Az utolsó éves pedagógushallgatók foglalkoztatási lehetőségei, az óvodapedagógusok, óvodai nevelők foglalkoztatásának új szabályai

módosítás a 2023. december 13-i cikkhez képest 2024. február 27-én

A pedagógushiánnyal kapcsolatos rendszeresen visszatérő problémaként jelentkezik az a kérdés, hogy van-e lehetőség a megfelelő szakképzettséggel nem rendelkező munkavállalók, például pedagógiai tanulmányaikat végző egyetemi vagy főiskolai hallgatók pedagógus munkakörben történő jogszerű foglalkoztatására. A kérdezők döntő többsége az óvodapedagógus munkakörben történő foglalkoztatás lehetőségeiről érdeklődik. Elsőként azt kell leszögeznünk, hogy a 2023. december 31-ig hatályos 326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet 6. sz. melléklete tartalmazta az egyes pedagógus munkakörök betöltéséhez szükséges szakképzettségek meghatározását, amely a leggyakoribb pedagógus munkakörökben történő foglalkoztatáshoz szükséges szakképzettségi feltételeket a következőként határozta meg.

Szakképzettségi feltételek 2023. december 31-ig egyes pedagógus munkakörök betöltéséhez:

• az óvodapedagógus munkakör betölthető óvodapedagógus, valamint oktatási szakasszisztens óvodai nevelő szakmairányon szakképzettségekkel,
• a tanító munkakör tanítói szakképzettséggel tölthető be,
• az 5-6. évfolyamokon a tanár munkakör a tantárgynak megfelelő szakos tanári, vagy a
  tantárgynak megfelelő műveltségi területet végzett tanító szakképzettséggel tölthető be,
• a 7-8. évfolyamokon a tanár munkakör a tantárgynak megfelelő szakos tanári szakképzettséggel, míg
• a gimnázium 9-12. évfolyamain gimnáziumi tanár munkakör egyetemi szintű vagy – az általános iskolai tanár kivételével – mesterfokozatú –, a tantárgynak megfelelő szakos tanári szakképzettség szükséges.

Az óvodapedagógus munkakör oktatási szakasszisztens óvodai nevelő szakirányon szakképzettséggel történő betöltési lehetősége a szóban forgó Korm. rendelet 6. sz. mellékletének második sorában 2023. július 20. napjától volt hatályban.

A 2024. január 1-jén hatályba lépett 401/2023. (VIII.30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.), amelynek 2. sz. melléklete a fenti megszűnt kormányrendelettel többségében azonosan határozza meg az egyes pedagógus munkakörök betöltésének szakképzettségi követelményeit, de 2024. január 1-jétől jelentős különbségekkel is számot kell vetnünk az alábbiak szerint.

Szakképzettségi feltételek 2024. január 1-jétől egyes pedagógus munkakörök betöltéséhez:

• az óvodapedagógus munkakör betölthető óvodapedagógus, valamint óvodai nevelő – a középfokú szakképesítéssel betölthető óvodai nevelő szakképesítés tekintetében változás van a 2023. július 20-tól hatályos korábbi szabályozáshoz képest,
• a tanító munkakör tanítói szakképzettséggel tölthető be – nincs változás,
• az 5-8. évfolyamokon a tanár munkakör a tantárgynak megfelelő szakos tanár vagy tanító szakképzettséggel tölthető be – itt jelentős változással állunk szemben,
• a gimnázium 9-12. évfolyamain gimnáziumi tanár munkakör egyetemi szintű vagy – az általános iskolai tanár kivételével – mesterfokozatú –, a tantárgynak megfelelő szakos tanári szakképzettség szükséges – nincs változás.

A jelentős változás nyilván azzal függ össze, hogy egyes iskolákban a tapasztalható pedagógushiány következményeként nehezen kezelhető problémák jelentkeztek az 5-8. évfolyamon biztosítandó szaktanári ellátásban, valamint országos szinten is komoly nehézségek tapasztalhatók az óvodapedagógus álláshelyek betöltésében.

