A teljesítményértékelési rendszer koronáját természetesen az érintett személyek értékelése jelenti, amelynek szabályait körültekintően határozza meg a teljesítményértékelésről szóló BM rendelet. A pedagógusok értékelésének szempontjai a TÉR rend. 1. sz. melléklete szerint a következők:
Az értékelésben a legtöbb pontot a pedagógiai munka minőségének és eredményességének értékelésére lehet adni. Ennek megállapításához, valamint a táblázatban szereplő további értékelési szempontokhoz tartozó pontszámok meghatározásához az Oktatási Hivatal honlapján lévő módszertani útmutató ad részletes segítséget. Az értékelés talán legfontosabb szempontját és motívumát a pedagógiai munka minőségének és eredményességének meghatározása jelenti. Ugyanakkor ez az az értékelési szempont, amely leginkább szerteágazó és legnehezebb azt reálisan értékelni. A pedagógiai munka minőségének, eredményességének értékelésével kapcsolatban az Oktatási Hivatal módszertani útmutatója intézménytípusonként részletes ajánlásokat szerepeltet, amelyekben a 28 pont értékelési részterületekre történő bontása is szerepel. Például az iskolákban a pedagógiai munka értékelése az alábbi részterületek értékelésével és pontozásával történhet.
A tanulói kompetenciamérési eredmények figyelembe vétele azonban kizárólag akkor lehetséges, ha a pedagógus az értékelés évében és az azt közvetlenül megelőző tanévben is olyan tantárgyat tanított, amelyben az adott osztály vagy csoport vonatkozásában vannak kompetenciamérési eredmények. Ha az egymást követő két évben nem áll rendelkezésre felhasználható kompetenciamérési eredmény, akkor az Oktatási Hivatal ajánlása szerint a 16 pontot a másik három értékelési szempont között kell elosztani. Vélhetően a pedagógusok többsége esetében inkább erre az utóbbi eljárásra kerül majd sor.
Ha lehetőség van a kompetenciamérési eredmények figyelembe vételére, akkor az egy újabb komoly feladatot jelent az értékelő igazgató számára. A mérési eredmények értékelése során a kompetenciamérési eredmények változásának megállapításához az Intézményi Gyorsvisszajelző Felületet célszerű használni, mert annak alkalmazásával gyorsan és pontosan meg lehet határozni az érintett pedagógus osztályainak, csoportjainak vagy tanulói összességének kompetenciamérési eredményeinek változását. Az értékelés során azt kell megállapítani, hogy az érintett pedagógus tanítványai az előző évi mérési eredményekhez képest milyen számban és mértékben javítottak, rontottak vagy a mérési eredmények stagnáltak. A rontás és javítás esetében meg kell különböztetni az elhanyagolható mértékű, a kismértékű és a jelentős mértékű változásokat.
Az Országos Mérések Intézményi Gyorsvisszajelző rendszer az alábbi linken érhető el: https://okm.kir.hu/meres_igy/login. A visszajelző rendszer lehetőséget nyújt ahhoz, hogy az intézmények igazgatói és az érintett pedagógusok megismerhessék az intézmény tanulóinak az előzetes mérési eredményeit, és összehasonlíthassák azokat az előző mérés eredményeivel. A rendszerben lehetőség van arra, hogy az értékelő igazgató osztályonként vagy csoportonként vizsgálja meg, hogyan alakult a két mérés során a csoport eredményessége összességében és tanulónként. A rendszerben az is vizsgálható, hogy a csoportból hány tanuló eredménye stagnált, hány tanuló eredménye növekedett mérsékelten, illetve jelentős mértékben. Ugyanez természetesen az eredményüket rontó tanulók esetében is szükséges és lehetséges. Arra is van lehetőség, hogy az egy pedagógus által tanított összes csoport vagy tanuló eredményességét is vizsgáljuk.
Példaként az Oktatási Hivatal honlapján a Köznevelés menü Pedagógus teljesítményértékelés almenüjében közzétett „A mérési eredmények felhasználása a TÉR értékelése során” dokumentumban láthatók grafikus, illetve táblázatos adatok is. Ezek közül egy adott pedagógus több osztályának, csoportjának összevont kompetenciamérési eredményeit bemutató táblázatot mutatunk be – a láthatóság kedvéért – átszerkesztett formában.
