A havi illetménnyel kapcsolatos gyakorlati kérdések

Cikkünkben a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló kollégák (pedagógusok, nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak) illetményével, havi illetményével kapcsolatos fogalmak körében kívánunk pontos tájékoztatást adni annak érdekében, hogy a munkajogi lépések alkalmával ne okozzon problémát az illetménnyel kapcsolatos fogalmak nem megfelelő használata. Cikkünkben A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvényt a szakmában szokásos Púétv. rövidítéssel, az annak végrehajtásáról szóló 401/2023. (VIII.30.) Korm. rendeletet a szintén szokásos Vhr. rövidítéssel jelöljük.

A „havi illetmény” fogalma a kinevezési okiratban vagy a kinevezést módosító okiratban a havi illetmény meghatározásánál, a megbízási díjak összegének megadásakor vagy a köznevelési foglalkoztatotti jutalom összegének meghatározásakor alapvető jelentőségű. A fogalom pontos neve nem illetmény, nem munkabér, nem alapilletmény, hanem „havi illetmény”. A Púétv. hatályba lépését megelőzően a jogszabályokban használatos volt az „alapilletmény” fogalma, a 2024. január 1-től kezdődően az alapilletmény fogalma nincs használatban, annak alkalmazása tehát csupán félreértésekre adna okot, ezért kerülendő. Elsőként tehát határozzuk meg a lehető legkörültekintőbben a havi illetmény fogalmát!

A havi illetmény fogalmát a Púétv. 3. § 12. pontja határozza meg az alábbiak szerint. A havi illetmény: az illetmény kinevezésben szereplő, 98. § alapján megállapított összege. Tehát a havi illetmény összetevőit és azok összegét a Púétv. 98. §-ában meghatározott jogszabályi rendelkezések, valamint a havi illetményre vonatkozó egyéb jogszabályok alapján lehet/kell megállapítani. A Púétv. 98. §-ában az alábbi illetményelemek szerepelnek:

  • 98. § (1): a havi illetmény részét képezi az illetménysáv keretei között megállapított havi illetmény, gyakornokok esetében az e rendelkezésben megállapított gyakornoki havi illetmény,
  • 98. § (2): a havi illetmény meghatározásakor a munkáltató az e bekezdésben meghatározott szempontok szerint differenciálhat, a differenciálás eredményeként meghatározott illetménytöbblet a havi illetmény részét képezi,
  • 98. § (3): a teljesítményértékelés eredményének figyelembevételével biztosított illetményemelés a havi illetmény részét képezi, tehát a havi illetményt a teljesítményértékelés eredményeként a munkáltatói döntés alapján történt illetményemeléssel kell meghatározni úgy, hogy illetménysáv keretein belül határozhatja meg azzal, hogy a havi illetmény nem haladhatja meg az illetménysáv felső határát,
  • 98. § (4): ha a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állót a naptári év első napján a sikeres minősítési eljárást vagy minősítő vizsgát követően magasabb fokozatba kell sorolni, erre tekintettel a havi illetményét emelni kell legalább a következő fokozathoz tartozó illetménysáv alsó határát képező összegig,
  • 98. § (5): az esélyteremtési illetményrészre jogosultak esetében az esélyteremtési illetményrész a havi illetmény részét képezi azzal a pontosítással, hogy az esélyteremtési illetményrésszel megemelt havi illetmény összegére nem vonatkozik az illetménysáv felső határa, tehát azt az esélyteremtési illetményrésszel túl lehet lépni.

Az e felsorolásban szereplő elemek tehát – tekintettel arra, hogy azok a Púétv. 98. §-ának egy-egy bekezdésével vannak meghatározva – a havi illetmény részét képezik, mert ezt rendeli el a Púétv. 3. §-ának korábban pontosan idézett 12. pontja.

A Vhr. 95/A. §-ban szereplő jogszabályi rendelkezések szerint azonban a havi illetményhez tartoznak még az alábbi illetményelemek is:

  • Vhr. 95/A. § (1): Ha az érintett a munkaköre betöltéséhez előírt szakképzettséget mesterképzésben szerezte, akkor havi illetményét a Púétv. 88/A. § (1) bekezdése figyelembevételével meghatározott összegnél 2%-kal magasabb mértékben kell meghatározni,
  • Vhr. 95/A. § (2): Ha a tantárgy oktatásához megfelelő tanári szakképzettséggel rendelkező pedagógus az 5. mellékletben meghatározott tantárgyat tanítja, akkor havi illetményének összegét 7%-kal magasabb mértékben (a továbbiakban: egyes tantárgyak után járó illetménynövekedés) kell meghatározni,
  • Vhr. 95/A. § (6): A Gyakornok fokozatba sorolt pedagógus havi illetményének összegét havonta 10 600 forinttal magasabb összegben (a továbbiakban: pályakezdés után járó illetménynövekedés) kell meghatározni.

