A jubileumi jutalom átalakulása köznevelési foglalkoztatotti jutalommá
(Figyelem: a cikk júliusban közzétett változatában helytelenül szerepeltettem a nem pedagógus és nem nevelést-oktatást közvetlenül segítő munkakörben, azaz ügyviteli dolgozók, karbantartók, konyhai dolgozók, takarítók jubileumi jutalmának megvonásával kapcsolatos részeket, ezeket ebben a cikkben korrigáltam. Elnézést kérek!)
2023. július 4-én az Országgyűlés elfogadta a pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvényt, amely megjelent a Magyar Közlöny 2023. évi 100. számában. A következőkben a köznevelési foglalkoztatotti jutalommal kapcsolatos kérdéskört tárgyaljuk. Kérem az olvasókat, figyeljenek arra, hogy a törvénynek a köznevelési foglalkoztatotti jutalommal kapcsolatos rendelkezése a benyújtott törvénytervezethez képest egy lényeges ponton jelentős mértékben változott. A benyújtott tervezet eredetileg úgy rendelkezett, hogy a köznevelési foglalkoztatotti jutalom a huszonöt-, harminc- és negyvenévi szakmai gyakorlattal rendelkező pedagógusnak, valamint pedagógus szakképesítéssel, szakképzettséggel rendelkező köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állónak jár. Az elfogadott törvény azonban így szól:
105. § (1) Köznevelési foglalkoztatotti jutalom jár a huszonöt-, harminc- és negyvenévi szakmai gyakorlattal rendelkező köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állónak.
A sokakat érintő lényeges változás tehát abban áll, hogy a közalkalmazottak jubileumi jutalma helyébe lépő köznevelési foglalkoztatotti jutalom – a benyújtott törvényjavaslattal ellentétben – már nem csak a pedagógusoknak és a pedagógus szakképzettséggel rendelkező köznevelési foglalkoztatottnak jár, hanem minden köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állónak. Fenntartótól függetlenül tehát jár tehát minden pedagógusnak, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő köznevelési foglalkoztatottaknak, azaz a dajka, könyvtáros, pedagógiai asszisztens, gyógypedagógiai asszisztens, gyermek- és ifjúságvédelmi támogató, gyógytornász, intézményi titkár óvodában, iskolában, kollégiumban vagy pedagógiai szakszolgálati intézményben, ápoló, rendszergazda, laboráns munkakörben foglalkoztatott munkavállalóknak. A köznevelési foglalkoztatotti jutalom összege huszonöt év szakmai gyakorlat esetében kéthavi, harminc év esetében háromhavi, negyven év esetében pedig öthavi, a kifizetés esedékességekor érvényes havi illetményének megfelelő összeg, amely a Kjt. rendelkezéséhez képest változatlan.
A köznevelési foglalkoztatotti jutalom kifizetésének alapja a köznevelési foglalkoztatott pedagógus vagy nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló szakmai gyakorlatának mértéke. A jubileumi jutalom esetében a számítás alapját a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő határozta meg. A köznevelési foglalkoztatotti jutalomra történő jogosultság kiszámíthatósága érdekében a törvény 105. § (6) bekezdése elrendeli, hogy a szakmai gyakorlat számítására vonatkozó jogszabályt Kormányrendeletben kell megállapítani, és ennek során szakmai gyakorlatnak kell tekinteni az e törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál közalkalmazotti jogviszonyban, munkaviszonyban töltött időt, valamint a Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatónál töltött időt. A 105. § (7) bekezdése azt is elrendeli, hogy a köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság szempontjából a szakmai gyakorlatnak a munkavégzési kötelezettséggel nem járó szünetelési időszaka is jogosító időnek tekintendő. A törvény március 2-án közzétett első tervezetében ugyanis még az szerepelt, hogy a köznevelési foglalkoztatotti jutalomra jogosító időbe nem számítható be a szakmai gyakorlat szünetelésének időtartama, például a munkavállaló gyermekének vagy gyermekeinek otthoni gondozása érdekében kapott fizetés nélküli szabadság időtartama. Ezt a lényeges elvi problémát korrigálta a törvény a 105. § (7) bekezdésének rendelkezésével, amely a kisgyermekük otthoni nevelése érdekében fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállalók fizetés nélküli szabadságának időtartamát is beemelte a köznevelési foglalkoztatotti jutalom számítási alapjába.
A köznevelési intézményekben nem pedagógus és nem nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben dolgozó munkavállalót (köznevelési dolgozó) azonban látszólag hátrányosan érinti az új jogszabály, hiszen nem pedagógus munkakörökben szakmai gyakorlatot kizárólag a 326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdésében meghatározott munkakörökben lehet szerezni, így a pedagógus munkakörökben és a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörökben (pl. dajka, pedagógiai asszisztens, intézményi titkár, stb.) Nem fizethető tehát köznevelési foglalkoztatotti jutalom azoknak, akik nem köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban vannak foglalkoztatva, azaz a Munka törvénykönyve alatt foglalkoztatott gondozónő és takarító, szakorvos, úszómester, műszaki vezető, továbbá gazdasági, ügyviteli, műszaki, kisegítő munkakörben foglalkoztatott munkavállalók számára. A problémán segít azonban a Púétv. 132. § (7) bekezdésének rendelkezése, amely szerint a köznevelési dolgozó részére járó végkielégítés összegének, szabadságának, jubileumi jutalmának és a felmentési idejének megállapítására a Kjt. 2023. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni. Tehát azoknak a köznevelési dolgozóknak (gazdasági-ügyviteli dolgozók, karbantartók, takarítók, konyhai dolgozók), akik a Kjt. hatálya alól átkerülnek a Munka törvénykönyve hatálya alá, továbbra is jubileumi jutalmat kell fizetni a Kjt. rendelkezései alapján.
