelenik meg, például a 14-15 óra között ténylegesen 7 óra munkavégzés történt, az összes rovatban azonban már 8 óra szerepel, és ezek a százalékosan megemelt értékek szerepelnek a jobb szélső oszlop összesen rovatában is. A táblázat legalsó sorában a fizetendő óraszám sorban pedig szintén a jogszabályban meghatározott százalékos mutatók szerint számolt óradíjjal történt a kifizetendő órák számának meghatározása. Amint látjuk, abban az esetben, ha a munkáltató a szombati-vasárnapi munkavégzésért a foglalkoztatottnak nem biztosít másik szabadnapot, az egyhetes táborozásért 66 óradíjnak megfelelő összeget kell kifizetni számára. Megvilágítandó ennek az összegnek a nagyságát a Pedagógus II. fokozatba 555 eFt besorolási illetménnyel kinevezett pedagógus esetében ez 66 óra x 5.341,- Ft/órát, azaz összesen 352.506,- Ft-ot ad eredményül. Egyhetes, jóformán napi 24 órás munkavégzésért, beleszámolva a szombati és vasárnapi napon 6 órától 14 óráig is jelentkező óradíjakat, ez egyáltalán nem minősíthető soknak, sőt azt teljes mértékben reálisnak tekinthetjük.
A következőkben a pedagógusoknak a nyári táborozások, bentlakásos vagy csak egésznapos napközi foglalkoztatást biztosító rendezvényeken történő foglalkoztatásáról vagy közreműködéséről értekezzünk! Elsőként az a gyakori kérdés vetődik föl, hogy ezeken a rendezvényeken (nevezzük ezeket a továbbiakban táboroknak) kötelező-e a pedagógusok munkavégzés formájában történő közreműködése. Ennek eldöntése érdekében először azt kell megvizsgálnunk, hogy az adott (akár nyári akár az év más időszakában megrendezett) tábor az iskola, óvoda pedagógiai programjának része-e, azaz annak megrendezésére az intézmény pedagógiai programjának végrehajtása érdekében, az intézménybe járó gyermekek, tanulók részvételével kerül-e sor. Ha a táborozás nem óvodai, iskolai szervezésű, mert nem felel meg az előzőekben leírt feltételeknek, akkor az intézmény pedagógusai nem kötelesek részt venni a tábor irányításában, pedagógiai vezetésében, hiszen munkakörük kizárólag az intézményhez kötődő feladatok végrehajtására korlátozódik. Ez abban az esetben is így van, ha a táborozáson résztvevő gyermekek, tanulók bizonyos része a szóban forgó óvoda, iskola saját gyermekei, tanulói közül kerül ki. Ha tehát a táborozást nem az intézmény szervezi, akkor a projekt szervezője szerződést köthet bármely pedagógussal vagy akár pedagógus szakképzettséggel nem rendelkező más személlyel a táborozáshoz kapcsolódó pedagógiai, felügyeleti, szakmai vagy más természetű feladatok ellátására. Természetes, hogy ez a polgárjogi szerződés tartalmazza a munkavégzés időtartamát, a végrehajtandó legfontosabb feladatokat és a díjazást. Ha a szóban forgó intézmény pedagógusát megkeresik egy ilyen szerződés megkötésére vonatkozó javaslattal, akkor saját mérlegelése alapján dönthet annak aláírásáról vagy elutasításáról, amennyiben a szóban forgó időszakban szabadságát tölti vagy nincs tényleges munkavégzési kötelezettsége. Javasoljuk, hogy ebben az esetben is az ebben a cikkben szereplő díjazást tekintsék kiindulási alapnak, ettől jelentősen alacsonyabb összegért ne vállalkozzanak a táborozással kapcsolatos emberpróbáló feladatok elvégzésére.
