A pedagógus-továbbképzési rendszer változása 2025-ben

a továbbképzési rendszer tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos intézményi feladatok

A pedagógus-továbbképzési rendszert 1997-ben az akkor hatályban lévő Közoktatási törvény, illetőleg a 277/1997. (XII.22.) Korm. rendelet által meghatározott szabályok szerint vezették be. A bevezetés óta eltelt majdnem három évtizedben azonban a továbbképzési rendszer irányítására, tervezésére és adminisztrálására vonatkozó szabályok meglehetősen elavultak. Bizonyára ennek következményeként jelent meg A pedagógus-továbbképzés rendszeréről szóló 419/2024. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet), amely alapvetően formálta át a korábbi szabályozást. Cikkünkben áttekintjük a pedagógus-továbbképzési rendszer változását, értelmezzük a pedagógus-továbbképzés típusait, foglalkozunk az intézményi továbbképzési rendszer tervezésével kapcsolatos kérdésekkel. Áttekintjük a pedagógusok továbbképzési ciklusának tervezésére vonatkozó előírásokat is, foglalkozunk az igazgatói megbízáshoz szükséges köznevelési igazgatói képzés követelményének értelmezésével. Cikkünkben figyelembe vesszük A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény (a továbbiakban: Púétv.) hatályos rendelkezéseit.

A pedagógus-továbbképzés típusait a Korm. rendelet 2. §-ának (1) bekezdése határozza meg az alábbiak szerint:

2. § (1) A pedagógus, a pedagógus-továbbképzést a köznevelési intézmény igazgatója által kijelölt szakmai – tanárok esetén szaktárgyi, tartalmi ismereteket – megújító képzések (a továbbiakban: tartalmi megújító képzés), valamint a pedagógus által választható képzés (a továbbiakban: választható képzés) elvégzésével teljesíti, melynek keretében

a) a köznevelési intézmény igazgatója által kijelölt tartalmi megújító képzés hozzájárul az adott pedagógus szakképzettséghez kapcsolódó képzésben megszerzett ismeretek és jártasság megújításához, kiegészítéséhez,

b) a pedagógus által választható képzés a pedagógus nevelő-oktató munkájához szükséges ismereteknek és készségeknek a bővítésére, fejlesztésére szolgál.

A tartalmi megújító és a választható továbbképzések mellett a bevett egyház hitéleti pedagógus-továbbképzést (a továbbiakban: hitéleti képzés) szervezhet a hitoktatói, hittantanárai vagy akár tanárai, tanítói, óvodapedagógusai részére. A tartalmi megújító, a választható továbbképzések és a hitéleti képzések jegyzékét a Korm. rendelet 8. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés alapján az Oktatási Hivatal honlapján a tárgyév március 31-ig teszi közzé.

