A bölcsődékben pedagógus-munkakörben (kisgyermekgondozó, gyógypedagógus, pszichológus, szaktanácsadó és konduktor) dolgozó kollégáink segítésének ügyét méltatlanul elhanyagoljuk. Ennek – legalábbis részemről – az volt az oka, hogy megbízható ismeretekkel és gyakorlattal rendelkezem ugyan a köznevelési intézmények működéséről és az ott dolgozó pedagógusok és más dolgozók foglalkoztatásának kérdéseiről, de sohasem tudtam időt szakítani arra, hogy alaposan áttanulmányozzam a bölcsődében dolgozó pedagógusokra vonatkozó jogszabályokat, és pontos válaszokat tudjak adni a bölcsődében, mini bölcsődében dolgozó kollégák foglalkoztatásával kapcsolatos kérdésekre. Mivel a pedagógusok teljesítményértékelési rendszeréről szóló előadásaim során is előkerültek a bölcsődében dolgozó pedagógustársaink foglalkoztatására vonatkozó jogszabályok és értékelési követelmények, elhatároztam: nincs mire várni, végére kell járnom a bölcsődében foglalkoztatott csecsemő- és kisgyermeknevelő felsőfokú szakképzettséggel rendelkező, pedagógus-munkakörben dolgozó kollégák foglalkoztatására vonatkozó jogszabályoknak. Motivációmhoz hozzájárult az is, hogy a bölcsődében dolgozó vezetők és pedagógusok már több alkalommal jelezték, hogy a konferenciákon, előadásokon igénylik a bölcsődei foglalkoztatással kapcsolatos aktuális információkat. Hát mindezek alapján ebben a cikkben igyekszem megtenni a bölcsődében dolgozó pedagóguskollégák tájékoztatására, segítésére irányuló első lépéseimet!

Először néhány fontos elvi kérdést kell tisztáznunk. Az egyetemek immár jelentős részében van lehetőség a csecsemő- és kisgyermeknevelő felsőfokú szakképzettség megszerzésére, amely a pedagógiai képzés területéhez tartozik. A bölcsődében csecsemő- és kisgyermeknevelő és más felsőfokú szakképzettséggel foglalkoztatott kisgyermeknevelők és pedagógusok problémáinak az az alapvető forrása, hogy a Nemzeti Köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Köznevelési törvény, rövidítésben Nkt.) 7. § (1) bekezdése azt rögzíti, hogy a bölcsőde nem köznevelési intézmény. Ugyanakkor az Nkt. 20. § (1) b) szakasza már úgy rendelkezik, hogy a többcélú köznevelési intézményként működő óvoda-bölcsőde már a köznevelési intézmények körébe tartozik. Az Nkt. 20. § (12) bekezdése pontosan meghatározza, hogy az óvoda-bölcsőde szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységek keretében óvoda és bölcsőde feladatait láthatja el.

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) rendelkezéseket tartalmaz a gyermekjóléti alapellátásokról az alábbiak szerint:

Gyvt. 15. § (2) bekezdésének b) szakasza úgy rendelkezik, hogy a személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások közé tartozik a gyermekek napközbeni ellátása, tehát – a Gyvt. 41. § (3) bekezdésének elrendelése szerint – a bölcsődei ellátás is. A Gyvt. 42. § (2) bekezdésének rendelkezése alapján bölcsődei ellátást biztosíthat a bölcsőde, a mini bölcsőde, a munkahelyi bölcsőde és a családi bölcsőde. Ebben a cikkben tehát a most felsorolt intézményekben felsőfokúcsecsemő- és kisgyermeknevelő szakképesítéssel pedagógus-munkakörben vagy más pedagógus-munkakörben (pl. gyógypedagógus) dolgozó kollégák besorolásáról, foglalkoztatásáról, előmeneteléről, teljesítményértékelési kötelezettségéről és más fontos napi problémákról szeretnék összefoglalást adni.

A Gyvt. 42. § (5) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a bölcsődei nevelési év szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-éig tart.

Gyvt. 43. § (2) A bölcsőde szervezetileg működhet

a) önálló bölcsődeként, annak tagintézményeként,

b) bölcsődei igazgatóság, illetve egyesített bölcsőde szervezeti formában, annak tagintézményeként,

c) többcélú óvoda-bölcsődeként, vagy

d) többcélú, közös igazgatású intézmény önálló szervezeti és szakmai egységeként.