Ha a táborozás az intézményi feladatok részeként az intézményben jogviszonnyal rendelkező gyermekek, tanulók részvételével történik, akkor annak pedagógiai és ügyeleti feladatait, valamint a tanulók biztonságát az intézmény pedagógusainak kell ellátniuk az intézmény igazgatójának megbízása, beosztása alapján. Ha a tábort a nevelési év, tanítási év szorgalmi időszakában szervezik, akkor annak hétköznapi napjain a pedagógusok nyilván munkanapjaik felhasználásával vesznek részt, azaz napi nyolcórás munkaidejüket a tábor, erdei iskola, stb. feladatainak végrehajtásával kapcsolatos teendőkkel töltik. Délutáni, éjszakai feladataikat a fentiekben ismertetett átalánydíjazással ügyelet és készenlét formájában látják el. Ha azonban az iskola, óvoda saját pedagógiai programja szerint szervezett táborozás nem a tanítási évben, hanem a nyári időszakban történik, akkor biztosítani kell a táborban elvégzendő feladatokhoz szükséges pedagógus vagy más munkaerő rendelkezésre állását. Ez többféle módon lehetséges. Ennek egyik tipikus esete – főként az általános iskolákban – hogy a táborozást június második felére vagy augusztus második felére időzítik, amikor a pedagógusok munkaidejüket töltik, azaz még nem kezdődött meg a nyári szabadságuk. Ha azonban az egyhetes táborozásra a nyár közepén kerül sor, akkor lehetőség van arra, hogy a táborozás időtartama alatt a pedagógus ne a szabadságát, hanem a munkaidejét töltse, és cserébe például június közepén vagy végén már szabadságon legyen. A középiskolákban kicsit nehezebb a helyzet, hiszen az érettségi vizsgák miatt a pedagógusok többsége számára június egésze munkavégzési kötelezettséggel telik. Ha az intézményi feladatok sokasága nem teszi lehetővé azt, hogy a pedagógus szabadságát részben a szokásos nyári időszak előtt vagy után, esetleg a szorgalmi időszakban kapja meg, akkor nehézségeket okozhat a nyár közepére szervezett iskolai táborozás pedagógus közreműködőinek biztosítása. A jogszabályok azonban az igazgató számára még ebben az esetben is biztosítanak megoldási lehetőséget arra, hogy a pedagógust pótszabadságának igénybe vételével nyári munkavégzésre ossza be. Idézzük pontosan a Púétv. erről szóló rendelkezését!
Púétv. 90. § (3) Az alapszabadság mértéke évi ötven munkanap, amelyből a munkáltató legfeljebb tizenöt munkanapot igénybe vehet
a) a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés, oktatás, gyermekfelügyelet, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység céljára,
b) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés céljából, vagy
c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi időben, óvodapedagógus esetében – a július 1-jétől augusztus 31-éig tartó időszak kivételével – a nevelési évben adják ki.
Tehát van arra lehetőség, hogy az intézmény igazgatója egyes pedagógusok 50 napos szabadságából (plusz a gyermekek után járó esetleges pótszabadságok) legfeljebb 15 napot munkavégzés céljából igénybe vegye. A pedagógust a szóban forgó legfeljebb 15 napra azonban kizárólag a fentiekben felsorolt esetekben és célokkal lehet igénybe venni, így például az adott intézmény pedagógiai programját képező nyári táborozás feladatainak ellátása. Ha a tábor nem az intézmény saját feladatainak megvalósítását szolgálja, akkor ez nyilvánvalóan nem lehetséges.
Az intézmény igazgatójának azonban a legfeljebb 15 napi munkavégzés elrendelését nagyon komolyan meg kell fontolnia! Ha ugyanis az igazgató a legjobb, legszorgalmasabb pedagógusait a jól megérdemelt szabadságuk kontójára többnapos nyári többlet munkavégzési kötelezettséggel „jutalmazza”, az eljárás rendkívül kontraproduktív lehet, azaz éppen visszafelé sülhet el. Természetesen egészen más szemmel tekinthetünk a Púétv. idézett 90. § (3) bekezdés c) szakaszában szereplő esetre, amikor a munkáltató a pedagógus számára a szabadságát – többnyire a pedagógus kérésére – részben a szorgalmi időszakban adja ki. De előfordulhat az is, hogy a munkáltató a foglalkoztatott számára a nyári egyhetes táborozáson elrendelendő munkavégzésére a tanítási idő alatt egyhetes szabadságot biztosít. Az ehhez kapcsolódó másik gyakori eset az, amikor a pedagógus él a Púétv. 91. § (3) bekezdésében meghatározott lehetőséggel, és a szorgalmi időszakban veszi igénybe az akár hét munkanap szabadságát például egy kedvező őszi külföldi nyaraláson történő részvétel érdekében. Ezekben az esetekben már méltányosnak tekinthetjük az érintetteknek a szabadságuk terhére a nyári táborozásra történő beosztását.
