A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény (a továbbiakban: Púétv.) új, fontos rendelkezéseket tartalmaz az óvodapedagógusok munkavégzésével és annak díjazásával, az átfedési idő bevezetésével kapcsolatban az alábbiak szerint:

Púétv. 130. § (2) Ha az óvodapedagógus az átfedési időre eső neveléssel-oktatással lekötött munkaidejében egyedül látja el a gyermekekkel való foglalkozással kapcsolatos feladatokat, legfeljebb napi két órára, óránként a havi illetmény 1/174-ed részének megfelelő többlettanítási óradíj illeti meg. Átfedési időnek minősül az az időtartam, amely alatt a napi munkarend szerint egymást váltó óvodapedagógusok az óvodai neveléssel kapcsolatos feladatokat közösen látják el.

Az átfedési idővel kapcsolatos rendelkezések értelmezése és végrehajtása rendkívül sok gondot jelent, a hozzám forduló igazgatók (óvodavezetők) és óvodapedagógusok jelzései alapján az átfedési idő hiányában számos intézményben nem biztosítják a jogszabályban meghatározott kötelező díjfizetést. A tipikus problémák közül mutatunk be néhányat cikkünk további részében. Felhívom a figyelmet, hogy e cikk eredeti változatában hibás következtetést vontam le az igazgatók és más vezetők átfedési idő hiányában történő jogosultságával kapcsolatban. A módosított részt a cikkben pirossal emeltem ki az eredeti téves szöveg áthúzásával, a tévedésemért elnézésüket kérem!

Először azonban áttekintjük, hogy az átfedési idő előírása nem újkeletű a magyar óvodák életében, hiszen 2020. augusztus 31-ig a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 12. §-a minden óvoda számára kötelezően előírta az alábbiakat:

12. § Az óvodai nevelés a gyermek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozások keretében folyik, oly módon, hogy a teljes nyitva tartás ideje alatt a gyermekekkel minden csoportban óvodapedagógus foglalkozik, óvodapedagógusonként napi egy-egy, csoportonként összesen napi két óra átfedési idővel.

2012. szeptember 1-től 2020. augusztus 31-ig tehát az óvoda teljes nyitva tartása alatt óvodapedagógusnak kellett az óvodai csoportban tartózkodnia. Ez – az óvodák általában napi tíz órát meghaladó nyitva tartását figyelembe véve – azt jelentette, hogy egy óvodai csoportot nem lehetett egyetlen óvodapedagógus foglalkoztatásával jogszerűen működtetni, az ideális esetben minden óvodai csoporthoz két óvodapedagógust kellett foglalkoztatni (de legalább másfelet). A 32 óra neveléssel-oktatással lekötött időkeret miatt ugyanis egy óvodapedagógus napi átlagban 6,4 órát (maximum napi nyolc órát) lehetett a csoportban, a két óvodapedagógusra ez 12,8 órát adott ki. Ebből azonban le kellett vonni a kétórás átfedési időt, amely alatt mindkét pedagógus egyszerre volt jelen az óvodai csoportban, azaz a két óvodapedagógus a kétórás átfedési idővel naponta átlagosan 10,8 órában megfelelően tudta biztosítani a nyitva tartáshoz szükséges szakmai ellátást.

A fenti rendelet 2020. szeptember 1-től nincs hatályban nyilván azért, mert országos szinten jelentős mértékben komoly gondokat okozott a nyitva tartás teljes időtartamában az óvodapedagógusok jelenlétének és munkavégzésének biztosítása, ide értve az átfedési időre vonatkozó (egyébként méltányos) rendelkezés betartását. Röviden: e feladat országos ellátásához egyszerűen nem volt elég óvodapedagógus. Ennek következtében 2020. szeptember 1-jétől a rendelet 12.§-a már nincs hatályban, de hatályba lépett a 326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet 33/B. § (5) bekezdése az alábbi szabályozással:

326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet 33/B. § (5) Ha az óvoda reggel 8.00 óra előtt vagy a délutáni időszakban nem fejlesztő, iskola-előkészítő vagy más, kifejezetten nevelési jellegű foglalkozást szervez, ezen időszakokban a gyermekek felügyeletét nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott személy is elláthatja.