A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény (a továbbiakban: Púétv.) lehetőséget teremtett arra, hogy a felsőfokú kisgyermeknevelő szakképzettséggel rendelkező személyek pedagógus-munkakörben foglalkoztathatók, besorolásuk a pedagógus életpálya szerint történik, ezt a Púétv. 1. § (11) bekezdése 2024. január 1-jei hatályba lépéssel rendeli el az alábbiak szerint:

Púétv. 1. § (11) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) hatálya alá tartozó intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottra e törvény rendelkezéseit a Gyvt. 15. § (10b) és (10c) bekezdésében foglaltak szerint kell alkalmazni. De mindenekelőtt meg kell állapítanunk, hogy a bölcsődében, mini bölcsődében milyen pedagógus-munkakörökben lehet foglalkoztatni a kollégákat. Ezeket a Kjt. szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet 2/a. sz. mellékletének II. táblázata határozza meg. Ennek alapján a bölcsődében, mini bölcsődében betölthető pedagógus-munkakörök az alábbiak lehetnek:

  • kisgyermeknevelő,
  • gyógypedagógus,
  • pszichológus,
  • szaktanácsadó,
  • konduktor.

Tekintsük át, hogy a Púétv. fentebb közölt 1. § (11) bekezdése által hivatkozott Gyvt. 2024. január 1-jétől hatályosan (beiktatta a 2023. évi LII. törvény 168. § (1) bekezdése) hogyan rendelkezik:

Gyvt. 15. § (10b) A pedagógus-munkakörben foglalkoztatott személy előmeneteli és illetményrendszerére

a) a pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény 96. § (1) bekezdését, 97. § (1)–(2) és (4)–(8) bekezdését, 98. § (1)–(2), (6) és (8) bekezdését, 104. § (3) és (4) bekezdését, 159. §-át, 160. § (2) és (6) bekezdését, és

b) a Kjt. 66. § (2) bekezdését, 67. §-át, 69. §-át, 70. §-át, 72. §-át, 74. §-át, 75. §-át, 77. § (1) és (2) bekezdését, 78. §-át, 78/A. §-át, 79. §-át és 79/A. §-át kell alkalmazni.

Nézzük meg ezeket tételesen, tehát a Gyvt. 15. § (10b) bekezdése 2024. január 1-től a Púétv. mely szakaszainak alkalmazását rendeli el a Gyvt. hatálya alatt pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak, például a bölcsődében, mini bölcsődében pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak esetében:

  • Púétv. 96.§ (1): a bölcsődében pedagógus-munkakörben foglalkoztatottakat a pedagógus életpálya előmeneteli rendje szerint kell besorolni.
  • Púétv. 97. § (1): a bölcsődében pedagógus-munkakörben foglalkoztatott személyeket a Gyakornok, Pedagógus I., Pedagógus II., Mesterpedagógus vagy Kutatótanár fokozatba kell besorolni.
  • Púétv. 98. § (1): a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottakat a különböző fokozatokra meghatározott illetménysávok által meghatározott pedagógus illetményrendszer szerint kell besorolni.
  • Púétv. 98. § (2): a pedagógus-munkakörben való foglalkoztatás esetén a munkáltató az illetménysávok keretei között állapíthatja meg az illetményt, és ennek során differenciálhat az e bekezdésben meghatározott szempontok szerint.
  • Púétv. 98. § (6): a havi illetményt száz forintra kerekítve kell meghatározni.
  • Púétv. 98. § (8): Az egyházi és magán fenntartású köznevelési intézmény a pedagógus-munkakörben foglalkoztatott havi illetményét az adott illetménysáv felső határánál magasabb összegben is megállapíthatja.
  • Púétv. 104. § (3)-(4): A munkáltató a munkakörbe tartozó feladatokon kívüli, célhoz köthető feladatot állapíthat meg a pedagógus-munkakörben foglalkoztatott részére, amelynek teljesítése a munkakör ellátásából adódó általános munkaterhet jelentősen meghaladja. A célfeladat eredményes végrehajtásáért – a pedagógus havi illetményén felül, írásban, a célfeladat teljesítésének igazolásakor – céljuttatás jár.
  • Púétv. 159. §: A 2024. január 1-jén alkalmazandó átmeneti besorolási szabályokat tartalmazza, immár érdektelen.
  • Púétv. 160. § (2): Az a pedagógus, akinek esetében 2024. január 1-jén az öregségi nyugdíjkorhatár eléréséhez öt évnél rövidebb idő van hátra, vagy 2024. január 1-je előtt jogszabály alapján életkorára tekintettel a pedagógus-továbbképzésben való részvétel alól mentesült, pedagógus-továbbképzésben történő részvételre nem kötelezhető.
  • Púétv. 160. § (6): Nem vonatkozik a minősítési kötelezettség arra a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottra, aki a 2024/2025. tanév/nevelési év végéig eléri a rá vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt.
  • Kjt. 66. § (2): Amennyiben a közalkalmazottnak a munkaköre ellátásához a besorolás alapjául szolgáló iskolai végzettség, illetve szakképesítés, szakképzettség mellett a kinevezésében feltüntetett további szakképesítésre, szakképzettségre vagy azzal jogszabályban egyenértékűnek elismert képesítésre is szükség van, és azzal a közalkalmazott rendelkezik, az illetménye

