2026. augusztus 20-án hatályba lépett a közneveléssel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2026. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: módosító törvény), amely a fenti hatályba lépéssel módosította a Köznevelési törvényt, a Pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvényt (Púétv.), valamint a Közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényt (Kjt.). A kihirdetett törvény megjelent a Magyar Közlöny 2026. évi 114. számában.

Korábbi cikkemben ezeket a változásokat – a benyújtott törvényjavaslatok ismeretében – előzetesen már ismertettem, most a már kihirdetett törvény ismeretében közlöm a hatályba lépett változásokat.

1. Az SzMSz és a pedagógiai program elkészítésével, elfogadásával kapcsolatos szabályok megváltozása

A következőkben az intézményi alapdokumentumok közé tartozó SzMSz és a pedagógiai program elkészítéséről, elfogadásárólés a fenntartó e dokumentumok tekintetében korábban érvényes jóváhagyási kötelezettségének eltörléséről beszélünk. A változásokat a módosító törvény 2-9. §-ai tartalmazzák. A könnyebb áttekinthetőség érdekében a törvénymódosítás hatályba lépését követően hatályukat vesztett rendelkezéseket áthúzással jelölöm, az új rendelkezések egy részét aláhúzással emelem ki.

Az Nkt. 25. § (1) bekezdésének helyébe 2026. augusztus 20-tól (a törvénymódosítás hatályba lépésétől) a következő rendelkezés lépett:

Nkt. 25. § (1) A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat (a továbbiakban: SZMSZ) határozza meg. Az SZMSZ-t nevelési-oktatási intézményben a nevelőtestület, más köznevelési intézményben a szakalkalmazotti értekezlet az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék, továbbá az iskolai vagy a kollégiumi diákönkormányzat véleményének kikérésével fogadja el. Az SZMSZ azon rendelkezéseinek hatálybalépéséhez, amelyekből a fenntartóra többletkötelezettség hárul, a fenntartó egyetértése szükséges. Az SZMSZ-t az igazgató az intézmény honlapján közzéteszi.

Tehát az SzMSz elfogadásának joga visszaszállt a nevelőtestületre, amely az SzMSz-t vagy annak módosítását a dokumentumtervezet megvitatását követően határozatban fogadja el a jogszabályban meghatározott szervezetek véleményének beszerzését követően.

Az augusztus 19-én hatályát vesztő rendelkezés az SzMSz-ről úgy szólt, hogy az SZMSZ-t az igazgató a nevelőtestület bevonásával készíti el és az intézmény honlapján közzéteszi. Az SZMSZ-t a fenntartó hagyja jóvá.

A pedagógiai program elkészítésével és elfogadásával kapcsolatos szabályok változásáról a módosító törvény 3. §-a rendelkezik.

A Köznevelési törvény módosítása 2026. augusztus 20-tól hatályosan az alábbiak szerint rendelkezik a pedagógiai program elkészítéséről:

Nkt. 26. § (1) A nevelő és oktató munka az óvodában, az iskolában, a kollégiumban pedagógiai program szerint folyik. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el és az igazgató hagyja jóvá. A fenntartó egyetértési jogot gyakorol a pedagógiai program azon elemei tekintetében, amelyekből a fenntartóra többletkötelezettség hárul. Az igazgató a pedagógiai programot az intézmény honlapján közzéteszi.

A 2026. augusztus 19-én hatályát vesztő rendelkezés úgy szólt, hogy A pedagógiai programot az igazgató a nevelőtestület bevonásával készíti el és a fenntartó hagyja jóvá. A pedagógiai programot nyilvánosságra kell hozni.

2026. augusztus 20-tól tehát a pedagógiai program elfogadásának joga visszaszállt az intézmény nevelőtestületére, azaz a pedagógiai programot vagy annak módosítását a továbbiakban ismét a nevelőtestület fogadja el. Megszűnt a fenntartó jóváhagyási joga/kötelezettsége, a fenntartónak a továbbiakban egyetértési joga van a fentiekben leírt esetekben, amelyek egyáltalán nem tekinthetők gyakorinak.

2. Az intézményi munkaterv és beszámoló elkészítésével, elfogadásával kapcsolatos szabályozás változása

A továbbiakban a tanév/nevelési év munkatervének, intézményi beszámolójának elkészítésével, elfogadásával kapcsolatos 2026. augusztus 20-tól hatályos szabályok módosulásával foglalkozunk.