A Púétv. 3. §-ának 12. pontjában meghatározott rendelkezés alapján a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állók kinevezési okiratában (és persze a kinevezést módosító okiratokban) meg kell határozni az érintett havi illetményét, amelynek tartalmaznia kell az illetménysávok határainak figyelembe vételével meghatározott besorolási illetményt, az esetleges munkáltatói differenciálás során biztosított illetményt, a teljesítményértékelést követő illetményemelés összegét, a sikeres minősítési eljárást követő illetményemelés összegét, valamint az esélyteremtési illetményrész összegét. A Vhr. 95/A. §-ában szereplő rendelkezések alapján a havi illetménynek tartalmaznia kell még (amennyiben az adott pedagógus esetében ezek relevánsak) a mesterfokozatú szakképzettség után járó illetményrészt, az egyes tantárgyak után járó illetménynövekedést, illetve – gyakornokok esetében – a pályakezdés után járó illetménynövekedés összegét is.

Amikor tehát a foglalkoztatott havi illetményéről beszélünk vagy jogszabály egy adott munkajogi lépés alkalmazásakor a havi illetményre hivatkozik, akkor ezeket az illetményelemeket minden esetében bele kell számítanunk a havi illetmény összegébe.

Cikkünk elején kifejtettük, hogy a hatályos jogszabályok nem definiálják az alapilletmény fogalmát, csak az illetmény, illetve havi illetmény kategóriákat alkalmazzák. De miben különbözik az illetmény és a havi illetmény? A havi illetmény az előzőekben felsorolt elemeket tartalmazza, amelyeknek a havi illetménybe történő beszámítását a Púétv. 98.§-a, illetőleg a Vhr. 95/A. §-a rendeli el. Az illetmény azonban a havi illetménybe tartozó elemeken kívül tartalmazza még a Púétv. 3. sz. mellékletében meghatározott tartós pótlékokat (gyógypedagógiai, nemzetiségi és diabétesz ellátási pótlék), amelyekre vonatkozó szabályokat a Vhr. 90. §-a rögzíti. A munkáltató a Púétv. 3. sz. mellékletében meghatározott pótlékokon túlmenően további pótlékot is megállapíthat. A havi illetményen túl az illetmény részét képezik továbbá a Púétv. 1012. §-ában meghatározott köznevelési feladatok ellátásáért járó megbízási díj. Ilyen megbízások lehetnek az igazgatói/főigazgatói, igazgatóhelyettesi/főigazgató-helyettesi, a tagintézmény-igazgatói, intézményegység-vezetői, valamint az osztályfőnöki és munkaközösség-vezetői megbízás, amelyek ellátásáért a jogszabályban meghatározott, a megbízási okiratban szereplő megbízási díj jár.  

Vizsgáljuk meg most azt, hogy a kinevezésben vagy a kinevezésmódosításban hogyan kell szerepelnie a havi illetménynek. A Púétv. 39. §-ában rendelkezik a kinevezés szabályairól. A 39. § (3) bekezdésének ad) szakasza úgy rendelkezik, hogy a kinevezési okmánynak a felek természetes személyazonosító adatain túlmenően tartalmaznia kell a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló személy havi illetményét, beleértve az esélyteremtési illetményrészt, valamint rendszeres illetménypótlékait, és az egyes feladatok ellátásáért járó megbízási díját. A havi illetmény a cikkünk első részében pontosan leírtak alapján tartalmazza a Púétv. 98. (1) bekezdésében meghatározott illetménysávok alsó és felső határa közötti besorolási illetményt, a munkáltató által a 98. § (2) bekezdésében foglalt szempontok szerinti esetleges differenciálás összegét, a teljesítményértékelés eredményeként biztosított illetményemelést, valamint a foglalkoztatottnak esetleg járó esélyteremtési illetményrészt. Tartalmaznia kell továbbá a Vhr. 95/A. §-ában meghatározott illetményelemeket, mint a mesterfokozatú diploma után járó illetményemelés, illetve az egyes természettudományos tárgyak után járó illetménynövekedés.

