Az óvoda zárva tartása a nyári időszakban és egyéb időpontokban

Az utóbbi időben több óvoda igazgatója, főigazgatója felvetette, hogy a hatósági ellenőrzések során az ellenőrzést végző szakemberek kifogásolják azt, hogy az óvoda néhány napon – például a téli szünet egyes napjain – zárva tart, mert a szülők bizonyos időszakokban nem kívánják hozni gyermeküket az óvodába. Ezt a kérdéskört járjuk most körbe azzal a hivatkozással, hogy az óvodás gyermekek távollétével kapcsolatos szabályokról 2024. májusi hírlevelünkben írtunk részletesen. Mivel a két témakör átfedi egymást, a szakszerű és pontos válasz érdekében az egy évvel korábban megírt cikk bizonyos elemeit ismét be kell emelnünk ebbe az írásba.

A kérdés: Egyre több óvodaigazgató kollégától hallom, hogy elmarasztalják őket, mert az óvoda például a téli szünetben zárva tart, mert egyetlen szülő sem kívánja igénybe venni az óvodai ellátást. Szeretném megkérdezni, hogy ha felmérjük a szülői igényeket és senki nem kéri az óvodai ellátást, hogyan lehet jogszerűen megoldani az óvoda zárva tartását. Elrendelheti-e esetleg a fenntartó azt, hogy takarékosság miatt az intézmény zárva tartson? Szóba jöhet-e megoldásként a rendkívüli szünet elrendelése?

A válasz: Valóban nagyon gyakran felvetődő elvi és persze ennek alkalmazása során felmerülő fontos gyakorlati kérdésről van szó. Az bizonyos, hogy az óvodának a fenntartó közreműködésével elrendelt, az óvoda karbantartási lehetőségét biztosító nyári zárva tartása kivételével az óvodának minden munkanapon biztosítania kell az óvodai ellátást, mert a jogszabályok nem biztosítanak lehetőséget egyéb szünetek beiktatására, az óvoda zárva tartására. Természetesen kivételt jelent a jogszabályokban is megjelenő rendkívüli szünet elrendelése, amely azonban kizárólag elháríthatatlan működési problémák miatt lehetséges. Először ezzel a kérdéskörrel foglalkozzunk, mert az óvoda zárását fontolgató igazgató kollégák sokszor azzal a kérdéssel fordulnak a szakértőhöz, hogy lehetséges-e az óvodát rendkívüli szünet elrendelésével zárva tartani.

A Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Köznevelési törvény, rövidítésben Nkt.) a rendkívüli szünetekkel kapcsolatosan az alábbiak szerint rendelkezik:

Nkt. 30. § (5) Ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt a nevelési-oktatási intézmény működtetése nem lehetséges,

a) az intézményre kiterjedő veszélyhelyzet esetében az igazgató,

b) a településre kiterjedő veszélyhelyzet esetében a jegyző a fenntartó egyidejű értesítése mellett,

c) a vármegyére, fővárosra kiterjedő veszélyhelyzet esetében a hivatal

rendkívüli szünetet rendel el.

20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a Köznevelési törvény rendelkezéseit az alábbi szabályokkal egészíti ki:

R. 13/A. § (2)  Amennyiben a nevelési-oktatási intézmény csoportszobáiban … a műszaki, működési feltételek tartós hiánya miatt a hőmérséklet legalább két egymást követő nevelési … napon nem éri el a húsz Celsius-fokot, az igazgató a fenntartó és a működtető egyidejű értesítése mellett rendkívüli szünetet rendel el, és a rendkívüli szünet elrendeléséről tájékoztatja a szülőket.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott rendkívüli szünet időtartama alatt az intézmény fenntartója saját fenntartásában működő másik intézményben köteles gondoskodni

a) a szülők kérésére a gyermekek… felügyeletéről és étkeztetésük megszervezéséről…

Amint az idézett jogszabályokból látjuk, a rendkívüli szünetet kizárólag rendkívüli események bekövetkezése esetén, elháríthatatlan okok esetében a jogszabályban meghatározott esetben lehet elrendelni. Egyéb esetekben tehát ez az eljárás semmiképpen nem teremt lehetőséget az óvoda zárva tartására.