Azt máris láthatjuk, hogy az eddigiekben a pedagógus jelentkezése és választása alapján működő régi továbbképzési rendszert felváltó új rendszerben az (1) bek. a) pontja alapján a köznevelési intézmény igazgatójának hatáskörébe tartozik a pedagógusok számára a tartalmi megújító képzések kijelölése. Emellett a b) pontban leírtak alapján továbbra is lehetőség van a pedagógus által választható képzésekben történő részvételre. Természetes és racionális kérdésként vetődik fel azonban, hogy az Oktatási Hivatal által közzétett, a tartalmi megújító képzések jegyzékét is tartalmazó (első alkalommal 2025. március 31-ig közzéteendő) lista alapján a pedagógus kiválaszthat-e olyan számára érdekesnek, hasznosnak mutatkozó tartalmi megújító képzést vagy képzéseket, amelyeket aztán a pedagógus-továbbképzés intézményi szabályzatában az igazgató majd kötelezőként kijelöl számára. Azt mondhatjuk, hogy ezt a jogszabály egyáltalán nem zárja ki, így lehetőség van arra, hogy a továbbképzésre kijelölt pedagógus maga válassza ki az általa preferált képzést vagy képzéseket az Oktatási Hivatal listájáról, és ezt a választását tudassa az intézmény igazgatójával. A jogszabályok szerint azonban a tartalmi megújító képzések kijelölése ügyében az igazgatónak van döntési joga, tehát az igazgató nem köteles a pedagógus által preferált tartalmi megújító képzések közül kijelölni a teljesítendő továbbképzést. Ugyanakkor nincs akadálya annak, hogy a pedagógus-továbbképzés intézményi programjában az igazgató a tartalmi megújító képzéseken történő részvételi kötelezettséget a pedagógus választása szerint jelölje ki. A Menedzser Praxis Kiadónál az előfizetők számára elérhetően elkészítettem a pedagógus-továbbképzés intézményi programjának mintaszabályzatát. Szabályzati mintánkban mellékletként szerepeltetjük a továbbképzésre kötelezett pedagógus nyilatkozatát, amelyben az általa preferált tartalmi megújító képzésekről tájékoztatja az intézmény igazgatóját. Tekintettel arra, hogy a pedagógus-továbbképzés intézményi programját első alkalommal 2025. április 30-ig kell elkészíteni, a pedagógusok által preferált továbbképzésekről csak ezt megelőzően lehet beszerezni az érintett pedagógusok választását, amelyek támogatása vagy elutasítása tekintetében az igazgatónak döntési joga van. Közbülső eljárásként tekinthetünk arra a lehetőségre, hogy az érintett pedagógus esetében a szakmai munkaközösség véleménye alapján történjék a tartalmi megújító képzések kijelölése. Természetesen előfordulhat az is, hogy az igazgató minden érintett pedagógus számára (vagy pl. az intézmény tanítói számára) akár ugyanazt a tartalmi megújító képzést írja elő, függetlenül a szóban forgó pedagógus által preferált továbbképzésektől.

Alapvetően megváltoztak a pedagógus-továbbképzési program tervezésével kapcsolatos rendelkezések is. Az eddigiekben az intézmény igazgatójának öt évre szóló továbbképzési programot, és évente annak végrehajtására szolgáló beiskolázási tervet kellett készítenie. A Korm. rendelet 4. §-ában meghatározott rendelkezés szerint az igazgató a pedagógus-továbbképzési nyilvántartás adatai alapján a pedagógus-továbbképzés teljesítése érdekében egy nevelési, tanítási évre szóló pedagógus-továbbképzési intézményi programot készít, melybe a gyakornoki továbbképzésre kötelezetteket is felveszi.

A pedagógus-továbbképzés intézményi programját az igazgató dolgozza ki a szakmai munkaközösségek bevonásával, a pedagógus-továbbképzési program elkészítésének határideje minden évben április 30. napja. A pedagógus-továbbképzés intézményi programjára vonatkozó előírások a következőkben összegezhetők:

• a programban kell meghatározni azokat a tartalmi megújító képzéseket, amelyeken a pedagógusnak részt kell vennie, valamint azokat a választható képzéseket, amelyeken a pedagógus részt kíván venni,
• a programban kell megtervezni, hogy tantárgyanként, munkakörönként hány személy és milyen időkeretben vesz részt a pedagógus-továbbképzésben,
• a program a tanévre/nevelési évre vonatkozóan tartalmazza azoknak a nevét, munkakörét, akiknek a részvételét betervezték, a pedagógus-továbbképzés megjelölését, a várható távollét idejét, a helyettesítés rendjét,
• a program elkészítésénél előnyben kell részesíteni azt, akinek a pedagógus- továbbképzés kötelező óraszámainak teljesítéséhez rövidebb idő áll rendelkezésre,
• a munkáltató a pedagógus-továbbképzési intézményi program elfogadása után a tanulmányi rendszer (KRÉTA) révén értesíti azt a pedagógust, akinek pedagógus-továbbképzést kell teljesítenie.