Minden igazgató és gyakorló pedagógus figyelmét föl kell azonban hívnunk arra, hogy a nyári táborozás vagy más többnapos projekt végrehajtása során sohase alkalmazzon vagy fogadjon el olyan munkavégzési módszert, amely nem jogszerű foglalkoztatás formájában valósul meg. Nagy hiba például, ha az intézmény igazgatója „beosztja” a pedagógust vagy elvárja a pedagógustól azt, hogy a nem intézményi szervezésű táborozáson vegyen részt és végezzen munkát. Még nagyobb hibaként kell tekintenünk arra, amikor a pedagógust nyári szabadságának időtartama (azaz szabadságnapjai alatt) munkavégzésre osztják be akár a település, a művelődési ház, a sportközpont vagy az intézmény által szervezett nyári táborozásra, és az ellátandó feladatok munkaszerződés és díjazás nélkül valósulnak meg. Ez a jogszerűtlen foglalkoztatási mód azért is nagyon veszélyes, mert a szabálytalanul foglalkoztatott pedagógust ért esetleges baleset esetén kitudódik a szabálytalan foglalkoztatás ténye. Akkor is komoly veszély leselkedik a nyári táborban a szabadsága idején munkaszerződés nélkül foglalkoztatott pedagógusra vagy más foglalkoztatottra, ha felügyelete alatt valamelyik táborozó gyermeket, tanulót baleset éri. Ebben az esetben az esetleges perben eljáró bíróság fel fogja tenni a kérdést a táborozáson „felügyelő” pedagógus számára azt a kérdést, hogy milyen címen tartózkodott és végzett munkát a táborban. Ugyanez a kérdés természetesen még sokkal élesebb formában vetődik föl a tábor szervezője esetében.
Amint cikkünk eddigi részében többször is hangsúlyoztuk, a szombati és vasárnapi napokon végzett munkáért többletdíjazás jár, amely kifejezetten magas abban az esetben, ha a foglalkoztatott ezekért a napokért nem kap cserébe másik pihenőnapot. Ez abból a szempontból kifejezetten fontos, hogy az erdei iskolát, tanulmányi kirándulást – lehetőség szerint – feltétlenül érdemes hétköznapi napokra szervezni. Elsősorban azért, mert ezeken a napokon a pedagógust napi nyolcórás munkavégzési kötelezettség terheli, tehát ezekért az órákért a projekt elszámolása során nem keletkezik többlet díjfizetési kötelezettség. Másrészt a 14 órától másnap 6 óráig tartó ügyeleti-készenléti időszakban nem jelentkeznek a jogszabályban meghatározott magasabb ügyeleti díjtételek. Ha egy háromnapos tanulmányi kirándulást három hétköznapi nap helyett például péntektől vasárnappal bezárólag tervezünk, annak óradíj-költségei legalább három-négyszeresét képezik a hétköznapokon szervezett kirándulások díjazásához képest. Ezt a szervezési módot, illetve annak díjazását mutatja be következő táblázatunk.
