Kérdések, problémák felvetése: Több pedagógus Mesterpedagógus szaktanácsadó és szakértő kolléga nevében küldöm a levelet, egy régóta fennálló, többünket érintő kérdéskörrel kapcsolatban. Kérjük, amennyiben ideje engedi, válaszoljon nekünk az alábbiakban feltett kérdésekre.
A szaktanácsadói, szakértői feladatellátásra biztosított munkaidő-kedvezmény gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban évek óta vannak bizonytalanságok, és szeretnénk végre egyértelmű, jogszabályi helyekkel alátámasztott választ kapni. Fontos számunkra, hogy ez nem egyetlen kolléga egyedi problémája, hanem több pedagógus szaktanácsadót, szakértőt érintő, általános kérdés.
Azért kérjük ezeknek a kérdéseknek a közös tisztázását, mert a bizonytalan és intézményenként eltérő gyakorlat több pedagógus szaktanácsadót érint. Nem munkáltatói konfliktust szeretnénk kezdeményezni, hanem egy egységes, jogszerű és minden érintett számára követhető gyakorlat kialakítását. Ezekre a több pedagógus szaktanácsadót, szakértőt érintő kérdésekre azonban hosszú évek óta nem érkezett egyértelmű, hivatalos állásfoglalás, hiába a törvények megléte, azok értelmezése eltérő. Ezért sokszor úgy érezzük, hogy a szaktanácsadók, szakértők magukra maradtak a saját munkahelyükön felmerülő problémák és eltérő értelmezések kezelésében.
Ráadásul a munkáltatók részéről joggal merül fel az igény arra, hogy ezekben a kérdésekben egyértelmű, hivatalos válaszokat és jogszabályi hivatkozásokat tudjunk bemutatni. Mi azonban ilyen hivatalos állásfoglalás hiányában sok esetben nem tudunk másra támaszkodni, mint saját értelmezésünkre vagy egymás tapasztalataira.
Szeretnénk, ha ezek a kérdések egységes, hivatalos jogszabály-értelmezés alapján rendeződnének, amely mind a szaktanácsadók, mind a munkáltatók számára egyértelmű és követhető keretet adna.
Nagyon köszönjük a segítséget!
1. A munkaidő-kedvezmény és a munkáltató által elrendelhető feladatok
Kérdés: A 401/2023. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (8) bekezdése alapján jól értelmezzük-e, hogy ha egy adott naptári hónapban akár egyetlen, a rendelet szerinti szaktanácsadói/szakértői feladatellátásra sor kerül, akkor a munkáltató abban a hónapban a munkaidő-kedvezmény idejére nem rendelhet el a pedagógus munkaköréhez kapcsolódó, kötött munkaidőben ellátható feladatot?
Ennek megfelelően berendelheti-e a munkáltató a Mesterpedagógus szaktanácsadót, szakértőt a szakértői napján az iskolába – például a saját osztályába munkavégzésre vagy irodai munkára – pusztán arra hivatkozva, hogy azon a konkrét napon nincs külső helyszíni szaktanácsadói látogatása?
Megjegyezzük, hogy bármi olyan feladat, ami az iskola érdekében megköveteli azt, akkor mindegyikünk természetesen ott van az intézményében kérés nélkül, pl. értekezlet, iskolai program, stb.
Válasz: A 401/2023. (VIII.30.) Korm. rendelet (továbbiakban: Vhr.) 30. § (3) bekezdésének rendelkezése alapján a szaktanácsadói, szakértői feladatokat ellátó Mesterpedagógust tanítási hetenként legalább egy tanítási napra a munkahelyén történő munkavégzés alól mentesíteni kell.