Tehát 2020. szeptember 1-jétől a mai napig az óvoda jogszerűen működik, ha az óvodapedagógus legalább 8-12 óra között szakmai munkát végez a csoportban, az ettől különböző időszakban a gyermekek felügyeletét azonban dajka, pedagógiai asszisztens vagy más nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott személy is elláthatja. 2020. szeptember 1-jétől 2023. december 31-ig az átfedési időre vonatkozó rendelkezés egyáltalán nem volt hatályban, tehát ebben az időszakban átfedési időt nem kellett kötelezően biztosítani. Jól érzékelhető, hogy a szóban forgó bő három év alatt milyen mértékben fejlődtek vissza az óvodák igényes működését a korábbiakban többségében garantáló működési szabályok. Mindez nyilvánvaló összefüggést mutat az óvodák (főként a hátrányos helyzetű térségekben működő egy-három csoportos kis intézmények) személyi feltételeinek erőteljes hiányosságaival.

A Púétv. bevezetését követően 2024. január 1-jei hatályba lépéssel került sor az átfedési időre vonatkozó, cikkünk legelején közölt rendelkezés, a Púétv. 130. § bevezetésére, amely – erőteljes ösztönzésként a napi legalább két órás átfedési idő biztosítására – motivációt jelent az óvodaigazgatók és a többségében települési önkormányzati fenntartók számára arra, hogy törekedjenek az óvodai csoportonként számított két-két óvodapedagógus foglalkoztatására. Az új rendelkezést tehát pozitívnak tarthatjuk, mert ösztönzi a csoportonként két óvodapedagógus foglalkoztatását, de nem teszi jogsértővé azt az állapotot sem, ha a csoportban egy napon csak egyetlen óvodapedagógus foglalkozik a gyermekekkel. A legalább két órás átfedési idő hiányában azonban kötelezővé teszi a Púétv. 130. §-ban szereplő díjazás kifizetését. Mielőtt tovább haladnánk a problematikus esetek taglalására, tisztáznunk kell, hogy a 401/2023. (VIII.30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 9. §. (5) bekezdése – hasonlóan a hatályból kivont 326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet fentebb idézett előírásához – úgy rendelkezik, hogy ha az óvoda reggel 8.00 óra előtt vagy a délutáni időszakban nem fejlesztő, iskola-előkészítő vagy más, kifejezetten nevelési jellegű foglalkozást szervez, ezen időszakokban a gyermekek felügyeletét nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott személy is elláthatja. Röviden összegezve tehát – az egyes területeken tapasztalható krónikus pedagógushiány következményeként – az óvodai csoportokban továbbra is csak 8 és 12 óra között kötelező óvodapedagógus foglalkoztatása, de a törvény az átfedési időre járó egyáltalán nem elhanyagolható mértékű díjazás bevezetésével arra törekszik, hogy óvodai csoportonként a két-két óvodapedagógus foglalkoztatását ösztönözze.

Most pedig értelmezzük az átfedési időre járó díjazás szabályait! Ha egy óvodai csoportban az egész hét folyamán csak egyetlen óvodapedagógus végez munkát, akkor átfedés időről nem beszélhetünk, tehát az óvodapedagógusnak minden egyes napra, azaz a teljes héten tíz órára jár az illetmény 1/174-ed részének megfelelő többlettanítási óradíj. Az átfedési időre eső feltételek teljesülését, részleges teljesülését vagy elmaradását és az ezért a törvény szerint járó többlettanítási óradíjat azonban napi rendszerességgel kell megállapítani és vizsgálni. Tehát ha a szóban forgó óvodai csoportban hétfőtől csütörtökig mindennap biztosított a két óvodapedagógus egyidejű közreműködésével, egymást váltó munkavégzésével értelmezett átfedési idő, de pénteken nincs váltó párja, akkor a héten csak a pénteki napra jár számára a két óra átfedési időre járó többlettanítási óradíj.

