A 406/2026. (XI. 3.) Korm. rendelet 2026. november 18-i hatályba lépéssel jelentősen módosítja a pedagógus-továbbképzés rendszeréről szóló 419/2024. (XII. 23.) Korm. rendeletet. A változás lényege úgy fogalmazható meg, hogy az eddig érvényes, részben központilag meghatározott rendszert felváltja egy olyan pedagógus-továbbképzési rendszer, amelyben nagyobb szerepet kapnak a pedagógus által választható képzések, valamint az egyes intézmények belső szükségletein alapuló saját szervezésű továbbképzések. A továbbképzés ötéves ciklusok szerinti szervezése és az ötévenkénti 120 kredit teljesítésének kötelezettsége azonban változatlanul érvényben marad.

A jogszabály-módosítás legfontosabb elemei a következőkben összegezhetők:

  • megszűnik az eddigiekben kötelezően választandó tartalmi megújító képzés,
  • megszűnik a gyakornoki továbbképzés eddig érvényes rendszere,
  • lehetőség nyílik az egyes intézmények által szervezett, az intézményi szükségletekre alapozott intézményi belső továbbképzések szervezésére, amelyek teljesítésével évente 15 kredit szerezhető,
  • a 2026/2027-es nevelési évre, tanévre a hatályba lépésig történt jelentkezéseket törlik, és új jelentkezési időszakot nyitnak.

A következő összehasonlítás a módosító rendelet kihirdetett szövegén és a 2026. november 18-tól alkalmazandó egységes szerkezetű szabályozáson alapul.

  1. A legfontosabb változások összehasonlító táblázata             
Szabályozási területKorábbi szabályozás2026. november 18-tól
A továbbképzés fajtái – 2. §Tartalmi megújító képzés, választható képzés, gyakornoki továbbképzés.Választható képzés és önkéntes intézményi belső továbbképzés.
Tartalmi megújító képzés – 2. és 6. §Önálló, kötelezően teljesítendő képzési kategória.Megszűnik önálló képzési kategóriaként.
Gyakornoki továbbképzés – 2. §Külön szabályozott képzés, a gyakornokok számára előírt követelményekkel.A külön gyakornoki továbbképzési kategória és ciklus megszűnik.
Választható képzés – 2. §A továbbképzési rendszer egyik eleme.A továbbképzési kötelezettség teljesítésének meghatározó formája.
Intézményi belső továbbképzés – új 4/A. §Nem szerepelt ilyen önálló, kreditértékkel rendelkező kategória.Az intézmény saját szakmai programja alapján szervezheti.
Belső képzés kreditértéke – 4/A. § (4)Nem volt ilyen beszámítási lehetőség.Egy igazolt teljesítés 15 kredit; évente legfeljebb egy számítható be pedagógusonként.
Belső képzés megszervezése – 2. § (4)Nem volt külön szabályozva.Jelenléti képzésként vagy jelenléti szakmai konferencia keretében szervezhető.
Továbbképzési kötelezettség – 6. §Ötéves ciklusban, meghatározott képzéstípusokhoz kapcsolódó kreditkövetelményekkel.Az ötéves ciklusban legalább 120 kredit marad, de megszűnik a korábbi kötelező képzéstípusok szerinti felosztás.
Intézményi továbbképzési program – 4. §A tartalmi megújító képzések tervezését is tartalmazta.Az intézményi belső képzéseket és a pedagógusok által választott képzéseket kell megtervezni.
Igazgatói feladatok – 4/A. §Elsősorban a képzések tervezése, nyilvántartása és teljesítésük ellenőrzése.Kiegészül a belső képzések szakmai programjának jóváhagyásával, igazolásával, dokumentálásával és nyilvántartásával.
Korábbi NKE-képzések – 16. §Tartalmi megújító, illetve gyakornoki képzésként szervezhetők voltak.Ebben a minőségükben nem szervezhetők; egyes programok választható képzésként továbbvihetők.
2026/2027-es tanévi jelentkezések – 16. §A korábbi rendszerben rögzített jelentkezések.Az érintett NKE- és gyakornoki jelentkezések megszűnnek; új választási lehetőséget biztosítanak.