Szakmailag helyes eljárás, ha a havi illetmény itt felsorolt összetevőit külön soronként tartalmazza a kinevezési okirat, hiszen így mind a munkáltató mind pedig a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló kolléga tételesen ellenőrizni tudja azt, hogy az egyes szempontok szerinti illetményrészt megkapta-e az érintett.

A havi illetmény előző bekezdésekben felsorolt elemei tehát külön sorban szerepelnek a kinevezési okiratban, e szempontból azonban a többi elemtől eltérően kell értékelnünk a teljesítményértékelést követő illetményemelést, amely a kiemelkedő teljesítményszintet elért kollégák estében a 2025/2026-os tanévben/nevelési évben legalább 20 000, legfeljebb azonban 60 000 forint. Ez az illetményrész azonban nem egy évre, hanem határozatlan időre szól. Tehát amennyiben a teljesítményértékelés után járó illetményemelés külön soron szerepel a kinevezésben, akkor annak összegét egy év elteltével, azaz 2026. szeptember 1-jén be kell olvasztani a havi illetmény besorolási illetmény sorába, hiszen ha a 2025/2026-os évben a kolléga ismét kiemelkedő teljesítményszintet ér majd el, akkor a teljesítményértékelés után járó illetményemelés sorában 2026 szeptemberében már majd ennek az illetményrésznek kell szerepelnie.

A kinevezési okirat módosításakor a Púétv. 43. § (2) bekezdésének rendelkezése alapján a kinevezés módosításakor a kinevezésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. A kinevezés módosítása során szem előtt kell tartani, hogy a Púétv. 43. § (3) bekezdése szerint a korábbi illetményhez képest alacsonyabb összegű havi illetményt a munkáltató egyoldalúan csak törvényben meghatározott okból határozhat meg.

A munkáltatói gyakorlatban előforduló tipikus problémaként most azt vizsgáljuk meg azt, hogy a 25, 30 vagy 40 éves köznevelési foglalkoztatotti jutalom kifizetésének milyen összeg képezi az alapját. A kérdezők általában úgy szokták felvetni a kérdést, hogy a köznevelési foglalkoztatotti jutalom meghatározásának alapját „az alapilletmény vagy az illetmény képezi-e”, illetőleg bele kell-e számítani a pótlékokat, megbízási díjakat vagy az esélyteremtési illetményrészt. Az alapilletmény fogalmát tehát nem használhatjuk, mert azt a jogszabály nem határozza meg. A havi illetmény fogalmát azonban – a fentiek szerint – a Púétv. egyértelműen meghatározza.

A Púétv. 105. §-ában az alábbiak szerint rendelkezik a köznevelési foglalkoztatotti jutalomról.

105. § (1) Köznevelési foglalkoztatotti jutalom jár a huszonöt-, harminc- és negyvenévi szakmai gyakorlattal rendelkező köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állónak.

(2) A köznevelési foglalkoztatotti jutalom:

a) huszonöt év szakmai gyakorlat esetén kéthavi,

b) harminc év szakmai gyakorlat esetén háromhavi,

c) negyven év szakmai gyakorlat esetén öthavi,

a kifizetés esedékességekor érvényes, pótlék és megbízási díj nélküli havi illetményének megfelelő összeg.

Tehát a köznevelési foglalkoztatotti jutalom alapjának meghatározásakor az esedékesség napján fennálló havi illetmény összegét kell meghatározni, amelynek részét képezi az illetménysávok határai között megállapított, a kinevezésben szereplő összeg, a teljesítményértékelés eredményeként biztosított illetményemelés, az esélyteremtési illetményrész, de nem képezik részét a kötelező pótlékok (pl. gyógypedagógiai pótlék), valamint a megbízási díjak (pl. igazgatói, igazgatóhelyettesi, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, stb.). A Vhr. 95/A. § rendelkezései szerint havi illetményhez tartozik továbbá a mesterfokozatú diploma után járó illetményemelés, illetőleg az egyes természettudományos tantárgyak után járó illetménynövekedés is.

