A fenntartó ellenőrzési és egyéb kötelezettségeinek összefoglalása

a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény alapján

A hozzám forduló kollégák kérésére reflektálva összeállítottam a fenntartó kötelezettségeiről szóló írást annak érdekében, hogy a fenntartók és a fenntartásukban működő intézmények igazgatói áttekinthessék a fenntartói feladatokat. A cikkben a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény Köznevelési törvényként, rövidítésben Nkt. jelöléssel szerepeltetem.

A jogszabályi rendelkezések sorát néhány indokolt helyen megszakítom személyes szakértői javaslataim közlésével annak érdekében, hogy felhívjam a figyelmet bizonyos jogszabályi rendelkezések végrehajtására, illetve helyes értelmezésére.

Nkt. 83. § (2) A fenntartó

a) e törvényben foglalt keretek között – a tankerületi központ, valamint az állami felsőoktatási intézmény által fenntartott köznevelési intézmény kivételével – dönt a köznevelési intézmény létesítéséről, nevének megállapításáról, gazdálkodási jogköréről, átszervezéséről, megszüntetéséről, alapfeladatának módosításáról, fenntartói jogának átadásáról,

b) dönt az óvodába történő jelentkezés módjáról, az óvodai általános felvételi időpontról, az óvoda heti és éves nyitvatartási idejének meghatározásáról,

c) meghatározza a köznevelési intézmény költségvetését, továbbá – tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézmény kivételével – a kérhető térítési díj és tandíj megállapításának szabályait, a szociális alapon adható kedvezmények feltételeit,

d) meghatározza az adott nevelési évben indítható óvodai csoportok számát, az adott tanítási évben az iskolában indítható osztályok, a kollégiumban szervezhető csoportok számát,

e) ellenőrizheti a köznevelési intézmény gazdálkodását, működésének törvényességét, hatékonyságát, a szakmai munka eredményességét, nevelési-oktatási intézményben továbbá a gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységet, a tanuló- és gyermekbaleset megelőzése érdekében tett intézkedéseket; ha a fenntartó nem települési önkormányzat, a tanuló- és gyermekbalesetet jelenti a nevelési-oktatási intézmény székhelye szerint illetékes köznevelési feladatokat ellátó hatóságnak,

g) jóváhagyja a köznevelési intézmény SZMSZ-ét, pedagógiai programját, éves munkatervét, továbbképzési programját, tantárgyfelosztását,

h) értékeli a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programjában meghatározott feladatok végrehajtását, a pedagógiai-szakmai munka eredményességét,

i) ellenőrzi a házirendet,

j) dönt a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadásáról.

(2a) Az állami és önkormányzati fenntartású köznevelési intézményekben a Kar által elfogadott Etikai Kódex alkalmazása kötelező. A magán köznevelési intézmény fenntartója a Kar által elfogadott Etikai Kódex általános etikai alapelveinek figyelembevételével megalkotja az általa fenntartott köznevelési intézményekben foglalkoztatott pedagógusokra vonatkozó intézményi etikai kódexet. Az egyházi köznevelési intézmény ajánlásként veszi figyelembe a Kar által elfogadott Etikai Kódex alapelveit.

(3) A fenntartó

a) a köznevelési intézmény megszüntetésével,

b) átszervezésével,

c) feladatának megváltoztatásával,

d) nevének megállapításával … összefüggő döntése vagy véleményének kialakítása előtt beszerzi a (4) bekezdésben foglaltak véleményét.

(4) A fenntartó (3) bekezdésben foglalt döntése előtt ki kell kérni: 

a) az intézmény alkalmazotti közössége,

b) az óvodaszék, az iskolaszék,

c) a szülői szervezet,

d) az iskolai diákönkormányzat,

e) a nemzetiségi nevelés-oktatásban részt vevő intézmény esetén – ha nem rendelkezik egyetértési joggal – a települési nemzetiségi önkormányzat, érintett települési nemzetiségi önkormányzat hiányában az érintett területi, ennek hiányában az országos nemzetiségi önkormányzat, ennek hiányában az adott nemzetiség helyi egyesületeinek,

h) a vagyonkezelésében levő ingatlan tulajdonos önkormányzatának …véleményét.