Az egyes óvodák illetve óvodai csoportok beosztása – a rendelkezésre álló, erőteljesen különböző humán erőforrások függvényében – azonban rendkívül eltérő lehet. A jogszabály nem tartalmaz olyasféle előírást, hogy az átfedési időt kerekítve vagy csak egész számokban lehetne meghatározni. Tehát minden további nélkül előfordulhat olyan eset is, hogy egy adott napon (vagy éppen a hét minden napján) a szóban forgó csoportban naponta 0,5 óra vagy éppen 1,5 óra, de akár 1,25 óra, stb. átfedést sikerül biztosítani, tehát a szóban forgó napra az átfedési idő nem realizálódása miatt ezekben az esetekben az óvodapedagógust 1,5 óra, 0,5 óra vagy 0,75 óra többlettanítási óradíj illeti meg. Következésként minden óvoda minden csoportjában az óvodaigazgatónak napi nyilvántartást kell vezetnie arról, hogy az egyes napokon az adott csoportban mely pedagógusok és mikor dolgoztak, valamint a két óvodapedagógus közös és egyidejű munkájával hány óra átfedési időt biztosított. Természetesen az átfedési idő lehet két óránál hosszabb is, ennek semmiféle akadálya nincs.

Megismerve az átfedési időre járó kötelező juttatásokra vonatkozó jogszabályi előírásokat egyes fenntartók úgy nyilatkoztak, hogy ennek kifizetésére nincsenek elégséges forrásaik, ezért a munkáltatói jogokat gyakorló igazgatók számára nem engedélyezik annak kifizetését. Más fenntartók úgy vélekedtek, hogy egy vagy két csoportos óvodájukban – ahol csoportonként csupán egy-egy óvodapedagógus áll az óvodaigazgató rendelkezésére – nem valósítható meg az egymást váltó pedagógusok egyidejű munkavégzése, ezért nem értelmezhetők az átfedési időre vonatkozó rendelkezések, azaz számukra nem kötelező a többlettanítási óradíj kifizetése. Ez az álláspont teljes mértékben jogszerűtlen, hiszen a Púétv. 130. §-a úgy kezdődik, hogy „Ha az óvodapedagógus az átfedési időre eső neveléssel-oktatással lekötött munkaidejében egyedül látja el  … feladatokat…, többlettanítási óradíj illeti meg”. Az átfedési idő fogalma független a csoporthoz beosztott óvodapedagógusok számától, csupán arra szolgál korrekt fogalomként, hogy mely időtartamra vonatkozóan kell vizsgálni azt, hogy az óvodapedagógus egyedül látta-e el a gyermekek nevelésével kapcsolatos intézményi feladatokat.

Sokaknak problémát jelent az, hogy lehet-e/kell-e átfedési időre járó többlettanítási óradíjat fizetni annak az óvodapedagógusnak, aki – akár egésznap, de legalább napi két órában – dajkával, pedagógiai asszisztenssel látja el a csoport nevelési feladatait. A törvény e tekintetben is egyértelmű, hiszen egymást váltó óvodapedagógusok közös, egyidejű és egymást váltó munkájával definiálja az átfedést. Az is gyakori gond, hogy a két pedagógus egyidejű tevékenységével meghatározott átfedési időt lehet-e az óvodaigazgató vagy helyettese, a tagóvoda-vezető munkájával biztosítani. Tekintettel arra, hogy a szóban forgó vezetők óvodapedagógus munkakörben vannak foglalkoztatva, az átfedés az ő jelenlétükkel és munkavégzésükkel is teljesíthető. Azt is többen kérdezik, hogy jár-e az átfedési időre járó díjazás annak az óvodaigazgatónak vagy vezetői megbízással rendelkező óvodapedagógusnak, aki az adott napon egyedül, váltótárs nélkül látja el a csoport vezetését. Mivel az óvodaigazgatóknak és más vezetői megbízást betöltőknek nincs neveléssel-oktatással lekötött munkaidejük, hiszen a törvény a hetente megtartó foglalkozásaik számát írja elő, a Púétv. 130. § (1) bekezdésének első sorában szereplő feltétel nem teljesük, tehát számukra az átfedési idő hiánya okán többlettanítási óradíj nem fizethető. Mivel az óvodaigazgatók és más vezetői megbízást betöltők esetében a Púétv. 79.§ (4) bekezdésének rendelkezése szerint értelmezhető az érintett vezető neveléssel-oktatással lekötött munkaideje és az a Púétv. 2. sz. mellékletében meghatározott heti óraszámmal azonos, az igazgatóknak és az egyéb vezetői megbízást betöltőknek is jár az átfedési időre járó díjazás, ha megfelelnek a Púétv. 130. § (2) bekezdésében meghatározott feltételeknek.