Az új továbbképzési rendszerben tehát nem szerepel öt évre szóló középtávú továbbképzési program elkészítésének kötelezettsége, de ennek ellenére az intézmény igazgatójának ötéves továbbképzési ciklusokban kell terveznie a továbbképzésre kötelezett pedagógusainak tartalmi megújító, illetve választható továbbképzését. A Korm. rendelet 16. § (2) bekezdésében rendelkezik a pedagógus-továbbképzési ciklusok rendjéről és szervezéséről. E rendelkezés szerint a pedagógus a pedagógus-továbbképzési kötelezettséget 2025. szeptember 1-jétől az e rendelet szerinti ötéves pedagógus-továbbképzési ciklus keretében köteles teljesíteni. A jogszabály úgy rendelkezik, hogy a 2025. szeptember 1-jét megelőzően folyamatban lévő pedagógus-továbbképzési kötelezettséget teljesítettnek kell tekinteni. Utóbbi rendelkezés azt jelenti, hogy a pedagógusok továbbképzési kötelezettségének teljesítése során az előzőekben számolt hétéves továbbképzési ciklusok közül az utolsót minden pedagógus esetében teljesítettnek kell venni még akkor is, ha az érintett pedagógus az utolsó továbbképzési ciklusában egyetlen óra továbbképzést sem teljesített. Tehát 2025. szeptember 1-jén minden pedagógus számára új, ötéves pedagógus-továbbképzési ciklus indul.

A Korm. rendeletben foglaltakat áttekintve a tisztelt olvasó elsőre jogosan úgy értelmezheti, hogy az új rendszerben az eddigi – kaotikusnak bátran nevezhető – továbbképzési ciklusok sokkal egyszerűbbé válnak, hiszen a pályán lévő pedagógusok döntő többségének az új rendszerben az első továbbképzési ciklusa 2025. szeptember 1-jén kezdődik és 2030. augusztus 31-én zárul. Ez könnyebb átláthatóságot és tervezhetőséget jelentene, így valóban nagyon praktikus lenne. Azonban a Korm. rendelet 1. §-ának (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a pedagógus-továbbképzésben való részvételi kötelezettség a pedagógus-munkakör betöltésére jogosító oklevél megszerzését követő ötödik év szeptember hónap első munkanapjától terheli a pedagógusokat. Ha tehát egy kolléga például 2023. június havában szerezte meg első pedagógusdiplomáját, akkor első továbbképzési ciklusa 2028. szeptember 1-jén kezdődik, azaz „kilóg” a már pályán lévő pedagógusok többségének 2025-ben kezdődő ötéves továbbképzési ciklusából. A Púétv. 70. § rendelkezése szerint ugyancsak nem 2025. szeptember 1-jén kezdődik azoknak a pedagógusoknak a továbbképzési ciklusa, akik előző továbbképzési ciklusukban pedagógus szakvizsgát szereztek. A törvény fenti rendelkezése alapján ők mentesülnek a 2025-től 2030-ig tartó továbbképzési ciklus követelményeinek teljesítése alól, így továbbképzési ciklusuk 2030. szeptember 2-án kezdődik. A következő továbbképzési ciklus tehát a már pályán lévő pedagógusok többsége számára 2025. szeptember 1-jén kezdődik, míg az előző ciklusban szakvizsgát szerzett társaik számára 2030. szeptember 2-án. Az első pedagógusdiplomájukat 2021. január 1-jén vagy azt követően megszerző pedagógustársaink továbbképzési ciklusát az alábbiak szerint lehet meghatározni.

Itt hívjuk fel a figyelmet a Korm. rendelet 1. § (3) bekezdésének arra a szokatlan rendelkezésére, amely szerint a 2021. január 1-jén vagy azt követően pedagógusdiplomát szerzők esetében a továbbképzési kötelezettség kezdetét nem a diplomaszerzést követő ötödik év szeptemberének első napjában, hanem annak „első munkanapjában” jelöli meg. Ez ugyan bizonyára nem állt a jogalkotó szándékában, hiszen az egy-két napos cikluseltérésnek nincs semmilyen gyakorlati jelentősége, de a ciklusok rendjét – ennek ellenére – a jogszabály rendelkezései szerint pontosan kell meghatároznunk.