| Pedagógusok ügyeleti díját kiszámító tábla | |||||||
| Írjon minden munkával töltött rovatba x jelet! A táblázat kiszámítja az egyes tevékenységi formákkal töltött időt, valamint a kifizetendő órák számát. | |||||||
| 2024. június 28-30. | Név: | ||||||
| Ugyanezt a feladatot ellátó további pedagógusok: | |||||||
| Minősítés | Óra | Péntek | Szombat | Vasárnap | Összes | Összesen | |
| mérhető (50%) | 00-01 | 0 | 0 | ||||
| 01-02 | 0 | ||||||
| 02-03 | 0 | ||||||
| 03-04 | 0 | ||||||
| 04-05 | 0 | ||||||
| 05-06 | 0 | ||||||
| munkaidő (0% v. 150%) | 06-07 | x | x | x | 4 | 32 | |
| 07-08 | x | x | x | 4 | |||
| 08-09 | x | x | x | 4 | |||
| 09-10 | x | x | x | 4 | |||
| 10-11 | x | x | x | 4 | |||
| 11-12 | x | x | x | 4 | |||
| 12-13 | x | x | x | 4 | |||
| 13-14 | x | x | x | 4 | |||
| nem mérhető (60%) | 14-15 | x | x | x | 4 | 26 | |
| 15-16 | x | x | x | 4 | |||
| 16-17 | x | x | x | 4 | |||
| 17-18 | x | x | x | 4 | |||
| 18-19 | x | x | 2,5 | ||||
| 19-20 | x | x | 2,5 | ||||
| 20-21 | x | x | 2,5 | ||||
| 21-22 | x | x | 2,5 | ||||
| mérhető | 22-23 | 0 | 0 | ||||
| 23-24 | 0 | ||||||
| Munkaidőben óra | 8 | 8 | 8 | 24 | |||
| Mérhető óra | 0 | 0 | 0 | 0 | |||
| Nem mérhető óra | 8 | 8 | 4 | 20 | |||
| Fizetendő óraszám | 4,8 | 24,0 | 18,0 | 47 | |||
Felhívjuk az igazgatók és a fenntartók figyelmét arra, hogy az igényesen és jogszerűen működtetett intézményekben az éves költségvetés tervezésekor feltétlenül szükség van arra, hogy a pedagógiai programban, a nevelési programban vagy az iskolai feladatellátásban szereplő, az intézmény munkatervében megjelenő projektoktatási formák, tanulmányi kirándulások, erdei iskolák és más hasonló, jellemzően többnapos rendezvények ügyeleti költségeit tervezzék. Ennek hiányában csak nehezen, például a költségvetés átcsoportosításával biztosítható a pedagógusok rendkívüli munkavégzésével kapcsolatos ügyeleti és készenléti díjak kifizetése. Ha a tervezés időszakában átszámolják az ilyen többnapos projektek által generált többletköltségeket, akkor azok jól tervezhetők az intézményi költségvetésben. Ha valamilyen oknál fogva ezek a tételek nem szerepelnek az intézmény költségvetésében, az semmiféle elfogadható okot nem képez arra nézve, hogy a feladat elvégzésével megbízott pedagógusoknak ne fizessék ki a jogszabályban meghatározott, az elvégzett feladatokra fordított időn alapuló díjazást. Tudomásul kell vennünk, hogy a pedagógusok munkavégzése során is jelentkeznek olyan feladatok, amelyek az intézmény pedagógiai programjához kapcsolódva értékes nevelési tartalmakat hordoznak, és egyben igénylik a felügyelettel megbízott pedagógusok napi nyolc órán túli munkavégzését is.
Javaslom minden érintett igazgató kolléga számára, főként pedig a többnapos projektek lebonyolítása során a programban való munkavégzéssel megbízott pedagógusok számára, hogy ragaszkodjanak a rendkívüli munkavégzés, ügyelet vagy készenlét formájában elrendelt többletmunka írásbeli elrendeléséhez annak érdekében, hogy a későbbiekben a megbízás tényét, a munkavégzés időtartamát és a kifizetendő díjazást ne lehessen vitatni. Felhívom itt a figyelmet arra, hogy a rendkívüli munkavégzést általában írásban érdemes elrendelni, de a foglalkoztatott kérésére az elrendelést kötelező írásban is rögzíteni. Erre a megbízásra mutatok be két példát az alábbiakban.
Megbízás erdei iskolában történő munkavégzésre
Megbízó: a Kazinczy Lajos Gimnázium igazgatója
Megbízott: ……………………………. pedagógus
Ikt.sz.: 163 / 2024.
Tárgy: A 9.A osztály tánc és dráma tantárgy óráinak megtartása, a tanulók felügyelete
A Kazinczy Lajos Gimnázium igazgatója megbízza Önt, hogy a 9. osztályok „Tánc és dráma” óráit az intézmény pedagógiai programjának helyi tantervei, valamint …………… projektvezető útmutatása és beosztása szerint tartsa meg. Megbízom a 9.A osztály oktatási, ügyeleti és felügyeleti teendőinek ellátásával és az adminisztrációs teendők elvégzésével.