(5) A (3)–(4) bekezdésben meghatározott vélemény kialakításához minden olyan információt hozzáférhetővé kell tenni a véleményezési joggal rendelkezők részére, amely a fenntartói döntés meghozatalához rendelkezésére áll. A vélemény kialakításához – az információk hozzáférhetővé tételének napjától számítva – legalább tizenöt napot kell biztosítani az érdekeltek részére.

(6) Ha a fenntartó három vagy annál több köznevelési intézményt tart fenn, a (3)–(4) bekezdés szerinti véleményeztetési kötelezettségének – a nevelési-oktatási intézmény átalakítása, megszüntetése, igazgatójának megbízása és megbízásának visszavonása kivételével – eleget tehet úgy is, hogy a tervezett intézkedésről szóló tájékoztatót az érintett köznevelési intézmény igazgatójának küldi meg azzal, hogy a helyben szokásos módon hozza nyilvánosságra, és hívja fel a (4) bekezdésben meghatározottak figyelmét arra, hogy a fenntartó tervezett intézkedésével kapcsolatos véleményüket a (5) bekezdésben meghatározott határidő biztosítása mellett a köznevelési intézmény igazgatójának küldhetik meg. A köznevelési intézmény igazgatója a véleményeket a véleményezési határidő lejártát követő öt munkanapon belül megküldi a fenntartónak.

Szakértői megjegyzések: Az Nkt. 83. § (2) bekezdésében meghatározza a fenntartó kötelezettségeit és jogait, így a nevelési-oktatási intézmény ellenőrzésére történő jogokat is. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a fenntartónak minden nevelési év vagy tanév indítása előtt írásban célszerű meghatároznia a következő nevelési évben vagy tanévben indítható csoportok vagy osztályok számát. Ez a rendelkezés összefüggésben áll az Nkt. 84. § (3) bekezdésének rendelkezéseivel, amelyek szerint a fenntartó tanítási évben, továbbá – július-augusztus hónapok kivételével – nevelési évben iskolát nem indíthat, továbbá iskolát, kollégiumot, óvodát nem szervezhet át, nem szüntethet meg, fenntartói jogát nem adhatja át, valamint iskolai osztályt, kollégiumi csoportot, óvodai csoportot nem szerveztethet át, és nem szüntettethet meg. A csoportok, osztályok számának tanítási év közben, illetve – július és augusztus kivételével – nevelési évben történő megváltoztatására, csoportok vagy osztályok megszüntetésére nincs lehetőség.

Felhívom továbbá a figyelmet az Nkt. 83. § (2) bekezdésének azon rendelkezéseire, amelyek alapján 2023. szeptember 1-től hatályosan az intézményi SzMSz, pedagógiai program, munkaterv, továbbképzési program és a tantárgyfelosztás ügyében jóváhagyási joga van. 2023. augusztus 31-ig a hatályos rendelkezések szerint ezeket a dokumentumokat az intézmény nevelőtestülete készítette el és fogadta el, a jelzett dátumtól életbe lépett a fenntartó jóváhagyási joga. A házirend elkészítése és elfogadása továbbra is az intézmény nevelőtestületét illeti meg, e tekintetben a fenntartónak 2023. szeptember 1-től ellenőrzési joga van.

Nkt. 84. § (1) A fenntartó a köznevelési intézmény részére új feladatot az ellátáshoz szükséges feltételek biztosításával állapíthat meg.

(2) A fenntartó – önálló költségvetéssel rendelkező intézmény esetében a nevelési-oktatási intézmény költségvetésében – gondoskodik az iskolaszék, az óvodaszék, a szülői szervezet, továbbá az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat működési feltételeiről.