A Korm. rendelet 16. § (3) bekezdése lehetőséget ad arra, hogy a 2023. szeptember 1. és 2025. augusztus 31. között a pedagógus-továbbképzésről szóló korábbi Korm. rendelet szerint pedagógus-továbbképzési kötelezettségüket teljesítő pedagógusok által a továbbképzés során teljesített kreditpontokat a 2025. szeptember 1-jén kezdődő új továbbképzési ciklusban is beszámíthassák. Az új továbbképzési ciklusban ezeket a kreditpontokat a választható képzés keretében teljesített kreditpontokként (tehát nem a tartalmi megújító képzés teljesítésébe) kell beszámítani. Ennek végrehajtása érdekében az intézmény igazgatója ezen továbbképzésekről 2025. október 31-ig adatot köteles szolgáltatni a Hivatal által vezetett nyilvántartásba. Ha tehát valaki pl. 2025. június 1-jén tanúsítványt kapott egy 120 órás pedagógus-továbbképzés sikeres teljesítéséről, annak az új továbbképzési ciklus indulásakor a választható képzés teljesítéséhez az ilyen típusú továbbképzések esetében adható maximálisan 60 pontot jóvá kell írni. Ugyanígy ha egy kolléga 2024. június 14-én sikeres szakvizsga-tanulmányainak lezárásaként diplomát kapott, akkor a szakvizsga-képzés során szerzett kreditpontjait az új továbbképzési ciklusban a választható képzés teljesítéséhez 60 kredit értékben be kell számítani. Figyelem! A 2023. szeptember 1. és 2025. augusztus 31. közötti időintervallum nem a teljesített továbbképzés időtartamára, hanem a továbbképzés teljesítésének (az akkreditált továbbképzés tanúsítványának dátuma vagy a szakvizsgát tanúsító diploma kiadásának dátuma) időpontjára vonatkozik. A szóban forgó rendelkezés alapján mindazoknak a kollégáknak, akiknél a megjelölt időintervallumban a kiadott oklevelük vagy tanúsítványuk alapján legfeljebb 60 óra beszámítható a 2025-ben induló új továbbképzési ciklusba, ezt a választható továbbképzés teljesítéseként kell elismerni, azaz továbbképzésre történő beosztásuk alkalmával már csak a tartalmi megújító képzést kell kijelölni számukra legalább 60 kredit értékben.

A pedagógus-továbbképzési kötelezettség a Gyakornok fokozatba sorolt pedagóguskollégákat is terheli, de továbbképzésük rendje eltér az eddigiekben ismertetettektől. A Korm. rendelet 1. § (3) bekezdésében foglaltak alapján a Gyakornok fokozatba besorolt pedagógus a gyakornoki ideje alatt egy alkalommal gyakornoki továbbképzést köteles teljesíteni. Tekintettel arra, hogy a gyakornoki idő általában két év (néhány esetben csak egy év vagy speciális esetekben annál is rövidebb), a gyakornoki továbbképzést a kinevezést követő első, esetleg második tanévben kell teljesíteni. A Korm. rendelet 4. §-ának (1) bekezdésében foglaltak szerint a pedagógus-továbbképzés intézményi programjába a gyakornoki besorolású kollégákat is fel kell venni. A pedagógus-továbbképzési intézményi program elkészítésénél azonban a Korm. rendelet 4. § (6) bekezdésének rendelkezése szerint előnyben kell részesíteni azt, akinek a továbbképzés kötelező óraszámainak teljesítéséhez rövidebb idő áll rendelkezésre, ez a gyakornokok esetében kétségtelenül fennáll. Ez azt jelenti, hogy a gyakornokokat kinevezésük első évében kell beosztani a gyakornoki továbbképzés teljesítésére. A Korm. rendelet 6. §-ának (2) bekezdése meghatározza, hogy a gyakornoki továbbképzés egy tizenöt kreditértékű képzésen való részvétellel és az előírt tanulmányi követelmények teljesítésével valósul meg. A gyakornoki továbbképzések jegyzékét 2025. március 31-ig szintén az Oktatási Hivatal honlapján kell megjelentetni. A gyakornoki továbbképzések ingyenesek, azokat a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szervezi. Felvetődik azonban, hogy abban az esetben, ha a gyakornoki idő alatt a kolléga teljesítette a gyakornoki továbbképzést, akkor terheli-e őt az ötévenként kötelező pedagógus-továbbképzési kötelezettség. Igen terheli, mivel a jogszabály esetükben nem tartalmaz kivételt, ezért az első pedagógusdiplomájuk megszerzését követő ötödik évben szeptember első munkanapján kezdődő ötéves továbbképzési ciklusban a pedagógus-továbbképzési kötelezettségüket teljesíteniük kell. Ha tehát például egy pályakezdő kollégánk 2025-ben szerezte első pedagógusdiplomáját, és kinevezésére 2025. augusztus 15. napján kerül sor, akkor gyakornoki ideje (feltehetően) 2027. augusztus 14-ig tart, és őt a 2025/2026-os tanévben be kell osztani a gyakornoki továbbképzés teljesítésére. Első továbbképzési ciklusa pedig – a gyakornoki továbbképzés teljesítésétől függetlenül – a diplomaszerzést követő ötödik év szeptemberének első munkanapján, azaz 2030. szeptember 2-án kezdődik.

