A nevelési-oktatási intézményekben – nyilvánvaló összefüggésben az öregségi nyugdíjkorhatár 65 évre történt emelkedésével – egyre növekszik azoknak a pedagógus kollégáknak és óvodai dajkáknak a száma, akik 60. évük betöltését követően kérelmezik a munkáltatót, hogy a továbbiakban foglalkoztatásuk ne teljes munkaidőben, hanem csökkentett munkaidőben folytatódjék úgy, hogy illetményük ne a munkaidő-csökkentés mértékében, hanem csupán annak felével történjék.
- A csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatás szabályai
A csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatás jogszabályi alapját A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény (a továbbiakban: Púétv.) 45. §-ának (4) bekezdése képezi, amely az alábbiak szerint rendelkezik.
Púétv. 45. § (7): Az öregségi nyugdíjkorhatárt öt éven belül elérő, pedagógus-munkakörben vagy óvodai dajkaként legalább húsz év szakmai gyakorlattal rendelkező pedagógus, óvodai dajka választása szerint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott feltételekkel az általa meghatározott mértékű, de legalább a teljes munkaidő huszonöt százalékát elérő csökkentett munkaidőben dolgozhat azzal, hogy havi illetménye a munkaidő-csökkentés mértékének ötven százalékával csökken. E szabályt alkalmazni kell új köznevelési foglalkoztatotti jogviszony létesítése esetén is. Részmunkaidőben foglalkoztatott pedagógus, dajka esetén a módosítás történhet a részmunkaidő mértékének változatlanul hagyása mellett kizárólag a havi illetmény módosításával is.
Elsőként azt kell egyértelműen rögzítenünk, hogy a csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatás benyújtásának az a törvényben rögzített feltétele, hogy a csökkentett munkaidős foglalkoztatás kezdete az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt év után kezdődjék, tehát – tekintettel a 65 éves öregségi nyugdíjkorhatárra – a 60. életév betöltése után lehet ezt kérelmezni. Az itt elmondottak szerint tehát nem a nők 40 éves jogosultságának időpontját megelőző ötödik évről van szó, a nők esetében is kizárólag az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt évet rögzít a jogszabály.
Fontos része a csökkentett munkaidő alkalmazására vonatkozó rendelkezésnek, hogy az így kért csökkentett munkaidőnek el kell érnie a heti 40 órás teljes munkaidő 25%-át, tehát a kért részmunkaidős foglalkoztatásnak legalább heti 10 órásnak kell lennie. A heti 10 órás részmunkaidőhöz tanítók és tanárok esetében heti hat óra, míg óvodapedagógusok esetében heti nyolc óra neveléssel-oktatással lekötött munkaidő (tehát heti óraszám, foglalkozásszám) tartozik.
Igen kedvező rendelkezése a jogszabálynak az, hogy a csökkentett munkaidőben foglalkoztatott kolléga illetményét nem a csökkentett munkaidőnek megfelelően kell megállapítani, az érintett havi illetménye a munkaidő-csökkentés mértékének ötven százalékával csökken. Ha tehát egy kolléga például 50%-os csökkentett munkaidőben kíván dolgozni, akkor havi illetménye nem 50%-kal, hanem csak 25%-kal csökken, azaz a teljes munkaidőhöz tartozó havi illetménye a teljes munkaidőhöz tartozó illetményének 75%-a lesz.
Értelmeznünk kell a Púétv. idézett 45. § (7) bekezdésének záró mondatait is. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a törvény hatályba lépésekor egy kolléga például 60%-os részmunkaidős kinevezéssel volt foglalkoztatva, akkor írásban kérheti, hogy a 60%-os részmunkaidő mellett havi illetménye a teljes foglalkoztatás esetében megállapítandó havi illetmény 80%-ára emelkedjen.
A csökkentett munkaidő megállapítását célzó kérelem benyújtásának szabályait a Púétv. végrehajtási rendelete, azaz a 401/2023. (VIII.30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) határozza meg az alábbiak szerint.
Vhr. 29. § (1) A csökkentett munkaidő iránti kérelemnek tartalmaznia kell
a) a pedagógus-munkakörben foglalkoztatott vagy óvodai dajka által meghatározott csökkentett munkaidő napi vagy heti mértékét óraszámban meghatározva, valamint
b) a módosítás kért kezdő időpontját.
(2) A kérelmet adott év május 31-ig vagy november 30-ig lehet a munkáltatóhoz benyújtani.
(3) A munkáltató a kérelem benyújtását követően
a) iskolában a soron következő első vagy a második tanítási félév kezdetétől,
b) más nevelési-oktatási intézményben az adott év november 30-áig benyújtott kérelem esetében január 1-jétől, május 31-ig benyújtott kérelem esetében szeptember 1-jétől
köteles a kinevezést a kérelemben foglaltaknak megfelelően módosítani.
(4) A felek az időpontról ettől eltérően is megállapodhatnak.
