2026. július 7-én az Országgyűlés honlapján megjelent a T/340. sz. törvényjavaslat, amely a közneveléssel kapcsolatos egyes jogszabályok módosításáról szól. A törvényjavaslatot a képviselők 2026. július 13-14-én vitatják meg, és augusztus 3-án vagy 4-én zárószavazáson fogadják el. Hatályba lépésének várható dátuma 2026. augusztus 8.

Előzmények: 2026. június 19-én a Kormány társadalmi egyeztetésre bocsátotta a közneveléssel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló törvény tervezetét,amelynek társadalmi egyeztetésére, véleményezésére június 27. napjáig volt lehetőség. Erről a törvénytervezetről 2026. június 27-én készítettem cikket, amelyet e cikk feltöltésekor mint önálló bejegyzést töröltem. Mivel azonban az olvasók számára szükséges lehet az abban szereplő információ, e cikk alján letölthető fájlként hozzáférhetővé teszem a szükséges módosításokkal.

2026. július 7-én a Parlament honlapján megjelent a közneveléssel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló T/340. sz. törvényjavaslat, amely részben azonos az előzőekben említett törvénytervezettel, de annak sok elemét már nem tartalmazza, más elemek azonban bekerültek a törvényjavaslatba. Ezt a törvényjavaslatot a Parlament 2026. július 13-án és 14-én tartandó rendkívüli ülésén tárgyalja, majd a törvény módosításáról 2026. augusztus 3-án vagy 4-én tartanak zárószavazást. Ez a napirend biztosítja azt, hogy szakmailag indokolt időben kerülhet sor a benyújtott törvényjavaslat elfogadására és a törvény kihirdetésére. Ugyanakkor látnunk kell, hogy az augusztus elején történő zárószavazáskor várhatóan nem kerül sor a későbbiekben létrehozandó Köznevelésben foglalkoztatottak tanácsról szóló jogi szabályozásra.

A 2026. augusztus 3-án vagy 4-én elfogadásra kerülő törvény a kihirdetését követő harmadik napon lép életbe, tehát várhatóan a 2026. augusztus 8-a körüli napokban. Ebben a cikkben kizárólag ezzel a törvénymódosítással, és a Púétv., valamint az Nkt. ebből adódó várható változásaival foglalkozunk.

1. Az SzMSz és a pedagógiai program elkészítésével, elfogadásával kapcsolatos szabályok megváltozása

A következőkben az intézményi alapdokumentumok közé tartozó SzMSz és a pedagógiai program elkészítéséről, elfogadásáról és a fenntartó e dokumentumok tekintetében jelenleg érvényes jóváhagyási kötelezettségének eltörléséről értekezünk. A változásokat a törvénytervezet 2-5. §-ai tartalmazzák. A könnyebb áttekinthetőség érdekében a törvénymódosítás hatályba lépését követően – várhatóan még a következő tanév megkezdése előtt – hatályukat vesztő rendelkezéseket áthúzással jelölöm.

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 25. § (1) bekezdése várhatóan 2023. augusztus közepétől az alábbiak szerint rendelkezik:

25. § (1)  A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat (a továbbiakban: SZMSZ) határozza meg. Az SZMSZ-t az igazgató a nevelőtestület bevonásával készíti el és az intézmény honlapján közzéteszi. Az SZMSZ-t a fenntartó hagyja jóvá.

Az Nkt. 25. § (1) bekezdésének helyébe 2026 augusztusától (a törvénymódosítás hatályba lépésétől) a következő rendelkezés lép:

Nkt. 25. § (1) A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat (a továbbiakban: SZMSZ) határozza meg. Az SZMSZ-t nevelési-oktatási intézményben a nevelőtestület, más köznevelési intézményben a szakalkalmazotti értekezlet az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék, továbbá az iskolai vagy a kollégiumi diákönkormányzat véleményének kikérésével fogadja el. Az SZMSZ azon rendelkezéseinek hatálybalépéséhez, amelyekből a fenntartóra többletkötelezettség hárul, a fenntartó egyetértése szükséges. Az SZMSZ-t az igazgató az intézmény honlapján közzéteszi.