A kompetenciamérési eredmények változásának értékelése során vigyázzunk arra, hogy azoknak a tanulóknak az esetében, akiknél a pontszám változása 40 pont alatt marad, a változást elhanyagolható szintűnek állapítsuk meg, tehát ezekben az esetekben a pontszám kis változását stagnálásként kell értelmeznünk. Mérsékeltnek tekintendő a változás akkor, ha a változás (akár pozitív, akár negatív irányban) 40 és 100 pont között van, jelentős a változás abban az esetben, ha a változás a 100 pontot meghaladja. Ha egy tanulónak a két kompetenciamérés egyikében nincs pontszáma, akkor az értékelésben hagyjuk figyelmen kívül. Amint a fentiekből látható, a pedagógusok kompetenciamérési eredményeinek változását kimutató adatok kigyűjtése meglehetősen sok igazgatói munkát igényel. Ennek elvégzése érdekében az igazgató természetesen igénybe veheti helyetteseinek vagy az intézményi titkárnak a tevékenységét is, azonban ügyelni kell arra, hogy az így nyert adatok nem kerülhetnek nyilvánosságra, azok kizárólag az intézmény igazgatójának és az értékelés alatt álló pedagógusnak az illetőségébe tartoznak. Fontos munkaszervezési gyakorlati szempontként kell arra tekintenünk, hogy a folyó tanév kompetencia-mérési eredményei csak június elején kerülnek nyilvánosságra, tehát a kompetencia-mérési eredményekkel rendelkező kollégák esetében az előzetes értékelést csak az összehasonlító eredmények elkészülése után lehet elvégezni. Ez a viszonylag kései időpont nagyban akadályozhatja a teljesítményértékelési tevékenység befejező műveleteit és lezárását. Nyilván jelentős segítség lenne, ha a Hivatal néhány héttel előre hozná a teljesítményértékelési eredmények nyilvánosságra hozását.
A teljesítményértékelés lezárásának tényleges folyamatát – tekintettel a nevelési év sajátosságaira – március hónap előtt nem érdemes elkezdeni, hiszen a túl korai kezdés esetén nem maradna elegendő idő az éves egyéni teljesítménycélok megvalósítására, a vállalások végrehajtására. A TÉR rend. 5. § (4) bekezdésének előírása szerint az értékelő vezető az értékeléshez szükséges adatok összegyűjtése és áttekintése alapján először egy előzetes értékelési javaslatot készít, amelyet közöl az értékelendő személlyel. Az előzetes értékelési javaslatban a fenti táblázatban közölt értékelési szempontok és az értékeléshez gyűjtött adatok, valamint az igazgatói tapasztalatok alapján meg kell határozni az egyes szempontokra javasolt pontszámokat. Az előzetes értékelési javaslatban szerepelnie kell az egyes értékelési területek részterületeire javasolt pontszámoknak is, például a munkavégzés megbízhatóságát, a határidők betartását értékelő 3. értékelési szempontnál az általános iskolában a pedagógus szabály- és normakövető magatartására, a haladási napló vezetésére, a tanulók értékelésével összefüggő adminisztrációs tevékenységre adott részpontszámoknak. Ha az intézmény saját teljesítményértékelési szabályzatában további bontásokat tartalmaz, akkor az adatgyűjtésnek és az előzetes értékelésnek ezekre a szempontokra is ki kell terjednie. Helyes igazgatói törekvés, ha az egyes értékelési területekre, részterületekre a pontozást alátámasztó rövid felsorolásokat, adatokat, szöveges értékeléseket készít és közöl az értékelt személlyel, hiszen az adatok összegyűjtése és áttekintése éppen ezt teszi lehetővé.