Az Nkt. 27.§ (3) bekezdése 2026. augusztus 20-tól az alábbiak szerint rendelkezik:

Nkt. 27. § (3) A tanév, ezen belül a tanítási év rendjét a köznevelésért felelős miniszter rendeletben állapítja meg. Az igazgató éves munkatervet készít, amely tartalmazza a szabadon meghatározható tanítás nélküli munkanapokat. Az éves munkatervet a nevelőtestület fogadja el. A fenntartó egyetértési jogot gyakorol a munkaterv azon elemei tekintetében, amelyekből a fenntartóra többletkötelezettség hárul. Az igazgató az éves munkatervet az intézmény honlapján közzéteszi.

A Köznevelési törvény 27.§ (3) bekezdésének 2026. augusztus 19-én hatályát vesztő rendelkezése úgy szólt, hogy „…Az igazgató a nevelőtestület bevonásával éves munkatervet készít, amely tartalmazza a szabadon meghatározható tanítás nélküli munkanapokat. Az igazgató az éves munkatervet az intézmény honlapján közzéteszi. Az éves munkatervet a fenntartó hagyja jóvá.

3. Bővült az intézmények nevelőtestületének döntési jogköre az alábbiak szerint

Az Nkt. 70. § (2) bekezdése 2026. augusztus 20-tól a következőként rendelkezik:

Nkt. 70. § (2) A nevelőtestület (dönt)

a) a pedagógiai program elfogadásáról,

b) az SZMSZ elfogadásáról,

c) a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elfogadásáról,

d) a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadásáról,

e) a pedagógus-továbbképzési intézményi program elfogadásáról,

f) a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztásáról,

g) a házirend elfogadásáról,

h) a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapításáról, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátásáról,

i) a tanulók fegyelmi ügyeiben,

j) az igazgatói pályázathoz készített vezetői programmal összefüggő szakmai vélemény tartalmáról,

k) jogszabályban meghatározott más ügyekben.

Az aláhúzással jelölt szakaszok 2026. augusztus 20-án hatályba lépő módosult rendelkezések. Tehát a módosított rendelkezések szerint a továbbiakban a munkatervet ismét az intézmény nevelőtestülete fogadja el, ahogyan a tanév/nevelési év beszámolójának elfogadása is a nevelőtestület jogkörébe került vissza. 2023. szeptember 1-jétől 2026. augusztus 19-ig ugyanis a munkaterv és a beszámoló elkészítése az igazgató hatáskörébe tartozott, a jogszabályok csupán azt írták elő, hogy a dokumentumok elkészítésébe be kellett vonni a nevelőtestületet (például úgy, hogy beszerezték a nevelőtestület véleményét), ami csupán formális beleszólási lehetőséget biztosított a munkaterv és a beszámoló elkészítésébe, de a munkaterv és a beszámoló elfogadása nem tartozott a nevelőtestület hatáskörébe.

Az Nkt. 83. § (2) bekezdése g) pontjának 2023. szeptember 1-jétől 2026. augusztus 19-ig hatályos rendelkezése úgy szólt, hogy a fenntartó hagyja jóvá a köznevelési intézmény SZMSZ-ét, pedagógiai programját, éves munkatervét, a pedagógus-továbbképzés intézményi programját, tantárgyfelosztását. A fenntartói jóváhagyási jogokról szóló rendelkezés 2026. augusztus 20-tól módosult, az Nkt. 83. § (2) bek. g) pontjának módosuló rendelkezése alapján a fenntartói jóváhagyás csak a köznevelési intézmény pedagógus-továbbképzési intézményi programját és tantárgyfelosztását érinti, az intézmény SZMSZ-e, pedagógiai programja, éves munkaterve tekintetében pedig a fenntartónak egyetértési joga van.

A 2026/2027-es tanév, nevelési év munkatervének elkészítésekor, valamint a szóban forgó tanév beszámolójának elkészítésekor tehát nem követhetjük az előző évi rutint, mert a munkaterv és a beszámoló elfogadásának jogköre visszakerült a nevelőtestületekhez, és a korábbi fenntartói jóváhagyásra, illetőleg elfogadásra vonatkozó jogszabályok is megváltoztak. A dokumentumok jognyilatkozatainak megfogalmazásakor tehát igen gondosan kell eljárnunk.