Kicsit bonyolultabb helyzetet mutat be egy másik kollégánk, amikor azt vázolja, hogy erőforrásaik maximális kihasználásával az egyik csoportjukban két napon tudják biztosítani a két-kétórás átfedést, de három napon csupán napi egy-egy óra átfedési időt tudnak kiadni. Tekintettel arra, hogy az előírt napi kétórás átfedési idő helyett a három napon csak egy-egy óra átfedés történik, a szóban forgó három napra mindkét óvodapedagógusnak jár a napi egy-egy órára jutó többlettanítási óradíj, hiszen a napi minimum kétórás átfedési idő helyett az adott időszak egy órájában mindketten egyedül látják el a csoport vezetésével kapcsolatos feladataikat.

Gondoljuk most át a rendelkezésnek azt a részét, mely szerint az átfedési idő a napi munkarend szerint „egymást váltó óvodapedagógusok” közreműködésével valósul meg. Tehát az adott napon a csoportban két óvodapedagógus végez munkát úgy, hogy a „délelőttös” pedagógus pl. 7.00-13.00 óráig van beosztva, és az őt váltó „délutános” pedagógus pedig pl. 11.00 órától 17.00 óráig végzi pedagógusi munkáját. A vázolt esetben természetesen szabályosan valósul meg a két egymást váltó óvodapedagógus esetében a kétórás átfedési idő. Az átfedés kevésbé tipikus módon is megvalósítható például úgy, hogy a csoporthoz beosztott délelőttös óvodapedagógus 7.00-15.00 óra között végzi munkáját, és a délutános kollégája 13.00-17.00 óráig dolgozik a csoportban. Nincs akadálya annak sem, hogy a délutános kolléga az óvoda igazgatója vagy más vezetője legyen, de az igazgató kolléga mindennap nem tud ennek megfelelő négyórás csoportban teljesítendő munkát végezni, mert heti óraszáma korlátozott, a kisebb óvodákban például heti 12 óra. Az óvodai vezetőknek az átfedési idő biztosításában ezért korlátozott szerepük lehet, hiszen a szabályos átfedéshez legalább napi két óra közös munkavégzés szükséges, az „egymást váltó” kritérium azonban csak úgy valósulhat meg, ha a vezető az átfedési idő két óráját követően még tovább is a csoportban végez óvodapedagógusi munkát.

Felhívjuk minden óvodaigazgató és a munkaidő-nyilvántartást (ténylegesen pl. nyilvántartó íven) vezető óvodapedagógus figyelmét, hogy a munkaidő-nyilvántartásra mindig csak a tényleges adatokat vezessék fel. Tehát semmiképpen ne asszisztáljanak ahhoz, hogy csupán „papíron” valósuljon meg az átfedési időben történő közös munkavégzés. Különösen figyelni kell erre a vezetői megbízással rendelkezők esetében, ahol az esetleges váratlan vezetői feladatok jelentkezése keresztülhúzhatja a tervezett átfedés megvalósulását. Ilyenkor a nyilvántartásban okvetlenül a ténylegesen megvalósult munkavégzést kell feltüntetni, ellenkező esetben ugyanis okirat-hamisítás történik.