(2a) A fenntartó – azon fenntartói döntést megelőzően, amely az alapító okiratnak, szakmai alapdokumentumnak a 21. § (3) bekezdés c)–g) pontjában meghatározott bármely tartalmi elemére vonatkozó módosításával járna – vizsgálja az általános iskolai feladatellátás vonatkozásában azoknak a feltételeknek a teljesülését, hogy a módosítás végrehajtása esetén kialakítható-e a hátrányos helyzetű tanulók kiegyenlített, az azonos évfolyamok párhuzamos osztályai közti huszonöt százalékos különbséget meg nem haladó aránya az átszervezéssel érintett nevelési-oktatási intézményben, valamint biztosítható-e a sajátos nevelési igényű tanulók ellátásának folyamatossága.

(2b) Amennyiben a fenntartó a (2a) bekezdés szerinti vizsgálat alapján intézményi átszervezésről dönt, úgy az általános iskolai beiratkozás során évente nyomon követi, hogy biztosított-e a hátrányos helyzetű tanulók egyenletes aránya, valamint a sajátos nevelési igényű tanulók ellátásának folyamatossága az átszervezéssel érintett nevelési-oktatási intézményben, és a feltételek kedvező alakulásának fenntartása érdekében meghatározza a szükséges intézkedéseket.

Nkt. 84. § (3) A fenntartó tanítási évben, továbbá – a július-augusztus hónapok kivételével – nevelési évben

a) iskolát nem indíthat, továbbá iskolát, kollégiumot, óvodát nem szervezhet át, nem szüntethet meg, fenntartói jogát nem adhatja át,

b) iskolai osztályt, kollégiumi csoportot, óvodai csoportot nem szerveztethet át, és nem szüntettethet meg,

c) az iskola, kollégium, óvoda feladatait nem változtathatja meg.

Nkt. 84. § (4) A fenntartói jog átadásának tilalmára vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni a fenntartó személyében jogutódlással bekövetkező változás, a fenntartói jog jogszabály alapján történő átadása esetén, az önkormányzatok szétválásával összefüggő vagyonmegosztáskor, az egyéni vállalkozó halálakor, ha van, aki a tevékenység folytatására jogosult.

(5) Az átszervezés tilalmára vonatkozó rendelkezést nem kell alkalmazni, ha a székhely, telephely megváltoztatására azért kerül sor tanítási évben, nevelési évben, mert az épületet, helyiséget, területet megfelelő időben nem lehetett birtokba venni, vagy a nevelési-oktatási intézmény által használt épület, helyiség, terület váratlanul alkalmatlanná vált a rendeltetésszerű használatra.

(6) A köznevelési feladatokat ellátó hatóság engedélyezi a működési engedéllyel rendelkező intézmények fenntartói számára a székhely, telephely változását tanítási évben, nevelési évben más, előre nem látható okból is. Ha a fenntartó három éven belül másodszor kéri előre nem látható okból a székhely-, telephelyváltozás engedélyezését, a köznevelési feladatokat ellátó hatóságnak le kell folytatnia a 34. § (2) bekezdésében szabályozott törvényességi ellenőrzést.

(7) A fenntartó, a tankerületi központ, valamint az állami felsőoktatási intézmény által fenntartott intézmény esetében a köznevelésért felelős miniszter legkésőbb az intézkedés tervezett végrehajtása éve májusának utolsó munkanapjáig hozhat döntést

a) a nevelési-oktatási intézmény fenntartói jogának átadásával,

b) a nevelési-oktatási intézmény átalakításával, amely történhet:

ba) egyesítéssel, amely lehet beolvadás vagy összeolvadás,

bb) szétválasztással, amely lehet különválás vagy kiválás,

c) a nevelési-oktatási intézmény megszüntetésével,

d) a nevelési-oktatási intézmény átszervezésével kapcsolatban.

(8) A köznevelési intézmény fenntartója az intézkedés tervezett végrehajtása éve februárjának utolsó munkanapjáig kezdeményezheti egy másik köznevelési intézmény fenntartójánál, hogy az általa fenntartott intézmény fenntartói jogait és kötelezettségeit a következő tanévtől adja át.