Vizsgáljuk meg most azt a kérdést, hogy lehetséges-e az óvodában – az intézmény nyári zárva tartásán túl – bizonyos napokon szünetet elrendelni. Az iskolák esetében a tanév rendjéről szóló miniszteri rendelet meghatározza a nyári, az őszi, a téli és a tavaszi szünet napjainak számát és időpontját is. A tanév rendjéről szóló BM rendelet azonban nem vonatkozik az óvodákra. A hatályos jogszabályokban tájékozódva a kulcsszavakra történő kereséssel, valamint az óvoda nyitva vagy zárva tartására vonatkozó rendelkezések átvizsgálásával megállapíthatjuk, hogy nincs hatályban olyan rendelkezés, amely az óvodák számára őszi, téli vagy tavaszi szünetet határozna meg vagy biztosítaná annak elrendelési lehetőségét. ”Óvodai szünet” nem létezik, mert a Köznevelési törvény 4. §-ának 19. pontja úgy határozza meg a nevelési év fogalmát, hogy a nevelési év az óvodában szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-éig tartó időszak. Megjegyezzük, hogy az iskolákban a tanítási év (nem a tanév, amely augusztus 31-én fejeződik be!) szeptember 1-től a következő naptári év júniusának közepéig tart, ennek pontos időpontját a tanév rendjéről szóló miniszteri rendelet rögzíti. Az óvodai „szünetekre” vonatkozó rendelkezés tehát kizárólag az óvodák nyári zárva tartására korlátozódik. A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 3. § (7) bekezdése arról rendelkezik, hogy az óvoda nyári zárva tartásáról legkésőbb február tizenötödikéig a szülőket tájékoztatni kell. Az óvoda nyitva tartásának rendjét a Köznevelési törvény 49. §-a szerint pedig a fenntartó határozza meg. Ez utóbbi arra vonatkozik, hogy az óvoda a munkanapokon hány órától és hány óráig, tehát naponta hány órás időtartamban biztosítja az óvodába járó gyermekek számára az ellátást. A fenntartó sem rendelhet el azonban a nyári zárva tartáson túl óvodai szünetet, erre semmiféle jogalapot nem jelent az esetleges működési takarékosság érvényesítése sem.

A fentiek alapján az óvoda a nevelési év minden munkanapján köteles biztosítani az óvodai szolgáltatást, ez alól kivételt kizárólag az óvoda nyári zárva tartása jelent, amelynek időpontját és időtartamát a fenntartó határozza meg. A fenntartó tehát meghatározza azt, hogy az óvoda nyári zárva tartása mely időintervallumra esik, a nevelési év többi munkanapján azonban az óvodának nyitva kell lennie, biztosítania kell az óvodai ellátást.

Arra sincs jogszerű lehetőség, hogy az óvoda arra kérje a szülőket, hogy bizonyos napokon vagy időszakokban ne hozzák a gyermeküket az óvodába. Ennek ellenére ez elterjedt gyakorlat az egész országban, de ennek nincsen semmiféle jogszabályi alapja. Az óvoda működését és finanszírozását ellenőrző hatóságok tehát joggal és szakmailag megalapozottan vizsgálhatják azt, hogy az óvoda eleget tesz-e annak a kötelezettségének, hogy – a nyári zárva tartás időtartamának kivételével – a nevelési év minden munkanapján biztosítania kell az óvodáskorúak ellátását annak érdekében, hogy a szülők teljesíteni tudják a munkavégzéssel és egyéb feladataikkal kapcsolatos kötelezettségeiket. Szabálytalan tehát az óvoda minden olyan rendelkezése, amely a nyári zárva tartáson túl bármely más munkanapon nem biztosítja az óvoda nyitva tartását. Nem jogszerű tehát az az óvodai vagy fenntartói rendelkezés sem, amely például a karácsony és az újév közötti napokon vagy az iskolai őszi szünet néhány napján nem biztosítja az óvodai szolgáltatást. Nem lehet tehát arra „kérni” a szülőket, hogy ezeken a munkanapokon „ne hozzák gyermeküket az óvodába”, vagy „lehetőleg ne hozzák gyermeküket az óvodába.

A szülőnek azonban lehetősége van arra, hogy írásban kérje az óvoda igazgatóját, hogy gyermeke bizonyos napokon távol maradhasson az óvodától. Amennyiben minden gyermek esetében van ilyen írásos szülői kérelem, akkor nyilván az adott napon nem kell az óvodapedagógusoknak feltétlenül az óvodában tartózkodniuk. Amennyiben ez a feltétel fennáll, akkor azonban ezt pontosan és ellenőrizhetően dokumentálni kell. Ha tehát egy adott munkanapra minden óvodás gyermek szülője írásban kéri az óvoda igazgatóját arra, hogy gyermeke távol maradhasson az óvodától, akkor az óvodát nyilván nem szükséges és értelmetlen nyitva tartani a gyermekek számára. Ha azonban ilyen írásos szülői kérelem nem minden óvodás esetében áll rendelkezésre, akkor az óvodai szolgáltatást okvetlenül biztosítani kell. Nyilván szigorúan kell azonban ügyelni arra, hogy a szülőknek ez az írásos kérése minden kényszer nélkül történjék meg. A fentebb leírtak miatt az óvodai nevelési év helyi rendjében semmilyen módon nem tervezhető az óvoda olyan zárva tartása, amely nem az óvoda nyári zárva tartási időpontjára esik.