Tekintsük át, hogy egy óvoda egy csoportjának működése során milyen mértékű többletkiadást jelent, ha az óvodapedagógus egész nap egyedül, tehát óvodapedagógus váltótárs nélkül látja el a csoport vezetésével kapcsolatos feladatait. Egy átlagos hónapban 22 munkanap van, amely a napi kétórás átfedési időre összesen 44 óra többlettanítási óradíj kifizetését teszi kötelezővé. A Púétv. 130. § rendelkezései alapján a többlettanítási óradíjat a havi illetmény 1/174-ed részében kell megállapítani. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy itt nem az alapilletmény vagy a besorolási illetmény, hanem a megbízási díjakkal, esetleges pótlékokkal számolt illetményt kell alapul venni. Egy Pedagógus I. fokozatba sorolt óvodapedagógus illetménye minimum 538.000 Ft, de a 662/2023. (XII.27) Korm. rendeletben meghatározott átlagosan 32,2%-os illetményemelés, illetve a differenciálási lehetőség miatt, figyelembe véve az egyes pedagógusoknál jelentkező esetleges megbízási díjakat, átlagosan 600.00 Ft lehet, amelynek 1/174-ed része 3.448 Ft. Ennek a 44 órával való szorzata 151.724 Ft-ot jelent, ami tehát egy átlagos óvodapedagógus egyhavi többlettanítási díját jelenti abban az esetben, ha egyetlen órában sem biztosított számára az átfedést biztosító másik óvodapedagógus munkavégzése.

Problémaként vetődött fel, hogy viszonylag szűkös óvodapedagógus-létszám esetén lehet-e, célszerű-e „túlórák” (értsd: rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés) formájában biztosítani a csoportonként két-két óra átfedési időt. Ehhez azt kell megvizsgálnunk, hogy az átfedési idő nem teljesítése esetén a pedagógusnak óránként járó többlettanítási óradíj milyen összefüggésben van a rendkívüli munkaidő terhére fizetendő óradíjjal. Mint az előző bekezdésben felvetett példán láttuk, egy átlagos óvodapedagógus esetében az átfedési időre járó többlettanítási óradíj 3.448 Ft körül van. Mivel a Vhr. 89.§ (1) bekezdése alapján a többlettanítási óradíj összege nem lehet kevesebb a gyakornoki illetmény 1%-ánál, azaz 2024-ben 5.288 Ft-nál, látható, hogy a rendkívüli munkavégzés formájában elrendelt átfedés többe kerül, mint az átfedési idő nem teljesítése esetén járó többlettanítási óradíj, ezért ezt a megoldást senkinek nem javasolhatjuk.

A korábban elmondottak alapján állíthatjuk, hogy a jogszabály előírása és a csoportok átfedési idő nélküli rendszeres működtetése arra készteti az óvodaigazgatókat, hogy azokban az óvodákban, ahol nincs meg átlagosan csoportonként a két-két teljes munkaidőben foglalkoztatott óvodapedagógus, új óvodapedagógus foglalkoztatásával növeljék a csoportokban dolgozó pedagógusok számát. Ehhez a mindenkori költségvetési törvény – az ismert, kicsit bonyolult képlettel meghatározott finanszírozott pedagóguslétszám alapján – biztosítja a megfelelő normatív támogatást. A probléma azonban általában abban áll, hogy a hátrányos helyzetű települések kis óvodáiban az óvodaigazgatók nem találnak olyan szakképzett pedagógust, akivel tovább lehetne növeli a szakképzett pedagógusok esetleg nem elégséges számát. Ez utóbbi esetben azonban az következik be, hogy a normatív támogatások elszámolásakor csak a ténylegesen foglalkoztatott óvodapedagógusok száma szerint lehet a normatívát elszámolni, tehát azok az intézmények, amelyek nem tudnak a költségvetési törvényben a számított pedagóguslétszám szerinti számú óvodapedagógust foglalkoztatni, tulajdonképpen elveszítik a lehetséges pedagógusnormatívák egy részét.

Az átfedési idő gyakorlata – amint azt cikkünk elején kifejtettük – nem újkeletű az óvodákban, de a 2020. szeptember 1. és 2023. december 31. közötti időszakban a jog valóban nem alkalmazta. 2024. január 1-jétől azonban ismét figyelemmel kell lenni az átfedési időre vonatkozó rendelkezések pontos, gondos, az óvoda és az óvodapedagógusok érdekeinek megfelelő jogszerű alkalmazásában.

2024. február 15., módosítás 2024. április 2.

Petróczi Gábor tanügyigazgatási szakértő