A táblázat a főbb tartalmi változásokat foglalja össze, de nem tartalmazza a módosító rendelet összes változását.

2. A továbbképzési kötelezettség és a kreditrendszer

Az átalakuló kötelező pedagógus-továbbképzési rendszerben továbbra is változatlan alapkövetelmény az ötéveként teljesítendő 120 tanulmányi kredit megszerzése, amelyben egy kredit 60 perc tanulmányi munkaórának felel meg. Az új továbbképzési rendszerben azonban megszűnik a korábban legalább 60 kredit értékben teljesítendő tartalmi megújító képzések rendszere, ilyen továbbképzési kategória a továbbiakban nem létezik. Ennek következményeként az eddigieknél sokkal nagyobb teret kap a pedagógusok által választható továbbképzések rendszere, valamint – új továbbképzési kategóriaként – az intézmény szükségleteire alapozott belső továbbképzések szervezésének és beszámíthatóságának lehetősége. Az intézményben szervezett belső továbbképzéseket tanévenként egy alkalommal lehet megszervezni, teljesítése esetén a résztvevő pedagógusnak 15 kreditet kell jóváírni. A belső továbbképzésekkel kapcsolatos fontos szabály, hogy azt az intézmény szervezi meg, de az ott dolgozó pedagógusok számára a részvételt nem lehet kötelezővé tenni. A korábbi, képzéstípusokhoz kötött követelmények helyett a pedagógus a választható képzések, az intézményi belső továbbképzések és a rendelet szerint beszámítható egyéb szakmai tevékenységek révén gyűjtheti össze a szükséges krediteket.

A módosítás tehát nem szünteti meg a továbbképzési kötelezettséget, hanem a teljesítés módját alakítja át. A korábbi, képzéstípusokhoz kötött követelmények helyett a pedagógus a választható képzések, az intézményi belső továbbképzések és a Kormányrendelet szerint beszámítható egyéb szakmai tevékenységek révén gyűjtheti össze a szükséges krediteket.

3. Az intézményi belső továbbképzés szervezésének szabályai

Az új 4/A. § az igazgatók szempontjából az egyik legjelentősebb rendelkezés, amely az intézményi belső továbbképzések szervezésének, lebonyolításának, dokumentálásának szabályait határozza meg. A belső továbbképzésnek az intézmény pedagógiai programjához, helyi tantervéhez, értékelési rendszeréhez, működéséhez és a nevelőtestület fejlesztési szükségleteihez kell kapcsolódnia.

Az intézményi belső továbbképzés különösen az alábbi területekre irányulhat:

a) az alapkészségek fejlesztése, b) a digitális pedagógia alkalmazása, c) az inkluzív nevelés, d) a gyermekvédelmi feladatok, gyermekek /tanulók jogai, e) a környezeti nevelés, f) a pályaorientáció, g) az intézményi innovációk és a pilotprogramok megvalósítása, h) a jó gyakorlatok megosztása.

A jogszabály példálózó felsorolása szerint a fenti témák mellett választhatók az intézményi fejlesztést és a pedagógusok továbbképzését szolgáló más témák is, hiszen a jogszabály fenti rendelkezésében a „különösen” szó ezt lehetővé teszi és világosan erre utal.

Az intézményi belső továbbképzés szakmai programjának szervezési, jóváhagyási szabályait a Korm. rendelet új 4/A. §-a az alábbiakban határozza meg:

  • az intézmény belső továbbképzési szakmai programját az intézmény szervezheti meg,
  • a belső továbbképzés szakmai programját az igazgató a nevelőtestület bevonásával hagyja jóvá,
  • az intézményi belső továbbképzés igazgató által igazolt teljesítéséért a pedagógus tizenöt kreditet szerez,
  • egy nevelési évben vagy tanévben egy pedagógus részére legfeljebb egy intézményi belső továbbképzés számítható be.