Egy fenntartó azzal a kérdéssel fordult hozzám, hogy a köznevelési foglalkoztatotti jutalom számfejtésekor figyelembe kell-e vennie az esélyteremtési illetményrész összegét. A tapasztalt kolléga számára azért jelentett problémát ez, mert úgy vélte, hogy a jogosultsági alap meghatározásakor figyelembe kell vennie a Vhr. alábbi rendelkezését:

Vhr. 88/A. §(1)A munkáltató a …. tartós pótlékok és megbízási díjak nélküli havi illetményét a Púétv. 97. § (1) bekezdése szerinti fokozata alapján a Púétv. 98. § (2) és (3) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – a (2) és (3) bekezdésben foglalt eltéréssel – olyan módon állapítja meg, hogy a havi illetmény összege – az esélyteremtési illetményrészt ide nem értve –

a) Pedagógus I. esetén 653 100 forinttól 1 290 800 forintig,

b) Pedagógus II. esetén 660 400 forinttól 1 375 600 forintig,

c) Mesterpedagógus esetén 716 900 forinttól 1 654 400 forintig,

d) Kutatótanár esetén 840 000 forinttól 1 781 600 forintig …terjedhet.

A félreértés ott keletkezett, hogy a Vhr. idézett szakasza nem arról rendelkezik, hogy a havi illetmény meghatározásakor az esélyteremtési illetményrészt figyelmen kívül kell hagyni, hanem arról hogy az esélyteremtési illetményrész összegét a havi illetmény összegének az illetménysávok keretei között történő megállapítása során azt nem lehet és nem kell figyelembe venni. Tehát nem fordulhat elő az, hogy pl. egy Pedagógus I. fokozatban lévő kolléga besorolási illetményét a 653.100 Ft-os alsó határ helyett – mondjuk – 551.000 Ft-ban állapítja meg a munkáltató, amely a 20%-os, azaz a példában 110.200 Ft esélyteremtési illetményrésszel 661.200 Ft-ot tesz ki, amely már eléri a Pedagógus I. illetménysáv alsó határát.

A havi illetménynek fontos szerepe van a többlettanítási óradíj összegének meghatározásánál az óvodapedagógusoknak átfedési idő hiányában járó óradíj kifizetésekor. A Púétv. 130. § (2) bekezdése az átfedési idő hiányában az óvodapedagógusoknak járó többlettanítási óradíjról úgy rendelkezik, hogy annak összege óránként a havi illetmény 1/174-ed részének megfelelő többlettanítási óradíj illeti meg. Tehát a többlettanítási óradíj mértékének meghatározásakor nem a besorolási illetményt, hanem a cikkünk első részében részletezett havi illetményt kell alapul venni, amelyben a besorolási illetmény mellett az esetleges differenciálást követő illetményrész, a teljesítményértékelést követő illetményemelés összege, valamint az esetleges esélyteremtési illetményrész, valamint a Vhr. 95/A. §-ában meghatározott illetményelemek is szerepet játszanak. Ha tehát egy Pedagógus I. fokozatba sorolt óvodapedagógus kollégának az átfedési idő hiánya miatt többlettanítási óradíjat kell fizetni, akkor annak óradíja a következőként alakul.

Ha a szóban forgó Pedagógus I. fokozatba sorolt kolléga havi illetményének összetevői:

  • besorolási illetmény a munkáltatói differenciálással együtt 700 000 Ft,
  • a teljesítményértékelést követő illetményemelés összege 20 000 Ft,
  • a 20%-os esélyteremtési illetményrész 140 000 Ft,
  • azaz a havi illetménye összesen 860 000 Ft,

akkor az átfedési időre járó óradíja a havi illetmény 1/174-ed része, azaz 860 000/174, azaz 4.943 Ft. A többlettanítási óradíj meghatározásakor azonban figyelmen kívül kell hagyni a rendszeres kötelező pótlékokat, (pl. gyógypedagógiai, diabétesz-ellátási vagy nemzetiségi pótlék), valamint a megbízásokért (pl. igazgatói, igazgatóhelyettesi, munkaközösség-vezetői, osztályfőnöki, stb.) megbízási díjak összegét.

Felhívjuk azonban arra a figyelmet, hogy az átfedési idő hiányában járó többlettanítási óradíj számításától eltér a tartós helyettesítés esetében járó többlettanítási óradíj mértéke, mert a tartós helyettesítéskor alkalmazandó szabályokat a Púétv. 89. §-a a fentiektől eltérően határozza meg. E rendelkezés alapján a tartós helyettesítés többlettanítási óradíja a gyakornoki illetmény 1%-ával egyezik meg. A Gyakornok fokozathoz tartozó havi illetmény a 2025. évben a Vhr. 88. § (1) bekezdése alapján 640 900 Ft, amelyet a Vhr. 95. § (6) bekezdése alapján 2025-ben 10 600 Ft-tal meg kell emelni, tehát a gyakornoki illetmény 2025-ben 651 500 Ft-ot tesz ki. Mivel ennek 1%-a 6 515 Ft, a tartós helyettesítésről szóló megállapodás alapján ellátott helyettesítési feladatokért járó többlettanítási óradíj 6 515 Ft. Amint látjuk, ez az összeg mintegy 32%-kal magasabb a Pedagógus I. fokozatban foglalkoztatott óvodapedagógusnak átfedési idő hiánya miatt járó többlettanítási óradíjnál.

