Egy Budapest agglomerációjában lévő kisvárosban folyó, az „óvodai nevelő” szakképesítés megszerzését célzó felnőttképzésben részt vevő leendő kolléga és csoporttársai fordultak hozzám az alábbi kérdéssel.

„Tavaly szeptemberben felnőttképzés formájában elkezdtük az óvodai nevelő képzést. Osztálytársaim nevében segítséget szeretnénk kérni, mert mindenki egy kicsit elbizonytalanodott. Sajnos az iskolánk nem tud igazából felvilágosítást adni, hogy mi történik majd velünk, ha 2026 nyarán sikeresen levizsgázunk és megszerezzük az óvodai nevelő szakképesítést. A kérdésünk az lenne, hogy milyen munkakörben lehet minket foglalkoztatni. Mert most az a hír járja, hogy pedagógiai asszisztensek maradunk. Milyen munkaidő-beosztása lesz az óvodai nevelőknek? Mi is megkapjuk az óvónők számára járó kedvezményeket, azaz heti 32 óra lesz a csoportban töltendő munkaidőnk? És végül az illetményről szeretnénk érdeklődni. Mire számíthatunk? Úgy gondoltuk, hogy az Ön szakértői segítségét kérjük, nem pedig a bizonytalan hírekre hagyatkozunk. Kérjük, adjon számunkra tájékoztatást a fenti kérdésekben!”

Az óvodai nevelő-képzésben résztvevőkön kívül azonban óvodaigazgatók is fordultak hozzám olyan kérdéssel, hogy a középfokú óvodai nevelő szakképesítéssel rendelkező leendő óvodapedagógusokat hogyan kell besorolni. Több óvodapedagógus kolléga érdeklődött arról, hogy hogyan történik majd a diplomás óvodapedagógusok pótlása céljából majd alkalmazásra kerülő óvodai nevelők illetményének, óraszámának megállapítása. Az előzetes híreket hallva úgy értelmezik, hogy az óvodai nevelő szakképesítéssel kinevezésre kerülő, középfokú szakképesítéssel rendelkező óvodapedagógusok majd ugyanazt az illetményt fogják kapni, mint a diplomás óvodapedagógusok. Ezt az eljárást azonban végképpen nem tartanák igazságosnak! Ezért érdeklődnek az óvodai nevelő szakképesítéssel rendelkezők besorolásáról és illetményéről.

Cikkünkben A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvényt a Púétv. rövidítéssel, az annak végrehajtására kiadott 401/2023. (VIII.30.) Korm. rendeletet Vhr. rövidítéssel szerepeltetjük. A Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény rövidítésére a Köznevelési törvény megnevezést használjuk.

Vizsgáljuk meg tehát a hatályos jogszabályok előírásainak tükrében azt, hogy hogyan történhet majd az óvodákban hamarosan szükségszerűen megjelenő, az érettségit követő középfokú „óvodai nevelő” szakképesítéssel rendelkező kollégák kinevezése, foglalkoztatása, mi lesz a munkakörük, mennyi lesz a heti munkaidejük, milyen jogszabályok alapján kell megállapítani az illetményüket. Foglalkoztatásuk során lesz-e különbség a felsőfokú szakképzettséggel rendelkező diplomás óvodapedagógusok és a középfokú óvodai nevelő szakképesítéssel rendelkező foglalkoztatottak illetménye között.

Az „óvodai nevelő” – mint Önök ezt nyilván nagyon jól tudják – egy most induló új képzési forma, amelynek bevezetésére azért van szükség, mert országosan komoly problémát jelent a felsőfokú szakképzettséggel rendelkező (diplomás) óvodapedagógusok hiánya. A Kormányzat ennek csökkentése érdekében döntött úgy, hogy bevezeti a technikumi képzésben vagy az érettségit követő felnőttképzésben az óvodai nevelő szakképesítés megszerzését célzó szakmai oktatást. Sajnálatos, ha az óvodai nevelő képzésben közreműködő intézmények a képzésben résztvevőket nem tájékoztatják megfelelően arról, hogy milyen lehetőségeik lesznek a szakképesítés megszerzését követően, hiszen ezt alapvető kérdésnek tekinthetjük.

