Rendszeresen visszatérő problémaként jelentkezik a nyugdíjasok, elsősorban a nyugdíjas pedagógusok foglalkoztatásának kérdésköre, amely sokszor a nyugdíjassá váló pedagógusok továbbfoglalkoztatásával, más esetekben a jogviszony megszűnését követő újrafoglalkoztatásukkal kapcsolatban vetődik fel.

Egy igazgató kolléga például a következőként tette fel a kérdéseit:

Intézményünkben felmerült egy nyugdíjas pedagógus foglalkoztatásának lehetősége, ezért szeretnék pontos tájékoztatást kérni arra vonatkozóan, hogy jelenleg milyen szabályok és eljárásrend szerint történhet a foglalkoztatása.

Elsősorban az alábbi kérdésekben szeretném a segítségét kérni:

• milyen jogviszonyban foglalkoztatható nyugdíjas pedagógus,
• szükséges-e a foglalkoztatáshoz külön fenntartói engedély vagy egyéb jóváhagyás,
• milyen dokumentumok, nyilatkozatok szükségesek a jogviszony létesítéséhez,
• hogyan történik a besorolása és az illetményének megállapítása, figyelembe véve a korábbi szakmai gyakorlatát és pedagógus fokozatát,
• vonatkozik-e rá a pedagógusok jelenlegi illetményrendszere, illetve annak mely elemei,
• van-e bármilyen speciális szabály vagy bejelentési kötelezettség, amelyre nyugdíjas pedagógus foglalkoztatása esetén igazgatóként különösen figyelnem kell.

Amennyiben van erre vonatkozó aktuális jogszabályi rendelkezés, útmutató vagy minta, annak megjelölését is nagyon megköszönném. Segítségét és szakmai tájékoztatását előre is köszönöm!

A nyugdíjasok foglalkoztatásával, továbbfoglalkoztatásával kapcsolatos információkat a feltett kérdések köré csoportosítva igyekszem leírni. Már az írás elején felhívom azonban az olvasók figyelmét arra, hogy az igazgatói modulban találnak ezzel a témakörrel kapcsolatos korábbi írást is, amelynek címe: A nyugdíjasok foglalkoztatásának kérdései és problémái a köznevelési intézményekben.

A pontosság és a gyakorlati alkalmazhatóság érdekében mindenekelőtt egyértelműen tisztáznunk kell, hogy ki minősül nyugdíjasnak: A Púétv. 3. § 26. pontjának rendelkezése szerint nyugdíjasnak minősül az, aki

a) az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik (a továbbiakban: öregségi nyugdíjra való jogosultság),

b) részére végleges határozatban az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjat…. állapítottak meg,

c) egyházi jogi személytől egyházi, felekezeti nyugdíjban részesül.

Elsőként azzal az esettel foglalkozzunk, amikor az érintett pedagógus vagy más munkakörben foglalkoztatott kolléga az intézményben határozatlan időre szóló kinevezéssel rendelkezik, és a nyugdíjassá válás után nem kívánja megszüntetni tevékenységét, hanem tovább szeretne dolgozni eredeti munkakörében. Amint az érintett kolléga az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése miatt vagy a nők 40 jogosultsági idejére alapozva nyugdíjassá vált, ezt a tényt be kell jelentenie a munkáltató számára, mert a nyugdíjas felmentésére az általánostól eltérő szabályok vonatkoznak, valamint  a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatása után a munkáltatónak főszabály szerint nem kell szociális hozzájárulási adót fizetnie.

Ha a nyugdíjasnak minősülő kollégát a munkáltató tovább kívánja foglalkoztatni jelenlegi munkakörében, akkor semmiféle teendője nincs: a továbbfoglalkoztatás lehetséges, az érintett az öregségi nyugdíj mellett kapja a havi illetményét. A foglalkoztatás az eredeti kinevezésben foglalt munkakörben, az ott rögzített feltételekkel, besorolással és illetménnyel történhet tovább. Sokan kérdezik azt is, hogy szükséges-e az immár nyugdíjas foglalkoztatott határozatlan időre szóló kinevezésének határozott idejűvé alakítása. Nem, a foglalkoztatás tovább történhet határozatlan időre szólóan is. Ugyanakkor hozzá kell tennünk, hogy az érintett nyugdíjassá válásával megváltoztak a munkáltató rá vonatkozó felmentési lehetőségeire vonatkozó szabályok. A Púétv. 49. § (1) bekezdésének e) pontja ugyanis úgy rendelkezik, hogy a munkáltató felmentéssel megszüntetheti az érintett köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyát, ha a foglalkoztatott nyugdíjasnak minősül. Az esetleges munkáltatói felmentésnek elegendő indokolását képezi tehát az a tény, hogy az érintett nyugdíjasnak minősül. Természetesen ez a lehetőség nem jelenti azt, hogy a munkáltatónak felmentéssel vagy bármi más módon meg kellene szüntetnie a szóban forgó nyugdíjas köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyát, ez csupán lehetőség a munkáltató számára, nem pedig kötelezettség. Ha a munkáltató mégis a nyugdíjas felmentése mellett határoz, akkor számára jár a felmentési idő és a munkavégzés alóli mentesítés, de végkielégítés nem jár.

