Kikre vonatkozik a teljesítményértékelésben való részvételi kötelezettség

Ebben a cikkben azzal foglalkozunk, hogy kik azok a pedagógusok, illetve nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben pedagógus szakképzettséggel vagy szakképesítéssel foglalkoztatott személyek, akiknek minden évben át kell esniük a teljesítményértékelésen, illetőleg kik azok, akiknek nem kell részt venniük a teljesítményértékelésben. A TÉR rend. 2. § 1. pontja alapján mentesülnek a teljesítményértékelési rendszerben történő részvétel alól a Gyakornok fokozatba sorolt pedagógusok vagy nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő foglalkoztatottak közül a Gyakornok fokozatban lévők. Azok azonban, akik szeptember 1. napján Pedagógus I., Pedagógus II., Mesterpedagógus vagy Kutatótanár fokozatban vannak, az adott nevelési évben/tanévben kötelesek részt venni a teljesítményértékelésben. Gyakran felvetődik azonban problémaként, hogy a speciális körülmények között foglalkoztatottak körében kiket terhel, és kiket nem terhel a teljesítményértékelési kötelezettség.

A leggyakoribb problémaként az jelentkezik, hogy a nyugdíjasnak minősülő foglalkoztatottakat (pl. az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésével vagy a nők negyvenéves jogosultsági idejével öregségi nyugdíjellátást igénybe vevőket) terheli-e a teljesítményértékelési kötelezettség vagy sem. A jogszabályokban azonban nincsen olyan mentesítő rendelkezés, amely a nyugdíjasok szóban forgó célcsoportját mentesítené a teljesítményértékelési rendszerben való kötelező részvétel alól, tehát – a cikkünk későbbi részeiben említett kivételektől eltekintve – a nyugdíjasok számára is kötelező a teljesítményértékelés. A nyugdíjhoz közelítő kollégának a teljesítményértékelési rendszerben akkor is részt kell vennie, ha jogviszonya várhatóan még a tanév/nevelési év vége előtt, például 2025. augusztus hónapban megszűnik. Természetesen ezeknek a kollégáknak valójában tét nélküli a teljesítményértékelés, hiszen a munkáltató megállapítja ugyan az érintett kiemelkedő, átlagos vagy fejlesztendő teljesítményszint szerinti besorolást, de az érintett az illetmények 2025. szeptember 1-jétől várható differenciált emelésére már nem lesz jogosult.

De vajon terheli-e a teljesítményértékelési kötelezettség a határozott időre pedagógus köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban vagy pedagógus szakképzettséggel vagy szakképesítéssel nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottakat. Erről szóló mentesítő jogszabályi rendelkezés hiányában általában a határozott időre (pl. helyettesítés céljából) foglalkoztatottakat is terheli a teljesítményértékelési kötelezettség, számukra a személyes teljesítménycélokat – a többi érintetthez hasonlóan – szeptember 30-ig kell meghatározni. Amennyiben azonban a határozott vagy határozatlan időre szóló köznevelési foglalkoztatotti jogviszony a személyes teljesítménycélok rögzítésének szeptember 30-i határidejét követően jön lére, akkor a személyes teljesítménycélokat a jogviszony kezdetének időpontjától számított 60 napon belül kell meghatározni, kivéve a hat hónapnál rövidebb határozott időre létesült jogviszonyt. Ezt a rendelkezést a TÉR rend. 5.§ (2) bekezdése tartalmazza. A hat hónapnál rövidebb határozott időre létrejövő köznevelési foglalkoztatotti jogviszony esetében nem kell meghatározni a teljesítménycélokat, a hat hónapnál rövidebb határozott idejű kinevezéssel dolgozóknak nem kell részt venniük a teljesítményértékelési rendszerben. Ha azonban a határozott idő meghosszabbítására vagy a jogviszony határozatlan idejűvé módosítására kerül sor, a teljesítménycélokat ezzel egyidejűleg, a teljesítményértékelési időszak hátralévő részére szólóan meg kell határozni kivéve, ha a teljesítményértékelési időszakból a június 30-ig (óvodában augusztus 15-ig) kevesebb, mint 90 nap van hátra. Ezt a rendelkezést is a TÉR rend. 5. § (2) bekezdése tartalmazza.