A Púétv. végrehajtási rendeleteként funkcionáló 401/2023. (VIII.30.) Korm.rendelet (Vhr.) 2. sz. melléklete rendelkezik arról, hogy az egyes pedagógus-munkaköröket milyen szakképzettséggel, szakképesítéssel lehet betölteni. Ennek 2. sora ezt tartalmazza:

Az óvodapedagógus-munkakörnek az óvodai nevelő szakképesítéssel történő betöltési lehetősége 2024. január 1-jétől áll fenn, ennek az új előírásnak a Vhr. 2. sz. mellékletébe történő beemelését a 661/2023. (XII.29.) Korm. rendelet 19. § 14. pontjában rendelte el. Most vizsgáljuk meg ennek következményeit. Először azonban tisztázzuk a pontos szóhasználatot, amelyre ebben a cikkben (és egyébként is) gondosan kell ügyelnünk:

• a felsőfokú diplomával rendelkező óvodapedagógusnak szakképzettsége van, míg
• a középfokú (pl. óvodai nevelő) tanúsítvánnyal rendelkezőnek szakképesítése.

Aki középfokú óvodai nevelő szakképesítéssel rendelkezik, az a Vhr. 2. sz. mellékletének 2. sorában foglalt rendelkezés szerint megfelel az óvodapedagógus-munkakör betöltési feltételeinek, tehát óvodapedagógus-munkakörben jogszerűen foglalkoztatható. Tehát az óvodai nevelő szakképesítéssel rendelkezőket nem óvodai nevelő munkakörben, hanem óvodapedagógus-munkakörben kell vagy lehet foglalkoztatni. A hatályos jogszabályok szerint óvodai nevelő munkakör nem létezik, az óvodai nevelő egy középfokú szakképesítés megnevezése, amelynek birtokában óvodapedagógus-munkakört lehet betölteni. Természetesen annak sincs akadálya, hogy az óvodai nevelő szakképesítéssel rendelkezőt például pedagógiai asszisztens vagy dajka munkakörben foglalkoztassuk, ezek azonban nem pedagógus-munkakörök, és betöltésükhöz semmiféle szakképzettség vagy szakképesítés nem szükséges.

Akit pedagógus-munkakörben foglalkoztatnak, arra alkalmazni kell a Púétv. hatályos előírásait az alábbiak szerint:

Púétv. 96. § [Az előmenetel]

(1) E törvény biztosítja a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak számára a pedagógus életpályán való előmenetel lehetőségét.

(2) Ha a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakört betöltő
a) pedagógus szakképesítéssel vagy szakképzettséggel rendelkezik, az (1) bekezdés szerint,
b) nem rendelkezik pedagógus szakképzettséggel, a 99. § szerint jogosult besorolásra és a havi illetményre.

Púétv. 97. § [A pedagógus fokozatok]

(1) A pedagógus, valamint a pedagógus szakképesítéssel vagy szakképzettséggel rendelkező nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott az általa megszerzett legmagasabb, a munkakör ellátásához e törvényben előírt iskolai végzettség, valamint állam által elismert szakképesítés, szakképzettség, továbbá a nevelő, oktató munkája ellátásához közvetlenül kapcsolódó, azt közvetlenül segítő doktori cím, tudományos fokozat, valamint akadémiai tagság, szakmai gyakorlat, publikációs tevékenység, minősítő vizsga és a minősítési eljárás keretében elnyert minősítés alapján

a) Gyakornok, b) Pedagógus I., c) Pedagógus II., d) Mesterpedagógus, e) Kutatótanár

fokozatokat érheti el.

Tehát ha valakit felsőfokú szakképzettséggel vagy akár középfokú szakképesítéssel óvodapedagógus-munkakörbe neveznek ki, akkor őt a pedagógus előmeneteli rend szerint kell besorolni Gyakornok, Pedagógus I., Pedagógus II., stb. fokozatokba. A törvény a besorolás szempontjából nem tesz különbséget középfokú szakképesítéssel vagy felsőfokú szakképzettséggel rendelkező óvodapedagógus besorolásában, tehát minden óvodapedagógus-munkakörben foglalkoztatottra a Púétv. 97-98. §-ainak besorolási szabályai érvényesek. Továbbá – mivel a Púétv. 98. § (1) bekezdésében szereplő illetménysávok már az ott leírt módon nem érvényesek – a Vhr. 88/A. § szabályait kell alkalmazni.

Vhr. 88/A. § (1) A munkáltató a pedagógus, valamint a pedagógus szakképesítéssel vagy szakképzettséggel rendelkező nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: pedagógus) tartós pótlékok és megbízási díjak nélküli havi illetményét a Púétv. 97. § (1) bekezdése szerinti fokozata alapján a Púétv. 98. § (2) és (3) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – a (2) és (3) bekezdésben foglalt eltéréssel – olyan módon állapítja meg, hogy a havi illetmény összege – az esélyteremtési illetményrészt ide nem értve –

a) Pedagógus I. esetén 653 100 forinttól 1 290 800 forintig,
b) Pedagógus II. esetén 660 400 forinttól 1 375 600 forintig,
c) Mesterpedagógus esetén 716 900 forinttól 1 654 400 forintig,
d) Kutatótanár esetén 840 000 forinttól 1 781 600 forintig terjedhet.

