A pedagógus munkakörök betöltésekor felvetődik a kérdés, hogy a jogszabályok kötelezővé teszik-e a nyilvános pályázat kiírását, vagy az mellőzhető? Milyen szabályok vonatkoznak az igazgatók, igazgatóhelyettesek, tagintézmény-igazgatók és más vezetők megbízására, mikor szükséges pályázatot kiírni és mikor nem. Cikkünkben A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvényre a Púétv. rövidítéssel, míg az annak végrehajtását támogató 401/2023. (VIII.30.) Korm. rendeletre a Vhr. rövidítéssel fogunk hivatkozni.

Elsőként a pedagógus munkakörök betöltésére irányuló jogszabályi előírásokkal foglalkozzunk annak szem előtt tartásával, hogy szükséges-e a pedagógus munkakör betöltéséhez nyilvános pályázat kiírása, vagy sem.

A Púétv. a következőt rendeli el: 37. § [Pályáztatás]
(1) Nyilvános pályázatot kell kiírni, ha ez a munkáltató, állami fenntartású köznevelési intézmény esetén az igazgató javaslatára a fenntartó döntése alapján a munkakör betöltéséhez szükséges. ….

(2) Pályázat kiírása esetén csak olyan személyt lehet kinevezni, aki a pályázaton részt vett, a pályázati feltételeknek megfelelt és vele szemben kizárási ok nem áll fenn.

(3) A pályázatot a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony létesítésével összefüggő munkáltatói jogkör gyakorlója írja ki.

(4) A pályázatot a kormányzati igazgatásról szóló törvény alapján működő személyügyi központ internetes oldalán közzé lehet tenni.

Tehát a pedagógus munkakör vagy más köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban ellátható munkakör betöltésére nem feltétlenül szükséges a pályázat kiírása, de lehetséges. Ha azonban a döntésre jogosult személy a pályázat kiírása mellett dönt, akkor kizárólag olyan személyt lehet kinevezni a szóban forgó munkakörre, aki a pályázaton részt vett és érvényes pályázatot nyújtott be. A pedagógus munkakörre kiírt pályázatot meg lehet jelentetni a személyügyi központ internetes felületén, de a közzététel nem kötelező.

Arról, hogy a szóban forgó pedagógus munkakör betöltése érdekében szükséges-e pályázat kiírása, az egyházi-, magán- és alapítványi fenntartásban működő intézmények esetében a munkáltató jogosult dönteni. Az állami fenntartásban (tankerületi, települési önkormányzati fenntartásban) működő intézmények esetében a pályáztatásra vagy annak elkerülésére az igazgató tehet javaslatot a fenntartó számára, és a fenntartó dönt a pályázat kiírásának szükségességéről vagy annak elvetéséről. Ha a fenntartó úgy dönt, hogy a státus betöltéséhez pályázatot kell kiírni, a pályázat kiírásával kapcsolatos teendők az intézmény igazgatójára/főigazgatójára tartoznak.

Most vizsgáljuk meg az intézmény igazgatói/főigazgatói megbízásának betöltésekor követendő eljárást, amely jelentős mértékben különbözik a pedagógus munkakörök betöltésekor követendő szabályoktól. Elsőként azt kell tisztáznunk, hogy az igazgatói, főigazgatói feladatok ellátása nem igazgatói, főigazgatói munkakör keretében, hanem pedagógus munkakör mellett ellátott igazgatói/főigazgatói megbízatás formájában történik.

A Púétv. a következőt rendeli el: 37. § [Pályáztatás]
(1)…. Igazgatói megbízás nyilvános pályázat alapján adható, kivéve az egyházi és magán fenntartású köznevelési intézmény igazgatóját. Ettől eltérően, a második igazgatói ciklus esetén a pályázat mellőzhető, ha az igazgató ismételt megbízásával a fenntartó és a nevelőtestület egyetért.

Tehát az igazgatói/főigazgatói megbízás az általános szabályok szerint kizárólag nyilvános pályázat alapján tölthető be. Ez alól kivételt képeznek az egyházi- és az a magánfenntartásban működő intézmények, mert ezekben a fenntartó pályáztatás és további eljárás nélkül is adhat igazgatói megbízást. Természetesen ezekben az intézményekben is van lehetőség igazgatói/főigazgatói pályázat vagy akár nyilvános pályázat meghirdetésére, de ez az eljárás nem kötelező. A cikk megírásának időpontjában nincs hatályban olyan jogszabályi rendelkezés, amely az igazgatók/főigazgatók pályáztatásakor vagy vezetői megbízásakor kötelezővé tenné a nevelőtestület véleményének beszerzését. A 2026-ban hivatalba lépett új kormányzat nyitottabb oktatáspolitikájának következményeként azonban várható, hogy a jövőben az igazgatói megbízásokhoz a jogszabály elő fogja írni a nevelőtestület véleményének kötelező beszerzését.