Tehát az SzMSz elfogadásának joga visszaszáll a nevelőtestületre, amely az SzMSz-t vagy annak módosítását a dokumentumtervezet megvitatását követően határozatban fogadja el a jogszabályban meghatározott szervezetek véleményének beszerzését követően.

A pedagógiai program elkészítésével és elfogadásával kapcsolatos szabályok változásáról a törvénytervezet 3. §-a rendelkezik:

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 26. § (1) bekezdése 2023. szeptember 1-től az alábbiak szerint rendelkezik:

26. § (1)  A nevelő és oktató munka az óvodában, az iskolában, a kollégiumban pedagógiai program szerint folyik. A pedagógiai programot az igazgató a nevelőtestület bevonásával készíti el és a fenntartó hagyja jóvá. A pedagógiai programot nyilvánosságra kell hozni.

Az Nkt. 25. § (1) bekezdésének helyébe 2026 augusztusától (a törvénymódosítás hatályba lépésétől) a következő rendelkezés lép:

Nkt. 26. § (1) A nevelő és oktató munka az óvodában, az iskolában, a kollégiumban pedagógiai program szerint folyik. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el és az igazgató hagyja jóvá. A fenntartó egyetértési jogot gyakorol a pedagógiai program azon elemei tekintetében, amelyekből a fenntartóra többletkötelezettség hárul. Az igazgató a pedagógiai programot az intézmény honlapján közzéteszi.

2026 augusztusától (a törvénymódosítás hatályba lépésétől) tehát a pedagógiai program elfogadásának joga visszaszáll az intézmény nevelőtestületére, azaz a pedagógiai programot vagy annak módosítását a továbbiakban ismét a nevelőtestület fogadja el. Megszűnik a fenntartó jóváhagyási joga/kötelezettsége, a fenntartónak a továbbiakban egyetértési joga van a fentiekben leírt esetekben, amelyek egyáltalán nem tekinthetők gyakorinak.

2. Az intézményi munkaterv és beszámoló elkészítésével, elfogadásával kapcsolatos szabályozás változása

A továbbiakban a tanév/nevelési év munkatervének, intézményi beszámolójának elkészítésével, elfogadásával kapcsolatos szabályok módosulásáról értekezünk.

A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 3. § (1) bekezdése 2026 augusztusával bezárólag (a rendelet módosításának kihirdetéséig) az alábbiak szerint rendelkezett:

3. § (1) Az óvodai, az iskolai és a kollégiumi munkaterv határozza meg az óvodai nevelési év, valamint az iskolai, kollégiumi tanév helyi rendjét. Ennek elkészítéséhez az igazgató kikéri a nevelőtestület, az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék, az óvodai, iskolai, kollégiumi szülői szervezet, közösség, az intézményi tanács, a tanulókat érintő programokat illetően az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat… véleményét.

Az Nkt. 70. § (2) bekezdése 2026 augusztusától (a törvénymódosítás hatályba lépésétől) a következő pontokkal egészül ki: A nevelőtestület dönt:

a) a pedagógiai program elfogadásáról,

b) az SZMSZ elfogadásáról,

c) a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elfogadásáról,

d) a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadásáról

j) az igazgatói pályázathoz készített vezetői programmal szakmai vélemény tartalmáról.