Most tekintsük át azt, hogy az intézményi belső továbbképzések évenkénti rendszeres szervezése milyen hatással lehet az egyes pedagógusok ötévenkénti 120 kreditértékű továbbképzési kötelezettségének teljesítésére. Ha egy intézmény – pedagógiai programja, illetve az intézmény szakmai igényei alapján – minden évben él azzal a lehetőséggel, hogy pedagógusai számára intézményi belső továbbképzést szervezzen, akkor egy ötéves teljes továbbképzési ciklus alatt 5 x 15 kredit megszerzésére teremthet lehetőséget. A Korm. rendelet 2. § (4) bekezdésének rendelkezése alapján az intézményi belső továbbképzést jelenléti továbbképzési formában vagy jelenléti szakmai konferencián való részvétel keretében lehet megszervezni, távoktatási formában tehát nem. Az a pedagógus tehát, aki az öt év alatt mind az öt alkalommal részt vesz az intézményi belső továbbképzéseken, az öt év alatt összesen 75 kreditet szerezhet, azaz a 120 kreditnek több mint 60%-át a belső továbbképzések teljesítésével szerezheti meg. Egy-egy ilyen 15 kreditértékű továbbképzés óraszámát a jogszabály nem rögzíti, csupán azt határozza meg, hogy egy kredit egy munkaórának felel meg. Ha tehát az intézményi belső továbbképzés a megtartott kontakt órákon túl egyéni feldolgozást, tanulást, felkészülést, esetleg a képzéshez kapcsolódó feladatok elkészítését igényli, akkor nincs akadálya annak, hogy a tényleges részvételt igénylő óraszám 15 óránál alacsonyabb legyen, például 10-12 óra. Ez azt jelenti, hogy egy intézményi belső továbbképzés két munkanap alatt sikeresen megszervezhető, tehát a résztvevő pedagógusok egy kétnapos belső továbbképzéssel évente sikeresen megszerezhetik a 15 kreditet. A minimális óraszám és az egyéb tanulmányi kötelezettségek rögzítésében az intézményi belső továbbképzés dokumentációjának tehát fontos szerepe van.

A Korm. rendelet 4/A. §-ának (5) és (6) bekezdései arról rendelkeznek, hogy az intézményi belső továbbképzés szakmai programját, a résztvevők jelenléti vagy teljesítési dokumentumait, valamint az igazgatói igazolást a köznevelési intézmény öt évig köteles megőrizni, valamint az igazgató köteles az intézményi belső továbbképzés teljesítését a pedagógus-továbbképzési támogató rendszer nyilvántartásában rögzíteni.

A fenntartó a pedagógus-továbbképzési intézményi programba felvett pedagógusok pedagógus- továbbképzési kötelezettségeinek teljesítését – a Korm. rendelet 5. §-ának rendelkezése alapján – továbbra is ellenőrizheti.

4. Átmeneti rendelkezések és határidők

A módosított Kormányrendelet 16. §-ának új (5)–(13) bekezdései különösen fontosak a 2026/2027-es tanév, illetve nevelési év továbbképzéseinek megszervezése szempontjából. A most folyó tanévre ugyanis az intézmények már 2026. április 30-ig elkészítették a pedagógus-továbbképzési intézményi programjukat, amelyekben nyilvánvalóan sok tartalmi megújító képzést is előírtak az érintett pedagógusok számára. A tartalmi megújító képzések azonban a Korm. rendelet hatályba lépésével megszűntek, ezért az azokra történt jelentkezés is érvényét vesztette.

A módosított Korm. rendelet 2026. november 18-i hatályba lépésével tehát a 2026/2027-es tanévre/nevelési évre rögzített, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem által szervezett tartalmi megújító képzésekre és a gyakornoki továbbképzésekre történt jelentkezések érvénytelenné váltak. Ennek kapcsán nélkülözhetetlenné vált a Pedagógus Továbbképzést Támogató Rendszer (PTTR) újra nyitása annak érdekében, hogy a jelenlegi továbbképzési évben továbbképzési kötelezettségüket teljesítő pedagógusok teljesíthessék a számukra előírt továbbképzési követelményeket.