A fentiekhez magyarázatként hozzá kell tennünk, hogy az „óvodai nevelő” 2023. július 1-jétől létező új képzési forma, amelynek során a szakképző intézményekben öt év alatt, az érettségit is adó technikumokban az érettségi után egy vagy két év alatt lehet középfokú óvodai nevelő szakképesítést szerezni, amellyel jogszerűen betölthető az óvodapedagógus munkakör. A szakképzési törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet 1. sz. mellékletének 132a és 132b sorában szerepel 2023. július 1-jétől az oktatási szakasszisztens, illetőleg az óvodai nevelő szakképesítés, amelyek közül az óvodai nevelő szakképzettség megszerzésével középfokú szakképesítés birtokában 2023. július 20-tól már jogszerűen betölthető az óvodapedagógus munkakör. Az oktatási szakasszisztens szakképesítés a pedagógiai asszisztens szakképesítéshez közelálló szakképzettséget takar, amelynek birtokában az érintett bölcsődében, óvodában, iskolában, szakképző intézményben a pedagógus irányításával vehet részt egyes nevelési, oktatást segítő, fejlesztési, adminisztrációs feladatokat megoldásában, és tevékenyen részt vehet a pedagógussal közösen végezhető munkatevékenységekben.

Nem közismert ugyan, de a Vhr. szóban forgó melléklete jelentős „engedményt” tett az 5-8. évfolyamon tanító pedagógusok jogszerű foglalkoztatási lehetőségeinek bővítése érdekében azzal a rendelkezéssel, hogy az 5-8. évfolyamokon a tanár munkakör a tantárgynak megfelelő szakos tanár vagy tanító szakképzettséggel tölthető be. Tehát a felső tagozatos tanári státusok az eddig szokásos a tantárgynak megfelelő tanári szakképzettség mellett betölthetők tanítói szakképzettséggel is. A rendelkezés szerint tehát 2024. január 1-jétől nincs akadálya annak, hogy a tanítói szakképzettséggel rendelkező pedagógus tanítsa a 7. évfolyamon a matematika vagy a kémia tantárgyat. Nem biztos, hogy a tanító kollégák feltétlenül lelkesednek majd az ilyen, szakképzettségükhöz nem tartozó feladatok ellátásáért, de a munkáltató számára innen nyitott lehetőség az, hogy az esetleges tanárhiányt tanítók tanári feladatokra történő beosztásával küszöböljék ki. Legfeljebb csak bízhatunk abban, hogy a tanítók számára az 5-8. évfolyamokon történő tanításra vonatkozó beosztás többségében csak a nehéz helyzetekben szakszerű helyettesítésre történő beosztást jelenti majd, és nem állítja erőn felül álló feladatok megoldása elé az érintett tanító kollégákat, valamint tartósan nem maradnak tényleges szakos tanár nélkül a felső tagozatos osztályok.

Most nézzük meg azt, hogy az oktatásirányítás 2012-ig hogyan igyekezett megoldani a megfelelő szakképzettséggel rendelkező pedagógusok akkor még csekélyebb mértékű hiányát. A Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 2012. augusztus 31-ig hatályos 127. § (10) bekezdésében lehetővé tette, hogy tanulmányai befejezéséig szóló határozott idejű kinevezéssel alkalmazható volt a felsőfokú oktatási intézmény utolsó évfolyamos hallgatója is, ha olyan tanulmányokat folytatott, amelyben a munkakörére előírt szakképesítést szerzi meg. 2012. szeptember 1-jétől azonban – az akkor új Köznevelési törvény hatályba lépésével párhuzamosan – ez a lehetőség megszűnt, tehát 2012. szeptember 1-től 2023. december 31-ig nem volt lehetőség a végzős pedagógushallgatók pedagógus munkakörben vagy akár óraadói megbízással történő jogszerű foglalkoztatására.

2024. január 1-jén azonban hatályba lépett a pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény (továbbiakban: Púétv.) 131. § (4) bekezdése, amely az alábbiakat tartalmazza: „Szakképzettsége megszerzéséig, de legfeljebb egyéves időszakra szóló határozott idejű óraadásra vonatkozó megbízási szerződéssel alkalmazható a felsőfokú oktatási intézmény utolsó évfolyamos hallgatója is, ha olyan tanulmányokat folytat, amelyben a megbízási szerződése szerinti pedagógus feladatok ellátásához előírt szakképesítést fogja megszerezni.”