A Gyakornoki fokozatba sorolt óvodapedagógus vagy pedagógus szakképzettséggel vagy szakképesítéssel rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott személy illetményét a Vhr. 88. § (1) bekezdés rendelkezése szerint kell megállapítani, ennek alapján a Gyakornok fokozathoz tartozó havi illetmény a 2025. évben 640.900 Ft. Persze ezzel a középfokú szakképesítéssel betölthető a pedagógiai asszisztens, gyógypedagógiai asszisztens, a dajka vagy az óvodatitkár munkakör is. Ezek a munkakörök a nevelést-oktatást közvetlenül segítő munkakörnek minősülnek. Akit pedagógus szakképesítéssel vagy szakképzettséggel ilyen munkakörbe neveznek ki, arra ismét a Púétv. 98.§ (1) bevezető rendelkezése érvényes, azaz az alábbi:

98. § [A pedagógus havi illetménye]
(1) A munkáltató a pedagógus, valamint a pedagógus szakképesítéssel vagy szakképzettséggel rendelkező nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott havi illetményét a 97. § (1) bekezdése szerinti fokozata alapján az a) pontban foglalt összegben vagy a b)–e) pontok szerinti illetménysávokon belül állapítja meg.

Tehát ha a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott pedagógiai asszisztens, gyógypedagógiai asszisztens, dajka, óvodatitkár pedagógus szakképesítéssel rendelkezik (pl. óvodai nevelő szakképesítés), akkor őt a pedagógus életpálya szerint kell besorolni. A középfokú óvodai nevelő szakképesítéssel rendelkezőket tehát – akár óvodapedagógus-munkakörbe, akár nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörbe nevezi ki a munkáltató – Gyakornok fokozatba kell sorolni, hacsak nem rendelkeznek legalább két év szakmai gyakorlattal.

Ha az óvodai nevelő szakképesítéssel rendelkező személyt óvodapedagógus-munkakörbe kap kinevezést, akkor kivétel nélkül Gyakornok fokozatba fog kerülni, hiszen nem rendelkezhet legalább két év jogszerűen megszerzett pedagógus szakmai gyakorlattal. Amennyiben az érintett nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörbe kap kinevezést, úgy előfordulhat, hogy – még az óvodai nevelő szakképesítés megszerzése előtt – nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő-munkakörben szerzett legalább két év szakmai gyakorlatot, ebben az esetben őt Pedagógus I. fokozatba kell sorolni még akkor is, ha középfokú szakképesítését nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben fennálló foglalkoztatásának időtartama alatt szerezte. Ennek oka az, hogy a Vhr. 37. § (15) alább idézett bekezdése nem vonatkozik a középfokú pedagógus szakképesítést megszerzőkre, csak a felsőfokú pedagógus szakképzettséget szerzőkre.

Vhr. 37. § (15) Ha a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott személy a jogviszonya fennállása alatt szerez pedagógus szakképzettséget, őt a szakképzettség igazolását követő hónap első napjától Gyakornok fokozatba kell sorolni azzal, hogy munkabére, illetménye ezzel összefüggésben nem csökkenthető.

Tehát az óvodai nevelő szakképesítéssel óvodapedagógus-munkakörbe kinevezett foglalkoztatottat Gyakornok fokozatba kell sorolni. Az óvodai nevelő szakképesítés birtokában nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörbe kinevezett foglalkoztatottat általában Gyakornok fokozatba kell sorolni. Ettől eltérően a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott személyt Pedagógus I. fokozatba kell kinevezni, ha a korábbi időszakban nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben szerzett szakmai gyakorlata elérte a két évet.

