Változás a tanfelügyeleti és önértékelési jogszabályokban

A közelmúltban 2023. október 22-i hatályba lépéssel jelentős mértékben megváltozott az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés (tanfelügyelet) és az annak előzményeként funkcionáló intézményi önértékelés szabályozó rendszere. A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet szóban forgó szakaszainak módosítását a 44/2023. (X. 19.) BM rendelet léptette hatályba.

A módosított jogszabály legfontosabb rendelkezése az, hogy jelentősen megváltoztatta az intézmények pedagógiai-szakmai ellenőrzésének (nevezzük a továbbiakban közhasználatú nevén tanfelügyeletnek) szervezeti rendszerét. 2023. október 21-gyel bezárólag a tanfelügyeletet a pedagógusok ötéves gyakorisággal tervezett ellenőrzése, valamint az intézményvezetők ötévente két alkalommal történő ellenőrzése, valamint az intézmények ötévente esedékes tanfelügyeleti ellenőrzése mellett a 2021. szeptember 1-jén bevezetett komplex ellenőrzés jelentette. A 2023. október 22-én hatályba lépő változások törölték a pedagógusok, valamint az intézményvezetők (igazgatók) tanfelügyeleti ellenőrzését, a hatályba lépés dátumát követően tehát az Oktatási Hivatal pedagógus, illetőleg intézményvezetői pedagógiai-szakmai ellenőrzéseket nem szervezhet. Továbbra is funkcionál azonban az intézmények tanfelügyeleti ellenőrzésének rendszere, amelyre a jogszabály 147. § (1) bekezdésének rendelkezése szerint továbbra is ötéves gyakorisággal kerül sor. A korábban kiírt intézményi tanfelügyeleti ellenőrzésekre tehát továbbra is sor kerül, azok törlése nem várható.

Most fordítsuk figyelmünket a tanfelügyeleti ellenőrzések kötelező előzményeként szolgáló intézményi önértékelés problémájára és aktuális feladataira! A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet (továbbiakban: Rendelet) 145. § (1) bekezdésében úgy rendelkezik, hogy az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés a nevelési-oktatási intézmények szakmai tevékenységét az intézmények saját céljainak megvalósulására, továbbá az intézményi önértékelés eredményeire alapozva értékeli, és ezzel ad támogatást az intézmény szakmai fejlődéséhez. Ez azt jelenti, hogy minden tanfelügyeleti ellenőrzésnek az egyik alapját az intézményi önértékelés adja. Az eddigiekben tehát minden pedagógus vagy intézményvezetői tanfelügyelet előtt el kellett végezni az érintett pedagógus vagy intézményvezető intézményi önértékelését, és az intézményi tanfelügyeleti ellenőrzés előtt is sort kellett keríteni az intézményi szintű intézményi önértékelésre.

Mivel a fentiek szerint megszűnt a pedagógusok és az intézményvezetők, igazgatók tanfelügyeleti ellenőrzésének rendszere, nyilvánvalóvá vált, hogy a továbbiakban a pedagógusok és az igazgatók intézményi önértékelése sem terheli az intézményeket, hiszen külön jogszabályi rendelkezés nem írta elő a pedagógus és az intézményvezetői önértékelések lefolytatásának kötelezettségét, csak a tanfelügyeleti ellenőrzésre vonatkozó szabályozás határozta meg azokat kötelező előzményként. Az intézményi tanfelügyeleti ellenőrzéseknek tehát a Rendelet 145. § (1) bekezdésének rendelkezése szerint továbbra is kötelező előzménye az intézményi szintű intézményi önértékelés lebonyolítása, ebben nincs változás. A fentiek miatt azonban a továbbiakban nincs már szükség az Önértékelési kézikönyv 2.1 fejezete által előírt, az intézmények korábban használatos öt évre szóló önértékelési programjára és éves önértékelési tervére, hiszen – leszámítva az ötévente esedékes intézményi tanfelügyeletek önértékelési előzményét – nincs szükség a pedagógusok és az intézményvezetők intézményi önértékelésére, így azokat tervezni sem kell. Az öt évre szóló önértékelési program és az éves önértékelési tervek elkészítését egyébként jogszabály a korábbiakban sem írta elő kötelezettségként. Az elmondottak miatt a továbbiakban az önértékelést támogató intézményi munkacsoportokat (némely iskolában, óvodában belső ellenőrzési csoportként, BECS-ként rövidítették) sem érdemes tovább működtetni, bár megszüntetésük sem kötelező. Feladatuk azonban legfeljebb az ötévente esedékes intézményi tanfelügyeleteket megelőző intézményi szintű önértékelés feladatainak megszervezésére és elvégzésére korlátozódik.

