Az óvodás gyermekek távollétének engedélyezése különös tekintettel a nyári időszakra

Egy óvodaigazgató kolléga azzal a problémával fordult hozzám, hogy az óvodába járó több gyermek szülője a nyári időszakban nem szeretné gyermekét óvodába járatni. Kérdéseit az alábbiakban fogalmazta meg:

  • Elegendő-e az, ha a szülő kérelmet nyújt be az igazgatóhoz annak érdekében, hogy a gyermek felmentést kapjon a szóban forgó nyári időszakban az óvoda látogatása alól.
  • Kell-e nyilatkoznia a szülőnek arról, hogy a szóban forgó időszakban miért nem jár a gyermeke óvodába?
  • Kell-e esetleg orvosi igazolás erre az időszakra?
  • Mennyiben tér el az óvoda által a hiányzásokkal kapcsolatban követendő eljárásrend a szorgalmi időszakban?
  • Kötelezheti-e a fenntartó a szülőt arra, hogy a nyári időszakban kötelezően járassa a gyermekét az óvodába?

A kérdéscsoportban felvetődött problémákat elsődlegesen a hatályos jogszabályok rendelkezései alapján célszerű megközelítenünk az alábbiak szerint.

A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet (a továbbiakban: Rendelet, rövidítésben R.) így rendelkezik a kérdésről:

R. 51. § (2) Ha a gyermek az óvodai foglalkozásról… távol marad, mulasztását igazolnia kell. A mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha
a) a gyermek… – a szülő írásbeli kérelmére – a házirendben meghatározottak szerint engedélyt kapott a távolmaradásra,

b) a gyermek, illetve a tanuló beteg volt, és azt az (1), valamint a (2a)–(2e) bekezdés szerint igazolja,

c) a gyermek… hatósági intézkedés vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni.

R. 51. § (3)  Ha a gyermek, a tanuló távolmaradását nem igazolják, a mulasztás igazolatlan.

Ha tehát a nyári (vagy más) időszakban a gyermek szülője írásbeli kérelemmel fordul az óvoda igazgatójához, amelyben jelzi, hogy gyermekét a kérelemben meghatározott időszakban (akár egész nyáron) nem kívánja óvodába vinni, és ezt a kérelmét az óvoda igazgatója támogatja és a távollétet engedélyezi, akkor a gyermek mulasztását igazoltnak kell tekinteni. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a jogszabály nem határoz meg olyan időintervallumot, amely korlátozná a távolmaradásra irányuló szülői kérelem időtartamát.

A fentiek alkalmazhatósága érdekében azonban az óvoda házirendjének feltétlenül tartalmaznia kell a gyermek távolmaradására irányuló írásbeli szülői kérelmek benyújtásának és elbírálásának rendjét. A kérdés házirendben történő szabályozásakor célszerű úgy rendelkezni, hogy a gyermek távolmaradása céljából június 1-től augusztus 31-ig tartó időszakra benyújtott szülői kérelmeket az óvoda igazgatója időkorlát nélkül engedélyezi. Ugyanakkor gondolni kell arra is, hogy a nevelési évnek a szeptember 1-től május 31-ig tartó időszakában (amelyet az óvodában sokan „szorgalmi időszak”-nak is neveznek) is előfordulhatnak olyan esetek, amikor a szülő néhány napra, esetleg egy-két hétre mentesítést igényel az óvodába járási kötelezettség alól (pl. őszi vagy téli nyaralás, családi síelés, stb.) A házirendben célszerű azonban a szeptember 1-től május 31-ig tartó időszakban igényelt távolmaradási lehetőséget vagy időtartamát tekintve korlátozni vagy feltételhez kötni annak érdekében, hogy megelőzzük az esetleges szülői visszaéléseket. Lehet például olyan szabályozást követni, hogy a szeptember 1-től május 31-ig tartó időszakban a szülő kérésére az óvoda igazgatója 15 nap időtartamig korlátozás nélkül engedélyezi az óvodától történő távol maradást, a 15 napot meghaladó távollétre irányuló kérelem esetében pedig az igazgató mérlegelése alapján hoz döntést arról, hogy engedélyezi-e a gyermek távollétét vagy sem.

Néhány óvoda házirendjében azt láthatjuk, hogy igazoltnak tekintik a gyermek hiányzását akkor is, amikor a szülő ugyan nem nyújt be írásbeli kérelmet az igazgatóhoz, de előre jelezi vagy előre igazolja a gyermeke távollétét. Az intézkedést első ránézésre rugalmasnak vélhetjük, de alaposabban átgondolva azt jogos kételyeink támadnak a megfelelőségről. Az óvoda ugyanis a R. 51. § (2) bekezdésének közölt rendelkezése alapján – a házirendben foglalt szabályok szerint – akkor igazolhatja a gyermek hiányzását, ha szülő írásban benyújtott kérelmére engedélyt adott a távolmaradásra, tehát az igazolás az óvoda jogkörébe tartozik. Az engedély birtokában azonban már teljes mértékben felesleges a szülői igazolás benyújtása, hiszen az igazgatói engedély birtokában a távolmaradást igazoltnak kell tekinteni.