Ugyanakkor a szakmában a diplomás óvodapedagógusok és a munkáltatók körében is nyilvánvaló ellenérzést kelt, hogy középfokú szakképesítéssel, az egy- vagy esetleg kétéves szakmai képzéssel óvodai nevelő szakképzettséget szerző, óvodapedagógus-munkakörben foglalkoztatottak ugyanazt a munkakört tölthetik be és ugyanazért az illetményért, mint a főiskolát végzett óvodapedagógusok. A hatályos jogszabályok azonban nem tesznek különbséget a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak besorolása és illetménye tekintetében annak függvényében, hogy a pedagógus-munkakört diplomás óvodapedagógus, vagy középfokú óvodai nevelő szakképesítéssel rendelkező óvodapedagógus tölti be. A Köznevelési törvény 65. § (2) bekezdése 2023. december 31-ig hatályosan úgy rendelkezett, hogy a pedagógusok illetményének megállapításához szükséges illetményalap a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott vetítési alapnak középfokú végzettség esetén százhúsz százaléka, alapfokozat (főiskolai diploma) esetén száznyolcvan százaléka, míg mesterfokozat (egyetemi diploma) esetén kétszáz százaléka. Ez akkor azt jelentette, hogy a középfokú végzettséggel betöltött pedagógus-munkakörben foglalkoztatott illetményénél a főiskolai diplomával rendelkező pedagógus illetménye 60%-kal, míg az egyetemi diplomával rendelkező pedagógus illetménye 66,7%-kal magasabb. Hangsúlyozzuk, hogy a Púétv. hatályos és a Köznevelési törvény hatályból kivont rendelkezései alapján az illetmények tekintetében jelenleg ilyen kötelező különbségtételről nem rendelkezik jogszabály, a főiskolai diplomával és a középfokú szakképesítéssel betöltött óvodapedagógusok esetében az illetménysáv alsó határa azonos.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy a diplomás és az óvodai nevelő szakképesítéssel rendelkező óvodapedagógusok illetményének feltétlenül azonosnak kell lennie, csupán illetménysávjuk alsó határa azonos. A Púétv. 98.§ (2) bekezdésének hatályos rendelkezése alapján a munkáltató az illetménysávok által meghatározott keretek között az alábbi szempontok mérlegelése alapján differenciáltan állapíthatja meg a havi illetményt:

a) a szakmai gyakorlati idő mértéke,

b) a munkakör ellátásához a besorolás alapjául szolgáló iskolai végzettség, szakképesítés, szakképzettség melletti, a kinevezésében feltüntetett további, munkakörében hasznosítható szakképesítés, szakképzettség idegennyelv-ismeret megléte,

c) a munkaköri feladatokon túl önkéntesen vállalt többletfeladatok, ideértve, ha a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állót több köznevelési intézményben vagy több feladatellátási helyen foglalkoztatják,

d) munkakörében végzett tevékenységéhez kapcsolódó, a fenntartó vagy a köznevelésért felelős miniszter által adott elismerés megléte,

e) a felelős gazdálkodás eredményeképp a munkáltató rendelkezésre álló forrás összege,

f) a pedagógus által tanított tantárgyak száma,

g) a pedagógus-munkakör munkaerőpiaci szempontból történő betölthetőségének lehetősége.

Ha tehát az óvodában sor kerül egy óvodapedagógus középfokú óvodai nevelő szakképesítéssel történő kinevezésére, akkor illetménye gyakornoki fokozatban minimum 640.900 Ft, Pedagógus I. fokozatban pedig 653.100 Ft. De a Púétv. 98. § (2) bekezdésében meghatározott, az imént ismertetett differenciálási szempontok alkalmazásával a munkáltatónak lehetősége van arra, hogy a diplomás óvodapedagógusok illetményét az illetménysáv alsó határától jelentősen magasabban határozza meg. A differenciálási szempontok közül elsősorban a szakmai gyakorlat mértéke és a munkáltató rendelkezésére álló forrás összege jöhet szóba. A felsőfokú végzettséggel rendelkező óvodapedagógusoknak az illetménysáv alsó határától jelentősen magasabb illetményét támogatja a 2025. évi illetményemelésekről szóló 453/2024. (XII.30.) Korm. rendelet is, amely arról rendelkezik, hogy a pedagógusok 2024. december 1-jei pótlékok, megbízási díjak nélküli illetményét Pedagógus I. fokozat esetén legalább 21,4%-kal meg kellett emelni.

Szakmailag teljes mértékben azonosulhatunk azzal, hogy a frissen szerzett középfokú óvodai nevelő szakképesítés birtokában foglalkoztatott óvodapedagógusok munkavégzésének színvonala, eredményessége, pedagógiai tapasztalatai általában jelentős mértékben elmarad a sokéves tapasztalattal rendelkező diplomás óvodapedagógusoknál tapasztalható mutatóktól. Ennek alapján nyilvánvalónak, érthetőnek és teljes mértékben indokoltnak látjuk a munkáltatók azon törekvését, hogy a diplomás óvodapedagógusaik illetményét az óvodai nevelő szakképesítéssel óvodapedagógus-munkakörbe frissen kinevezett kollégákénál jelentősen magasabban állapítsák meg.