A projektoktatás időpontja: 2024. május 20-22. (hétfőtől, szerdáig)
A tantárgy éves óraszáma osztályonként 18 óra. Általános szabályként alkalmazzák, hogy egy-egy tanítási órát általában egy pedagógus tart meg, de annak érdekében, hogy a csoportos munkáltatás minél jobban biztosítható legyen, lehetőség van arra, hogy néhány órát két pedagógus írjon be a haladási naplóba. A foglalkozásokról a digitális naplóba óránként bejegyzés kerül. Az adott órát azok a tanárok írják be, akik az adott foglalkozást vezetik. A tánc és dráma tantárgy óráit minden osztályban 1-től 18-ig folyamatosan kell számozni. A tanulók a kurzus végén osztályzatot kapnak, amely bekerül az osztálynaplóba és a bizonyítványba.
A 9. osztályok óráit az iskolán kívül, erdei iskolában projektoktatási formában tartjuk meg. Erre az oktatási formára a munkáltató előírásai érvényesek, az ügyeleti és készenléti díjakat a projekt befejezését követően a Púétv. 103. § előírásainak megfelelően a szokásos módon írásban számoljuk el. Értesítem, hogy a napi nyolcórás munkaidejét meghaladó munkavégzést rendkívüli munkavégzés formájában, illetőleg ügyelet vagy készenlét formájában rendelem el. A projekt befejezését követően öt munkanapon belül a rendelkezésére bocsátott elszámoló táblázatban jelölje be az elvégzett feladatokat, majd a munkaidő-elszámolást írja alá és adja át az intézmény vezetőjének. Tájékoztatom, hogy a Púétv. 103. § által meghatározott díjazást az elszámolást követő hónapot követő hónap munkabérének kifizetésekor kapja meg.
…………………, 2024. május 6.
…………………………. Átvétel igazolása: ………………………………….
igazgató tanár
Megbízás tanulmányi kirándulás vezetésére
Megbízó: a Kazinczy Ferenc Általános Iskola igazgatója
Megbízott: ………………………………… pedagógus
Ikt.sz.: 164 / 2024.
Tárgy: A 7.B osztály kétnapos tanulmányi kirándulásának vezetése, a tanulók felügyelete
A Kazinczy Ferenc Általános Iskola igazgatója megbízza Önt, hogy a 7.B osztály kétnapos tanulmányi kirándulását az intézmény pedagógiai programjának előírásai szerint vezesse, biztosítsa a kirándulás programjának végrehajtását és a tanulók felügyeletét. Tájékoztatom, hogy a tanulmányi kirándulás lebonyolításának segítése érdekében kísérőtanárként – az Ön javaslatára – X.Y. kolléga kapott megbízást.
A tanulmányi kirándulás időpontja: 2024. május 23-24. (csütörtök, péntek).
Megbízom Önt, hogy a 2024. május 23-án 7.00 órakor induló tanulmányi kiránduláson munkát végezzen az alábbiak szerint:
Május 23-án:
- 7.00-15.00 óra között napi nyolcórás munkaidejének terhére végezze munkáját,
- 15.00-22.00 óra között a nem mérhető időtartamú munkavégzés formájában ügyeletet teljesítsen,
- 22.00-24.00 óra között mérhető időtartamú munkavégzés formájában ügyeletet teljesítsen.
Május 24-én:
- 00.00-06.00 óra között készenléti feladatokat lásson el,
- 6.00-14.00 óra között napi nyolcórás munkaidejének terhére végezze munkáját,
- 14.00-18.00 óra között (a hazaérkezésig) nem mérhető időtartamú munkavégzés formájában ügyeletet teljesítsen.
Értesítem, hogy a napi nyolcórás munkaidejét meghaladó munkavégzést rendkívüli munkavégzés formájában rendelem el. A tanulmányi kirándulás befejezését követően öt munkanapon belül a rendelkezésére bocsátott elszámoló táblázatban jelölje be az elvégzett feladatokat, majd a munkaidő-elszámolást írja alá és adja át az intézmény vezetőjének. Értesítem, hogy a rendkívüli munkavégzés formájában teljesített feladatok ellátásáért a Púétv. 103. §-ában meghatározott díjazást az elszámolást követő hónapot követő hónap munkabérének kifizetésekor kapja meg.
…………………, 2024. május 6.
