2026. június 19-én a Kormány társadalmi egyeztetésre bocsátotta a közneveléssel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló törvény tervezetét, amelynek társadalmi egyeztetésére, véleményezésére június 27. napjáig volt lehetőség. A jogszabály tervezete a https://kormany.hu/dokumentumtar/tarsadalmi-egyeztetes-a-tankeruleti-iskolak-autonomiajanak-noveleserol oldalon érhető el. A fenti dátum alapján a törvény kihirdetésére július legelején kerülhet sor. A dokumentum címe ugyan a „Társadalmi egyeztetés a tankerületi iskolák autonómiájának növeléséről”, de a tervezett jogszabálymódosítások távolról sem csak a tankerületi fenntartásban működő iskolákban, hanem minden iskolában, óvodában, köznevelési intézményben változásokat hoznak.

A törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású köznevelési intézmények szervezeti, szakmai autonómiájának növelése, ennek érdekében a munkáltatói jogok körében az intézményigazgatók részére több jogosultság biztosítása, valamint a köznevelésben foglalkoztatottak kollektív jogainak helyreállítása. E mellett azonban a jogszabálytervezet szövegéből számos további cél is azonosítható, amely a nem tankerületi fenntartásban működő intézmények működését is alapvetően befolyásolja.

A kitűzött célok elérése érdekében a törvénytervezet alábbi módosításokat tartalmazza:

• a nevelőtestületnek az intézmény működésével kapcsolatos döntéshozatalhoz fűződő jogosultságainak helyreállítása,
• az intézményi igazgatók munkáltatói jogkörének szélesítése a tankerületi központi fenntartású iskoláknál,
• a nevelőtestület igazgatói pályázattal kapcsolatos jogainak meghatározása;
• a Közalkalmazottak Országos Munkaügyi Tanácsa hatásköre a gyakorlatot követve a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő kérdésekre terjed ki,
• a köznevelésben foglalkoztatottak szabad sztrájkjogát korlátozó akadályok eltörlése;
• a még elégséges szolgáltatás minimális szintre szorítása;
• a szakszervezeti konzultációs jog akadályáról, illetve a szakszervezeti tagdíj munkáltatói levonásának tilalmáról szóló szabály hatályon kívül helyezésre kerül;
• a módosítás eltörli azon szabályt, amely szerint szakmai kérdésekben kizárólag a Nemzeti Pedagógus Karral lehet egyeztetni.

1. A törvény és az ahhoz kapcsolódó egyéb jogszabályok módosítása a törvénytervezet szerint két lépcsőben lép hatályba

a) A törvény kihirdetését követő harmadik napon (tehát bizonyára 2026 júliusának első felében) az alábbi változások várhatók:

1. §: a Közalkalmazottak Országos Munkaügyi Tanácsa országos szintű ágazatközi érdekegyeztetési fórumává válik,

2. §: a köznevelési intézmény SzMSz-ét ismét az intézmény nevelőtestülete fogadja el az iskolaszék, óvodaszék, diákönkormányzat véleményének kikérésével, a fenntartó jóváhagyási joga megszűnik,

3. §: a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programját ismét a nevelőtestület fogadja el és az igazgató hagyja jóvá, a fenntartó jóváhagyási joga megszűnik,

4. §: a tanév, nevelési év munkatervét ismét a nevelőtestület fogadja el, a fenntartó egyetértési joga csak a fenntartó többletkötelezettséget jelentő feladatokra vonatkozóan lesz érvényes,

5. §: a nevelési-oktatási intézmény beszámolóját és egyéb átfogó elemzéseit, értékeléseit ismét a nevelőtestület fogadhatja el,

5. §: a nevelőtestületet ismét véleményezési jog illeti meg az igazgatói pályázathoz készített vezetői programmal kapcsolatban,

6. §: a fenntartó egyetértési jogot kap az intézmény SzMSz-e, pedagógiai programja, éves munkaterve, pedagógus-továbbképzési programja és tantárgyfelosztása tekintetében, az elmúlt néhány évben ezekben a kérdésekben a fenntartót jóváhagyási jog illette meg,