Ez utóbbi rendelkezéssel kapcsolatos példák:

• ha az érintettet pl. szeptember 15-én nevezik ki határozott időre, akkor számára a teljesítménycélokat szeptember 30-ig ki kell tűzni és részt kell vennie a teljesítményértékelési rendszerben,
• ha az érintettet pl. október 15-én nevezik ki pl. június 30-ig szóló határozott időre, akkor számára a teljesítménycélokat december 15-ig kell meghatározni, és részt kell vennie a teljesítményértékelési rendszerben,
• ha az érintettet pl. október 15-én nevezik ki március 15-ig szóló öthónapos határozott időre, akkor számára nem kell kitűzni a teljesítménycélokat és nem kell részt vennie a teljesítményértékelési rendszerben, mert kinevezése szeptember 30-át követően hat hónapnál rövidebb időtartamra jött létre.

Most vizsgáljuk meg, hogy terheli-e az óraadókat, azaz a megbízási szerződéssel legfeljebb heti 14 óra/foglalkozás megtartására óraadói szerződés keretében alkalmazott kollégákat. Az óraadók jogállása lényeges mértékben eltér a részmunkaidőben foglalkoztatott pedagógusok jogállásától, mert az óraadóknak nincs kinevezésük, nincs besorolásuk, nincs munkakörük és illetményük, nincs szabadságuk sem, mert nem köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban, hanem megbízási szerződéssel a szerződésben rögzített díjazás ellenében dolgoznak az intézményben. Ha tehát egy óraadó kolléga szeptember 1. napjától óraadói megbízási szerződés keretében dolgozik, akkor a szóban forgó napon nincs sem Pedagógus I. sem más fokozatú besorolása, azaz őt nem terheli a teljesítményértékelés kötelezettsége. Ha azonban pl. december 1. napján óraadói szerződését a munkáltatóval felbontja és ugyanezen a napon hat hónapnál hosszabb határozott időre szóló vagy határozatlan időre szóló köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt létesítenek, akkor a TÉR rend. 5. § (2) bekezdésében foglaltak alapján számára a teljesítménycélokat 60 napon belül, azaz január 30-ig meg kell határozni, és ennek alapján a tanévből/nevelési évből hátra lévő időszakban részt kell vennie a teljesítményértékelésben. Ha azonban az óraadói szerződést pl. április 2-án alakítják át köznevelési foglalkoztatotti jogviszonnyá, akkor iskola esetében a TÉR rend. 5. § (4) bekezdésében meghatározott június 30-i időpontig már kevesebb, mint 90 nap van hátra, ezért a TÉR rend. 5. § (2) bekezdése szerint a szóban forgó tanévben már nem kell részt vennie a teljesítményértékelésben. Óvoda esetében a TÉR rend. 5.§ (4) bekezdésében szereplő időpont augusztus 15-e, tehát ha az óraadói megbízási szerződés az ezt megelőző 90. napot (május 18.) követően szűnt meg és alakult át köznevelési foglalkoztatotti jogviszonnyá, akkor az óvodapedagógusnak a szóban forgó nevelési évben már nem kell részt vennie a teljesítményértékelésben.