a) egy további szakképesítés esetén legalább 5%-kal,

b) kettő vagy több további szakképesítés esetén legalább 8%-kal növekszik.

Az illetménynövekedés feltétele, hogy a közalkalmazott a további szakképesítését munkaidejének legalább 10%-ában hasznosítja.

  • Kjt. 67. §: A közalkalmazott a fizetési fokozata alapján járó illetményén felül illetménykiegészítésben részesülhet.
  • Kjt. 69. §: Az e törvényben megállapított feltételek mellett a közalkalmazott a Kjt. 70–75. § szerinti illetménypótlékra jogosult. A 70–75. § szerinti illetménypótlék számításának alapját (a továbbiakban: pótlékalap) a mindenkori éves költségvetési törvény állapítja meg, ez 2024-ben 20.000 Ft.
  • Kjt. 70. §: A megbízott vezetőt pótlék illeti meg, melynek mértékét a 70. § (2)-(3) bekezdései határozzák meg.
  • Kjt. 72. §: A főtanácsost, a főmunkatársat, a tanácsost, valamint a munkatársat címpótlék illeti meg, amelynek mértékét a 72. § (2)-(4) bekezdései határozzák meg.
  • Kjt. 74. §: Idegennyelv-tudási pótlékra jogosult a közalkalmazott, ha olyan munkakört tölt be, amelyben a magyar nyelv mellett meghatározott idegen nyelv rendszeres használata indokolt. A pótlékra való jogosultságot és a pótlék mértékét a (2)-(5) bekezdések határozzák meg.
  • Kjt. 75. §: Végrehajtási rendelet a Kjt. 69–74. § rendelkezéseiben foglaltakon túl ágazati, szakmai sajátosságokra tekintettel további illetménypótlékot állapíthat meg, ha ezt a munkakörbe tartozó, valamely, az általánostól eltérő munkafeltétel indokolja.
  • Kjt. 77. § (1)-(2): A közalkalmazottat a munkáltató meghatározott munkateljesítmény eléréséért, illetve átmeneti többletfeladatok – ide nem értve az átirányítást – teljesítéséért a megállapított személyi juttatások előirányzatán belül egyszeri vagy meghatározott időre szóló, havi rendszerességgel fizetett keresetkiegészítésben részesítheti. A keresetkiegészítés feltételeit a kollektív szerződés, ennek hiányában a munkáltató állapítja meg.
  • Kjt. 78. §: A huszonöt, harminc, illetve negyvenévi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező közalkalmazottnak jubileumi jutalom jár, ennek mértékét is meghatározza a jogszabály.
  • Kjt. 78/A. §: Az állam készfizető kezességet vállal a közalkalmazott által a lakás építéséhez, vásárlásához, a jogszabályi hely ennek részleteit határozza meg.
  • Kjt. 79. §: Végrehajtási rendelet előírhatja a munka jellegére tekintettel biztosítandó formaruha-juttatást, a jogszabály tartalmazza az ezzel kapcsolatos részletes rendelkezéseket.
  • Kjt. 79/A. §: A közalkalmazottat a Kjt. 60–79. §-a alapján megillető illetmény kifizetése a közalkalmazott által meghatározott fizetési számlára történő átutalással, fizetési számla hiányában pénzforgalmi számláról történő készpénzkifizetés kézbesítése útján történik.