A továbbképzést támogató felület újra nyitásával kapcsolatos legfontosabb időpontok a következők:

  1. 2026. november 18-án érvényüket vesztik a 2026/2027-es tanévre/nevelési évre rögzített tartalmi megújító képzésekre történt jelentkezések,
  2. 2026. december 3-ig, azaz a hatályba lépést követő 15. napig az Oktatási Hivatalnak újra meg kell nyitnia a jelentkezési felületet,
  3. a jelentkezési felületetnek a Korm. rendelet 16. § (10) bekezdése alapján legalább 30 napra, azaz minimum 2027. január 1-ig nyitva kell lennie, eddig az időpontig lehet rögzíteni az egyes pedagógusok számára előírt új továbbképzési kötelezettségeket, továbbképzéseket,
  4. 2027. január 1-ig, az új jelentkezési időszak lezárásáig az igazgatónak felül kell vizsgálnia a 2026/2027-es tanévre, nevelési évre szóló intézményi továbbképzési programot, és azt szükség szerint módosítania kell.

Az Oktatási Hivatalnak a hatálybalépést követő 15 napon belül – legalább 30 napos időtartamra – újra meg kell nyitnia a jelentkezési felületet. A többségében 2025. szeptember 1-jén kezdődött ötéves pedagógus-továbbképzési időszakban a korábban teljesített képzések (kiemelten: a tartalmi megújító képzések és a gyakornoki továbbképzések) kreditjei nem vesznek el, a 2025. szeptember 1. és 2026. augusztus 31. között a korábbi képzési kategóriákban megszerzett krediteket be kell számítani a 2025-ben megkezdett ötéves ciklusba.

Felhívjuk a figyelmet arra is, hogy 2026. november 18-tól – tehát már ebben a tanévben is – lehetőség van arra, hogy az iskolák és óvodák pedagógusaik továbbképzésének biztosítására intézményi belső továbbképzést tervezzenek, az intézményi belső továbbképzés indításának azonban szerepelnie kell a 2027. január 1-ig módosítandó intézményi továbbképzési programban. Ha tehát az igazgatók, nevelőtestületek élni kívánnak ezzel a kedvező lehetőséggel, akkor az ezzel kapcsolatos elvi döntést még ebben az évben meg kell hozniuk, és ezt követően el kell készíteniük az intézményi belső továbbképzés koncepcióját és dokumentációját.

Arra is célszerű figyelmet fordítanunk, hogy a Korm. rendelet 6. § (5) bekezdésében felsoroltak szerint immár lehetőség van arra, hogy az érintett a pedagógus-továbbképzési kötelezettségét – a tartalmi megújító képzés kivezetésének következményeként – pedagógusképzéssel, pedagógus szakvizsgával, pszichológusképzéssel teljesítse. Azok a kollégák tehát, akik továbbképzési ciklusukban új pedagógus oklevelet, pedagógus szakvizsgát, pszichológusi diplomát, a tanítók egy műveltségi terület képzési követelményeinek teljesítését igazoló tanúsítványt vagy az idézett szakaszban meghatározott más képzési követelményt teljesítenek, csak ezzel a képzéssel teljesítik 120 kredites továbbképzési kötelezettségüket.

Ha egy pedagógus több intézményben dolgozik, a belső továbbképzés tervezését és igazolását főszabály szerint a továbbképzési intézményi programba őt felvevő intézmény igazgatója végzi. Másik foglalkoztató intézményben teljesített belső képzés is beszámítható az igazgató döntése alapján.

5. További lényeges változások a pedagógus-továbbképzés rendszerében

A módosított pedagógus-továbbképzési rend azonban nem csak a tartalmi megújító képzések kivezetéséről és a most folyó tanévben/nevelési évben folyó továbbképzések felülvizsgálatáról szól, hanem számos más területet és érint, amelyeket az alábbiakban összegezünk.