Az eddigiekben a Kjt. hatálya alatt járt jubileumi jutalom a közalkalmazotti jogviszonyban álló adminisztrációs vagy technikai munkakörökben dolgozóknak is, mert a Kjt. hatálya alatt a jubileumi jutalomra való jogosultságot a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő határozta meg, amelyre a betöltött munkakör vagy a szakmai gyakorlat nem volt hatással. Az új rendelkezés szerint a köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság a pedagógus munkakörben vagy a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló szakmai gyakorlatának függvénye.
Most foglalkozzunk azzal a kérdéssel, hogy a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony létrejötte, azaz a 2024. január 1. előtti közalkalmazotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban töltött időket hogyan kell beszámítani a köznevelési foglalkoztatotti jutalomra jogosító időbe. A törvény 158. § (4) bekezdésében úgy rendelkezik, hogy a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban töltött idő alapján a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állókat megillető jogosultságok megállapításakor jogosító időként az átalakulás előtt közalkalmazotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban töltött időt is figyelembe kell venni. A köznevelési foglalkoztatotti jutalomra jogosító idő esetében ez kétségtelenül azt jelenti, hogy a 2024. január 1. előtt közalkalmazotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban töltött időtartamokat is figyelembe kell venni. Ha tehát a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyba történő kinevezést elfogadó pedagógus 2023. december 31-ig rendelkezett pl. legalább 24 év közalkalmazotti jogviszonnyal, amely a Kjt. hatálya alatt beszámított a jubileumi jutalomra jogosító időtartamba, akkor 2024-ben a régi közalkalmazotti jogviszonyának plusz az egy év köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyának 25 évet elérő mértéke miatt jogosulttá válik a 25 éves köznevelési foglalkoztatotti jutalomra. Az új köznevelési foglalkoztatotti jutalom bevezetése jelentős változás fog hozni a korábban nem közalkalmazotti fenntartók, tehát az egyházi-, alapítványi- és magánfenntartásban működő intézmények és pedagógusaik számára, hiszen a törvény hatályba lépésétől számukra is jár majd a köznevelési foglalkoztatotti jutalom, amennyiben igazolt szakmai gyakorlatuk alapján arra jogosultak. Esetükben a törvény 158. § (4) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a 2024. január 1. előtt munkaviszonyban töltött idő teljes időtartamát figyelembe kell venni a köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság elbírálásakor.
Foglalkozzunk most azoknak a pedagógusoknak vagy más közalkalmazottaknak a problémájával, akik közalkalmazotti jogviszonyának felmentéssel történő megszüntetéséről 2024. január 1. előtt hoz döntést a munkáltató, és a jubileumi jutalomra való jogosultságuk 2024. január 1-jén vagy azt követően éri el a 25, 30 vagy 40 évet. Mivel a fenti esetben a munkáltató a felmentés közlésével 2024. január 1. előtt hozott egyoldalú döntést a közalkalmazotti jogviszony megszüntetéséről, jogviszonyuk az új törvény hatályba lépésekor nem alakul át köznevelési foglalkoztatotti jogviszonnyá, hanem megmarad közalkalmazotti jogviszonynak. Azon a napon, amikor a közalkalmazotti jogviszonyuk eléri pl. a negyven esztendőt, a közalkalmazotti jutalmat számukra ki kell fizetni. Ők tehát nem köznevelési foglalkoztatotti jutalmat, hanem jubileumi jutalmat kapnak. Ha azonban egy egyházi-, alapítványi vagy magánfenntartású intézményben pedagógus munkakörben dolgozó kolléga munkaviszonyát 2024. január 1. előtt a közalkalmazotti példának megfelelően felmondással szünteti meg a munkáltató, akkor az érintett szintén nem kerül át köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyba, de számára a jubileumi jutalom nem jár, hiszen az csak a közalkalmazottakat illeti meg. Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra pedig azért nem lehet jogosult, mert nem került át a Köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyról szóló új törvény hatálya alá. A törvény 158. § (5) bekezdése megerősíti ezt a szabályozást azzal, hogy az új törvény hatálybalépése nem szakítja meg a 2023. december 31-én fennálló jogviszonyból eredő igények elévülését.
Összegzésként megállapíthatjuk, hogy a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony létrejöttét követően a jogalkotó továbbra is biztosítani szándékozik a korábbi közalkalmazotti jubileumi jutalommal azonos nagyságrendű köznevelési foglalkoztatotti jutalmat, de 2024. január 1-jétől a kifizetésre jogosultság megállapítása nem a munkában töltött idő, hanem a megszerzett szakmai gyakorlat időtartama alapján történik. Ugyanakkor a 2024. január 1. előtti közalkalmazotti jogviszonyban, munkaviszonyban töltött időtartamokat be kell és be lehet számítani a köznevelési foglalkoztatotti jutalomra jogosító időtartamba. A köznevelési foglalkoztatotti jutalom előnyösen érinti a korábban nem közalkalmazotti jogviszonyban dolgozó pedagógusokat és nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott köznevelési foglalkoztatottakat, akik számára az eddigiekben nem lehetett jubileumi jutalmat fizetni, most azonban jogosulttá válhatnak a köznevelési foglalkoztatotti jutalomra.
- szeptember 20.
Petróczi Gábor tanügyigazgatási szakértő, főiskolai docens