A bölcsődében pedagógus-munkakörben foglalkoztatott kollégák tehát nem minősülnek köznevelési foglalkoztatottnak, de foglalkoztatásuk során a Púétv. és a Kjt. fentiekben felsorolt előírásait kell alkalmazni. A Púétv.-nek a fenti felsorolásban nem szereplő előírásait azonban esetükben nem kell alkalmazni, mert azt nem rendeli el a Gyvt. 15. § (10b) vagy (10c) bekezdése. Az e bekezdésben leírtakat fenntartótól függetlenül minden bölcsődében pedagógus-munkakörben foglalkoztatott kolléga esetében alkalmazni kell. A közalkalmazotti jogviszony kertében pedagógus-munkakörben bölcsődében dolgozó kollégák foglalkoztatására alapvetően a Kjt., valamint a Kjt. szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet szabályait kell alkalmazni, tehát pl. a közalkalmazotti jogviszony létesítésére, módosítására, megszüntetésére vagy a jubileumi jutalomra vonatkozó szabályokat. A bölcsődei pedagógusok illetményét azonban – a Kjt. rendelkezéseitől eltérően – a Púétv-ben meghatározott pedagógus előmeneteli rend szerint kell megállapítani. A Munka törvénykönyve hatálya alatt bölcsődében foglalkoztatott kollégák foglalkoztatására a Munka törvénykönyve előírásait kell alkalmazni, azonban a Gyvt. 15. § (10b) bekezdésének rendelkezése szerint kötelezően alkalmazni kell a Púétv. ott felsorolt, az előbbiekben ismertetett, például az előmenetelik rendre vonatkozó rendelkezéseit is.

Most vizsgáljuk meg azt a fontos kérdést, hogy a bölcsődében pedagógus-munkakörben foglalkoztatott kollégákra vonatkozik-e a pedagógusok számára évenként kötelező teljesítményértékelési kötelezettség. Amint az eddigiekben láthattuk, a Púétv. 1. § (11) bekezdésének rendelkezése miatt a bölcsődében pedagógus-munkakörben dolgozók esetében alkalmazni kell Púétv. előírásait a Gyvt. 15. § (10b) és (10c) bekezdésében foglaltaknak megfelelően. Mivel a Gyvt. 15. § (10b) bekezdésében nem szerepel a Púétv. 98. § (3) bekezdése, amely a pedagógusok évenkénti kötelező teljesítményértékelését rendeli el, a bölcsődében pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak esetében az évenkénti kötelező pedagógus teljesítményértékelést nem kell elvégezni. A bölcsődei pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak esetében ez azért sem lehetséges, mert a bölcsődék nem rendelkeznek az oviKRÉTA vagy az eKRÉTA informatikai rendszerével, így az egyéni teljesítménycélok rögzítése és a teljesítményértékelés lefolytatása sem lenne lehetséges.

Gyvt. 15. § (10c) A pedagógus-munkakörben foglalkoztatott személy tekintetében a pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény 45. § (7) és (8) bekezdését, valamint 94. § (8) és (9) bekezdését is alkalmazni kell. Most tekintsük át, hogy a bölcsődében pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak esetében a fenti rendelkezések milyen lehetőségeket, illetve kötelezettségeket tartalmaznak.

Púétv. 45. § (7): Az öregségi nyugdíjkorhatárt öt éven belül elérő, pedagógus-munkakörben vagy óvodai dajkaként legalább húsz év szakmai gyakorlattal rendelkező pedagógus, óvodai dajka választása szerint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott feltételekkel az általa meghatározott mértékű, de legalább a teljes munkaidő huszonöt százalékát elérő csökkentett munkaidőben dolgozhat azzal, hogy havi illetménye a munkaidő-csökkentés mértékének ötven százalékával csökken. E szabályt alkalmazni kell új köznevelési foglalkoztatotti jogviszony létesítése esetén is. Részmunkaidőben foglalkoztatott pedagógus, dajka esetén a módosítás történhet a részmunkaidő mértékének változatlanul hagyása mellett kizárólag a havi illetmény módosításával is.

Púétv. 45. § (8): A Púétv. 45. § (1)–(7) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatóak az igazgatói megbízású köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló tekintetében.

Púétv. 94. § (8): A legalább Pedagógus II. fokozatot elért pedagógus tízévenként – tudományos kutatáshoz, vagy szakmai továbbképzésen való részvételhez – legfeljebb egy évi fizetés nélküli szabadságot (a továbbiakban: alkotói szabadság) vehet igénybe. Ha az alkotói szabadságot a pedagógus egy évnél rövidebb időtartamra kérte, az nem hosszabbítható meg és a fennmaradó rész későbbi időpontban nem vehető igénybe. Az alkotói szabadság időpontja a munkáltató döntése alapján június 15. és augusztus 31. között kezdődhet.