Foglalkozzunk most a bevett egyházak által szervezett, az Oktatási Hivatal által közölt jegyzéken szereplő hitéleti képzéseknek a kötelező pedagógus-továbbképzési rendszerben betöltött szerepével! A Korm. rendelet 2. § (1) bekezdésének rendelkezése szerint a pedagógus a pedagógus-továbbképzést a köznevelési intézmény igazgatója által kijelölt tartalmi megújító valamint a pedagógus által választható képzés elvégzésével teljesíti. A továbbképzési kötelezettség teljesítésekor a jogszabály nem sorolja fel a hitéleti képzéseket a beszámítható képzési formák között. Tehát az egyházak által szervezett hitéleti képzéseket az Oktatási Hivatal által kezelt jegyzékről lehet választani, a jegyzéknek tartalmaznia kell azt a tényt, hogy a pedagógus-továbbképzést hitéleti képzésként szervezik, és tartalmaznia kell a pedagógus-továbbképzési program megnevezését és célját, valamint a pedagógus-továbbképzési program rövid tartalmi ismertetését. Nem kell azonban tartalmaznia a program indításával, szervezésével, részvételi költségével kapcsolatos adatokat, nem kell tartalmaznia a képzés kreditszámát, a számonkérés módját, sőt még a továbbképzési program nyilvántartási számát sem. Az elmondottak alapján a hitéleti képzéseknek a továbbképzési kötelezettségek teljesítésébe történő beszámítása sem a jogszabály előírásai szerint, sem a gyakorlatban nem lehetséges. Ugyanakkor a hitéleti továbbképzési program teljesítéséről a szervezőnek tanúsítvány kell kiállítania, amely már tartalmazza a továbbképzési programmal kapcsolatos adatokat, így a képzés kreditértékét is.

A Korm. rendelet 4. §-ának (5) bekezdése elrendeli, hogy a pedagógus-továbbképzési intézményi program a tanévre vonatkozóan tartalmazza azoknak a nevét, munkakörét, akiknek a részvételét betervezték, a pedagógus-továbbképzés megjelölését, a várható távollét idejét, a helyettesítés rendjét. A felsorolásban tehát szerepel többek között, hogy az intézményi programnak tartalmaznia kell a továbbképzés teljesítése miatt esetleg munkaköri feladatainak ellátásában akadályozott pedagógus távollétének időtartamát, valamint helyettesítésének rendjét. A cikk megírásának időpontjában ezt a tervezést meglehetősen nehéz elvégezni, hiszen az egyes továbbképzések időtartamára és időpontjára, szervezésére, a jelenléti vagy online formában történő oktatás megoszlására vonatkozó információk egyelőre nem állnak rendelkezésre. Az is elképzelhető azonban, hogy a továbbképzéseknek az Oktatási Hivatal honlapján március 31-ig történő megjelenését követően sem lesz még átlátható, hogy az oktatás mely munkanapokat érinti, azaz a képzésre beosztott pedagógus várható távollétére vonatkozó adatok nem lesznek pontosan megállapíthatók. Ennek következtében a helyettesítésekre vonatkozó terv elkészítése is nehézségekbe ütközik. A pedagógus-továbbképzés intézményi programjának azonban ebben az esetben is tartalmaznia kell a várható távollétre és a megbecsülhető helyettesítés mértékére vonatkozó adatokat. Jobb híján ezeket az adatokat az igazgatónak meg kell becsülnie, és ennek alapján kell elkészítenie a pedagógus-továbbképzés intézményi programját.