Végezetül vizsgáljuk meg egy példán, hogy az esélyteremtési illetményrész megállapításakor a fentebb leírtak alapján az illetmény mely elemeit kell figyelembe vennünk. Ha pl. a Pedagógus II. fokozatba sorolt pedagógus diplomáját mesterképzésben szerezte és a Vhr. 5. sz. mellékletében felsorolt egyik tantárgyat (pl. matematika) tanári diplomával tanítja, akkor havi illetménye a következő elemekből tevődhet össze:

  • besorolási illetmény a munkáltatói differenciálással együtt 800 000 Ft,
  • a teljesítményértékelést követő illetményemelés összege 20 000 Ft,
  • a mesterfokozatú diplomájáért járó 2%-os illetménynövekedés 16 400 Ft,
  • az egyes tantárgyak után járó 7%-os illetménynövekedés 58 500 Ft,
  • azaz a 20%-os esélyteremtési illetményrész a fenti elemekből álló 894 900 Ft illetmény után 178.980 Ft, száz forintra kerekítve 179 000 Ft,
  • azaz a havi illetménye összesen 1 073 900 Ft.

Ez a havi illetmény nem tartalmazza a köznevelési foglalkoztatottnak esetlegesen járó kötelező pótlékokat és egyes köznevelési feladatokért járó megbízási díjak (pl. osztályfőnöki, igazgatói, stb. megbízási díj) összegét. Ha az átszámolás esetén eltérést vél felfedezni az egyes tantárgyak után járó 7%-os illetménynövekedés vonatkozásában, akkor vegye figyelembe, hogy a Vhr. 95/A. § (3) bekezdése alapján a 7%-os illetménynövekedés meghatározásakor figyelembe kell venni a mesterfokozatú diploma után járó 2%-os illetményemelést is.

*

Cikkünk zárásaként közzéteszünk egy Pedagógus I. fokozatba sorolt pedagógus számára készült kinevezés-módosítási okiratot, amelyben a kinevezési okirat minden eleme szerepel. Ez a fiktív okirat olyan pedagógus számára készült, aki mesterfokozatú diplomával rendelkezik, természettudományos tárgyat tanít, jogosult az esélyegyenlőségi illetményrészre, kiemelkedő teljesítményszintje után illetményemelésre jogosult, továbbá többféle pótlék jár számára, valamint több megbízatásának eredményeként többféle megbízási díjra is jogosult. A fentiek miatt havi illetménye természetesen rendkívül magas, így egyáltalán nem tekinthető átlagosnak.

Köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyba történő kinevezés módosítása

Ezen kinevezés-módosítási okirat a pedagógusok új életpályájáról szóló törvény 3. §-ának 12. pontjában, valamint 39–45. §-aiban foglalt jogszabályi előírások, valamint az annak végrehajtásáról szóló 401/2023. (VIII.30.) Korm. rendelet alapján készült.

Jelen kinevezés-módosítási okirat:

  1. létrejött egyrészről az Iskolavárosi Általános Iskola és Gimnázium (0000 Iskolaváros, Iskola utca 1.) mint munkáltató, másrészről

Pap Gábor

születési helye, ideje: Budapest, 1988. március 1.

anyja neve: Fehér Mária

állandó lakcíme: 0000 Iskolaváros, Iskola utca 2.

tartózkodási címe: 0000 Iskolaváros, Iskola utca 2.

mint köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló pedagógus között 2025. szeptember 1. napján az alábbi feltételek mellett.