7. §: az előző pontban részletezett egyetértést a fenntartó a felterjesztést követő harminc napon belül adja meg,

8. §: hatályát veszti a veszélyhelyzeti szabályozásról szóló törvény,

9. §: a köznevelési intézményekben a munkáltatói jogokat az igazgató gyakorolja, a tankerületi fenntartásban működő intézmények esetében a jogviszony létesítésével, megszüntetésével, a besorolással, az illetmény megállapításával kapcsolatos jogokat az igazgató a tankerületi központ igazgatójának egyetértésével gyakorolhatja, aki egyetértését csak akkor tagadhatja meg, ha a kinevezés, a munkaszerződés megkötése, a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony vagy a munkaviszony megszüntetése, a besorolás és a havi illetmény vagy munkabér megállapítása, valamint a köznevelésben foglalkoztatottak egyéb juttatásai megállapítása jogszabályba ütközik vagy a költségvetési fedezet nem áll rendelkezésre,

10. §: az igazgatói megbízásra benyújtott pályázat részét képező vezetői programot a nevelőtestület (kötelezően) véleményezi, az alkalmazotti közösség abban a kérdésben foglal állást, hogy támogatja-e a pályázó vezetői megbízását vagy sem,

13-15. §: a munkáltató és a szakszervezetek kapcsolatrendszerét helyezi új alapokra,

17. §: a sztrájk esetén biztosítandó még elégséges szolgáltatások újra szabályozását, szűkítését tartalmazza.

• 2026. szeptember 1-jén, tehát az új tanév, nevelési év indulásakor az alábbi változások lépnek majd hatályba:

11-12. §: létrejön a köznevelésben foglalkoztatottak tanácsa (a Kjt. hatálya alatt működő közalkalmazotti tanács, a Mt. hatálya alatt működő intézményekben az üzemi tanács mintájára), amely a köznevelési foglalkoztatottaknak a munkáltató döntéseiben való részvétele érdekében választott szervként fog működni,

16. §: a köznevelési foglalkoztatottak tanácsa választásának kötelezettsége és a választás szabályai,

18. §: az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt a köznevelésben foglalkoztatottak tanácsa választásakor alkalmazandó eljárási szabályok megalkotására,

19. §: a köznevelésben foglalkoztatottak tanácsának választásáról első alkalommal a munkáltató a választásra jogosultak számára 2026. szeptember 15-ig köteles felhívást közzétenni.

2. Az SzMSz és a pedagógiai program elkészítésével, elfogadásával kapcsolatos szabályok megváltozása

A következőkben az intézményi alapdokumentumok közé tartozó SzMSz és a pedagógiai program elkészítéséről, elfogadásáról és a fenntartó e dokumentumok tekintetében jelenleg érvényes jóváhagyási kötelezettségének eltörléséről értekezünk. A változásokat a törvénytervezet 2. §-a tartalmazza. A könnyebb áttekinthetőség érdekében a 2026 júliusában hatályukat vesztő rendelkezéseket áthúzással jelölöm.

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 25. § (1) bekezdése 2023. szeptember 1-től az alábbiak szerint rendelkezik:

25. § (1)  A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat (a továbbiakban: SZMSZ) határozza meg. Az SZMSZ-t az igazgató a nevelőtestület bevonásával készíti el és az intézmény honlapján közzéteszi. Az SZMSZ-t a fenntartó hagyja jóvá.

Az Nkt. 25. § (1) bekezdésének helyébe 2026 júliusától (a törvénymódosítás hatályba lépésétől) a következő rendelkezés lép:

Nkt. 25. § (1) A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat (a továbbiakban: SZMSZ) határozza meg. Az SZMSZ-t nevelési-oktatási intézményben a nevelőtestület, más köznevelési intézményben a szakalkalmazotti értekezlet az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék, továbbá az iskolai vagy a kollégiumi diákönkormányzat véleményének kikérésével fogadja el. Az SZMSZ azon rendelkezéseinek hatálybalépéséhez, amelyekből a fenntartóra többletkötelezettség hárul, a fenntartó egyetértése szükséges. Az SZMSZ-t az igazgató az intézmény honlapján közzéteszi.