Az igazgatói/főigazgatói feladatokkal történő megbízás tehát általában nyilvános pályázathoz van kötve, az igazgatói/főigazgatói megbízáshoz, illetőleg az érvényes pályázathoz szükséges feltételeket a Vhr. 26. § tartalmazza az alábbiak szerint:

Vhr. 26. § (1) Nevelési-oktatási intézményben az igazgatói (főigazgatói) megbízás feltétele:

a) az adott nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakör betöltéséhez szükséges, a 2. mellékletben meghatározott szakképzettség, középiskolában pedagógus-munkakör betöltésére jogosító mesterképzésben szerzett szakképzettség,

b) a köznevelési igazgatóképzés teljesítése,

c) legalább négy év pedagógus-munkakörben, vagy heti tíz tanóra vagy foglalkozás megtartására vonatkozó óraadói megbízás ellátása során szerzett szakmai gyakorlat, valamint

d) a nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakörben fennálló, határozatlan időre, teljes munkaidőre szóló kinevezés vagy a megbízással egyidejűleg pedagógus-munkakörben történő, határozatlan időre teljes munkaidőre szóló kinevezés.

(2) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti óraadói megbízás ellátása során szerzett szakmai gyakorlat megállapításakor az egy időben több köznevelési intézménnyel fennálló óraadói megbízási jogviszony keretében ellátott tanórák, foglalkozások számát össze kell adni.

(5) Többcélú intézményben főigazgatói megbízást az kaphat, aki bármelyik, az intézmény által ellátott feladatra létesíthető intézmény vezetői megbízásához szükséges feltételekkel rendelkezik. Ha a feltételek bármelyike mesterfokozatot ír elő, az főigazgatói megbízáshoz mesterképzésben szerzett szakképzettség szükséges.

Az igazgatói/főigazgatói megbízás tehát (az egyházi és a magánfenntartásban működő intézmények kivételével) nyilvános pályázathoz van kötve. Ez alól azonban a második igazgatói/főigazgatói vezetői megbízás esetén mentesülési lehetőséget biztosít a Púétv. már korábban is idézett alábbi rendelkezése:

Púétv.: 37. § [Pályáztatás]
(1)… Ettől eltérően, a második igazgatói ciklus esetén a pályázat mellőzhető, ha az igazgató ismételt megbízásával a fenntartó és a nevelőtestület egyetért.

Tehát az igazgató/főigazgató vezetői megbízásakor az állami és önkormányzati fenntartásban működő intézmények esetében is el lehet tekinteni a nyilvános pályázat meghirdetésétől, ha a megbízás a második vezetői ciklusra vonatkozik, és az ismételt megbízással a fenntartó és a nevelőtestület is egyetért. Az erről szóló egyetértő nyilatkozatot a fenntartónak célszerű kezdeményeznie, és kezdeményezését követően az intézmény nevelőtestületének döntenie kell arról, hogy egyetértését adja-e az igazgató második ciklusra pályázat nélkül történő megbízásához vagy sem.

A Vhr. 73. §-ában rendelkezik a vezetői megbízás időtartamáról az alábbiak szerint, ez a rendelkezés az igazgatókra/főigazgatókra és az általuk megbízott egyéb vezetőkre (igazgatóhelyettesek, tagintézmény-igazgatók, intézményegység-vezetők) is érvényes:

Vhr. 73. § A vezetői megbízás állami vagy önkormányzati fenntartású munkáltató esetén legfeljebb öt évig terjedő határozott időre szól, egyéb esetben a vezetői megbízás időtartamát a fenntartó határozza meg. A jogszabály vagy munkáltatói döntés alapján határozott időre adott vezetői megbízás vagy kinevezés lejárati időpontját akkor is úgy kell meghatározni, hogy az a július 1-jétől augusztus 15-ig terjedő időszakra essen, ha ezáltal a megbízás öt évnél legfeljebb hat hónappal korábban vagy később járna le.