A TÉR rend. 5. § (5) bekezdésének rendelkezése szerint az előzetes értékelési javaslat ismeretében az értékelt kolléga önértékelést készíthet, amelyre az értékelő beszélgetés során ki kell térni. A pedagógus önértékelésének lehetősége azt jelenti, hogy az értékelési javaslat (tehát az egyes értékelési szempontokra javasolt pontszámok) ismeretében önmaga is készíthet egy értékelési javaslatot saját tevékenységéről. Ez az önértékelés az érintett számára lehetőséget teremt arra, hogy saját tevékenységét átgondolja, saját maga értékelje egyéni teljesítménycéljainak megvalósulását, azokat adatokkal és érvekkel támassza alá. Az önértékelés biztosítja annak lehetőségét, hogy az igazgató és a közreműködő személyek előzetes értékeléséből kimaradt, de az értékelt által elvégzett feladatokat, teljesített személyre szabott éves értékelési célokat illetve azok teljesítésének mértékét bemutassa, és ezzel kiegészítse az előzetes értékelési javaslatban szereplő elismert teljesítményt. Ha az értékelendő személy a teljesítményértékelésével kapcsolatban észrevételt tesz, az észrevételeit a teljesítményértékelésnek feltétlenül tartalmaznia kell.
A teljesítményértékelés záró mozzanata a teljesítményértékelés lezárását megelőző értékelő beszélgetés. Az értékelő megbeszélésen résztvevők köre – a TÉR rend. előírásai szerint – az alábbi:
- az értékelési jogkört gyakorló igazgató/főigazgató,
- az igazgató által a teljesítményértékelésben való közreműködésre felkért személyek (pl. igazgatóhelyettes, tagintézmény-igazgató, munkaközösség-vezető),
- az értékelő által felkért közreműködő (abban az esetben, ha az igazgató nem kérte fel közreműködőként az érintett munkaközösség-vezetőt vagy munkaközösség-vezetőket),
- az értékelésben érintett személy.
Az igazgató által felkért közreműködő javaslatot tehet egy vagy több értékelési szempont vagy a teljes értékelés pontszámára az értékelő vezetőnek, aki a javaslatot köteles mérlegelni. Az igazgató a teljesítményértékelés keretében kikérheti az értékelendő személy tekintetében az óvodában és általános iskolában a szülők, középiskolában a tanulók véleményét is, és így a teljesítményértékelés során a szülői/tanulói véleményeket is figyelembe veheti. Annak eldöntése, hogy célszerű-e a szülők/tanulók véleményének kikérése, az igazgató feladata, döntése előtt azonban célszerű megkérdezni a nevelőtestület vagy legalább a vezetőtársak, munkaközösség-vezetők véleményét. Amennyiben az igazgató úgy dönt, hogy az intézményben kikérik a szülők/tanulók véleményét, úgy a teljesítményértékelés során annak figyelembe vétele már kötelező. A szülői, tanulói vélemények beszerzését célzó kérdőíveket az Oktatási Hivatal egyelőre nem hozott nyilvánosságra, de minden további nélkül használhatók a korábban bevált elégedettségi felmérések kérdőívei vagy az önértékelési kézikönyvekben szereplő kérdések alapján összeállított saját kérdőív.
Az értékelő beszélgetés a pedagógusok teljesítményértékelésének legfontosabb mozzanata, hiszen azon az igazgató, az általa felkért közreműködők és az értékelt személy vesznek részt, és az előzetes értékelési javaslat, valamint az értékelő által összegyűjtött tapasztalatok, adatok alapján megtörténik az egyes értékelési szempontok végleges értékelése és pontozása. Az értékelő beszélgetést az igazgató szervezi és vezeti, és annak során a résztvevők számára már ismert előzetes értékelés és az összegyűjtött adatok és tapasztalatok alapján sor kerül az egyes értékelési szempontok megtárgyalására, a résztvevők javaslatokat fogalmazhatnak meg az előzetes értékelés által tartalmazott pontszámok módosítására, újabb adatokkal támaszthatják alá az érintett kolléga értékelését. Az értékelő beszélgetés fontos motívumaként kell tekintenünk arra, hogy a közreműködéssel megbízott személyek saját szakmai tapasztalataik és összegyűjtött adataik alapján érdemben befolyásolhatják az előzetes értékelést. A jól felkészült közreműködők egész évben figyelemmel kísérték az értékelt kolléga tevékenységét, amelynek során készültek az értékelő beszélgetésre. Ez komoly felelősséggel járó szakmai feladat, amelyet csak alapos felkészüléssel szabad ellátni.