Tehát a törvénymódosítás 2026 augusztusában kihirdetésre kerülő rendelkezése szerint a továbbiakban a munkatervet ismét az intézmény nevelőtestülete fogadja el, ahogyan a tanév/nevelési év beszámolójának elfogadása is a nevelőtestület jogkörébe kerül vissza. 2023. szeptember 1-jétől ugyanis a munkaterv és a beszámoló elkészítése az igazgató hatáskörébe tartozott, a jogszabályok csupán azt írták elő, hogy a dokumentumok elkészítésébe be kellett vonni a nevelőtestületet (például úgy, hogy beszerezték a nevelőtestület véleményét), ami csupán formális beleszólási lehetőséget biztosított a munkaterv és a beszámoló elkészítésébe, de a munkaterv és a beszámoló elfogadása nem tartozott a nevelőtestület hatáskörébe.

Az Nkt. 83. § (2) bekezdése g) pontjának 2023. szeptember 1-jétől 2026 augusztusáig hatályos rendelkezése úgy szólt, hogy a fenntartó  hagyja jóvá a köznevelési intézmény SZMSZ-ét, pedagógiai programját, éves munkatervét, a pedagógus-továbbképzés intézményi programját, tantárgyfelosztását. A fenntartói jóváhagyási jogokról szóló rendelkezés 2026 augusztusától módosult, az Nkt. 83. § (2) bek. g) pontjának módosuló rendelkezése alapján a fenntartói jóváhagyás csak a köznevelési intézmény pedagógus-továbbképzési intézményi programját és tantárgyfelosztását érinti, az intézmény SZMSZ-e, pedagógiai programja, éves munkaterve tekintetében pedig a fenntartónak egyetértési joga van.

A 2026/2027-es tanév, nevelési év munkatervének elkészítésekor, valamint a szóban forgó tanév beszámolójának elkészítésekor tehát nem követhetjük az előző évi rutint, mert a munkaterv és a beszámoló elfogadásának jogköre visszakerült a nevelőtestületekhez, és a korábbi fenntartói jóváhagyásra, illetőleg elfogadásra vonatkozó jogszabályok is megváltoztak. A dokumentumok jognyilatkozatainak megfogalmazásakor tehát igen gondosan kell eljárnunk. Az alábbiakban listában foglaljuk össze azt, hogy az SzMSz, a pedagógiai program, a házirend, a munkaterv és a beszámoló elkészítésekor milyen jognyilatkozatokra van szükség.

3. Az igazgatói/főigazgatói pályázatok nevelőtestületi véleményezési jogának ismételt életbe lépése

Az Nkt. 70. § (2) bekezdésének j) pontja korábban 2019. július 25-ig hatályosan biztosította a nevelőtestület számára, hogy az intézményvezetői, intézményegység-vezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény tartalmáról dönthessen. Az akkor hatályban lévő 326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet 23. §-ában pedig 2019. augusztus 8-ig hatályosan meghatározta a nevelőtestületi döntéssel kapcsolatos végrehajtási szabályokat. 2019. július 26-tól azonban az Nkt. rendelkezésének módosulásával megszűnt a nevelőtestület véleményének kötelező beszerzéséről szóló jogszabályi rendelkezés, a gyakorlatban tehát az igazgatói/főigazgatói pályázatok elbírálása során nem került sor a nevelőtestület véleményének beszerzésére.

A Púétv. 37. §-a a következő (6)-(15) bekezdésekkel egészül ki (ebben a cikkben csak ezek egy részét idézzük):

(6) Az igazgatói megbízásra benyújtott pályázat részét képező vezetői programot, illetve – ha pályázat kiírása nem kötelező – a jelölt által írásban benyújtott vagy a nevelőtestület értekezletén szóban bemutatott vezetői célokat (a továbbiakban együtt: vezetői program) a nevelési-oktatási intézményben működő szakmai munkaközösségek véleményezhetik, a nevelőtestület véleményezi

(7) Az igazgatói megbízásra irányuló döntés meghozatala előtt a fenntartó kikéri valamennyi, az intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatott és nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt: alkalmazotti közösség) véleményét. Az alkalmazotti közösség abban a kérdésben foglal állást, hogy támogatja-e a jelölt igazgatói megbízását.