Az óvodára vonatkozó jogszabályok – ide értve az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramját is – nem tartalmaznak olyan rendelkezést, amely szerint az óvodákban lenne „szorgalmi időszak” vagy „nyári időszak”. Tehát az óvodában nevelt gyermekek hiányzását minden időszakban igazolni kell vagy a szülő kérésére engedélyt kaphat – a házirendben foglaltak alapján – a távolmaradásra, ebből a szempontból teljesen érdektelen, hogy a nyári vagy attól eltérő időszakról van szó. A szülő kérelmére (például a nyári időszakban) az óvodába nem járó gyermek távollétének igazolására orvosi igazolás semmiképpen nem szükséges. A távollét igazgatói engedélyezésére irányuló írásos szülői kérelem benyújtásakor a szülőnek nem feltétlenül kell nyilatkoznia arról, hogy a szóban forgó időszakban miért nem kívánja gyermekét óvodába járatni, de a kérelemben ennek ellenére célszerű megjelölni a szülő által kért távollét okát. A szülőnek a gyermek távollétének engedélyezésére irányuló írásbeli kérését irattárban kell elhelyezni, és arra méltányos időn belül írásos választ kell adni annak érdekében, hogy a gyermek távollétének időtartama és folyamata követhető legyen. Ha a távollét iránti kérelemre az intézmény mégsem ad írásbeli választ, akkor a szülőt szóban kell tájékoztatni az igazgatónak a kérelemmel kapcsolatos döntéséről, és az írásbeli kérelemre rá kell vezetni az „engedélyezem” szöveget, és azt alá kell írni, az aláírást körbélyegzővel kell ellátni.

A fenntartó semmi esetre sem kötelezheti a szülőt gyermeke nyári óvodába járatására, a gyermek akár hosszabb, akár rövidebb időre szóló távollétének szülői kérésre történő engedélyezése az óvoda igazgatójának kizárólagos hatáskörébe tartozik. Ugyanakkor ügyelni kell arra, hogy az óvoda házirendje megfelelően körültekintő szabályozást tartalmazzon a távollét engedélyezésére, amely lehetőséget biztosít a szülők számára arra, hogy bizonyos időszakokban ne kelljen gyermeküket óvodába vinni. Ugyanakkor a távollét szülői kérelemre történő engedélyezése nem lehet korlátlan, hiszen ebben az esetben az is előfordulhatna, hogy a nevelési évben gyermeket a szülő egyáltalán nem hozza óvodába, ezzel az óvodakötelezettségre vonatkozó szabályok megsértésére nyílna lehetőség.

Az igazolatlan mulasztások esetében követendő eljárásrendről a Rendelet 51. §-a további rendelkezéseket is tartalmaz az alábbiak szerint.

R. 51. § (4) Ha a gyermek az Nkt. 8. § (2) bekezdése alapján vesz részt óvodai nevelésben, és egy nevelési évben igazolatlanul öt nevelési napnál többet mulaszt, …az óvoda igazgatója… – a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletben foglaltakkal összhangban – értesíti

a) óvodás gyermek esetén a gyermek tényleges tartózkodási helye szerint illetékes család- és gyermekjóléti központot, családból kiemelt gyermek esetén a gyermekvédelmi szakszolgálatot.

R. 51. § (4a) Az értesítést követően a gyermekjóléti szolgálat az óvoda…bevonásával haladéktalanul intézkedési tervet készít, amelyben a mulasztás okának feltárására figyelemmel meghatározza a gyermeket… veszélyeztető és az igazolatlan hiányzást kiváltó helyzet megszüntetésével, a gyermek óvodába járásával… kapcsolatos, továbbá a gyermek… érdekeit szolgáló feladatokat.

R. 51. § (4b) Ha a gyermek az Nkt. 8. § (2) bekezdése alapján vesz részt az óvodai nevelésben, és az igazolatlan mulasztása egy nevelési évben eléri a tizenegy nevelési napot, az óvoda igazgatója a mulasztásról tájékoztatja az általános szabálysértési hatóságot.

R. 51. § (4c) Ha a gyermek az Nkt. 8. § (2) bekezdése alapján vesz részt az óvodai nevelésben, és igazolatlan mulasztása egy nevelési évben eléri a húsz nevelési napot, az óvoda igazgatója haladéktalanul értesíti a gyermek tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot, a család- és gyermekjóléti központot, családból kiemelt gyermek esetén a gyermekvédelmi szakszolgálatot.

Kelt 2024. június 5-én

Petróczi Gábor tanügyigazgatási szakértő

c. főiskolai docens