A köznevelési foglalkoztatotti jogviszony megszüntetésének új szabályai
2023. július 4-én az Országgyűlés elfogadta a pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvényt, amely megjelent a Magyar Közlöny 2023. évi 100. számában. A következőkben a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony megszüntetésének, megszűnésének kérdéseit tárgyaljuk. Kérem az olvasókat, figyeljenek arra, hogy a törvénynek a jogviszony megszüntetésével kapcsolatos rendelkezései jelentős mértékben módosultak a 2023. március 2-án nyilvánosságra hozott első tervezethez képest. Ebben a cikkben arra fordítsuk figyelmünket, hogy hogyan változnak meg a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony megszüntetésének szabályai az új törvény hatályba lépését követően.
A pedagógusok új életpályájáról szóló törvénynek a foglalkoztatottak lemondásáról illetve a munkaadó által közölt felmentéséről szóló rendelkezései hasonlóak a Kjt. korábbi rendelkezéseihez, de a részletekben számos fontos eltéréssel találkozhatunk. A lemondás a munkavállaló egyoldalú jognyilatkozata, amelyben kéri köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyának megszüntetését. A foglalkoztatott lemondását nem köteles megindokolni. A Kjt. hatálya alatt a lemondási idő két hónap volt, míg a Munka törvénykönyve alatt foglalkoztatott munkavállalók hasonló jognyilatkozata a felmondás, amelynek gyakorlása során a felmondási idő egy hónap volt. Az új foglalkoztatási törvény 54. § (3) bekezdésében foglaltak szerint a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló foglalkoztatotti jogviszonyát kilencven napos lemondási idővel mondhatja fel, a lemondási idő tehát növekedett. A törvénytervezet nyilvánosságra kerülésekor a joganyagban még az szerepelt, hogy a munkáltató a lemondás átvételekor a lemondási idő végét akár a tanítási félév vagy tanítási év/nevelési év utolsó napjában is meghatározhatja, tehát rendelkezhet akár hat hónapos lemondási időről is. Az egyeztetések eredményeként azonban ez a rendkívüli kötöttség nem került be a kihirdetett törvény szövegébe, tehát a lemondási idő egységesen kilencven nap. Felhívjuk az olvasók figyelmét, hogy a lemondó nyilatkozatot feltétlenül írásban nyújtsák be a munkáltató számára; az iratot két példányban készítsék el, amelyek közül az egyiket az átvétel dátumának megjelölésével az intézményvezetővel aláíratva, az intézmény körbélyegzőjével érvényesítve őrizzék meg. A lemondó nyilatkozatban fontos a lemondás dátumának pontos megjelölése, amennyiben ez nem szerepel a dokumentumban, akkor az irat keltezésének, illetőleg a munkáltató számára történő átadásának időpontját követő napon kezdődik meg a kilencven napos lemondási idő.
A köznevelési foglalkoztatotti jogviszony egyoldalú megszüntetésének másik gyakori módja a munkáltató által közölt felmentés. A Státusztörvény azonban – hasonlóan a Kjt. rendelkezéseihez – meghatározza azokat az eseteket, amikor a munkáltató dönthet a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony felmentéssel történő megszüntetéséről. Ezek egyikeként szerepel, ha az érintett munkavállaló nyugdíjasnak minősül. Ebben az esetben a felmentés indokolása sem szükséges, elegendő az érintett nyugdíjas mivoltára történő hivatkozás. A törvény 49. §-ának rendelkezései szerint a felmentésre sor kerülhet akkor is, ha
- megszűnt a munkáltatónak az a tevékenysége, amelyben az köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állót foglalkoztatták;
- a fenntartó, – költségvetési intézmény munkáltató esetén – az Országgyűlés, a Kormány, vagy a köznevelésért felelős miniszter döntése alapján létszámcsökkentést kell végrehajtani;
- a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló munkaköri feladatainak ellátására egészségügyi okból feladatai ellátására alkalmatlanná vált vagy munkáját nem végzi megfelelően;
- a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló a kötelező hétévenkénti pedagógus-továbbképzésen önhibájából nem vett részt, vagy tanulmányait nem fejezte be sikeresen.