(8) A fenntartó szabályzata, a munkáltató belső szabályzata vagy a nevelőtestület előzetes eseti döntése a nevelőtestület és az alkalmazotti közösség véleményének megalapozott kialakítása érdekében a szükséges szervezési, előkészítő feladatokat ellátó bizottságot vagy egyéb fórumot hozhat létre, és megállapíthatja ennek eljárását.

(9) A (6)-(8) bekezdésben foglalt vélemények kialakításához – a pályázat illetve a jelentkezés átvételétől számítva – összesen legalább harminc napot kell biztosítani. A véleményezésre megállapított határidő jogvesztő.

(10) A nevelőtestület az alkalmazotti közösség értekezletét megelőzően titkos szavazással alakítja ki véleményét a pályázó által benyújtott vezetői programról. A nevelőtestületi értekezlet határozatképességéhez a nevelőtestület kétharmadának jelenléte szükséges. A nevelőtestület véleményét az alkalmazotti közösség értekezletén – a döntéshozatalt megelőzően – ismertetni kell. A nevelőtestület véleményét írásba kell foglalni, amelynek tartalmaznia kell a szakmai munkaközösség véleményét is.

(11) Az alkalmazotti közösség értekezlete akkor határozatképes, ha a pedagógus és nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak legalább kétharmada jelen van. Az alkalmazotti közösség a jelölt támogatásáról titkos szavazással határoz.

Tehát 2026 augusztusától abban az esetben, ha az igazgatói/főigazgatói megbízások elnyerésére a fenntartó pályázatot hirdetett (ez az állami, tankerületi, önkormányzati fenntartásban működő intézmények esetében kötelező, az egyházi és magánfenntartásban működő intézmények esetében nem), akkor a döntés előtt kötelezően be kell szereznie a nevelőtestület szakmai véleményét. A nevelőtestület véleményének beszerzése akkor is kötelező, ha az igazgatói megbízás elnyeréséhez nem hirdettek pályázatot (pl. egyházi-, alapítványi- vagy magánfenntartásban működő intézmények). Ebben az esetben a jelölt által leírt illetve a nevelőtestület értekezletén szóban bemutatott vezetői célokat (vezetői program) kell véleményeznie a nevelőtestületnek, illetve azokat a munkaközösségek véleményezhetik.

A nevelőtestület titkos szavazással köteles dönteni a vezetői program támogatásáról vagy elutasításáról, az alkalmazotti közösség pedig ezt követően arról foglal állást, hogy támogatja-e a pályázó vezetői megbízását vagy elutasítja azt. A Púétv. 37. § (6)-(15) bekezdéseiben a véleményezési eljárással és a szavazással kapcsolatos szabályokat határozza meg, amelyekkel a későbbiekben egy önálló cikkben fogunk foglalkozni.

4. A tankerületi fenntartásban működő intézmények igazgatóinak munkáltatói jogköre

A Kormány 1171/2026. (V.26.) sz. határozatában elkötelezte magát, hogy a tankerületi fenntartásban működő intézmények igazgatóinak az eddigiekhez képest jelentős mértékben bővüljön a döntési jogkörük, így az igazgatók visszakaphassák valódi munkáltatói jogaik döntő többségét. A kormányhatározat azt is tartalmazza, hogy vissza kell állítani a tankerületi fenntartású intézmények részleges gazdasági autonómiáját, amelynek következményeként az igazgatók érdemi gazdasági jogköröket kapnak, a várható törvénymódosítás eredményeként így létrejön a tankerületi fenntartásban működő intézmények részleges gazdasági önállósága. Mielőtt a munkáltatói hatáskörök részletezésében elmélyednénk, meg kell említenünk, hogy a nem tankerületi, azaz egyházi-, települési önkormányzati-, alapítványi,- magánfenntartásban működő intézmények igazgatói eddig is gyakorolhatták a teljes munkáltatói jogkört, tehát a kinevezéssel, a jogviszony módosításával vagy megszüntetésével, az illetmény megállapításával kapcsolatos munkáltatói jogokat, és a szóban forgó intézmények többsége gazdaságilag is önálló volt. A tankerületi fenntartásban működő intézmények igazgatóinak ehhez képest rendkívül korlátozott volt a munkáltatói jogköre, mert a jogviszonnyal kapcsolatos alapvető döntések a tankerületi igazgatók kezében összpontosultak, és a tankerületi fenntartású intézményeknek nem volt önálló költségvetése és gazdálkodási jogköre sem.