A kérelem tartalmát a fenti jogszabályi rendelkezés határozza meg. Ügyelni kell arra, hogy a kérelmet az egyes iskolai/óvodai félévek megkezdése előtt, május 31-ig, illetőleg november 30-ig kell benyújtani. Ennek oka az, hogy az iskola az első, illetve a második félév tantárgyfelosztásának elkészítésekor, az óvoda az első és második félévre vonatkozó csoportbeosztás elkészítésekor már tisztában legyen a csökkentett munkaidő biztosítására vonatkozó kérelemmel.
Most foglalkozzunk azzal, hogy a csökkentett munkaidő iránti kérelem benyújtása esetében milyen mozgástere van az intézmény igazgatójának/főigazgatójának. Ha a kérelmet a jogszabályoknak megfelelő tartalommal, az előírt határidőig nyújtotta be a kolléga, akkor az intézmény igazgatójának semmiféle mérlegelési joga nincs. A csökkentett munkaidőt a kolléga írásban benyújtott kérelmének megfelelően kell meghatározni. Az írásbeli kérelem benyújtásakor az igazgatónak legfeljebb arra van lehetősége, hogy egyeztessen a kollégával a kért csökkentett munkaidő mértékéről, azaz felvesse például, hogy „az általad kért 40%-os csökkentett munkaidőt nem tudnád-e 60%-ra módosítani, mert így a tantárgyfelosztás módosítása könnyebben megoldható”. Ha azonban a kérelem benyújtója erre a kérésre nemet mond, akkor a csökkentett munkaidőt eredeti kérelmének megfelelően kell megállapítani.
Az eddigiekben láttuk, hogy a csökkentett munkaidős foglalkoztatás esetében hogyan kell megállapítani a kolléga havi illetményét. Most vizsgáljuk meg, hogy a csökkentett munkaidőben foglalkoztatott kollégának milyen szabályok szerint járnak a megbízási díjak (pl. osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői díj), a kötelező pótlékok vagy a teljesítményértékelést követő illetményemelés. A Vhr. 90. § (6a) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a Púétv. 102. §-ában meghatározott megbízási díjak (osztályfőnöki, csoportvezetői, munkaközösség-vezetői) mértéke nem függ a munkaidő teljes vagy részmunkaidős jellegétől, tehát azokat 100%-os mértékben kell biztosítani. Ugyanezen paragrafus (4a) bekezdése azonban úgy rendelkezik, hogy a csökkentett munkaidős foglalkoztatás esetén a nemzetiségi pótlék vagy gyógypedagógiai pótlék – az egész számra való kerekítés általános szabályai alkalmazásával – a csökkentett munkaidővel arányosan jár.
A csökkentett munkaidőben, részmunkaidőben foglalkoztatott kollégák számára a teljesítményértékelési rendszerben történő részvétel – a csökkentett munkaidő mértékétől függetlenül – kötelező. Ennek megfelelően a teljesítményértékelésért járó illetményemelés szabályai a csökkentett munkaidőben foglalkoztatottakra is érvényesek, tehát kiemelkedő teljesítményszint elérése esetén a jogszabályban meghatározott (2025. szeptember 1-én 20.000 Ft) illetményemelést teljes összegében biztosítani kell.
2. A csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatás iránti kérelem
Mielőtt az iratmintát áttanulmányoznák, rögzítenünk kell, hogy a csökkentett munkaidő, azaz részmunkaidőben történő foglalkoztatás mértéke nem csak 50%-os vagy 60%-os lehet, hanem bármely mértékű, tehát például 58,33%-os is lehet. Ha például a kért részmunkaidős foglalkoztatás 75%-os, ekkor a heti munkaidő 0,75*40 = 30 óra, a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő pedig 0,75*24=18 óra, azaz egész szám. Az illetménycsökkentés a jogszabályoknak megfelelően nem 25%-os, hanem csak 12,5%-os. Ugyanez az egyszerű helyzet áll elő pl. az 50%-os részmunkaidős foglalkoztatás esetében.
Ha azonban a pedagógus például 60%-os csökkentett munkaidőben 80%-os illetmény ellenében kívánja ellátni feladatait, akkor a heti munkaidő 0,6*40 = 24 óra, a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő azonban 0,6*24 = 14,4 óra, azaz tört szám, amelyet nem lehet biztosítani. Ilyen kérés esetében a munkáltatónak kötelessége a csökkentett munkaidő biztosítása 0,6*40 = 24 órás kinevezéssel, de a neveléssel-oktatással lekötött időkeretet nem határozhatja meg a számított 14,4 órában, hanem az egész számra történő kerekítés általános szabályainak alkalmazásával heti 14 órában kell meghatároznia a Púétv. alábbi rendelkezése alapján.