4. Az egyházi és a magánfenntartásban működő köznevelési intézmények fenntartói jogainak változása

Az egyházi és magánfenntartásban működő intézmények SzMSz-ének, pedagógiai programjának és házirendjének hatályba lépésével kapcsolatos rendelkezések részben eltérnek az egyéb fenntartásban működő intézményekre vonatkozó szabályoktól. Az Nkt. módosult 31. § (2) bekezdése 2026. augusztus 20-tól így rendelkezik:

Nkt. 31. § (2) d) a nevelési-oktatási intézmény SZMSZ-ének, – a 32. § (1) bekezdés i) pontban foglaltak kivételével – házirendjének és pedagógiai programjának hatálybalépéséhez a fenntartó egyetértése szükséges, ha erről e törvény vagy a fenntartó az adott dokumentum elfogadását vagy módosítását megelőzően írásban így rendelkezett.

A törvényben szereplő 32. § (1) bekezdés i) szakasza az egyházi fenntartásban vagy vallási egyesület fenntartásában működő intézmények házirendjének fenntartói jóváhagyására vonatkozik, miszerint a fenti szervezetek által fenntartott intézmények házirendje a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A szóban forgó szervezetek által fenntartott intézmény házirendjének fenntartói jóváhagyásához tehát nem szükséges az elfogadást vagy módosítást megelőző fenntartói írásos nyilatkozat, a fenntartói jóváhagyási jog a törvény erejénél fogva érvényes.

5. Az igazgatói/főigazgatói pályázatok nevelőtestületi véleményezési jogának ismételt életbe lépése

Az Nkt. 70. § (2) bekezdésének j) pontja korábban 2019. július 25-ig hatályosan biztosította a nevelőtestület számára, hogy az intézményvezetői, intézményegység-vezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény tartalmáról dönthessen. 2019. július 26-tól azonban az Nkt. rendelkezésének módosulásával megszűnt a nevelőtestület véleményének kötelező beszerzéséről szóló jogszabályi rendelkezés, a gyakorlatban tehát az igazgatói/főigazgatói pályázatok elbírálása során nem került sor a nevelőtestület véleményének beszerzésére.

A Púétv. 37. §-a 2026. augusztus 20-tól hatályosan a következő (6)-(15) bekezdésekkel egészült ki:

Púétv. 37. § (6) Az igazgatói megbízásra benyújtott pályázat részét képező vezetői programot, illetve – ha pályázat kiírása nem kötelező – a jelölt által írásban benyújtott vagy a nevelőtestület értekezletén szóban bemutatott vezetői célokat (a továbbiakban együtt: vezetői program) a nevelési-oktatási intézményben működő szakmai munkaközösségek véleményezhetik, a nevelőtestület véleményezi.

(7) Az igazgatói megbízásra irányuló döntés meghozatala előtt a fenntartó kikéri valamennyi, az intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatott és nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: alkalmazotti közösség) véleményét. Az alkalmazotti közösség abban a kérdésben foglal állást, hogy támogatja-e a jelölt igazgatói megbízását.

(8) A fenntartó szabályzata, a munkáltató belső szabályzata vagy a nevelőtestület előzetes eseti döntése a nevelőtestület és az alkalmazotti közösség véleményének megalapozott kialakítása érdekében a szükséges szervezési, előkészítő feladatokat ellátó bizottságot vagy egyéb fórumot hozhat létre, és megállapíthatja ennek eljárását.

(9) A (6)–(8) bekezdésben foglalt vélemények kialakításához – a pályázat, illetve a jelentkezés átvételétől számítva – összesen legalább harminc napot kell biztosítani. A véleményalkotásra megállapított határidő jogvesztő.

(10) A nevelőtestület az alkalmazotti közösség értekezletét megelőzően titkos szavazással alakítja ki véleményét a jelölt által benyújtott vezetői programról. A nevelőtestületi értekezlet határozatképességéhez a nevelőtestület tagjai kétharmadának jelenléte szükséges. A nevelőtestület véleményét az alkalmazotti közösség értekezletén – a döntéshozatalt megelőzően – ismertetni kell. A nevelőtestület véleményét írásba kell foglalni, amelynek tartalmaznia kell a szakmai munkaközösség véleményét is.