  • A munkáltató a fenti személyt 2025. szeptember 1. napjától köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyba nevezi ki, az érintett pedig aláírásával elismeri, hogy a munkáltatóval köznevelési jogviszonyt létesített.
  • A köznevelési foglalkoztatott munkaköre: tanár
  • A köznevelési foglalkoztatott besorolása: Pedagógus I. fokozat
  • A kinevezés időtartama: határozatlan időre szól.
  • Határozatlan időre szóló kinevezés esetén kikötött próbaidő: nincs
  • A köznevelési foglalkoztatott teljes napi munkaideje 8 óra, heti munkaideje 40 óra, heti kötött munkaideje 32 óra, neveléssel-oktatással lekötött heti munkaideje 24 óra.
  • A köznevelési foglalkoztatott illetménye, havi illetménye, rendszeres havi illetménypótlékai és megbízási díjai

Havi illetménye:

a) besorolási illetménye a 401/2023. (VIII.30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 88/A. § (1) alapján: …..………………………. …………………700.000 Ft

b) 2025/2026-os tanév teljesítményértékelése során elért kiemelkedő teljesítményszintjéért biztosított illetményemelés: ……………………………… 20.000 Ft

c) mesterfokozatú szakképzettség esetén a Vhr. 95/A. § szerinti 2%-os illetménykiegészítés:……………………………………………………….……14.400 Ft

d) az a) – c) sorokban meghatározott illetmények összege……………………………………………………………………………………………………………………734.400 Ft

e) egyes tantárgyak tanítása után a Vhr. 95/A. § (2) szerinti 7%-os illetménykiegészítés a d) sorban meghatározott illetmény további 7%-…………51.408 Ft

f a d) és e) sorokban meghatározott illetmény összege …………………………………………………………………………………………………………..…………..785.808 Ft

g) esélyteremtési illetményrész: ………………………………………………………………………………………………………………………………………………….157.162 Ft

Havi illetményének összege tehát a száz forintra történő kerekítéssel: …………………………………………………………………………………………….. 942.970 Ft

Rendszeres havi illetménypótlékai:

  • nemzetiségi pótléka a gyakornoki illetmény 10%-a: ………………………………………………….……. 64.090 Ft
    • diabétesz ellátási pótléka a gyakornoki illetmény 10%-a:  ………………………………………… 64.090 Ft
    • gyógypedagógiai pótléka a gyakornoki illetmény 5%-a: ………………………………………….…32.045 Ft

      Egyes feladatok ellátásáért járó megbízási díjai:

  • osztályfőnöki feladatok ellátásáért járó megbízási díja a gyakornoki illetmény 16%-a: ……………102.544 Ft
  • munkaközösség-vezetői feladatok ellátásáért járó megbízási díja a gyakornoki illetmény 6%-a:…38.454 Ft

Illetménye, azaz havi illetménye, rendszeres illetménypótlékai és megbízási díjai összege 1.244.193 Ft, a száz forintra történő kerekítés szabályával: ……………………………………………………………………….…………………………………………………………………………………………………………..……..1.244.200 Ft

  • A köznevelési foglalkoztatott munkavégzésének helye: Iskolavárosi Általános Iskola és Gimnázium, 0000 Iskolaváros, Iskola utca 1.
  • A jelen szerződés által nem szabályozott kérdésekben A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény, és a hozzá kapcsolódó jogszabályok rendelkezései az irányadók.

Jelen kinevezési okirat két példányban készült, ebből egy példányt a köznevelési foglalkoztatott a kinevezés aláírása után a munkáltatótól átvett, melyet aláírásával elismer.

(Vagy az utolsó mondat helyett: A Púétv. 20. § (5) bek. rendelkezéseinek megfelelően a munkáltatói jogkör gyakorlója a kinevezési okmányt és annak módosítását elektronikusan fokozott biztonságú elektronikus aláírással küldte meg a köznevelési foglalkoztatott számára.)

Iskolaváros, 2025. szeptember 1.

……………………………………………..

      ……………… főigazgató

*

Tisztelt Olvasóink!

E cikk megírásakor az illetmény és a havi illetmény fogalmának pontos meghatározását tűztük ki célul annak érdekében, hogy az egyes munkajogi döntések esetében, így a kinevezéskor, a kinevezésmódosításkor, a pedagógusok besorolásakor, a köznevelési foglalkoztatotti jutalom alapjának meghatározásakor a munkáltatók teljes mértékben tisztában legyenek az egyes fogalmakkal és azok alkalmazásával. A pedagógusoknak és a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott kollégáknak pedig ahhoz kívántunk segítséget nyújtani, hogy pontosan tudják értelmezni az ügyükben készített okiratokban szereplő egyes illetményelemeket, és érdemben át tudják tekinteni a kinevezési okiratukban szereplő illetményelemeket. Reméljük, e célok – legalább részben – teljesültek a cikk megírásakor.

Kelt: 2025. november 12. napján

Petróczi Gábor

tanügyigazgatási szakértő, c. főiskolai docens