Púétv. 79. § (5) Ha a pedagógus részmunkaidőben vagy csökkentett munkaidőben dolgozik, kötött munkaideje és neveléssel-oktatással lekötött munkaideje – az egész számra való kerekítés általános szabályai alkalmazásával – a részmunkaidővel, csökkentett munkaidővel arányos.
*
…………….. igazgató részére
……………. Általános Iskola
Cím:
Tárgy: csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatás iránti kérelem
Tisztelt Igazgató Asszony!
A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény 45. §-ának (4) bekezdésében foglaltak alapján kérelmet nyújtok be a 2026. szeptember 1-jén kezdődő tanév első félévének nyitó napján kezdődő csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatásra. Kérem, hogy ezen időponttól pedagógus munkakörben történő foglalkoztatásom heti óraszáma a teljes heti munkaidő 75 %-a, azaz heti 30 óra legyen. A csökkentett munkaidőnek megfelelő neveléssel-oktatással lekötött időkeretem így – számításom szerint – heti 18 óra lesz.
Kérem, hogy 2026. szeptember 1-jétől havi illetményemet a jogszabályoknak megfelelően szíveskedjék meghatározni. Jelen kérésemet a 401/2023. (VIII.30.) Korm. rendelet 29. § előírásainak megfelelően nyújtottam be. Kérem szíves írásos válaszát kérelmem elbírálásáról.
……………… 2026. május 25-én
………………………………….
köznevelési foglalkoztatott
3. A csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatás potenciális hátrányai
Amint az az első fejezetben láttuk, a csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatás azok számára lehetséges, akik közelebb vannak az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez, mint öt év. A csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatás érdekében jogszerűen és időben benyújtott kérelmet a munkáltatónak teljesítenie kell, döntési kompetenciája ebben a témakörben nincsen. Nagy előnye a csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatásnak, hogy az érintett illetménye nem a munkaidő-csökkentéssel arányosan, hanem csak annak felében történik meg. Ha tehát egy kolléga 40%-os csökkentett munkaidőben (tehát heti 16 órában, tanítók tanárok esetében heti 10 óra megtartása, óvodapedagógusok esetében 13 foglalkozás megtartásával) történő foglalkoztatást kér, akkor illetménye nem 60%-kal, hanem csupán 30%-kal fog csökkenni, tehát előző illetményének 70%-át fogja kapni.
Ez a rendelkezés kifejezetten előnyös az öregségi nyugdíjkorhatár előtt állókra. Hogy egy pedagógus vagy dajka kolléga kéri-e a csökkentett munkaidős foglalkoztatást, az természetesen az érintett élethelyzetének, egészségi állapotának, családi feladatainak, anyagi helyzetének és még sok más tényezőnek a függvénye. A csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatás előnyei mellett azért be kell mutatnunk annak esetleges hátrányait is, erre kerül sor a következő bekezdésekben.
Ha a kolléga kinevezése kérésének megfelelően csökkentett munkaidőben történik, és egy-két év múlva mégis úgy dönt, hogy magasabb óraszámban, esetleg teljes heti óraszámban kíván dolgozni, azaz vissza kíván térni a teljes munkaidőben vagy legalábbis a jelenleginél magasabb munkaidőben történő foglalkoztatásra, akkor ezt a kérését a munkáltató nem köteles teljesíteni. A kérést tehát be lehet nyújtani, de annak előtte érdemes szóban konzultálni a munkáltatóval arról, hogy a maga részéről nyitott-e a munkaidő emelésével a kinevezés módosítására vagy sem. Ha a munkáltató nemet mond a kérésre, akkor ezt a döntését a pedagógus vagy dajka kollégának el kell fogadnia.
Ha a kolléga a csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatása alatt válik jogosulttá a negyven éves köznevelési foglalkoztatotti jutalomra, akkor a jutalom alapját a Púétv. 1015. § (2) bekezdésének rendelkezése szerint a kifizetés esedékességekor érvényes, pótlék és megbízási díj nélküli havi illetményének megfelelő összeg képezi. Ez pedig a csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatás alapján csökkentett illetmény. Mivel a 40 éves köznevelési foglalkoztatotti jutalom öthavi illetménynek felel meg, egy Pedagógus II. fokozatban lévő, teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén pl. 800.000 Ft-os besorolási illetménnyel rendelkező esetében így alakulnak a összegek.
Ha pl. 50%-os csökkentett munkaidős foglalkoztatásban áll, akkor illetménye a fenti besorolási illetmény 75%-a, azaz 600.000 Ft. Az ezzel a csökkentett illetménnyel számolt öthavi illetménye 3.000.00 Ft, míg teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetében ez az összeg 4.000.000 Ft lenne. Ugyanez a helyzet, ha a kolléga foglalkoztatása alatt nem éri el a 40 éves jogosultsági időt, de a jogviszonyának a megszüntetésekor rendelkezik legalább 35 év szakmai gyakorlattal.
Kelt: 2026. február 14-én
Petróczi Gábor tanügyigazgatási szakértő
c. főiskolai docens