…………………………. Átvétel igazolása: ………………………………….
igazgató tanár
Most nézzük meg azt, hogy az utóbbiak szerint szabályosan elrendelt kétnapos tanulmányi kirándulásnak mekkora a kíséreti díja, azaz a napi nyolcórás munkavégzést követően elrendelt rendkívüli munkavégzés díjai.
| 2024. június 23-24. | Név: | ||||
| Ugyanezt a feladatot ellátó további pedagógusok: | |||||
| Minősítés | Óra | Csütörtök | Péntek | Összes | Összesen |
| készenlét (20%) | 00-01 | x | 1 | 6 | |
| 01-02 | x | 1 | |||
| 02-03 | x | 1 | |||
| 03-04 | x | 1 | |||
| 04-05 | x | 1 | |||
| 05-06 | x | 1 | |||
| munkaidő (0% v. 150%) | 06-07 | x | 1 | 16 | |
| 07-08 | x | x | 2 | ||
| 08-09 | x | x | 2 | ||
| 09-10 | x | x | 2 | ||
| 10-11 | x | x | 2 | ||
| 11-12 | x | x | 2 | ||
| 12-13 | x | x | 2 | ||
| 13-14 | x | x | 2 | ||
| 14-15 | x | 1 | |||
| nem mérhető (60%) | 14-15 | x | 1 | 11 | |
| 15-16 | x | x | 2 | ||
| 16-17 | x | x | 2 | ||
| 17-18 | x | x | 2 | ||
| 18-19 | x | 1 | |||
| 19-20 | x | 1 | |||
| 20-21 | x | 1 | |||
| 21-22 | x | 1 | |||
| mérhető | 22-23 | x | 1 | 2 | |
| 23-24 | x | 1 | |||
| Munkaidőben óra | 8 | 8 | 16 | ||
| Mérhető óra | 2 | 0 | 2 | ||
| készenlét (20%) | 0 | 1,2 | 1,2 | ||
| Nem mérhető óra | 7 | 4 | 11 | ||
| Fizetendő óraszám | 5,2 | 2,6 | 8 | ||
Amint a táblázatból láthatjuk, a hétköznapi napokon tartott kétnapos tanulmányi kiránduláson egy pedagógus ügyeleti, sőt készenléti feladatainak szabályos ellátása csupán nyolc óra rendkívüli munkavégzési díj megfizetési kötelezettségét jelenti, miközben ténylegesen 11+2 órát kellett rendkívüli munkavégzéssel töltenie. Ez a díjazás igazán mértékletesnek tekinthető, ezért semmiképpen nem ajánljuk azt, hogy a pedagógusokat szabályszerű megbízás nélkül és a számukra járó méltányos ügyeleti díjak megfizetése nélkül osszák be többnapos tanulmányi kirándulásokon vagy más tartós munkavégzési formákat igénylő projektoktatásokon történő részvételre.
*
Az ön által olvasott cikkben összefoglaltuk az óvoda, iskola pedagógiai programjában szereplő projektoktatás, tanulmányi kirándulás, erdei iskola, nyári táborozás, stb. alkalmával jelentkező kíséreti, ügyeleti feladatok ellátásával kapcsolatos tudnivalókat. Cikkünk minden olyan munkavégzési forma esetében alkalmazandó, amikor a pedagógus vagy más kísérő köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló kolléga napi munkavégzése meghaladja a nyolc órát. Az írásban kitértünk a szombati és vasárnapi napok elszámolásának módszereire. Felhívjuk minden igazgató figyelmét arra, hogy a napi nyolcórás munkavégzés meghaladó foglalkoztatás minden esetben rendkívüli munkaidőben történő munkavégzésnek minősül, amelyet – a foglalkoztatott kérésére – írásban kell elrendelni. Az intézmény jogkövető működésének fontos kritériumaként kell tekintenünk arra, hogy a többnapos tanulmányi kirándulásokon, erdei iskolában, nyári táborozás alkalmával végzett többletmunka díjazása a jogszabályoknak megfelelően valósuljon meg.
A cikket szerkesztett formában, valamint az abban szereplő Excel-táblákat Word, illetve Excel formátumban innen letöltheti:
Kelt 2024. március 21. napján
Petróczi Gábor
tanügyigazgatási szakértő, c. főiskolai docens