Most tekintsük át, hogy milyen jogszabályi előírások vonatkoznak az intézményi tanfelügyeletek kijelölésére és szervezésére. A Rendelet 147. §-ában a következőket írja elő.

• Az Oktatási Hivatal minden év július 20-ig a következő évre szóló országos pedagógiai-szakmai ellenőrzési tervet (a továbbiakban: ellenőrzési terv) készít. A hivatal az ellenőrzési tervet úgy állítja össze, hogy az intézményellenőrzés ötévente minden intézményre kiterjedjen.
• A Hivatal július 31-ig az általa működtetett informatikai támogató rendszer útján értesíti az ellenőrzési tervben szereplő intézményeket.
• A Hivatal november 30-ig kijelöli az ellenőrzési tervben szereplő ellenőrzések időpontját, az ellenőrzésben részt vevő szakértőket és a vezető szakértőt, majd az informatikai támogató rendszer útján értesíti az ellenőrzésben érintett szakértőket, valamint az érintett intézmények igazgatóit.
• Az ellenőrzést vezető szakértő az ellenőrzés időpontja előtt legalább tizenöt nappal felveszi a kapcsolatot az érintett intézmény igazgatójával, és egyeztetést folytatnak az ellenőrzés ütemezésével, tartalmával kapcsolatos részletekről.

A Rendelet 149. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy a köznevelési intézmény ellenőrzése esetén az érintett intézmény igazgatója legkésőbb az ellenőrzési terv elkészítése évének november 30-áig köteles feltölteni a hivatal által működtetett informatikai támogató rendszerbe

• az ellenőrzés évét megelőző két tanév munkatervét és éves beszámolóját,
• a legutóbbi továbbképzési programot és az ahhoz kapcsolódó beiskolázási terveket, valamint
• az intézményi eredményeket, ideértve az ellenőrzés évét megelőző öt évben lebonyolított, az intézményre vonatkozóan kötelező országos mérések eredményeit, kiértékelését, az azokkal kapcsolatos intézkedéseket bemutató dokumentumokat.

Ennek kapcsán felhívjuk a figyelmet arra, hogy a 2022. október 21-ig hatályos rendelkezésekkel ellentétben már nem kell feltölteni az informatikai rendszerbe az alábbi dokumentumokat:

• az intézmény pedagógiai programját,
• az intézmény szervezeti és működési szabályzatát, valamint
• az igazgató vezetői pályázatát, vagy – ennek hiányában – vezetési programját.

Ennek elsődleges oka nem a tanfelügyeleti feladatkör szűkítése, hanem az a tény, hogy az Oktatási Hivatal honlapjáról az első két dokumentum letölthető, így a szakértői feladatok elvégzéséhez felhasználható.

Az Oktatási Hivatal minden évben július 31-ig értesíti az érintett intézményeket a következő tanévre/nevelési évre tervezett intézményi tanfelügyeleti ellenőrzés tényéről. Ennek az értesítésnek a nyomán kell megtervezni az intézményi szintű intézményi önértékelés feladatainak ütemezését és végrehajtását. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az intézményi önértékelés körültekintő megszervezése és lebonyolítása komoly helyi erőforrásokat és koncentrált igazgatói, illetőleg vezetői közreműködést igényel, tehát annak eredményes végrehajtására jelentős figyelmet, időt és ennek megfelelő humán erőforrást kell fordítanunk. Arra is kell gondolnunk, hogy egy színvonalasan és igényesen elvégzett intézményi önértékelés – a tapasztalatok szerint – rendkívül jól használható anyagot jelent az intézményi tanfelügyeletet végző szakértők számára, mert a feltárt intézményi erősségek vagy fejleszthető területek meghatározása fontos támpontot jelent a tanfelügyelők számára is.

Az intézményi önértékelési folyamatban interjút kell készíteni a nevelőtestület, valamint a szülők képviselőivel. A pedagógusok esetében a különböző évfolyamokon tanító, nem azonos munkaközösségbe tartozó pedagógusokat, a szülői interjú esetében osztályonként maximum két-két szülőt kell bevonni az interjúkészítésbe. A nevelőtestületi, illetőleg szülői interjú elkészítése azonban az intézményi tanfelügyeletnek is részét képezi, ezért az önértékelési folyamatban lebonyolított nevelőtestületi és szülői interjú színvonala, az interjúkészítés körültekintő megszervezése és dokumentálása kiváló példát és gyakorlatot jelent a tanfelügyeleti ellenőrzéskor szervezendő interjúkhoz. Ezért az intézményi önértékelés keretében lebonyolított interjúkészítést „mintaként” érdemes megszervezni, előre érdemes körültekintően rögzíteni a lebonyolítási szabályokat, minden résztvevő számára előre meg kell küldeni az interjúkérdéseket, sőt azokat a helyszínen is elérhetővé kell tenni számukra. Külön figyelmet kell fordítani az interjúkészítés jegyzőkönyvének gondos elkészítésére.