A Vhr. 30. § (4) bekezdésében úgy rendelkezik, hogy a munkáltató a szaktanácsadónak a feladatellátási helyen történő munkavégzés alóli mentesítését az Oktatási Hivatal vagy a pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézménynek az adott minősítési naptári évre szóló megbízása alapján köteles biztosítani. Amennyiben tehát az adott naptári évre a szaktanácsadónak az Oktatási Hivataltól vagy a pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézménytől megbízási szerződése van, a munkáltató ennek alapján a kijelölt napra köteles biztosítani a feladatellátási helyen történő munkavégzés alóli mentesítést. Ez alól kivételt képez az az eset, amikor az Oktatási Hivatal tájékoztatása alapján a Mesterpedagógus számára a Vhr. 30. § (1) és az (5) bekezdés szerinti feladat ellátására a naptári hónapban nem kerül sor, mert abban a hónapban a szaktanácsadót megillető munkaidő-kedvezmény idejére a munkáltató a munkaköréhez kapcsolódó, a kötött munkaidőben ellátható feladatot rendelhet el. Nem szerepel ugyan tételesen a jogszabályban, de szakmailag indokoltnak tartom azt az ilyen tartalmú nyilatkozatot is, amelyben a pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmény vezetője nyilatkozik arról, hogy az adott szaktanácsadó esetében az adott hónapban a szaktanácsadói feladat ellátására nem kerül sor. De nem hinném, hogy bármelyik pedagógiai-szakmai szolgáltató intézmény igazgatója ilyen nyilatkozatot kiadna.
Tehát a szaktanácsadói, szakértői napon a feladatellátási helyen történő munkavégzésre (például helyettesítésre, adminisztratív munkára vagy bármely intézményi feladat elvégzésére) kizárólag abban az esetben osztható be, ha az Oktatási Hivatal vagy a pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmény vezetője az intézmény igazgatóját írásban arról tájékoztatta, hogy az érintett szaktanácsadónak az adott hónapban egyáltalán nincs szaktanácsadói feladata. Ilyen írásbeli tájékoztatás hiányában a Mesterpedagógus a szakértői/szaktanácsadói napján a feladatellátási helyén (munkahelyén) történő munkavégzésre nem osztható be.
Ugyanakkor a kérdésfeltevésből kikövetkeztethető értelmezésük mégis hibás, de legalábbis pontatlan. Az adott hónapra a munkaidőkedvezmény biztosítási kötelezettségét a jogszabály egyáltalán nem ahhoz köti, hogy az adott naptári hónapban akár egyetlen, a rendelet szerinti szaktanácsadói/szakértői feladatellátásra sor kerül vagy nem. A munkaidőkedvezményt minden olyan Mesterpedagógus számára az Oktatási Hivatal vagy a pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmény által nyilvántartott szakértői napra biztosítani kell, akinek feladatellátása ügyében az adott hónapra nincs olyan Oktatási Hivatal vagy a pedagógia-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmény által kiadott írásos nyilatkozat, amelyben a megbízó arról nyilatkozik, hogy az érintettnek az adott hónapban nincs szakértői/szaktanácsadói feladata. Ilyen hivatali nyilatkozat hiányában az érintett szakértőnek kötelezően biztosítani kell a szakértői napjára a munkaidő-kedvezményt.
2. Mi minősül szaktanácsadói, szakértői feladatellátásnak?
Kérdés: A szaktanácsadói, szakértői feladatellátásra kijelölt napon végzett online szaktanácsadás, online előadás, felkészülés, dokumentáció, adminisztratív tevékenység, szakmai egyeztetés, szaktanácsadói értekezlet vagy műhelyfoglalkozás önállóan is szaktanácsadói feladatellátásnak minősül-e abban az esetben, ha arra a napra az OH vagy a POK/SZIF rendszerben konkrét külső helyszíni látogatás nincs bejegyezve?
- Különösen kérjük, annak tisztázását, hogy minősítési eljárásban intézményi delegáltként résztvevő Mesterpedagógus esetében a portfólió tanulmányozása, az eljárásra történő felkészülés, az értékeléshez kapcsolódó dokumentáció elkészítése és egyéb szakmai tevékenységek a szaktanácsadói feladatellátás körébe tartoznak-e.
- Amennyiben igen, a munkáltató elrendelheti-e, hogy a szaktanácsadó, szakértő ezen feladatok elvégzése helyett a szaktanácsadói napján az iskolában a pedagógus- vagy vezetői munkaköréhez kapcsolódó feladatot lásson el?