Az óvodai nyitva tartás és az intézmény jogszerű működésének vizsgálatakor az óvoda igazgatója nem hivatkozhat arra, hogy a gyermekek szülei mindannyian szóban kérték, hogy egy adott napon vagy egy időszakban távol maradhassanak az óvodától, ha erről nincsen írásos dokumentuma. Ebben az ügyben nyilván nem lehet elegendő például az óvodai szülői szervezet vagy a szülők képviselőinek nyilatkozata, végképpen nem elégséges az óvoda igazgatójának az az álláspontja, hogy az előző nevelési években a szóban forgó időszakban egyetlen gyermek szülője sem vette igénybe az óvodai szolgáltatást. Az sem képez szakmailag figyelembe vehető indokot, hogy például az óvoda igazgatójának december végén ki kell adnia az óvodapedagógusok addig még ki nem adott szabadságát.

Az óvodai távollét engedélyezésével kapcsolatos szabályokat az alábbiakban összegezzük:

A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet (a továbbiakban: Rendelet, rövidítésben R.) így rendelkezik a kérdésről:

R. 51. § (2) Ha a gyermek az óvodai foglalkozásról… távol marad, mulasztását igazolnia kell. A mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha
a) a gyermek… – a szülő írásbeli kérelmére – a házirendben meghatározottak szerint engedélyt kapott a távolmaradásra,

b) a gyermek… beteg volt, és azt az (1), valamint a (2a)–(2e) bekezdés szerint igazolja,

c) a gyermek… hatósági intézkedés vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni.

R. 51. § (3)  Ha a gyermek … távolmaradását nem igazolják, a mulasztás igazolatlan.

Ha tehát a nyári vagy tetszőleges más időszakban a gyermek szülője írásbeli kérelemmel fordul az óvoda igazgatójához, amelyben jelzi, hogy gyermekét a kérelemben meghatározott időszakban (akár egész nyáron) nem kívánja óvodába vinni, és ezt a kérelmét az óvoda igazgatója támogatja, tehát a gyermek távollétét engedélyezi, akkor a gyermek mulasztását igazoltnak kell tekinteni. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a jogszabály nem határoz meg olyan időintervallumot, amely korlátozná a távolmaradásra irányuló szülői kérelem időtartamát.

A fentiek alkalmazhatósága érdekében azonban az óvoda házirendjének feltétlenül tartalmaznia kell a gyermek távolmaradására irányuló írásbeli szülői kérelmek benyújtásának és elbírálásának rendjét. A kérdés házirendben történő szabályozásakor célszerű úgy rendelkezni, hogy a gyermek távolmaradása céljából június 1-től augusztus 31-ig tartó időszakra benyújtott szülői kérelmeket az óvoda igazgatója időkorlát nélkül engedélyezi. Ugyanakkor gondolni kell arra is, hogy a nevelési évnek a szeptember 1-től május 31-ig tartó időszakában (amelyet az óvodában sokan „szorgalmi időszak”-nak is neveznek, de a jogszabályokban ez a kifejezés nem jelenik meg) is előfordulhatnak olyan esetek, amikor a szülő néhány napra, esetleg egy-két hétre mentesítést igényel az óvodába járási kötelezettség alól (pl. őszi vagy téli nyaralás, családi síelés, stb.) A házirendben célszerű azonban a szeptember 1-től május 31-ig tartó időszakban igényelt távolmaradási lehetőséget vagy annak időtartamát korlátozni vagy feltételhez kötni annak érdekében, hogy megelőzzük az esetleges szülői visszaéléseket. Lehet például olyan szabályozást követni, hogy a szeptember 1-től május 31-ig tartó időszakban a szülő kérésére az óvoda igazgatója 15 nap időtartamig korlátozás nélkül engedélyezi az óvodától történő távol maradást, a 15 napot meghaladó távollétre irányuló kérelem esetében pedig az igazgató mérlegelése alapján hoz döntést arról, hogy engedélyezi-e a gyermek távollétét vagy sem.