Az intézményi tanfelügyeletnek vannak azonban olyan motívumai is, amelyek során a tanfelügyelők az intézményi önértékelési folyamat során szerzett adatokat és eredményeket is felhasználhatják, sőt azokat fel kell használniuk a tanfelügyeleti ellenőrzés során. Ilyen motívumot képeznek az intézményi önértékelési folyamatban felvett kérdőíves felmérések, amelyek során az önértékelési kézikönyvben szereplő kérdések felhasználásával felmérést kell készíteni a nevelőtestület, illetőleg a szülők képviselőivel. Mivel ezek a kérdőíves felmérések a tanfelügyeleti ellenőrzés alkalmával már nem ismétlődnek meg, a szakértők számára e kérdőíves felmérések eredményeihez hozzáférést kell biztosítani.

Végezetül ismertessük a 2021. szeptember 1-jétől bevezetett új tanfelügyeleti ellenőrzési forma, a komplex ellenőrzés sajátosságait és legfontosabb lebonyolítási szabályait. A Rendelet 151. §(1) bekezdésének rendelkezése szerint a komplex ellenőrzés során – az ötévente megvalósuló intézményellenőrzéstől eltérően – egyes köznevelési intézmények tevékenységének átfogó, célzott vizsgálata valósul meg a miniszter által kijelölt intézmények vonatkozásában. A komplex ellenőrzés során indokolt esetben az igazgató és az intézmény pedagógusainak tevékenysége is vizsgálható. Ez utóbbi rendelkezés azt jelenti, hogy a komplex ellenőrzés esetében lehetőség nyílik az igazgató, illetőleg az érintett intézmény pedagógusainak (vagy azok egy részének) ellenőrzésére is annak ellenére, hogy az intézményvezetői és a pedagógus tanfelügyeleti ellenőrzések rendszere már nem funkcionál.

A komplex ellenőrzésbe bevont intézményeket az Oktatási Hivatal a következő szempontok alapján választja ki:

• az intézmény az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés (intézményi tanfelügyelet) szakértői értékelése alapján
  • legalább három területen hatvan százalék alatti eredményt ért el, vagy
  • egy területen harminc százalék alatti eredményt ért el,
• az adott intézmény az országos kompetenciamérés legutóbbi nyilvánosságra hozott eredményei alapján bármelyik mérésben érintett évfolyamon, bármelyik vizsgált kompetenciaterületen a családiháttér-indexet figyelembe véve az adott intézménytípusra számított és a hivatal által nyilvánosságra hozott országos átlagértékénél statisztikailag kimutathatóan gyengébb eredményt ért el,
• a hivatal által működtetett korai jelző- és pedagógiai támogató rendszerben a legutóbbi két adatfelvételkor rögzített intézményi szintű lemorzsolódási mutatók közül bármelyik jelentősen meghaladja az adott intézménytípusra a hivatal által számított vármegyei vagy országos átlagértéket, vagy az intézmény legalább két adatfelvétel során romló tendenciát mutat bármelyik lemorzsolódási mutató esetében, vagy
• az intézmény az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés kapcsán készített fejlesztési vagy intézkedési tervet nem töltötte fel a hivatal által működtetett informatikai támogató rendszerbe.

A miniszter az Oktatási Hivatal javaslata alapján jelöli ki az ellenőrzés alá vont intézményeket. A Hivatal az ellenőrzést megelőző hónap tizedik napjáig az informatikai támogató rendszer útján értesíti az intézmény igazgatóját a tervezett ellenőrzés tényéről:

• majd az intézmény igazgatója az értesítés kézhezvételét követő három napon belül értesíti a fenntartót a tervezett ellenőrzés tényéről,
• az érintettek az ellenőrzést megelőző hónap huszadik napjáig feltöltik az informatikai támogató rendszerbe
  • az intézmény igazgatójának vezetői programját,
  • az intézménynek a látogatás évére vonatkozó továbbképzési programját és
  • az intézménynek a látogatás évére vonatkozó beiskolázási tervét.

A komplex ellenőrzés elrendelése tehát nem kötődik az intézményi tanfelügyeleti ellenőrzések kijelöléséhez funkcionáló, minden év július 20-ig elkészítendő országos pedagógiai-szakmai ellenőrzési tervhez, a komplex ellenőrzést az Oktatási Hivatal bármikor elrendelheti. A jogszabály csupán azt tartalmazza, hogy a kitűzött komplex ellenőrzés időpontját megelőző hónap tizedik napjáig értesíteni kell az intézmény igazgatóját a komplex ellenőrzés megindításáról.

2023. december 12.

Petróczi Gábor

tanügyigazgatási szakértő