Most tekintsük át, hogy mi a helyzet a részmunkaidőben köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban dolgozó pedagógusokkal vagy pedagógus szakképzettséggel/szakképesítéssel rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben dolgozó kollégákkal! A TÉR rend. 2. § 1. pontja az értékelendő személyek körét minden legalább Pedagógus I. besorolással rendelkező, pedagógus munkakörben foglalkoztatott, valamint pedagógus szakképesítéssel vagy szakképzettséggel rendelkező nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott személyre vonatkozóan határozza meg, így a részmunkaidőben (annak mértékétől függetlenül) foglalkoztatottakra is vonatkozik a teljesítményértékelési kötelezettség. Tehát a részmunkaidőben köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban lévőkre ugyanúgy érvényes a teljesítményértékelési kötelezettség, mint a teljes munkaidőben foglalkoztatottakra. Gyakori kérdés az is, hogy mi a teendő abban az esetben, ha egy pedagógus részmunkaidőben két vagy akár több intézményben dolgozik pedagógus munkakörben köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban. A fentebb elmondottak alapján a részmunkaidőben foglalkoztatott pedagógust is be kell vonni a teljesítményértékelésbe, de két intézményben történő teljesítményértékelése teljes mértékben felesleges és az informatikai rendszerben bizonyára nem is lehetséges. Ebben az esetben a két foglalkoztatóknak érdemes megállapodnia abban, hogy az érintett kolléga teljesítményértékelésére melyik intézményben kerül sor, azonban a személyes teljesítménycélokat nyilván csak erre az intézményre vonatkozóan határozhatnak meg számára. Természetesen célszerű azt az intézményt választani, ahol az érintett több munkaidőt tölt, több foglalkozást vagy tanórát tart.

Most foglalkozzunk a felsőfokú kisgyermeknevelői szakképzettséggel rendelkező, bölcsődében foglalkoztatott kisgyermeknevelőkkel, akiket pedagógus-munkakörben foglalkoztatva a Púétv. 1. § (11) bekezdésében foglaltak szerint a pedagógus fokozatok szerint rend szerint kell besorolni és illetményüket ennek megfelelően az illetménysávok szerint kell megállapítani. A továbbiakhoz azonban tisztában kell lenni azzal, hogy a bölcsődében mely munkakörök számítanak pedagógus-munkaköröknek. Erről a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet 2/a. sz. mellékletének II. táblázata rendelkezik, amely szerint a bölcsődében betölthető pedagógus-munkakörök az alábbiak: kisgyermeknevelő, gyógypedagógus, pszichológus, szaktanácsadó és konduktor.

Terheli-e bölcsődében foglalkoztatott pedagógusokat a teljesítményértékelésben való részvételi kötelezettség? A Púétv. 1. § (11) bekezdése A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról  szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 15. § (10b) bekezdésére mutat, amely szerint a bölcsődében pedagógus-munkakörben foglalkoztatott személy előmeneteli és illetményrendszerére – többek között – a Púétv. 98. § (1)-(2), valamint (6) és (8) bekezdéseit kell alkalmazni, de a Púétv. hatályos rendelkezései nem terjednek ki a Púétv. 98. § (3) bekezdésére, amely az évenkénti teljesítményértékelési kötelezettséget elrendeli. Mivel tehát a pedagógusok teljesítményértékelési kötelezettsége a Púétv. 98.§ (3) bekezdésében szerepel, de ennek alkalmazását a Gyvt. 15. § (10b) bekezdése nem rendeli el alkalmazni, a bölcsődében pedagógus-munkakörben foglalkoztatott kollégákat a pedagógus teljesítményértékelési kötelezettség nem terheli.