Válasz: A szaktanácsadói, szakértői feladatellátásra kijelölt napon végzett online szaktanácsadás, online előadás, felkészülés, dokumentáció áttanulmányozása, adminisztratív tevékenység, stb. szaktanácsadói, szakértői feladatellátásnak minősül abban az esetben is, ha az adott napra az OH vagy a POK/SZIF rendszerben konkrét külső helyszíni látogatás nincs bejegyezve. Ez azonban a szaktanácsadói, szakértői napra járó munkaidő-kedvezmény tényét nem befolyásolja. A szakértői munkaidőkedvezmény az adott szakértői napra akkor is jár, ha az adott napon az érintett szaktanácsadó vagy szakértő semmiféle szaktanácsadói, szakértői munkát nem végez. Nincs olyan rendelkezés, amely előírná, hogy a minősítésben, tanfelügyeleti ellenőrzésben vagy a szaktanácsadói feladatellátásban résztvevő Mesterpedagógusoknak minden szakértői/szaktanácsadói napjukon munkát kellene végezniük. Szakértői/szaktanácsadói feladataikat az egész hónap időtartama alatt kell elvégezniük saját munkabeosztásuk alapján, a munkáltatónak azonban biztosítania kell a szaktanácsadói napon a feladatellátási helyen történő munkavégzés alóli mentesítést, kivéve az előző kérdésben részletezett esetet, amikor az OH vagy a pedagógiai-szakmai szolgáltató intézet írásban nyilatkozik arról, hogy az érintett Mesterpedagógusnak az adott hónapban egyáltalán nincs szaktanácsadói/szakértői megbízása. Következésképpen ez utóbbi esetet kivéve a munkáltató nem rendelhet el az intézményben történő munkavégzést a szakértői/szaktanácsadói napon, hiszen a jogszabály rendelkezése szerint ezeken a napokon mentesíteni kell az érintettet a feladatellátási helyen történő munkavégzés alól.
A francia bekezdésekben feltett kérdések azonban a fentiek miatt nem minősíthetőek döntőnek vagy lényegesnek. Ezekre mégis válaszolva az első kérdés kapcsán bizonyos vagyok abban, hogy a minősítésben intézményi delegáltként résztvevő Mesterpedagógusnak a minősítésre történő felkészülése nem a szaktanácsadói/szakértői megbízásával kapcsolatban, hanem az intézményben pedagógus munkakörben elvégzendő feladataival kapcsolatban jelentkezik, ezek a feladatok tehát nem a szaktanácsadó szakmai tevékenység részét képezik. E feladatok a szaktanácsadói/szakértői megbízási szerződésében sem szerepelnek. A második kérdést az első válaszra adott nemleges válasz alapján nem kellene megválaszolnom. De semmiképpen sem jogszerű, hogy a munkáltató a szaktanácsadót, szakértőt ezen feladatok elvégzése helyett a szaktanácsadói napján az iskolában a pedagógus- vagy vezetői munkaköréhez kapcsolódó feladatokra ossza be, ennek semmiféle jogszabályi alapja nincsen.
3. Tájékoztatási és bejelentési kötelezettségek
Kérdés: Köteles-e a Mesterpedagógus szaktanácsadó, szakértő a saját vezetőjét felettesét/ munkáltatóját/önkormányzatot előzetesen tájékoztatni arról, hogy a szaktanácsadói/szakértői napján pontosan milyen feladatot végez, illetve köteles-e a konkrét megbízások, kirendelések vagy feladatok részleteit igazolni?
Ezzel összefüggésben szeretnénk azt is tisztázni, hogy amennyiben a munkáltató a szaktanácsadó/szakértő kollégát a szaktanácsadói feladatellátásra kijelölt napon intézményi munkavégzésre kívánja igénybe venni, köteles-e ezt előzetesen a POK felé jelezni, és szükséges-e ennek indoklása vagy a konkrét feladat megjelölése?
Válasz: Nincs olyan jogszabályi rendelkezés, amelynek alapján a mesterpedagógus a munkáltatójának, felettesének, vagy az önkormányzatnak köteles lenne beszámolni arról, hogy szaktanácsadói napján milyen szaktanácsadói tevékenységet végez. A szaktanácsadók megbízási szerződésében sem szerepel ilyen kötelezettség. A munkáltatók és egyéb személyek tehát nem kérhetik a Mesterpedagógust arra, hogy szakértői/szaktanácsadói feladataik ellátásának részleteiről nyilvántartást vezessenek vagy azokról rendszeresen adatokat szolgáltassanak a munkáltatónak.
A kérdés második bekezdésében történő felvetésre nem lehet szakmai választ adni, hiszen a szaktanácsadói napon az intézményben ellátandó munkavégzésre történő igénybevétel nem jogszerű, egy jogszerűtlen munkáltatói intézkedést pedig semmiképpen nem lehet jogszerűvé tenni azzal, hogy azt a POK számára jelzik vagy indokolják. Ettől az adott munkavégzés elrendelése jogszerűtlen marad, ezen a bejelentés vagy az indokolás ténye, tartalma nem változtat.