Most tekintsük át az új köznevelési igazgatóképzéssel kapcsolatos rendelkezéseket. A Korm. rendelet 3. §-ában meghatározott rendelkezés szerint annak a pedagógusnak, akit a fenntartó igazgatói feladatok ellátásával kíván megbízni, az igazgatói kinevezéséhez a Kormányrendeletben meghatározott köznevelési igazgatóképzésen kell részt vennie, amely hozzájárul a vezetői ismereteinek megszerzéséhez, a vezetői jártasságok elsajátításához (a továbbiakban: köznevelési igazgatóképzés). A köznevelési igazgatóképzéssel kapcsolatos alapvető információkat a Korm. rendelet 13. §-ában határozza meg az alábbiak szerint:

• a pedagógus az igazgatói feladatok ellátásával történő megbízása előtt a fenntartó jóváhagyásával, az Oktatási Hivatal által szervezett köznevelési igazgatóképzésen vesz részt,
• a köznevelési igazgatóképzést a Hivatal két féléves, százhúsz kreditértékű pedagógus-továbbképzés keretében szervezi meg,
• a köznevelési igazgatóképzésben részt vevők maximális létszámát a miniszter évenként határozza meg,
• a köznevelési igazgatóképzés során a pedagógus felkészítést kap az oktatásszervezés, az oktatásirányítás, a tanügyigazgatás, a gazdálkodás, a szakmai fejlesztés, a köznevelés jogi ismereteinek elsajátításához és a megszerzett ismeretek gyakorlati alkalmazásához.

A Korm. rendelet 6. §-ának (6) bekezdése úgy rendelkezik, hogy teljesítettnek kell tekinteni az adott továbbképzési ciklusban annak a pedagógusnak a továbbképzését, aki a köznevelési igazgatóképzést teljesítette. Ha tehát egy pedagógus pályázni kíván az igazgatói vagy főigazgatói megbízás elnyerésére, vagy a fenntartó pályázati eljárás nélkül meg kívánja őt bízni az igazgatói/főigazgatói feladatok ellátásával, akkor a megbízás előtt meg kell szereznie a köznevelési igazgatóképzésről szóló tanúsítványt. A szóban forgó kollégát fel kell venni a pedagógus-továbbképzés intézményi programjába, azonban esetében nem kell alkalmazni a legalább 90 kredites szakmai megújító képzésre vonatkozó előírásokat, mert a Kormányrendelet felhatalmazása szerint a köznevelési igazgatóképzés követelményeinek teljesítésével a folyamatban lévő továbbképzési ciklusra vonatkozó követelményeket teljesítette.

Gyakori kérdésként jelentkezik a jelenleg is igazgatói/főigazgatói megbízást betöltő kollégák részéről, hogy a korábban megszerzett közoktatásvezetői szakvizsgával ki lehet-e váltani az új köznevelési igazgatói képzés követelményeinek teljesítését. A Púétv. végrehajtási rendelete, azaz a 401/2023. (VIII.30.) Korm. rendelet (Vhr.) újonnan bevezetett rendelkezése erről így szól:

Vhr. 26. § (10): 2026. január 1. napjától új igazgatói kinevezést az kaphat, aki a pedagógus-továbbképzés rendszeréről szóló rendeletben meghatározott köznevelési igazgatóképzést vagy a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 87/2015. (IV. 9.) Korm. rendelet szerinti intézményvezetői ismeretek pedagógus-szakvizsgát teljesítette.