A pedagógus teljesítményértékelés záró elemét az értékelt személy teljesítményszintjének meghatározása jelenti, amely az értékelés százalékos eredménye alapján az alábbi lehet:
- kiemelkedő teljesítményszintű az az értékelendő személy, akinek pontszáma az elérhető pontszám 80%-a vagy afeletti,
- átlagos teljesítményszintű az az értékelendő személy, akinek pontszáma az elérhető pontszám 50%-a vagy afeletti, és 80%-a alatti,
- fejlesztendő teljesítményszintű az az értékelendő személy, akinek pontszáma az elérhető pontszám 50%-a alatti.
Nincs olyan jogszabály vagy hivatali ajánlás, amely meghatározná, hogy egy-egy intézményben az értékeltek hány százaléka kaphat kiemelkedő, átlagos vagy fejlesztendő teljesítményszintű értékelést. Az is lehetséges tehát, hogy egy intézmény minden pedagógusa kiemelkedő teljesítményszintet érjen el. Ez azonban a legkevésbé sem lenne életszerű vagy célszerű, mert a gyakorlat azt mutatja, hogy minden intézményben vannak kiválóan teljesítő kollégák, de mindenhol vannak a kényelmesebb megoldásokat választó átlagos teljesítményt nyújtók is. Őket nagy hiba lenne kiemelkedő teljesítményszinttel értékelni. Ugyanakkor azokat a kollégákat, akiknek munkavégzése rendszeresen kifogásolható, eredményeik nem ütik meg az elvárható mértéket, az alapos adatgyűjtés és előzetes értékelés után az értékelő beszélgetésen minden további nélkül sorolja az igazgató a fejlesztendő teljesítményszintű kategóriába.
Figyelmet kell fordítanunk arra, hogy a Púétv. 98. § (3) 2024. május 11-i hatályba lépéssel úgy rendelkezik, hogy a munkáltató a teljesítményértékelés eredményének figyelembevételével a pedagógus havi illetményét a Púétv. 98. § (1) bekezdésben meghatározott illetménysáv – ha az illetménysáv alsó és felső határa e törvény felhatalmazása alapján kormányrendeletben került meghatározásra, akkor a kormányrendeletben meghatározott illetménysáv – keretein belül a Púétv. 43. §-ának megfelelően határozhatja meg azzal, hogy a havi illetmény a teljesítményértékelés eredménye alapján alacsonyabb összegben nem határozható meg. Tekintettel arra, hogy az illetménysávok alsó és felső határát a 401/2023. (VIII.30.) Korm. rendelet 88/A. § (1) bekezdése határozza meg, a Púétv. 2024. május 11-től érvényes rendelkezése szerint az értékeltek illetménye a teljesítményértékelést követően sem lehet alacsonyabb, mint a Korm. rendelet 88/A. §-ban meghatározott összeg, azaz Pedagógus I. fokozat esetében 538 eFt, Pedagógus II. fokozat esetében 555 eFt, Mesterpedagógus fokozatnál 630 eFt, míg Kutatótanár fokozat estében pedig 750 eFt. A Korm. rendeletben meghatározott illetménysáv adott fokozatra érvényes minimális illetményénél alacsonyabban tehát nem lehet megállapítani az értékelt személy illetményét. Várható, hogy 2025. január 1-jei hatályba lépéssel az illetménysávok alsó határának további emelésére is sor fog kerülni. A Púétv. 160. § (7) bekezdésének rendelkezése szerint a teljesítményértékelés eredményeként a munkáltató első alkalommal 2025. szeptember 1-jével állapíthat meg módosított illetményt. Ennek mértékéről és konkrét végrehajtási módjáról egyelőre nem rendelkezünk információkkal. A sajtóinformációk alapján 2025. január 1-jén 21%-os illetményemelésre lehet számítani, amely nyilván még nem tartalmazhatja a 2024/2025-ös nevelési évben vagy tanévben folyó teljesítményértékelés tapasztalatait.
Petróczi Gábor
tanügyigazgatási szakértő