A tankerületi fenntartásban működő intézmények vezetői hatásköreiben a törvényjavaslat 11. §-a rendkívül lényeges és nagy hatású változásokat vezet be.

A Köznevelési törvény 2017. január 1-től 2023. december 31-ig hatályos 61. § (6) bekezdésének rendelkezése szerint a tankerületi fenntartásban működő intézményekben a leglényegesebb munkáltatói jogokat nem a köznevelési intézmény igazgatója, hanem a tankerület igazgatója gyakorolta az alábbiak szerint:

Nkt. 61. § (6): A tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézményben az e törvényben foglalt kivétellel a munkáltatói jogokat az illetékes tankerületi központ vezetője gyakorolja. A tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézmény vezetője az adott köznevelési intézmény alkalmazottjai tekintetében – a bérgazdálkodást érintő döntések, a kinevezés és a közalkalmazotti jogviszony megszüntetése kivételével – gyakorolja a munkáltatói jogokat. A tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézményben a pedagógus és nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben alkalmazottat a köznevelési intézmény vezetője javaslatára a tankerületi központ vezetője nevezi ki és menti fel….

E szabályozás 2024. január 1-jén átkerült a Púétv. 17. §-ába (a bekezdéseknek csak a legfontosabb részeit idézzük):

(1) A köznevelési intézményben a köznevelési intézmény igazgatója gyakorolja a munkáltatói jogokat,…

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a tankerületi központ által, a tankerületi központ szervezeti egységeként működő köznevelési intézményben foglalkoztatottak tekintetében a munkáltatói jogokat a (3)–(7) bekezdés szerint kell gyakorolni.

(3) A kinevezéssel, a munkaszerződés megkötésével, a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony vagy a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos munkáltatói jogokat – az igazgató javaslata alapján – a tankerületi központ vezetője gyakorolja. Ha a köznevelési intézmény igazgatója javaslatával a tankerületi központ vezetője nem ért egyet, a pedagógus és nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben alkalmazott kinevezéséről vagy jogviszonyának, munkaviszonyának megszüntetéséről az oktatási központ vezetője dönt…

(6) A besorolás és a havi illetmény vagy a munkabér – ideértve az illetményeltérítést is – megállapítását, valamint a köznevelésben foglalkoztatottak egyéb juttatásai, jutalma megállapítását érintő munkáltatói jogkört a tankerületi központ vezetője az igazgató egyetértésével gyakorolja. Egyetértés hiányában a döntést az oktatási központ vezetője hozza meg.

A várhatóan 2026 augusztusában hatályba lévő törvénymódosítás a tankerületi fenntartásban működő intézmények igazgatóinak/főigazgatóinak visszaadja a fentiekben jelentős mértékben korlátozott munkáltatói jogokat.

Púétv. 17. § [Egyes munkáltatói jogkörök gyakorlása]

(1) A köznevelési intézményben a köznevelési intézmény igazgatója gyakorolja a munkáltatói jogokat, amelyek – a kinevezéssel, a munkaszerződés megkötésével, a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony vagy a munkaviszony megszüntetésével, a besorolás és a havi illetmény vagy munkabér megállapításával, valamint a köznevelésben foglalkoztatottak egyéb juttatásai megállapításával kapcsolatos munkáltatói jogok kivételével – a köznevelési intézményen belül a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott módon átruházhatók.