Gyakori kérdés az is, hogy a nem igazgatói/főigazgatói megbízással rendelkező vezetők (igazgatóhelyettes, tagintézmény-igazgató, tagintézmény-igazgatóhelyettes, stb.) teljesítményértékelése pedagógusként vagy vezetőként, esetleg mindkét formában történik-e. Ez a problémafelvetés azért életszerű, mert egy óvodában igazgatóhelyettesi vagy tagintézmény-igazgatói megbízással rendelkező kolléga neveléssel-oktatással lekötött heti óraszáma (például 50-199 fős gyermeklétszám esetében) 24 óra, tehát heti feladataik többségét óvodapedagógusi feladataikkal töltik, és csak a munkaidejük maradékát kell vezetői feladataik ellátására fordítaniuk. A vezetői megbízással rendelkező kollégák (igazgató, főigazgató, igazgatóhelyettes, tagintézmény-igazgató, tagintézmény-igazgatóhelyettes, stb.) teljesítményértékelését a TÉR rend. 4. § (5) bek. b) szakasza szerint, valamint a TÉR rend. 3. sz. melléklete szerint az igazgató, főigazgató, igazgatóhelyettes, tagintézmény-igazgató, intézményegység-vezető, tagintézményigazgató-helyettes, intézményegységvezető-helyettes teljesítményértékelési szempontjai speciális vezetői szempontok, tehát a 3. sz. mellékletben felsorolt vezetőket nem pedagógusként, hanem vezetőként kell szerepeltetni a teljesítményértékelés során. A vezetői feladatokkal megbízott kollégákat tehát pedagógusként nem kell szerepeltetni a teljesítményértékelési rendszerben, értékelésükre és az általuk elért teljesítményszint szerinti besorolásukra kizárólag vezetőként történő teljesítményértékelésük eredményeként van lehetőség. A szóban forgó vezetők számára nem pedagógus teljesítménycélokat, hanem vezetői teljesítménycélokat kell meghatározni.

Végezetül térjünk rá néhány speciális szakképzettséggel rendelkező pedagógus teljesítményértékelésben történő részvételére, így a hittant tanítók vagy az óvodapszichológusok, iskolapszichológusok részvételére. A hit- és erkölcstant vagy a hittan tantárgyat oktató személyeket a Köznevelési törvény 35/B. § rendelkezése szerint pedagógus szakképzettséggel rendelkezőnek kell tekinteni akár a bevett egyház által munkaviszonyban foglalkoztatott hit- és erkölcsoktatásban közreműködőket, akár az egyházi fenntartású intézményekben foglalkoztatottakat. A TÉR rend. 2. § 1. pontjában az értékelendők körének meghatározásakor az intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak szerepelnek, tehát például az egyházi jogi személynél (például a szerzetesrendeknél, egyházmegyéknél) munkaviszonyban lévő, nem az intézménnyel köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt létesítő személyek nem. Ha tehát egy hittant oktató, ennek megfelelő egyházi vagy hittudományi szakképzettséggel rendelkező személy az intézménnyel pedagógus köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban áll (pl. Pedagógus I. fokozatba sorolva), akkor a teljesítményértékelési rendszerben őt is értékelni kell. Ha az érintett nincs az intézménnyel pedagógus köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (pl. óraadói megbízással dolgozik), akkor nem kell és nem is lehet bevonni a teljesítményértékelésbe. Az óvodapszichológusok vagy iskolapszichológusok esetében a Vhr. 2. sz. melléklete az óvodapedagógus/iskolapszichológus munkaköröket pedagógus munkakörként ismeri el, és betöltésük feltételeként pszichológus és óvodapedagógus vagy gyógypedagógus, konduktor, tanító, tanár, pszichológus tanácsadás és iskolapszichológia szakirányon, pedagógiai szakpszichológus, óvoda- és iskola-szakpszichológus, óvoda- és iskolapszichológus, tanácsadó szakpszichológus szakképzettségek egyikét írja elő. Amennyiben az óvodapszichológus/iskolapszichológus megfelel ezeknek a szakképzettségi követelményeknek, akkor őt pedagógus munkakörben lehet foglalkoztatni. Ha az adott intézménnyel iskolapszichológusként vagy óvodapszichológusként (akár részmunkaidős) köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt létesített és ennek következményeként az adott teljesítményértékelési időszak első napján legalább Pedagógus I. fokozatba van besorolva, számára a teljesítményértékelésben való részvétel kötelező.