(11) Az alkalmazotti közösség értekezlete akkor határozatképes, ha az alkalmazotti közösség tagjainak legalább kétharmada jelen van. Az alkalmazotti közösség a jelölt támogatásáról titkos szavazással határoz.

(12) Azt, akinek köznevelési foglalkoztatotti jogviszonya vagy munkaviszonya szünetel, és a meghívás ellenére sem jelent meg, a nevelőtestületi értekezlet, illetve az alkalmazotti közösségi értekezlet határozatképességének megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni. Az óraadó tanár tanácskozási joggal vehet részt az alkalmazotti értekezleten, nevelőtestületi értekezleten, de a határozatképesség megállapításánál őt figyelmen kívül kell hagyni.

(13) A nevelőtestületi értekezletre és az alkalmazotti közösség értekezletére meg kell hívni valamennyi jelöltet, kivéve, ha a benyújtott pályázata érvénytelen volt. A jelöltnek lehetőséget kell biztosítani, hogy a vélemény kialakítása előtt ismertesse a vezetői programját.

(14) A jelölt nem vehet részt az alkalmazotti közösség, valamint a nevelőtestület véleményének kialakításában akkor, amikor személyéről, illetve a vezetői programjáról szavaznak. Ebben az esetben a jelöltet a határozatképesség magállapításánál is figyelmen kívül kell hagyni.

(15) A vezetői programmal kapcsolatosan – az e törvény alapján véleményezésre jogosultak által – kialakított vélemény és a vélemény kialakításával kapcsolatos szavazás eredménye – ha a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény eltérően nem rendelkezik – közérdekből nyilvános adat, amelyet a köznevelési intézmény a honlapján, ennek hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra hoz.

Tehát 2026. augusztus 20-tól abban az esetben, ha az igazgatói/főigazgatói megbízások elnyerésére a fenntartó pályázatot hirdetett (ez az állami, tankerületi, önkormányzati fenntartásban működő intézmények esetében kötelező, az egyházi és magánfenntartásban működő intézmények esetében nem), akkor a döntés előtt kötelezően be kell szereznie a nevelőtestület szakmai véleményét. A nevelőtestület véleményének beszerzése akkor is kötelező, ha az igazgatói megbízás elnyeréséhez nem hirdettek pályázatot (pl. egyházi-, alapítványi- vagy magánfenntartásban működő intézmények). Ebben az esetben a jelölt által leírt illetve a nevelőtestület értekezletén szóban bemutatott vezetői célokat (vezetői program) kell véleményeznie a nevelőtestületnek, illetve azokat a munkaközösségek véleményezhetik.

A nevelőtestület titkos szavazással köteles dönteni a vezetői program támogatásáról vagy elutasításáról, az alkalmazotti közösség pedig ezt követően arról foglal állást, hogy támogatja-e a pályázó vezetői megbízását vagy elutasítja azt. A Púétv. 37. § (6)-(15) bekezdéseiben a véleményezési eljárással és a szavazással kapcsolatos szabályokat határozza meg.

6. A tankerületi fenntartásban működő intézmények igazgatóinak munkáltatói jogköre

A Kormány határozatában elkötelezte magát, hogy a tankerületi fenntartásban működő intézmények igazgatóinak a korábbiakhoz képest jelentős mértékben bővüljön a döntési jogkörük, így az igazgatók visszakaphassák valódi munkáltatói jogaik döntő többségét. Mielőtt a munkáltatói hatáskörök részletezésében elmélyednénk, meg kell említenünk, hogy a nem tankerületi, azaz egyházi-, települési önkormányzati-, alapítványi,- magánfenntartásban működő intézmények igazgatói eddig is gyakorolhatták a teljes munkáltatói jogkört, tehát a kinevezéssel, a jogviszony módosításával vagy megszüntetésével, az illetmény megállapításával kapcsolatos munkáltatói jogokat, és a szóban forgó intézmények többsége gazdaságilag is önálló volt. A tankerületi fenntartásban működő intézmények igazgatóinak ehhez képest rendkívül korlátozott volt a munkáltatói jogköre, mert a jogviszonnyal kapcsolatos alapvető döntések a tankerületi igazgatók kezében összpontosultak, és a tankerületi fenntartású intézményeknek nem volt önálló költségvetése és gazdálkodási jogköre sem. A törvény módosítása a tankerületi fenntartásban működő intézmények gazdálkodási önállóságát egyelőre nem deklarálta.