(9b) A magán köznevelési intézmény munkaviszonyból eredő olyan kötelezettségeiért, amelyek teljesítéséhez vagyona nem elégséges, a fenntartó kezesként felel. Ha a magán köznevelési intézmény jogutód nélkül szűnik meg, a munkaviszonyból származó, a munkavállalók elmaradt munkabérét és egyéb, munkáltatóval szemben fennálló követeléseit érintő jogok és kötelezettségek a megszűnés időpontjában a fenntartóra átszállnak.

Szakértői megjegyzések:

A tanítási év, a nevelési év július-augusztusi időszakának kivételével tehát a fenntartó nem hozhat olyan döntést, amely csoportok vagy osztályok megszűnését, összevonását, átszervezését eredményezné. Ugyanígy az óvoda igazgatója, az iskola igazgatója sem hozhat ilyen döntést, mert az indítható osztályok, csoportok számát a fenntartó határozza meg.

Egyetlen olyan eset van, amikor a fenntartó a tanítási évben, illetve a nevelési évben (július és augusztus hónapokat leszámítva) az előző bekezdésben foglalt döntéseket hozhat, ezt a rendelkezést pedig az Nkt. 84/A. §-ában ismerteti.

Nkt. 84/A. §  (1) Az intézmény igazgatója a köznevelési közfeladat – ideértve a gyermekek művelődéshez való joga biztosításának kötelezettségét – folyamatos ellátásának biztosítása érdekében jelzéssel él a fenntartó felé, ha az állami fenntartású köznevelési intézmény működése bármely okból nem biztosítható.

(2) A köznevelési intézmény fenntartója a jelzés alapján az érintett intézmény számára eltérő feladatellátási helyet jelöl ki.

(3) A kijelölést haladéktalanul meg kell szüntetni akkor, ha az (1) bekezdés szerinti állapot már nem áll fenn.

Figyelem! Ez a lehetősége akkor áll fenn a fenntartónak, ha az intézmény igazgatója azt jelezte, hogy az intézmény működése (nyilván kizárólag technikai okokból: fűtési lehetőség megszűnése, épület megrongálódása, áramellátás megszűnése, stb.) nem biztosítható. Ilyen esetben a 84/A. § (2) bekezdése alapján a fenntartó az ellehetetlenült eredeti feladatellátási hely kiesése miatt másik feladatellátási helyet jelöl ki. Erre a szükség feladatellátási helyre vonatkoznak az Nkt. 84/B. §-ában felsorolt lehetőségek, amelyek révén az ideiglenes feladatellátási helyen lehetőség van a csoportok összevonására vagy akár megszüntetésére, a maximális létszám túllépésére, stb. Finanszírozási okok vagy az ellátott tanulói/gyermeklétszám csökkenése miatt az Nkt. 84/B. §-ban foglaltak alkalmazására nincs lehetőség.

Nkt. 85. § (1) A fenntartónak, ha egyetértési joga van a köznevelési intézmény házirendje tekintetében, az egyetértés kialakítására harminc nap áll rendelkezésre.

(1a) A fenntartó a köznevelési intézmény pedagógiai programjának, éves munkatervének, valamint SZMSZ-ének jóváhagyásáról az igazgató általi felterjesztést követő harminc napon belül dönt.

(2)  A fenntartó tanévenként legfeljebb egy alkalommal kötelezheti az igazgatót arra, hogy az intézmény tevékenységéről átfogó módon beszámoljon.

(3) A fenntartó a honlapján, annak hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozza a nevelési-oktatási intézmény munkájával összefüggő értékelését.

(4) A fenntartó kötelezettségeinek teljesítése, jogainak gyakorlása nem sértheti a nevelési-oktatási intézmény szakmai önállóságát, az intézmény szakmai döntési hatásköreit, a köznevelési intézmény igazgatójának munkáltatói jogait, döntési jogosítványait, beleértve a gazdasági vezető feletti munkáltatói jogokat.