4. A szaktanácsadói/szakértői nap és a szabadság elszámolása
Kérdés: A gyakorlatban előfordul, hogy a munkáltató a szaktanácsadói/szakértői feladatellátásra kijelölt napra szabadságot ír ki.
- Szabályosan megteheti-e ezt a munkáltató abban az esetben, ha arra a napra az OH vagy a POK/SZIF rendszerben szaktanácsadói feladatellátás van tervezve (szeptember 1. és június 15. között)?
- Összeegyeztethető-e ugyanazon a napon a szaktanácsadói/szakértői feladatellátásra biztosított munkaidő-kedvezmény és a szabadság? Milyen esetben, mely jogcímen kell az adott napot elszámolni?
Válasz: A szakértő/szaktanácsadó feladatot ellátó Mesterpedagógusok szabadságát – ahogyan a többi pedagógusét is – a munkáltató adja ki. Nyilvánvaló azonban, hogy nem lehet szabadságot kiadni annak a foglalkoztatottnak, akit az adott napon munkavégzési kötelezettség terhel. Tehát ha az adott szaktanácsadói/szakértői napra a Mesterpedagógusnak szaktanácsadói/szakértői feladatokat határozott meg a megbízója, akkor az adott napon munkavégzési kötelezettsége van, azaz a munkáltatója az adott napon nem küldheti szabadságra. A szabadság időtartama alatt ugyanis nemcsak nem kell, hanem nem is lehet munkát végezni.
Más a helyzet azonban akkor, ha az adott szakértői/szaktanácsadói napon az érintett Mesterpedagógusnak nincs a megbízó által beosztott szaktanácsadói/szakértői feladata. Ezekre a napokra a munkáltató kiadhatja a szabadságot, ennek nincs jogszabályi akadálya. Az azonban már visszaélés lenne a munkáltatói jogokkal, hogy például egy hónapban minden olyan szakértői napra, amelyre a megbízó nem rendelt el szaktanácsadói vagy szakértői feladatellátást, szabadságot adjon az érintett pedagógusnak. Ez a munkáltatói jogok nem rendeltetésszerű gyakorlását valósítaná meg. Felhívom a figyelmet arra is, hogy a Vhr. 35. § (1) bekezdése szerint a munkáltató a szabadság kiadásának időpontját a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt tizenöt nappal köteles közölni. Ezt a szaktanácsadói/szakértői napra kiadott szabadságnap esetében is alkalmazni kell.
5. Igazgatóhelyettesi megbízás és Mesterpedagógus szaktanácsadói/szakértői feladatellátás összehangolása
Kérdés: Az igazgatóhelyettesi megbízással rendelkező, egyben pedagógus munkakörben foglalkoztatott Mesterpedagógus szaktanácsadó/szakértő esetében hogyan kell egymással összehangolni a 401/2023. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (3) bekezdésében meghatározott, pedagógus esetében heti 24 órás neveléssel-oktatással lekötött munkaidőt, valamint a Púétv. 2. melléklet B) pontjában az igazgatóhelyettes pedagógus számára meghatározott heti iskolai foglalkozásszámot?
- Melyik rendelkezés alapján kell meghatározni az igazgatóhelyettesi megbízással és Mesterpedagógus szaktanácsadói/szakértői feladatellátással egyaránt rendelkező pedagógus gyermekek között, közvetlenül foglalkozással töltendő heti munkaidejét?
Válasz: A Mesterpedagógus szaktanácsadó pedagógus neveléssel-oktatással lekötött munkaidejét a Vhr. 30. § (3) bekezdése heti 20 órában rögzíti. Az igazgatóhelyettesi vagy más (pl. igazgatói, tagintézmény-igazgatói stb.) megbízással rendelkező pedagógusok heti foglalkozásszámát a Púétv. 2. sz. mellékletének A) vagy B) táblázata (mint magasabb jogszabály) ettől eltérően határozza meg az iskola tanulólétszámának függvényében. Egy 50-199 fő gyermeket ellátó iskolában ennek alapján az igazgató heti óraszáma 6 óra, míg az igazgatóhelyettesé heti 8 óra. Nyilvánvaló, hogy a vezetői megbízással rendelkezők esetében a magasabb jogszabály, azaz a törvény rendelkezését kell figyelembe venni. Ez azért is igaz, mert a pedagógusokra vonatkozó szabályozás általános, ennek speciális esetét képezi a vezetői megbízással rendelkező pedagógusok heti óraszáma. Rendkívül méltatlan lenne, ha a példában szereplő iskolaigazgató heti foglalkozásszámát a törvényben meghatározott 6 óra helyett a Korm. rendelet 30. § (3) bekezdésében az pedagógus szaktanácsadó/szakértő számára rendelt heti 20 órában határozná meg, ez rávilágít a problémafelvetés képtelen mivoltára.