Néhány óvoda házirendjében azt láthatjuk, hogy igazoltnak tekintik a gyermek hiányzását akkor is, amikor a szülő ugyan nem nyújt be írásbeli kérelmet az igazgatóhoz, de előre jelzi vagy előre igazolja a gyermeke távollétét. Az intézkedést első ránézésre rugalmasnak vélhetjük, de alaposabban átgondolva azt jogos kételyeink támadnak a megfelelőségről. Az óvoda ugyanis a R. 51. § (2) bekezdésének közölt rendelkezése alapján – a házirendben foglalt szabályok szerint – akkor igazolhatja a gyermek hiányzását, ha szülő írásban benyújtott kérelmére az óvoda igazgatója engedélyt adott a távolmaradásra, tehát az igazolás az óvoda jogkörébe tartozik. Az engedély birtokában azonban már teljes mértékben felesleges a szülői igazolás benyújtása, hiszen az igazgatói engedély esetében a távolmaradást igazoltnak kell tekinteni.

Az óvodára vonatkozó jogszabályok – ide értve az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramját is – nem tartalmaznak olyan rendelkezést, amely szerint az óvodákban lenne „szorgalmi időszak” vagy „nyári időszak”. Tehát az óvodában nevelt gyermekek hiányzását minden időszakban igazolni kell vagy a szülő írásbeli kérésére engedélyt kaphat – a házirendben foglaltak alapján – a távolmaradásra, ebből a szempontból teljesen érdektelen, hogy a nyári vagy attól eltérő időszakról van szó. A szülő kérelmére (például a nyári időszakban) az óvodába nem járó gyermek engedélyezett távollétének igazolására orvosi igazolás nem szükséges. A távollét igazgatói engedélyezésére irányuló írásos szülői kérelem benyújtásakor a szülőnek nem feltétlenül kell nyilatkoznia arról, hogy a szóban forgó időszakban miért nem kívánja gyermekét óvodába járatni, de a kérelemben ennek ellenére célszerű megjelölni a szülő által kért távollét okát. A szülőnek a gyermek távollétének engedélyezésére irányuló írásbeli kérését irattárban kell elhelyezni, és arra méltányos időn belül írásos választ kell adni annak érdekében, hogy a gyermek távollétének időtartama és folyamata követhető legyen. Ha a távollét iránti kérelemre az intézmény mégsem ad írásbeli választ, akkor a szülőt szóban kell tájékoztatni az igazgatónak a kérelemmel kapcsolatos döntéséről, és az írásbeli kérelemre rá kell vezetni az „engedélyezem” szöveget, és azt alá kell írni, az aláírást körbélyegzővel kell ellátni.

A fenntartó semmi esetre sem kötelezheti a szülőt gyermeke nyári óvodába járatására, a gyermek akár hosszabb, akár rövidebb időre szóló távollétének szülői kérésre történő engedélyezése ugyanis az óvoda igazgatójának kizárólagos hatáskörébe tartozik. Ugyanakkor ügyelni kell arra, hogy az óvoda házirendje megfelelően körültekintő szabályozást tartalmazzon a távollét engedélyezésére, amely lehetőséget biztosít a szülők számára arra, hogy bizonyos időszakokban ne kelljen gyermeküket óvodába vinni. Ugyanakkor a távollét szülői kérelemre történő engedélyezése nem lehet korlátlan, hiszen ebben az esetben az is előfordulhatna, hogy a nevelési évben gyermeket a szülő egyáltalán nem hozza óvodába, ezzel az óvodakötelezettségre vonatkozó szabályok megsértésére nyílna lehetőség.

Most foglalkozzunk a nevelés nélküli munkanapokkal kapcsolatos lehetőségekkel és az ezzel kapcsolatos jogszabályi rendelkezésekkel. A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet erről a kérdésről így rendelkezik.

R. 3. § (5) Az óvodai nevelés nélküli munkanapok… száma egy nevelési évben …az öt napot nem haladhatja meg. …

(6) Az óvodai nevelés nélküli munkanapon… – a szülő igénye esetén – az óvoda… ellátja a gyermek …felügyeletét.

Tehát az óvodai nevelés nélküli munkanapokon az óvoda – a szülő ilyen kérése esetén – köteles biztosítani a gyermek felügyeletét, tehát az óvodát a nevelés nélküli munkanapokon sem lehet bezárni.

Nyári zárva tartás esetén az elhelyezés – a szülő esetleges ilyen irányú kérésére – másik intézményben biztosítható, e feltételek megteremtése a fenntartó és az óvodaigazgató felelősségi körébe tartozik.

*

Most pedig be kell fejeznem ennek a cikknek az írását, hiszen perceken belül két unokám érkezik hozzánk, mert az óvodájuk a mai napon zárva tart.

Kelt 2025. június 24-én

Petróczi Gábor tanügyigazgatási szakértő

c. főiskolai docens