Nkt. 85. § (7)  A fenntartó, a tankerületi központ esetében a köznevelésért felelős miniszter legkésőbb az intézkedés tervezett végrehajtása éve májusának utolsó munkanapjáig hozhat döntést 

a) a nevelési-oktatási intézmény fenntartói jogának átadásával,

b) a nevelési-oktatási intézmény átalakításával, amely történhet:

ba) egyesítéssel, amely lehet beolvadás vagy összeolvadás,

bb) szétválasztással, amely lehet különválás vagy kiválás,

c) a nevelési-oktatási intézmény megszüntetésével,

d) a nevelési-oktatási intézmény átszervezésével … kapcsolatban.

Most foglalkozzunk azzal a kérdéssel, hogy hogyan kell ellenőrizni, garantálni a nevelési-oktatási intézmény működésének törvényességét!

A Köznevelési törvény 21-22. §-a így rendelkezik:

Nkt. 21. § (10) E § alkalmazásában súlyos jogszabálysértés, ha

d) a fenntartó – köznevelési intézmény fenntartásával összefüggő – tevékenységének törvényességi ellenőrzése során megállapított törvénysértést a fenntartó a törvénysértés megszüntetésére történő felhívásban megállapított határidőig nem szünteti meg,
f) a köznevelési intézmény a feladatainak ellátásához szükséges feltételekkel nem rendelkezik.

Nkt. 22. § (1) A köznevelési intézménynek a feladatai ellátásához szükséges feltételekkel rendelkeznie kell.

A köznevelési intézmény akkor rendelkezik a feladatai ellátásához szükséges feltételekkel, ha
b) állandó saját alkalmazotti létszámmal, továbbá

(2) ….Állandó saját alkalmazotti létszámmal akkor rendelkezik a köznevelési intézmény, ha az alapfeladatának ellátásához szükséges számított alkalmazotti létszám legalább ötven százaléka határozatlan időre szóló köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban, munkaviszonyban vagy egyházi szolgálati jogviszonyban áll. Az állami fenntartású intézményben a fenntartó engedélyével az óraadók létszáma az ötven százalékot meghaladhatja.. Többcélú köznevelési intézmény esetén az állandó saját alkalmazotti létszám meglétét szervezetileg és szakmailag önálló intézményegységenként kell vizsgálni. A köznevelési intézmény feladatainak ellátásához szükséges eszközöket, felszereléseket a fenntartó az intézmény rendelkezésére bocsátja, önálló költségvetéssel rendelkező intézmény a feladatainak ellátásáról az alapító, a fenntartó szerv által biztosított pénzeszköz, valamint egyéb bevételei alapján gondoskodik. A köznevelési intézmények fenntartási költségeit a fenntartó által évente megállapított költségvetésben kell előirányozni.

Nkt. 21. § (8)  g)  a hatóság súlyos vagy az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés során megállapított szakmai jogszabálysértés miatt – a nem állami költségvetési szerv vagy nem települési önkormányzat által fenntartott köznevelési intézmény esetén a működési engedély visszavonásával egyidejűleg – a nyilvántartásból való törlését elrendeli.

Szakértői megjegyzések:

A fenntartónak tehát – az intézmény igazgatójának/főigazgatójának közreműködésével – biztosítania kell, hogy az intézmény működése megfeleljen a jogszabályokban rögzített feltételeknek, azaz az intézmény rendelkezzen a működéséhez szükséges, jogszabályban rögzített feltételekkel, így például a szükséges alkalmazotti létszámmal. Amint látható, amennyiben a hatóság a tanfelügyeleti ellenőrzés során megállapított szakmai jogszabálysértés vagy a hatóság által megállapított súlyos jogszabálysértés következményeként elrendelheti a magánfenntartásban működő intézménynek a nyilvántartásból történő törlését.

Kelt 2026.június 12-én

Petróczi Gábor

tanügyigazgatási szakértő, c. főiskolai docens