A választ kishíján úgy lehet egyértelműen megadni, hogy a Púétv. 1. és 2. sz. mellékletének rendelkezései alapján a vezetői beosztást be nem töltő pedagógusoknak neveléssel-oktatással lekötött munkaidejük van, míg az igazgatónak és más vezetői beosztású pedagógusoknak a 2. sz. mellékleteinek címe alapján nem neveléssel-oktatással lekötött munkaidejük, hanem heti tanóraszámuk, foglalkozásszámuk van. Ezt az érvelést azonban aláássa a Púétv. 79. §-ának (4) bekezdése, amely a vezetői munkaidő egyik összetevőjeként határozza meg a neveléssel-oktatással lekötött munkaidőt (ez bizonyára jogalkotói tévedés eredménye).
6. A szaktanácsadói/szakértői nap feletti rendelkezési jogosultság
Kérdés: Szeretnénk annak pontos jogszabályi értelmezését is kérni, hogy a Mesterpedagógus számára biztosított munkaidő-kedvezmény felhasználásával kapcsolatban milyen mértékben rendelkezik az Oktatási Hivatal/POK, és milyen mértékben a munkáltató.
- Jól értelmezhető-e úgy a gyakorlat, hogy a szaktanácsadói/szakértői feladatellátásra biztosított idő döntő részével – a konkrét szaktanácsadói/szakértői feladatok megszervezése és kijelölése révén – az Oktatási Hivatal rendelkezik, míg a fennmaradó részben a munkáltató jogosult a munkakörhöz kapcsolódó feladatot elrendelni?
Válasz: A hatályos jogszabályok alapján teljesen egyértelmű, hogy a szakértői/szaktanácsadói feladatokkal megbízott Mesterpedagógust munkaidő-kedvezmény illeti meg azzal, hogy a szaktanácsadói/szakértői napján a feladatellátási helyén történő munkavégzés alól mentesül. Kivételt képez az az eset, amikor az Oktatási Hivatal arról tájékoztatja a munkáltatót, hogy az adott hónapban a szakértőnek/szaktanácsadónak egyáltalán nincs szakértői/szaktanácsadói feladata. A szakértők/szaktanácsadók számára a törvényben meghatározott munkaidő-kedvezményt kötelezően biztosítani kell, ezért a szóban forgó szakértői napokra az Oktatási Hivatal vagy a pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézet rendelhet el munkavégzést, tehát a megbízó szervezet határozza meg a szaktanácsadói munkavégzés egy részének munkaidejét. A szakértői megbízással nem érintett napokra a munkaidő beosztása a szaktanácsadó/szakértő döntésén múlik, a szakértő határozhatja meg, hogy mely napokon és milyen beosztásban végzi el az adott hónapra jutó szakértői feladataira történő felkészülést, adminisztrációt és egyéb feladatokat. A munkaidő-kedvezmény napjaira vonatkozóan a munkáltató nem rendelhet el munkavégzést, kivéve a Vhr. 30. § (8) bekezdésében meghatározott esetet, amikor az adott hónapban a szaktanácsadónak nincs szakértői megbízása.
*
Tisztelt Szaktanácsadó, Szakértő Kollégák!
Bízom benne, hogy szakértői válaszaimmal segítségükre lehetek a munkáltatóval fennálló vitás kérdések tisztázásában. Válaszaimat a hatályos jogszabályok rendelkezéseivel, illetve azok értelmezésével igyekeztem megadni. Pedagógusi és szaktanácsadói, szakértői feladataik ellátásához sok sikert kívánok mindannyiuknak!
Üdvözlettel: Petróczi Gábor tanügyigazgatási szakértő