Az imént elmondottak alapján megállapíthatjuk, hogy egy középfokú szakképesítéssel óvodapedagógus-munkakörben foglalkoztatott kinevezése esetén könnyen előfordulhat, hogy az óvoda pedagógusai körében jelentős feszültségek keletkeznek abban az esetben, ha diplomás óvodapedagógusok illetménye alig magasabb az óvodai nevelő szakképesítéssel rendelkező óvodapedagógusokénál. Ezért a munkáltatóknak alaposan meg kell fontolniuk, hogy óvodapedagógus-munkakörbe kineveznek-e középfokú óvodai nevelő szakképesítéssel rendelkező foglalkoztatottat. De mindezek az aggályok, kétségek és nehézségek másodlagossá válnak abban a pillanatban, amikor egy óvodában – a települési, kistérségi vagy akár országos óvodapedagógus-hiány miatt – nincs annyi óvodapedagógus, hogy az óvodában működő csoportok szakszerű ellátását megnyugtatóan biztosítani lehessen. Ha tehát a diplomás óvodapedagógusok hiánya miatt az óvoda igazgatója kényszerhelyzetben van, mert az óvoda működésének fenntartása érdekében óvodapedagógus felvételére van szükség, és nincs más lehetősége a látókörében lévő óvodai nevelő szakképesítéssel rendelkező felvételén kívül, akkor ez a döntése szükségszerűvé és érthetővé válik.

Akit óvodapedagógus-munkakörbe neveznek ki, annak a Púétv. 1. sz. mellékletének 10-11. sora szerint neveléssel-oktatással lekötött heti munkaideje 32 óra, a gyakornoki idő alatt azonban csak 26 óra, kötött munkaideje 32 óra. Akit azonban pedagógiai asszisztens, dajka, óvodatitkár vagy más nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatnak, annak heti munkaideje 40 óra, amely teljes egészében kötött munkaidő, amely az intézményben töltendő el. Ők nem végezhetnek pedagógus-munkát, még eseti helyettesítés formájában sem. Azonban a Púétv. 79. § (7) bekezdése arról rendelkezik, hogy a pedagógiai és a gyógypedagógiai asszisztens legfeljebb heti harmincöt órát köteles a tanuló- és gyermekcsoportban ellátandó feladatok ellátásával tölteni.

Az óvodai nevelő szakképesítéssel rendelkező, óvodapedagógus vagy nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörbe kinevezett személyek köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban vannak, így rájuk a Púétv. rendelkezéseit kell alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy éves alapszabadságuk a Púétv. 90. § rendelkezései szerint ötven munkanap. Az azokhoz tartozó feltételek teljesítése esetén járnak továbbá számukra a Púétv. 90. § (1) bekezdésében meghatározott szülői vagy apasági szabadság, valamint (6)-(8) bekezdéseiben meghatározott pótszabadságok is. A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló részére, ha köznevelési foglalkoztatotti jogviszonya év közben kezdődött vagy szűnt meg, a szabadság időarányos része jár.

*

Tisztelt Igazgató Kollégák! Kedves Óvodapedagógusok!

A cikk megírásának időpontjában is több száz óvodapedagógust keresnek az ország óvodáiban annak ellenére, hogy már nem kötelező a betölthető álláshelyek meghirdetése. Különösen nehéz helyzetben vannak a hátrányos helyzetű kistérségek települései, ahol nagyon gyakran találkozhatunk azzal, hogy a helyben szokásos vagy akár országos nyilvánossággal megjelentetett óvodapedagógus álláshelyekre még csak érdeklődő sem jelentkezik. A feladat ellátása szempontjából komoly bajban vannak azok az óvodák, ahol nincs több határozatlan időre kinevezett pedagógus, mint az óvodában működő csoportok száma. Tudjuk, hogy a színvonalas óvodai ellátás biztosításához minden csoporthoz két-két óvodapedagógus foglalkoztatása szükséges, ennek biztosítása ma az ország sok-sok óvodájában nehézséget okoz. Ennek a helyzetnek a kezelésére döntött úgy a kormányzat, hogy lehetővé kell tenni az óvodapedagógus-munkakör betöltését az érettségit követő óvodai nevelő középfokú szakképesítéssel rendelkezők számára is. Ez a döntés lehetőséget biztosít a megszorult állapotban lévő óvodák igazgatói számára a szükséges számú óvodapedagógus foglalkoztatására, de egyben nehézségeket is jelent a középfokú végzettséggel rendelkező óvodapedagógusok illetményének, besorolásának megállapításakor. E gondok megoldásához igyekeztem segítségükre lenni ebben az írásban!

Kelt: 2025. március 2-án

Petróczi Gábor

tanügyigazgatási szakértő, c. főiskolai docens