A tankerületi fenntartásban működő intézmények vezetői hatásköreiben a módosító törvény 11. §-a rendkívül lényeges és nagy hatású változásokat vezet be, amely a Púétv. alábbi paragrafusában jelenik meg.

Púétv. 17. § [Egyes munkáltatói jogkörök gyakorlása]

(1) A köznevelési intézményben a köznevelési intézmény igazgatója gyakorolja a munkáltatói jogokat, amelyek – a kinevezéssel, a munkaszerződés megkötésével, a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony vagy a munkaviszony megszüntetésével, a besorolás és a havi illetmény vagy munkabér megállapításával, valamint a köznevelésben foglalkoztatottak egyéb juttatásai megállapításával kapcsolatos munkáltatói jogok kivételével – a köznevelési intézményen belül a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott módon átruházhatók.

(2) A tankerületi központ fenntartásában működő köznevelési intézményben a kinevezéssel, a munkaszerződés megkötésével, a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony vagy a munkaviszony megszüntetésével, a besorolás és a havi illetmény vagy munkabér megállapításával, valamint a köznevelésben foglalkoztatottak egyéb juttatásai megállapításával kapcsolatos munkáltatói jogokat az igazgató a tankerületi központ vezetőjének egyetértésével gyakorolja. A tankerületi központ vezetője az egyetértését csak akkor tagadhatja meg, ha a kinevezés, a munkaszerződés megkötése, a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony vagy a munkaviszony megszüntetése, a besorolás és a havi illetmény vagy munkabér megállapítása, valamint a köznevelésben foglalkoztatottak egyéb juttatásai megállapítása jogszabályba ütközik vagy a költségvetési fedezet nem áll rendelkezésre. A tankerületi központ vezetője az igazgató munkáltatóijogkör-gyakorlás tartalmára vonatkozó írásbeli tájékoztatásától számított tizenöt napon belül közli nyilatkozatát az igazgatóval.

(3) Ha a munkavégzés helyeként több, ugyanazon tankerületi központ fenntartása alá tartozó köznevelési intézmény került meghatározásra, a tankerületi központ vezetője az érintett köznevelési intézmények igazgatóinak egyetértésével határozza meg a munkaidő intézmények közötti megosztását.

A 2026. augusztus 20-án hatályba lépett törvénymódosítás a tankerületi fenntartásban működő intézmények igazgatóinak/főigazgatóinak visszaadta a fentiekben jelentős mértékben korlátozott munkáltatói jogokat. A továbbiakban a kinevezést, az illetmény meghatározását, a jogviszony megszüntetését teljes hatáskörben az intézmény igazgatója, mint munkáltató jogosult végrehajtani. A döntéshez a tankerületi igazgatónak csupán az egyetértését kell beszerezni, amelyet kizárólag abban az esetben tagadhat meg, ha a tervezett munkáltatói intézkedés jogszabályba ütközik vagy végrehajtására nem áll rendelkezésre a szükséges költségvetési fedezet. Szakmailag indokolt lépésnek tartom, hogy a tankerületi igazgatók egyetértésük megadása előtt megvizsgálják a tervezett döntés jogszerűségét, illetve költségvetési finanszírozhatóságát. Ez a rendelkezés korlátozott lehetőségeket biztosít a tankerületi igazgatók számára az igazgatók munkáltatói jogának gyakorlása során hozott döntések kontrolljára, de nem sérti az igazgatók munkáltatói jogait, és biztosítja az önálló szakmai döntések lehetőségét. Racionális szabályt tartalmaz a jogszabálytervezet akkor, amikor 15 napban határozza meg a tankerületi igazgató egyetértési jogának gyakorlására kiszabott időt, mert ezzel a határidővel garantálni lehet azt, hogy a jogszerű igazgatói döntés reális határidőn belül megszülethessen. Más oldalról azonban problémát is okozhat ez a 15 napos határidő akkor, amikor gyors munkáltatói intézkedésre van szükség a feladatok azonnali megoldása érdekében. Remélhető azonban, hogy ezekben a kritikus esetekben a tankerületi igazgatók nem fognak ragaszkodni a 15 napos egyetértési határidő kitöltéséhez.

Kelt: 2026. augusztus 20-án

Petróczi Gábor tanügyigazgatási szakértő

c. főiskolai docens