Előbb-utóbb azonban bizonyára eljön az az idő, amikor a nyugdíjas saját maga kezdeményezi jogviszonyának megszüntetését, vagy a jogviszony megszüntetése a munkáltató döntése nyomán következik be. Ebben az esetben a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony megszüntetésére a nyugdíjasok esetében is az általános szabályokat kell alkalmazni. A jogviszony megszüntetése történhet az érintett kérésére akár felmentéssel, akár közös megegyezéssel. A közös megegyezés bármilyen időpontot és tetszőleges feltételeket tartalmazhat. Tudni kell azonban, hogy a jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésekor nincs „felmentési idő” (hiszen az a felmentő határozathoz kapcsolódik), és közös megegyezéskor nem feltétlenül kell mentesíteni az érintettet bizonyos időszakra a munkavégzési kötelezettség alól sem. A közös megegyezés megkötése előtt a feleknek alaposan mérlegelniük kell a megállapodásban rögzített feltételeket. Ugyanakkor az a gyakori munkáltatói álláspont sem állja meg a helyét, hogy a nyugdíjas jogviszonyát csak közös megegyezéssel lehet megszüntetni, ez egyszerűen nem igaz. Ha azonban a felmentést a nők 40 feltételeit legkésőbb a felmentési idő leteltekor teljesítő, és ezt a nyugdíjbiztosítási szerv határozatával igazoló köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló nő ezt kérelmezi, a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt felmentéssel meg kell szüntetni a Púétv. 49. § (2) bekezdése alapján.

Most foglalkozzunk azzal az esettel, amikor a munkáltató olyan nyugdíjast kíván foglalkoztatni, akinek már megszűnt vagy a tervezett újrafoglalkoztatásig megszűnik a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonya. A továbbiak szempontjából mindegy, hogy a korábbi jogviszony a szóban forgó munkáltatónál vagy más munkáltatónál állt fenn. A köznevelési intézményekben a nyugdíjasok pontosan olyan jogviszonyokban foglalkoztathatók, mint bárki más, azaz határozatlan vagy határozott időre létesített teljes vagy tetszőleges arányú részmunkaidős kinevezés formájában, valamint óraadói megbízási szerződés formájában. A foglalkoztatás formáját az intézmény szükségletei, lehetőségei, a munkáltató szándéka, valamint az érintett nyugdíjas hajlandósága, körülményei, egészségi állapota határozzák meg.

A Púétv. 40. § rendelkezése szerint a határozott időre szóló kinevezés kizárólag helyettesítés céljából – egyházi és magán köznevelési intézmény munkáltató esetén egyéb célból is – létesíthető. Ha tehát a nyugdíjas kinevezése helyettesítés céljából történik, akkor lehetséges a határozott időre szóló kinevezés. Ha azonban a kinevezés betöltetlen álláshelyre (üres álláshelyre) történik, akkor – egyházi és magán köznevelési intézmény munkáltató kivételével – a kinevezésnek határozatlan időre kell szólnia. Ez annyiban nem okoz komolyabb problémát a munkáltató számára, hogy a nyugdíjas jogviszonyát – a nyugdíjas mivoltára alapozva – felmentéssel bármikor meg lehet szüntetni.

Helyettesítés céljából történő határozott idejű kinevezés esetén célszerű egyértelműen megjelölni a helyettesítés jogcímét, a helyettesített személyt és munkakörét, valamint a határozott idő végét. Tehát így: …X.Y. tanító fizetés nélküli szabadságról történő visszatérését követő tényleges munkába állásáig, várhatóan 2028. március 31-ig. Az ilyen tartalmú határozott időre szóló kinevezés esetében a jogviszony megszűnése a megjelölt esemény bekövetkezésekor áll be, nem pedig a várhatóként megnevezett időponttal. Természetesen arra is van lehetőség, hogy a helyettesítés céljából történő kinevezéskor a munkáltató ne a jogviszony megszűnését bekövetkező eseményt jelöljön meg, hanem határozott és egyértelmű időpontot írjon a határozott időre szóló kinevezési okiratba. Figyelmet kell fordítani arra is, hogy a határozott időre történő foglalkoztatás időtartama nem haladhatja meg az öt évet.