(2) A tankerületi központ fenntartásában működő köznevelési intézményben a kinevezéssel, a munkaszerződés megkötésével, a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony vagy a munkaviszony megszüntetésével, a besorolás és a havi illetmény vagy munkabér megállapításával, valamint a köznevelésben foglalkoztatottak egyéb juttatásai megállapításával kapcsolatos munkáltatói jogokat az igazgató a tankerületi központ vezetőjének egyetértésével gyakorolja. A tankerületi központ vezetője az egyetértését csak akkor tagadhatja meg, ha a kinevezés, a munkaszerződés megkötése, a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony vagy a munkaviszony megszüntetése, a besorolás és a havi illetmény vagy munkabér megállapítása, valamint a köznevelésben foglalkoztatottak egyéb juttatásai megállapítása jogszabályba ütközik vagy a költségvetési fedezet nem áll rendelkezésre. A tankerületi központ vezetője az igazgató munkáltatói jogkörgyakorlás tartalmára vonatkozó írásbeli tájékoztatásától számított tizenöt napon belül közli nyilatkozatát az igazgatóval.

(3) Ha a munkavégzés helyeként több, egy tankerületi központ fenntartása alá tartozó köznevelési intézmény került meghatározásra, a munkaidőnek az egyes köznevelési intézmények közötti megosztását a tankerületi központ vezetője az igazgatók egyetértésével határozza meg.

Azt látjuk, hogy a törvény módosítása a tankerületi intézmények igazgatóinak/főigazgatóinak visszaadja a teljes munkáltatói jogkört, tehát a továbbiakban a kinevezést, az illetmény meghatározását, a jogviszony megszüntetését, stb. teljes hatáskörben az intézmény igazgatója mint munkáltató jogosult végrehajtani. A tankerületi igazgatónak csupán az egyetértését kell beszerezni, amelyet kizárólag abban az esetben tagadhat meg, ha a tervezett munkáltatói intézkedés jogszabályba ütközik vagy végrehajtására nem áll rendelkezésre a szükséges költségvetési fedezet. Szakmailag indokolt lépésnek tartom, hogy a tankerületi igazgatók egyetértésük megadása előtt megvizsgálják a tervezett döntés jogszerűségét, illetve költségvetési finanszírozhatóságát. Ez a rendelkezés korlátozott lehetőségeket biztosít a tankerületi igazgatók számára az igazgatók munkáltatói jogának gyakorlása során hozott döntések kontrolljára, de nem sérti az igazgatók munkáltatói jogait, és biztosítja az önálló szakmai döntések lehetőségét. Racionális szabályt tartalmaz a jogszabálytervezet akkor, amikor 15 napban határozza meg a tankerületi igazgató egyetértési jogának gyakorlására kiszabott időt, mert ezzel a határidővel garantálni lehet azt, hogy a jogszerű igazgatói döntés reális határidőn belül megszülethessen. Más oldalról azonban problémát is okozhat ez a 15 napos határidő akkor, amikor gyors munkáltatói intézkedésre van szükség a feladatok azonnali megoldása érdekében. Remélhető azonban, hogy ezekben a kritikus esetekben a tankerületi igazgatók nem fognak ragaszkodni a 15 napos egyetértési határidő kitöltéséhez.

A tankerületi fenntartású intézmények igazgatói jogköreinek visszaállításával függ össze a Kormány 1170/2026. (V.26.) sz. határozata is, amelyben elrendelte a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működésének felülvizsgálatát. Ennek során felülvizsgálják a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok hatásköreit, irányítási jogköreit, gazdálkodását, valamint személyi összetételét. A vizsgálatnak ki kell térnie arra is, hogy mennyiben indokolt a tankerületi központoknak az eddigi formában történő fenntartása. Ezzel a következő fejezetben foglalkozunk.

Kelt: 2026. július 13-án

Petróczi Gábor tanügyigazgatási szakértő, c. főiskolai docens