Tehát az SzMSz elfogadásának joga visszaszáll a nevelőtestületre, amely az SzMSz-t vagy annak módosítását a dokumentumtervezet megvitatását követően határozatban fogadja el a jogszabályban meghatározott szervezetek véleményének beszerzését követően.

A pedagógiai program elkészítésével és elfogadásával kapcsolatos szabályok változásáról a törvénytervezet 3. §-a rendelkezik:

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 25. § (1) bekezdése 2023. szeptember 1-től az alábbiak szerint rendelkezik:

26. § (1)  A nevelő és oktató munka az óvodában, az iskolában, a kollégiumban pedagógiai program szerint folyik. A pedagógiai programot az igazgató a nevelőtestület bevonásával készíti el és a fenntartó hagyja jóvá. A pedagógiai programot nyilvánosságra kell hozni.

Az Nkt. 25. § (1) bekezdésének helyébe 2026 júliusától (a törvénymódosítás hatályba lépésétől) a következő rendelkezés lép:

Nkt. 26. § (1) A nevelő és oktató munka az óvodában, az iskolában, a kollégiumban pedagógiai program szerint folyik. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el és az igazgató hagyja jóvá. A fenntartó egyetértési jogot gyakorol a pedagógiai program azon elemei tekintetében, amelyekből a fenntartóra többletkötelezettség hárul. Az igazgató a pedagógiai programot az intézmény honlapján közzéteszi.

2026 júliusától (a törvénymódosítás hatályba lépésétől) tehát a pedagógiai program elfogadásának joga visszaszáll az intézmény nevelőtestületére, azaz a pedagógiai programot vagy annak módosítását a továbbiakban ismét a nevelőtestület fogadhatja el. Megszűnik a fenntartó jóváhagyási joga/kötelezettsége, a fenntartónak a továbbiakban egyetértési joga van a fentiekben leírt esetekben, amelyek egyáltalán nem tekinthetők gyakorinak.

3. Az intézményi munkaterv és beszámoló elkészítésével, elfogadásával kapcsolatos szabályozás változása

A továbbiakban a tanév/nevelési év munkatervének, intézményi beszámolójának elkészítésével, elfogadásával kapcsolatos szabályok módosulásáról értekezünk.

A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 3. § (1) bekezdése 2026 júliusával bezárólag (a rendelet módosításának kihirdetéséig) az alábbiak szerint rendelkezett:

3. § (1) Az óvodai, az iskolai és a kollégiumi munkaterv határozza meg az óvodai nevelési év, valamint az iskolai, kollégiumi tanév helyi rendjét. Ennek elkészítéséhez az igazgató kikéri a nevelőtestület, az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék, az óvodai, iskolai, kollégiumi szülői szervezet, közösség, az intézményi tanács, a tanulókat érintő programokat illetően az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat… véleményét.

Az Nkt. 70. § (2) bekezdése 2026 júliusától (a törvénymódosítás hatályba lépésétől) a következő pontokkal egészül ki: A nevelőtestület dönt:

a) a pedagógiai program elfogadásáról,

b) az SZMSZ elfogadásáról,

c) a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elfogadásáról,

d) a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadásáról

Tehát a törvénymódosítás 2026 júliusában kihirdetésre kerülő várható rendelkezése szerint a továbbiakban a munkatervet ismét az intézmény nevelőtestülete fogadja el, ahogyan a tanév/nevelési év beszámolójának elfogadása is a nevelőtestület jogkörébe kerül vissza. 2023. szeptember 1-jétől ugyanis a munkaterv és a beszámoló elkészítése az igazgató hatáskörébe tartozott, a jogszabályok csupán azt írták elő, hogy a dokumentumok elkészítéséhez be kellett szerezni a nevelőtestület véleményét, ami csupán formális beleszólási lehetőséget biztosított a munkaterv és a beszámoló elkészítésébe.