A felmentési idő a törvény első tervezetének rendelkezése szerint egységesen mindössze hatvan nap lett volna, alaposan eltérve a Kjt.-ben meghatározott felmentési időtől, amely a felmentési időt a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő alapján biztosította akár nyolc hónapos időtartamban is. Az egyeztető tárgyalások során azonban sikerült kompromisszumra jutni, és a törvény 52. § (1)-(2) bekezdései a felmentési időt az alábbiak szerint határozzák meg. Ha hosszabb felmentési időben a felek nem állapodnak meg vagy a kollektív szerződés sem ír elő ilyet, a hatvan napos felmentési idő a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban töltött
a) öt év után egy hónappal;
b) tíz év után két hónappal;
c) tizenöt év után három hónappal;
d) húsz év után négy hónappal;
e) huszonöt év után öt hónappal;
f) harminc év után hat hónappal meghosszabbodik.
A felmentési időt tehát – az eredeti kormányzati tervekkel ellentétben – a törvényben a Kjt-ben használatos módhoz teljes mértékben hasonlóan, a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban töltött idő alapján kell kiszámolni, ennek alapján a legalább harminc év jogviszonnyal rendelkezők felmentésekor nyolc havi felmentési idővel lehet számolni. A törvény 158. § (4) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban töltött idő alapján a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állókat, valamint a munkaviszonyban töltött idő alapján munkaviszonyban állókat megillető jogosultságok megállapításakor jogosító időként az átalakulás előtt közalkalmazotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban töltött időt is figyelembe kell venni. A munkáltató továbbra is legalább a felmentési idő felére köteles a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állót mentesíteni a munkavégzés alól. A törvény 52.§-ának (7) bekezdésében arról rendelkezik, hogy a felmentés során a munkavégzés alól történő mentesítés időpontját – a mentesítési idő legalább felének (azaz a felmentési idő negyedének) megfelelő időtartamban – a munkavállaló kívánságának mérlegelésével kell kiadni a gyermekek, a tanulók érdekeire való tekintettel, valamint a tanítási év, nevelési év feladataira figyelemmel. Ez azt jelenti, hogy a felmentési idő munkavégzés alóli mentesítési időpontjának meghatározásakor mérlegelni kell a felmentési idejét töltő pedagógus kérését, de a mentesítés konkrét időpontjának (időpontjainak) meghatározásakor a gyermekek, tanulók és az intézmény érdekeit is figyelembe kell venni. Nem került be az Országgyűlés által elfogadott törvénybe a március 2-i eredeti tervezetnek az a rendelkezése, amely szerint a munkáltató a felmentési idő végét úgy határozhatja meg, hogy az a tanítási év vagy a tanítási félév vagy a nevelési év végére essen.
Az új törvényt összevetve a közalkalmazotti szférában korábban hatályban lévő rendelkezésekkel megállapíthatjuk, hogy – a korábbi közalkalmazotti szabályozással ellentétben – nem szerepel olyan szabályozás, amely kötelezővé tenné az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltő köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló személyek foglalkoztatási jogviszonyának felmentéssel történő megszüntetését. A veszélyhelyzeti rendelkezések részeként a nyugdíjasok további foglalkoztatásának veszélyhelyzeti szabályairól kiadott 268/2022. (VII. 29.) Korm.rendelet eredeti rendelkezései a tovább foglalkoztatást 2023. augusztus 31-ig tették lehetővé a közalkalmazottak számára. A Kormány azonban a szóban forgó veszélyhelyzeti rendelkezést 2023. április 29-i hatályba lépéssel úgy módosította, hogy a további foglalkoztatás 2023. augusztus 31-i korlátját kiemelte a jogszabályból, így a nyugdíj melletti foglalkoztatás akár közalkalmazotti jogviszony, munkaviszony vagy köznevelési foglalkoztatotti jogviszony formájában korlátozás nélkül valósulhat meg. Az itt leírtak egyaránt érvényesek az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött munkavállalók és a nők negyven éves jogosultsági idejével öregségi nyugdíjban részesülők esetében is. Megállapíthatjuk továbbá, hogy a hatályos – vagy bevezetni tervezett – rendelkezések között nincs olyan jogszabály, amely bármilyen tilalmat tartalmazna az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött munkavállalók további foglalkoztatásával kapcsolatban.
A törvény 46. § (2)/h bekezdése lehetőséget teremt a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony felmentéssel történő megszüntetésére az elbocsátás fegyelmi büntetés kiszabása esetén is. Az elbocsátás fegyelmi büntetés alkalmazásáról a munkáltató a fegyelmi eljárás lefolytatását követően dönthet.
2023. július 9-én
Petróczi Gábor tanügyigazgatási szakértő