Púétv. 94. § (9): A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló a Púétv. 94. § (1)–(7) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság igénybevételét legalább tizenöt nappal, az alkotói szabadságot annak kezdete kérelmezett időpontját megelőzően legalább három hónappal korábban írásban köteles bejelenteni. A fizetés nélküli szabadság annak lejáratakor, vagy – tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés tartamára szóló fizetés nélküli szabadságot kivéve – a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló által megjelölt időpontban, de legkorábban a szabadság megszüntetésére irányuló jognyilatkozat közlésétől számított harmincadik napon szűnik meg.

Ha tehát a kisgyermeknevelő szakképzettséggel vagy más pedagógus szakképzettséggel foglalkoztatott személyt pedagógus munkakörben foglalkoztatják, akkor esetében a pedagógus életpálya szerinti illetményt és egyéb juttatásokat, a pedagógus előmeneteli rendszert kell alkalmazni. A Púétv. 98. § (3) által elrendelt évenkénti teljesítményértékelést azonban estükben nem kell alkalmazni, mert ezt a Gyvt. 15. § (10b) vagy (10c) bekezdése nem rendeli el.

Most tekintsük át a gyermekek napközbeni ellátását biztosító bölcsődében, mini bölcsődében pedagógus-munkakörben foglalkoztatott kollégák munkaidejére vonatkozó rendelkezéseket:

Gyvt. 15. § (11a) Ha a pedagógus-munkakörben foglalkoztatott személy foglalkoztatása a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott gyermekek napközbeni ellátását nyújtó bölcsődében, mini bölcsődében történik, heti teljes munkaideje 40 óra, amelyből napi 7 óra, kötött munkaidő.

Az Nktv. 4. § 25. pontja szerinti sajátos nevelési igényű gyermekek (a továbbiakban: sajátos nevelési igényű gyermek), valamint a korai fejlesztésre és gondozásra jogosult gyermekek nevelését, gondozását végző speciális csoportban kisgyermeknevelőként pedagógus-munkakörben foglalkoztatott, a pszichológus, valamint a gyógypedagógus esetén a kötött munkaidő az előzőektől eltérően napi 6 óra; ezt a rendelkezést is a Gyvt. 15. § (11a) bekezdése tartalmazza.

A kötött munkaidőt a munkáltató által, a munkakörhöz kapcsolódóan meghatározottak szerint a gyermekek közvetlen nevelésére, gondozására kell fordítani. A munkaidő fennmaradó részében a pedagógus-munkakörben foglalkoztatott személy részére a bölcsődei nevelést, gondozást előkészítő, azzal összefüggő egyéb feladatok elvégzése, gyakornok szakmai segítése és eseti helyettesítés ellátása rendelhető el.

Gyvt. 15. § (14) A pedagógus-munkakörben foglalkoztatott személyt és a pedagógus-munkakörből nyugdíjba vonult személyt a pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény szerinti pedagógusigazolvány illeti meg.

Gyvt. 15. § (15) A pedagógus-munkakörben foglalkoztatott személyt évi huszonegy munkanap alapszabadság, és a Kjt.-nek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendeletben foglaltak szerint pótszabadság illeti meg.

Gyvt. 15. § (16)  A 15. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott gyermekek napközbeni ellátását nyújtó bölcsőde, mini bölcsőde, a (3) bekezdésben meghatározott gyermekvédelmi szakellátást nyújtó intézmény és az (5) bekezdésben meghatározott javítóintézeti ellátást nyújtó intézmény vezetője

b) a köznevelés információs rendszere alkalmazotti nyilvántartásába (a továbbiakban: alkalmazotti nyilvántartás) a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottakról a pedagógus előmeneteli rendszer működtetésével összefüggésben adatot rögzít.

Most vizsgáljuk meg azt, hogy a hatályos jogszabályok alapján a bölcsődében, mini bölcsődében pedagógus-munkakörben foglalkoztatott felsőfokú szakképzettséggel rendelkező kisgyermeknevelők illetményére milyen rendelkezések érvényesek.