Az Nkt. 83. § (2) bekezdése g) pontjának 2023. szeptember 1-jétől 2026 júliusáig hatályos rendelkezése úgy szólt, hogy a fenntartó  hagyja jóvá a köznevelési intézmény SZMSZ-ét, pedagógiai programját, éves munkatervét, a pedagógus-továbbképzés intézményi programját, tantárgyfelosztását. A fenntartói jóváhagyási jogokról szóló rendelkezés 2026 júliusától módosul, az Nkt. 83. § (2) bek. g) pontjának módosuló rendelkezése alapján a fenntartói jóváhagyás csak a köznevelési intézmény pedagógus-továbbképzési intézményi programját és tantárgyfelosztását érinti, az intézmény SZMSZ-e, pedagógiai programja, éves munkaterve tekintetében pedig a fenntartónak egyetértési joga van.

4. Az igazgatói/főigazgatói pályázatok nevelőtestületi véleményezési jogának ismételt életbe lépése

Az Nkt. 70. § (2) bekezdésének j) pontja 2019. július 25-ig hatályosan biztosította a nevelőtestület számára, hogy az intézményvezetői, intézményegység-vezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény tartalmáról dönthessen. Az akkor hatályban lévő 326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet 23. §-ában pedig 2019. augusztus 8-ig hatályosan meghatározta a nevelőtestületi döntéssel kapcsolatos végrehajtási szabályokat. 2019. július 26-tól azonban az Nkt. rendelkezésének módosulásával megszűnt a nevelőtestület véleményének kötelező beszerzéséről szóló jogszabályi rendelkezés, a gyakorlatban tehát az igazgatói/főigazgatói pályázatok elbírálása során nem került sor a nevelőtestület véleményének beszerzésére.

A Púétv. 37. §-a a következő (6)-(21) bekezdésekkel egészül ki (ebben a cikkben csak ezek egy részét idézzük):

(6) Az igazgatói megbízásra benyújtott pályázat részét képező vezetői programot a nevelőtestület véleményezi.

(7) Az igazgatói megbízásra irányuló döntés meghozatala előtt a fenntartó kikéri valamennyi, az intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatott és nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt: alkalmazotti közösség) véleményét.

(8) A nevelési-oktatási intézményvezetői pályázattal összefüggésben az alkalmazotti közösség abban a kérdésben foglal állást, hogy támogatja-e a pályázó vezetői megbízását.

(9) A nevelőtestület az alkalmazotti közösség értekezletét megelőzően titkos szavazással alakítja ki véleményét a pályázó által benyújtott vezetői programról. A nevelőtestület véleményét az alkalmazotti közösség értekezletén – a döntéshozatalt megelőzően – ismertetni kell.

Tehát 2026 nyarától abban az esetben, ha az igazgatói/főigazgatói megbízások elnyerésére a fenntartó pályázatot hirdetett (ez az állami, tankerületi, önkormányzati fenntartásban működő intézmények esetében kötelező, az egyházi és magánfenntartásban működő intézmények esetében nem), akkor a döntés előtt kötelezően be kell szereznie a nevelőtestület szakmai véleményét. A nevelőtestület titkos szavazással köteles dönteni a vezetői program támogatásáról vagy elutasításáról, az alkalmazotti közösség pedig ezt követően arról foglal állást, hogy támogatja-e a pályázó vezetői megbízását vagy elutasítja azt. A Púétv. 37.§ (10)-(21) bekezdéseiben a véleményezési eljárással és a szavazással kapcsolatos szabályokat határozza meg, amelyekkel a későbbiekben egy önálló cikkben fogunk foglalkozni.

5. A tankerületi fenntartásban működő intézmények igazgatóinak munkáltatói jogköre

A tankerületi fenntartásban működő intézmények vezetői hatásköreiben a törvényjavaslat 17. §-a rendkívül lényeges és nagy hatású változásokat vezet be.

A 2017. január 1-től 2023. december 31-ig hatályos jogszabályi rendelkezés szerint a tankerületi fenntartásban működő intézményekben a leglényegesebb munkáltatói jogokat nem a köznevelési intézmény igazgatója, hanem a tankerület igazgatója gyakorolta:

Nkt. 61. § (6): A tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézményben az e törvényben foglalt kivétellel a munkáltatói jogokat az illetékes tankerületi központ vezetője gyakorolja. A tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézmény vezetője az adott köznevelési intézmény alkalmazottjai tekintetében – a bérgazdálkodást érintő döntések, a kinevezés és a közalkalmazotti jogviszony megszüntetése kivételével – gyakorolja a munkáltatói jogokat. A tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézményben a pedagógus és nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben alkalmazottat a köznevelési intézmény vezetője javaslatára a tankerületi központ vezetője nevezi ki és menti fel….