Ez azt jelenti, hogy 2024. január 1-jétől ismét lehetőség nyílt a végzős pedagógushallgatók munkájának jogszerű igénybevételére, de számukra pedagógus munkakörre szóló kinevezést nem lehet adni, foglalkoztatásuk kizárólag óraadói megbízási szerződéssel lehetséges, amelynek időtartama legfeljebb egy év. Az óraadói megbízási szerződés jogszabályban rögzített mértéke heti 14 óra, mert a Köznevelési törvény 4. §-a úgy rendelkezik, hogy az óraadó megbízási szerződés keretében legfeljebb heti tizennégy óra vagy foglalkozás megtartására alkalmazott pedagógus. Tehát egy végzős pedagógus hallgatóval legfeljebb heti 14 óra/foglalkozás megtartására lehet óraadói megbízási szerződést kötni. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az óraadói megbízási szerződés nem hoz létre köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt, az így óraadói feladatokkal megbízott pedagógusnak nincs kinevezése, nincs illetménye, munkaköre és besorolása, nincs heti munkaideje, számára szabadság vagy táppénz sem jár. Megilleti őt az óraadói szerződésben foglalt óradíj, amelynek mértékét jogszabály nem határozza meg, az óraadói díjat a megbízási szerződésben kell rögzíteni. A Púétv. 131. § (2) bekezdése alapján a megbízási díj tekintetében a felek úgy is megállapodhatnak, hogy az egy órára járó megbízási díj a tanórák/foglalkozások megtartásán túl tartalmazza az óraadó egyéb feladatainak ellentételezését, pl. az intézményi ügyeletben, értekezleteken, rendezvényeken való részvétel és munkavégzés.

Az érintett végzős hallgatók gyakran teszik fel azt a kérdést, hogy a leendő óraadói megbízási szerződésben milyen besorolást kell számukra megállapítani. Mivel az óraadói megbízási szerződéssel nem jön létre köznevelési foglalkoztatotti jogviszony, azaz nem keletkezik pedagógus munkakör, így az óraadónak nem kell és nem is lehet meghatározni a besorolását. Tehát az érintett sem Gyakornok, sem Pedagógus I. fokozatba nem kerülhet, mert ezeket a fokozatokat kizárólag a pedagógus munkakörökben lehet alkalmazni. Gyakori az a helyzet is, hogy a hallgatók vagy más pedagógus szakképzettséggel nem rendelkezők az intézményben pedagógiai asszisztens munkakört töltenek be, és eközben folytatnak felsőfokú pedagógiai tanulmányokat. Ha azonban a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott személy a jogviszonya fennállása alatt szerez pedagógus szakképzettséget, őt –a Vhr. 37. § (15) bekezdése alapján – a szakképzettség igazolását követő hónap első napjától Gyakornok fokozatba kell sorolni azzal, hogy illetménye ezzel összefüggésben nem csökkenthető.

A Vhr. 43. § (6) bekezdése elrendeli, hogy az óraadói foglalkoztatási jogviszonyban eltöltött heti munkaidő időtartamát össze kell számítani, és el kell ismerni szakmai gyakorlatként, ha az eléri a legalább heti tíz órát. Tehát azok a végzős hallgatók, akik pedagógusdiplomájuk megszerzése előtt 2024. január 1-jét követően legalább heti tízórás óraadói szerződéssel dolgoztak, számíthatnak arra, hogy ezt az időszakot a későbbiekben szakmai gyakorlatként kell elismerni.

Végezetül foglalkozzunk azzal a gyakori problémával, hogy az óvónői szakközépiskolákban szerzett érettségi-képesítő bizonyítvánnyal rendelkező személy milyen feltételek estén foglalkoztatható jogszerűen óvodapedagógus munkakörben. A Vhr. 18. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy pedagógus-munkakörben foglalkoztatható az, aki óvónői szakközépiskolában szerzett érettségi-képesítő bizonyítvánnyal rendelkezik, ha a bizonyítvány megszerzése óta 1996. szeptember 1. napjáig az adott pedagógus-munkakörben legalább hét év szakmai gyakorlatot szerzett.

2024. február 27.

Petróczi Gábor tanügyigazgatási szakértő