Érintett rendelkezésVáltozás
1. § (2)–(3)Megszűnik a gyakornokokra vonatkozó, az általánostól eltérő korábbi szabályozás a továbbképzési ciklus kezdete tekintetében.
4. § (4)Az intézményi program tervezésénél törlik a tantárgyankénti bontás előírását.
6. § (5)A beszámítható egyéb képzések és szakmai tevékenységek a teljes továbbképzési kötelezettség teljesítésében szerepet kaphatnak.
6. § (5) d)Aktualizálják a nemzetközi programokra történő hivatkozásokat, többek között az Erasmus+ programra.
7–9. §Átrendeződnek a képzések szervezésével, nyilvántartásával és lebonyolításával kapcsolatos feladatok, az OH szerepe erősödik.
10. § (2)A közzétételi szabályokból kikerül a tartalmi megújító képzés megnevezése.
14. §Hatályát veszti a gyakornoki továbbképzés önálló szabályozása.
2. mellékletHatályát veszti a gyakornoki képzések követelményeinek szabályozása

A módosítás előtt a gyakornokok a gyakornoki idő végéig két alkalommal 15-15 kredites gyakornoki képzést kellett teljesíteniük, a gyakornokok külön továbbképzési kötelezettségére vonatkozó rendelkezések mindegyike hatályát veszti. A Korm. rendelet 16. § (5) bekezdésének rendelkezése alapján a gyakornokok által esetlegesen korábban teljesített gyakornoki továbbképzés kreditjeit a 2025. szeptember 1-jén kezdődött továbbképzési ciklus teljesítésébe be kell számítani.

Külön figyelmet érdemel, hogy a köznevelési igazgatóképzésre vonatkozó szabályozás nem szűnik meg. A Korm. rendelet 13. §-a szerinti köznevelési igazgatóképzés továbbra is külön szabályozott képzési forma. Ennek teljesítése továbbra is az érintett pedagógus öt évre szóló továbbképzési kötelezettségének teljesítését jelenti.

6. Az igazgatók számára javasolt feladatok

A pedagógus-továbbképzés rendjéről szóló módosított Kormányrendelet hatályba lépésével az igazgató és főigazgató kollégákra rövid idő alatt kötelezően megoldandó feladatok várnak, amelyeket az alábbiakban összegezhetünk.

Igazgatói/főigazgatói ellenőrzőlista

  • a 2026/2027-es tanévre, nevelési évre vonatkozó továbbképzési program felülvizsgálata,
  • az érintett NKE-jelentkezések azonosítása és az új jelentkezések követése,
  • a korábban megszerzett kreditek ellenőrzése,
  • a belső továbbképzések szakmai programjának kidolgozása a nevelőtestület bevonásával,
  • az igazolási, dokumentummegőrzési és nyilvántartási eljárás kialakítása.

Szakmailag és etikailag helyes eljárásnak gondolom, ha a pedagógusok lehetőséget kapnak arra, hogy a most a kivezetett tartalmi megújító képzések helyett a választható továbbképzések közül válasszanak számukra szakmailag hasznos képzéseket, és az igazgatók e választás alapján jelöljék ki a most folyó tanévben teljesítendő továbbképzési kötelezettségüket.

7. Összegzés

A 2026. november 18-án hatályba lépő módosítás a pedagógus-továbbképzési rendszer jelentős szerkezeti átalakítását valósítja meg. A kötelező tartalmi megújító képzés megszüntetése és az intézményi belső továbbképzés bevezetése nagyobb mozgásteret biztosít a pedagógusoknak és az intézményeknek. A változás ugyanakkor nem jelenti a továbbképzési kötelezettség enyhítését a teljesítendő kreditek számát tekintve. Az ötéves ciklus és a 120 kredites követelmény továbbra is fennmarad.

Az igazgatói irányító tevékenység szempontjából az új szabályozás legnagyobb előnye, hogy a továbbképzés tartalma közvetlenebbül kapcsolódhat az intézmény pedagógiai programjához és szakmai fejlesztési céljaihoz. Ezzel együtt az igazgató felelőssége is növekszik a belső képzések előkészítésében, igazolásában és dokumentálásában.

Jogszabályi források

Kelt 2026. november 15-én

Petróczi Gábor tanügyigazgatási szakértő c. főiskolai docens