E szabályozás 2024. január 1-jén átkerült a Púétv. 17. §-ába (a bekezdéseknek csak a legfontosabb részeit idézzük):

(1) A köznevelési intézményben a köznevelési intézmény igazgatója gyakorolja a munkáltatói jogokat,…

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a tankerületi központ által, a tankerületi központ szervezeti egységeként működő köznevelési intézményben foglalkoztatottak tekintetében a munkáltatói jogokat a (3)–(7) bekezdés szerint kell gyakorolni.

(3) A kinevezéssel, a munkaszerződés megkötésével, a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony vagy a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos munkáltatói jogokat – az igazgató javaslata alapján – a tankerületi központ vezetője gyakorolja. Ha a köznevelési intézmény igazgatója javaslatával a tankerületi központ vezetője nem ért egyet, a pedagógus és nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben alkalmazott kinevezéséről vagy jogviszonyának, munkaviszonyának megszüntetéséről az oktatási központ vezetője dönt…

(6) A besorolás és a havi illetmény vagy a munkabér – ideértve az illetményeltérítést is – megállapítását, valamint a köznevelésben foglalkoztatottak egyéb juttatásai, jutalma megállapítását érintő munkáltatói jogkört a tankerületi központ vezetője az igazgató egyetértésével gyakorolja. Egyetértés hiányában a döntést az oktatási központ vezetője hozza meg.

A 2026 júliusában hatályba lévő változások a tankerületi fenntartásban működő intézmények igazgatóinak/főigazgatóinak visszaadják a fentiekben jelentős mértékben korlátozott munkáltatói jogokat.

Púétv. 17. § [Egyes munkáltatói jogkörök gyakorlása]

(1) A köznevelési intézményben a köznevelési intézmény igazgatója gyakorolja a munkáltatói jogokat, amelyek – a kinevezéssel, a munkaszerződés megkötésével, a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony vagy a munkaviszony megszüntetésével, a besorolás és a havi illetmény vagy munkabér megállapításával, valamint a köznevelésben foglalkoztatottak egyéb juttatásai megállapításával kapcsolatos munkáltatói jogok kivételével – a köznevelési intézményen belül a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott módon átruházhatók.

(2) A tankerületi központ fenntartásában működő köznevelési intézményben a kinevezéssel, a munkaszerződés megkötésével, a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony vagy a munkaviszony megszüntetésével, a besorolás és a havi illetmény vagy munkabér megállapításával, valamint a köznevelésben foglalkoztatottak egyéb juttatásai megállapításával kapcsolatos munkáltatói jogokat az igazgató a tankerületi központ vezetőjének egyetértésével gyakorolja. A tankerületi központ vezetője az egyetértését csak akkor tagadhatja meg, ha a kinevezés, a munkaszerződés megkötése, a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony vagy a munkaviszony megszüntetése, a besorolás és a havi illetmény vagy munkabér megállapítása, valamint a köznevelésben foglalkoztatottak egyéb juttatásai megállapítása jogszabályba ütközik vagy a költségvetési fedezet nem áll rendelkezésre.

(3) Ha a munkavégzés helyeként több, egy tankerületi központ fenntartása alá tartozó köznevelési intézmény került meghatározásra, a munkaidőnek az egyes köznevelési intézmények közötti megosztását a tankerületi központ vezetője az igazgató egyetértésével határozza meg.

Azt látjuk tehát, hogy a törvény módosítása a tankerületi intézmények igazgatóinak/főigazgatóinak visszaadja a teljes munkáltatói jogkört, tehát a továbbiakban a kinevezést, az illetmény meghatározását, a jogviszony megszüntetését, stb. teljes hatáskörben az intézmény vezetője mint munkáltató jogosult végrehajtani. A tankerületi igazgatónak csupán az egyetértését kell beszerezni, amelyet kizárólag abban az esetben tagadhat meg, ha a tervezett munkáltatói intézkedés jogszabályba ütközik vagy végrehajtására nem áll rendelkezésre a szükséges költségvetési fedezet. Szakmailag indokolt lépésnek tartom azt, hogy a tankerületi igazgatók egyetértésük megadása előtt megvizsgálják a tervezett döntés jogszerűségét, illetve költségvetési finanszírozhatóságát.