Most vizsgáljuk meg az igazgatóhelyettesi, a tagintézmény-igazgatói, az intézményegység-vezetői és más vezetői megbízásokra vonatkozó szabályokat. Figyelmünket fordítsuk arra, hogy kell-e pályáztatni a jelölteket, vagy az igazgató pályáztatás nélkül is megbízhatja őket a vezetői feladat ellátásával. A Púétv. 37.§ (1) bekezdésének cikkünk elején idézett rendelkezése ezekre a vezetői megbízásokra nem vonatkozik, hiszen az ott szereplő rendelkezések „munkakör betöltésére” vonatkoznak, ezek a vezetői megbízások azonban nem munkakörként, hanem a pedagógus munkakör betöltése mellett megbízási díj ellenében ellátandó feladatokat ölelnek fel. Ezekre a vezetői megbízásokra nyilvánvalóan nem vonatkozik az igazgatói/főigazgatói megbízásra vonatkozó szabályozás sem. Megállapíthatjuk tehát, hogy nincs olyan hatályos jogszabály, amely az igazgatóhelyettesi, a tagintézmény-igazgatói, az intézményegység-vezetői és egyéb vezetői megbízásokra kötelezően előírná pályázatok kiírását. Természetesen az intézmény igazgatója dönthet úgy is, hogy a fenti vezetői megbízások betöltésére pályázatot (akár belső akár nyilvános pályázatot) ír ki, ebben az esetben a vezetői megbízást kizárólag olyan személynek lehet adni, aki a pályázaton részt vett.

A vezetői megbízásra vonatkozó szabályokat a Púétv. 73.§-ában határozza meg az alábbiak szerint:

Púétv. 73. § (1) A vezetői megbízás ellátása a kinevezés szerinti munkakör mellett vezető beosztásra történő megbízással történik. Intézményvezetői feladatot az igazgató, többcélú köznevelési intézményben a főigazgató (a továbbiakban együtt: igazgató) láthat el. A többcélú köznevelési intézmény szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységét intézményegység-vezető vezeti. A Kormány rendelete határozza meg az igazgató (főigazgató) helyettese, valamint az egyéb vezetői megbízások körét, továbbá a megbízás feltételeit.

Az igazgatóhelyettesek esetében van azonban egy további megkötés is, amelyet a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet (rövidítésben: R) tartalmaz az alábbi rendelkezésével:

R. 117. § (4) A nevelőtestület véleményét
d) az igazgatóhelyettesek megbízása, megbízásának visszavonása előtt,
e) külön jogszabályban meghatározott ügyekben ki kell kérni.

Az egyházi fenntartásban vagy vallási egyesület által fenntartott intézményeknél hatályban van egy további speciális rendelkezés is

Púétv. 38. § [Egyházi intézményeknél foglalkoztatottakra vonatkozó sajátos szabályok]

Ha a nevelési-oktatási intézményt egyházi jogi személy vagy a vallási egyesület tartja fenn

a) a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állók alkalmazása során világnézeti és hitéleti szempontokat érvényesíthet, alkalmazási feltételként írhat elő,

b) az igazgató-helyettesek megbízása során a fenntartó egyetértési jogot gyakorol.

A fenntartó egyetértési joga azt jelenti, hogy a szóban forgó igazgatóhelyettes személyéről az igazgató/főigazgató jogosult dönteni, és döntését fel kell terjesztenie az egyházi fenntartóhoz. Ha a fenntartó nem adja egyetértését a kiválasztott személy vezetői megbízásához, akkor más személyt kell jelölni a vezetői megbízás ellátására. A egyet nem értés elkerülése érdekében ezért az egyházi fenntartásban működő intézmények igazgatóhelyettesi megbízásáról szóló munkáltatói döntést megelőzően érdemes beszerezni a fenntartó támogató véleményét. Meg kell jegyeznünk, hogy az utóbbi két bekezdésben részletezett szabályozás kizárólag az igazgatóhelyettesek megbízására vonatkozik, tehát a tagintézmény-igazgatók, intézményegység-vezetők megbízására nem.

A speciális esetekről visszatérve az általános vezetői megbízásra tehát kijelenthetjük, hogy a vezetői megbízáshoz általában nem szükséges pályázat (helyi vagy nyilvános pályázat) meghirdetése, a vezetői megbízás pályázat nélkül is megadható. Természetesen a munkáltatónak lehetősége van olyan döntést hozni, hogy a betöltendő vezetői megbízást pályázat beadásához köti, ez azonban nem kötelező számára. Az igazgatók/főigazgatók megbízásakor azonban a korábban részletezett szabályok érvényesek.

Kelt: 2026. június 11-én

Petróczi Gábor tanügyigazgatási szakértő

c. főiskolai docens