Púétv. 98. § (2) [A pedagógus havi illetménye]

(1) A munkáltató a pedagógus, valamint a pedagógus szakképesítéssel vagy szakképzettséggel rendelkező nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott havi illetményét a 97. § (1) bekezdése szerinti fokozata alapján az a) pontban foglalt összegben vagy a b)–e) pontok szerinti illetménysávokon belül állapítja meg. A havi illetmény összege  

a) Gyakornok esetén: a Kormány által rendeletben megállapított összeg,

b) Pedagógus I. esetén 410.000 Ft-tól 1.065.000 Ft-ig terjedhet,

c) Pedagógus II. esetén 430.000 Ft-tól 1.135.000 Ft-ig terjedhet,

d) Mesterpedagógus esetén 520.000 Ft-tól 1.365.000 Ft-ig terjedhet.

A Púétv. 155. § 15. pontja azonban felhatalmazza a Kormányt, hogy  az e törvényben meghatározott illetmények alsó, illetve felső határánál magasabb összegű alsó, illetve felső határt Kormányrendeletben határozza meg. Ennek megfelelően a 401/2023. (VIII.30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 88/A. § (1) az alábbiak szerint rendelkezik:

Vhr. 88/A. § (1): A munkáltató a pedagógus, valamint a pedagógus szakképesítéssel vagy szakképzettséggel rendelkező nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: pedagógus) havi illetményét a Púétv. 97. § (1) bekezdése szerinti fokozata alapján a 98. § (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – a (2) és (3) bekezdésben foglalt eltéréssel – olyan módon állapítja meg, hogy a havi illetmény összege – az esélyteremtési illetményrészt ide nem értve –

a) Pedagógus I. esetén 538 000 Ft-tól 1 065 000 Ft-ig,

b) Pedagógus II. esetén 555 000 Ft-tól 1 135 000 Ft-ig,

c) Mesterpedagógus esetén 630 000 Ft-tól 1 365 000 Ft-ig terjedhet.

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. r.) a Púétv-től és annak végrehajtási rendeletétől némileg eltérő rendelkezéseket tartalmaz az alábbiak szerint:

Korm. r. 9/A. § (1) A Gyvt. hatálya alá tartozó intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatott személy munka- és pihenőidejére, valamint előmeneteli rendszerére a Púétv. végrehajtásáról szóló 401/2023. (VIII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Púétv. Vhr.) 29. §-ában, 30. §-ában, 36. §-ában, V. Fejezetében, 88. § (1) és (2) bekezdésében, 88/A. §-ában, 91. §-ában, 95/A. §-ában, valamint 95/B. §-ában foglaltakat – a 9/B–9/H. §-ban foglalt eltérésekkel – alkalmazni kell.

A Púétv. Vhr. 9/A. § (1) bekezdésében foglalt fenti eltérések az alábbi területeket érintik:

  • Korm. r. 9/B §: a szakértői, szaktanácsadói tevékenységet végző Mesterpedagógus fokozatba besorolt pedagógus neveléssel, fejlesztéssel és vizsgálattal lekötött heti munkaideje,
  • Korm. r. 9/C §: a gyermekvédelemmel összefüggő szakmai, módszertani fejlesztésekben, kutatásokban való részvétel szabályai,
  • Korm. r. 9/D §: kutatótanár fokozatba sorolható a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak legfeljebb egy százaléka sorolható be,
  • Korm. r. 9/E §: a Gyvt. hatálya alá tartozó intézményben a Púétv. vhr. 42. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül szakmai gyakorlatnak tekintendő jogviszonyok,
  • Korm. r. 9/F §: a pedagóguskompetenciák adott munkakörre való értelmezése a Gyvt. hatálya alá tartozó intézményekben,
  • Korm. r. 9/G §: a Gyvt. hatálya alá tartozó, egyházi jogi személy által fenntartott intézmény pedagógusának minősítése esetén az egyetértés jogát az adott egyházi jogi személy miniszter által kijelölt egyházi módszertani intézménye gyakorolja,
  • Korm. r. 9/H §: mentor kijelölésének szabályai a gyakornokok támogatására.

Korm. r. 9/A. §(2) A Púétv. vhr. 29. §-ának, 30. §-ának és 36. §-ának, V. Fejezetének, 88. § (1) és (2) bekezdésének, 88/A. §-ának, 91. §-ának, 95/A. §-ának, valamint 95/B. §-ának alkalmazása során köznevelési intézmény alatt a Gyvt. hatálya alá tartozó intézményt,

b) köznevelési intézmény igazgatója, vezetője alatt a Gyvt. hatálya alá tartozó intézmény vezetőjét,

c) köznevelési intézmény fenntartója alatt a Gyvt. hatálya alá tartozó intézmény fenntartóját

kell érteni.

Kelt 2024. július 17-én

Petróczi Gábor

tanügyigazgatási szakértő