A határozatlan vagy határozott időre teljes vagy részmunkaidős foglalkoztatásra szóló kinevezéskor a kinevezés általános szabályait kell követni. A kinevezésben meg kell határozni a betöltendő munkakört, be kell sorolni a pedagógust az általa korábban elért legmagasabb fokozatba (pl. Pedagógus II. fokozat), és meg kell állapítani a havi illetményét a Vhr. 88/A. §-ban meghatározott illetménysáv határai között. Az illetménysáv határain belül a munkáltató szabadon dönthet az illetmény mértékéről, amelynek során a Púétv. 98. § (2) bekezdésében foglaltak szerint differenciálhat. A kinevezésben rendelkezni kell az adott munkakörben esetleges kötelező pótlékokról (gyógypedagógiai pótlék, nemzetiségi pótlék, diabéteszpótlék), valamint a munkakörhöz tartozó esetleges megbízási díjakról (munkaközösség-vezetői, osztályfőnöki megbízási díj). Részmunkaidős kinevezés esetében a kötelező pótlékoknak a foglakoztatás mértékével arányos része jár, a megbízási díjak azonban teljes mértékig járnak, mivel utóbbiak arányos megfizetésének kötelezettségéről vagy lehetőségéről nincs hatályos jogszabályi rendelkezés.

A részmunkaidős kinevezéskor ügyelni kell arra, hogy a kinevezésben szerepeljen a heti munkaidő mértéke, amely pl. 60%-os részmunkaidős foglalkoztatás esetében 0,6*40=24 óra, valamint a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő mértékéről, amely példában 0,6*24=14,4 óra, azaz a kerekítés általános szabályának alkalmazásával heti 14 óra. Ha a részmunkaidős foglalkoztatás megállapításakor a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő pl. 14,8 órára jönne ki, akkor azt felfelé kerekítéssel heti 15 órában kell megjelölni, mert a Púétv. 79. § (5) bekezdése szerint, ha a pedagógus részmunkaidőben vagy csökkentett munkaidőben dolgozik, kötött munkaideje és neveléssel-oktatással lekötött munkaideje – az egész számra való kerekítés általános szabályai alkalmazásával – a részmunkaidővel, csökkentett munkaidővel arányos.

Néha találkozunk olyan vélekedéssel is, hogy amikor a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony megszűnik, akkor a jogviszony megszűnését követő újrafoglalkoztatáskor meg kell várni 30 napot, tehát a jogviszony megszűnését követő harminc napon belül nem lehetséges az újra foglakoztatás. Ilyen jogszabályi rendelkezés nincsen, tehát az újrafoglalkoztatás akár a jogviszony megszűnését követő naptól is lehetséges.

A nyugdíjas kinevezéséhez fenntartói vagy más engedély nem szükséges. Kivételt képeznek ez alól a tankerületi fenntartásban működő intézmények, amelyekben a kinevezést megelőzően az igazgatónak/főigazgatónak be kell szereznie a tankerületi igazgató egyetértő nyilatkozatát, amely csak akkor tagadható meg, ha a kinevezés jogszabályba ütközik, vagy annak költségvetési fedezete nem áll rendelkezésre. A tankerületi igazgatónak az egyetértő nyilatkozat megtételére 15 nap áll rendelkezésére. A kinevezéskor az érintett nyilatkozzon arról, hogy nyugdíjasnak minősül.

Foglalkozzunk végezetül a nyugdíjasoknak az óraadói megbízási szerződés formájában történő foglalkoztatásával. Az óraadói megbízási szerződéssel történő foglalkoztatás esetében az egy héten megtartható tanítási órák száma nem haladhatja meg a 14 órát. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az óraadói megbízási szerződéssel foglalkoztatott pedagógusoknak nincs kinevezésük, munkakörük, nem kell besorolni őket a pedagógus életpálya szerint, nem kell meghatározni az illetményüket, nem jár nekik szabadság sem. Megbízási díjukat a megbízási szerződésük határozza meg, a megbízási díjra (óradíj vagy akár havi fix díj formájában) vonatkozóan jogszabályi rendelkezés nincs. Jól teszi a munkáltató, ha az óraadó megbízási díját annak az illetménynek az alapján határozza meg, amelyet kinevezéssel történő foglalkoztatás esetén kellene megállapítania az érintett számára. Tehát ha egy korábban Pedagógus II. fokozatot elért pedagógust kinevezése esetén pl. 1 000 000 Ft-os garantált illetménnyel foglalkoztatna, de óraadóként a teljes munkakörben megállapítandó heti 24 óra helyett csak 14 órában foglalkoztatja, akkor ez 58,33 %-os részmunkaidőt jelenthetne, azaz havi 583 300 Ft-os havi illetményt. Ennek egy órára jutó része 583 000/14/4,25 = 9 803 Ft (a 4,25 az egy hónapban lévő átlagos hetek számát jelenti). Az óradíjat ennek közelében érdemes meghatározni.

Kelt. 2026. szeptember 5.

Petróczi Gábor tanügyigazgatási szakértő

c. főiskolai docens