6. Az alapdokumentumok legitimációjának rendje 2026 júliusától

Az alábbiakban az intézményi alapdokumentumok és az intézményi munkaterv elkészítésének, elfogadásának, véleményeztetésének, jóváhagyásának, az egyetértési jog biztosításának új szabályait összegeztük.

6.1 A szervezeti és működési szabályzat (SzMSz) elkészítése, Nkt. 25. § (1):

1. elkészíti: az igazgató/főigazgató
2. elfogadja: a nevelőtestület
3. véleményezi: iskolaszék, óvodaszék, kollégiumi szék a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 122. § (9) bekezdésben foglaltak szerint, valamint a diákönkormányzat az Nkt. 48. § (4) a) pontja alapján
4. jóváhagyja: senkinek nincs jóváhagyási joga
5. egyetértési jog: azon rendelkezéseinek hatálybalépéséhez, amelyekből a fenntartóra többletkötelezettség hárul, a fenntartó egyetértése szükséges

6.2 A pedagógiai program elkészítése, Nkt. 26. § (1):

1. elkészíti: az igazgató/főigazgató
2. elfogadja: a nevelőtestület
3. véleményezi: iskolaszék, óvodaszék, kollégiumi szék a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 122. § (9) bekezdésben foglaltak szerint
4. jóváhagyja: az igazgató/főigazgató az Nkt. 26. § (1) rendelkezése alapján
5. egyetértési jog: a fenntartó egyetértési jogot gyakorol a pedagógiai program azon elemei tekintetében, amelyekből a fenntartóra többletkötelezettség hárul

6.3 A házirend elkészítése, Nkt. 70. § (2)/g):

1. elkészíti: az igazgató/főigazgató
2. elfogadja: a nevelőtestület
3. véleményezi: iskolaszék, óvodaszék, kollégiumi szék a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 122. § (9) bekezdésben foglaltak szerint, valamint a diákönkormányzat az Nkt. 48. § (4) d) pontja alapján
4. jóváhagyja: egyházi fenntartásban működő intézmény esetében a fenntartó az Nkt. 32. § (1) bekezdésének i) pontja alapján
5. egyetértési jog:

ea) házirend azon rendelkezéseinek hatálybalépéséhez, amelyekből a fenntartóra többletkötelezettség hárul, a fenntartónak egyetértési joga van az N kt. 25. § (4) bekezdésében foglaltak alapján,

eb) a fenntartó egyetértési jogot gyakorol a házirend azon rendelkezéseihez, amelyekből a fenntartóra többletkötelezettség hárul.

6.4 A nevelési év munkaterve, 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 3. §:

1. elkészíti: az igazgató/főigazgató
2. elfogadja: a nevelőtestület,
3. véleményezi: iskolaszék, óvodaszék, kollégiumi szék a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 122. § (9) bekezdésben foglaltak szerint, valamint a diákönkormányzat az Nkt. 48. § (4) a) pontja alapján
4. jóváhagyja: senkinek nincs jóváhagyási joga
5. egyetértési jog: senkinek nincs egyetértési joga.

*

Az eddigiekben a társadalmi egyeztetésre bocsátott törvényjavaslat egyes előírásait tárgyaltuk megjelölve a várhatóan 2026. július hónapban bekövetkező törvényi változásokat. Figyelmet fordítottunk arra, hogy a törvény megváltozott előírásai két időpontban, a kihirdetést követő harmadik napon, valamint 2026. szeptember 1-jén lépnek hatályba. A törvénynek a cikkben nem részletezett, csak érintett, 2026 őszén feladatokat jelentő előírásaival a későbbiekben kívánok foglalkozni.

Kelt: 2026. június 27-én

Petróczi Gábor tanügyigazgatási szakértő, c. főiskolai docens