Ezen Kormányrendelet 21/B. §-ának (2) bekezdése – amely 2024. december 31-ig volt hatályban – így határozta meg az intézményvezetői ismeretek megszerzésével kapcsolatos követelményeket:

21/B. § (4) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 67. § (1) bekezdés b) pontja szerinti, pedagógus-szakvizsga keretében szerzett intézményvezetői szakképzettség csak olyan szakirányú továbbképzésben szerezhető, amelyben a (2) bekezdés szerinti kötelező ismeretkörök mellett a választott ismeretkör a nevelési-oktatási intézményvezetői ismeretek, legalább további 55 kredit értékben.

Tehát az a kolléga, aki olyan szakvizsgával rendelkezik, amelyben az intézményvezetői ismeretek igazolhatóan legalább 55 kredit értékben szerepelnek, azaz szakvizsgája intézményvezetői szakképzettséget tanúsít, a Vhr. 26. § (10) bekezdés rendelkezése szerint 2026. január 1-től is kaphat igazgatói vagy főigazgatói megbízást. Ez azt jelenti, hogy a közoktatás-vezetői szakvizsgával rendelkező kollégák esetében nincs jogszabályban meghatározott akadálya annak, hogy 2026. január 1. után is igazgatói megbízást kapjanak.

Vigyáznunk kell azonban ezzel, ezért minden érintett alaposan fontolja meg, hogy hogyan vág neki egy újabb (vagy éppen első) igazgatói megbízás elnyerésének! Ha ugyanis a pályáztató fenntartó például azt írja ki a pályázatban, hogy az igazgatói megbízás feltétele a köznevelési igazgatói szakképzettség igazolása, akkor hiába biztosítanak a fenti jogszabályok lehetőséget arra, hogy a korábbi közoktatás-vezetői diplomával is meg lehessen bízni az érintettet az igazgatói feladatok ellátásával, nem fog megfelelni a pályázati feltételeknek. De az is elegendő, hogy a pályázati kiírásban ugyan az szerepel, hogy az igazgatói megbízás elnyeréséhez a köznevelési igazgatói szakképzettség vagy más, szakvizsgával megszerzett intézményvezetői szakképzettség is megfelel, de a fenntartó azt rögzíti a hirdetményben, hogy „előnyt jelent a köznevelési igazgatói szakképzettség” megléte, akkor a pályázat elbírálása során kötelező előnyben részesíteni a köznevelési igazgatói szakképzettséget igazoló pályázót. Az egyházi- vagy magánfenntartásban működő intézmények vezetésére pályázók sincsenek teljes biztonságban abban az esetben, ha nem rendelkeznek az új köznevelési igazgatói szakképzettséggel, hiszen az ilyen fenntartó pályázat kiírása nélkül is dönthet az igazgatói megbízásról, és döntése során minden további nélkül preferálhatja a köznevelési igazgatói szakképzettséget. Tanácsom tehát azoknak, akik 2026. január 1-jét követően kívánnak pályázni igazgatói/főigazgatói feladatok ellátására, vagy pályázat nélkül kívánnak jelentkezni a vezetői feladat ellátására, hogy feltétlenül szerezzék meg az új köznevelési igazgatói szakképzettségről szóló tanúsítványt.

Senkit ne tévesszen meg az, hogy a 87/2015. (IV. 9.) Korm. rendelet fentebb idézett 21/B. §-ának (4) bekezdése 2024. december 31-ig volt hatályban, a 2024. december 31-ig indított közoktatás-vezetői, vagy más intézményvezetői szakképzettséget adó szakvizsgákra továbbra is érvényes az az előírás, hogy akkor tekinthető intézményvezetői szakképzettséget adó szakvizsgának, ha a nevelési-oktatási intézményvezetői ismeretek, legalább további 55 kredit értékben szerepel a képzés során. A szakvizsga képzés befejezésekor ugyanis alkalmazni kell a szakvizsga megindításakor érvényes jogszabályi rendelkezéseket, tehát az 55 kredites szabályt is. A citált (4) bekezdés 2025. január 1-től azért nincs hatályban, mert a Korm. rendelet 16. § (1) úgy rendelkezik, hogy a 87/2015. (IV. 9.) Korm. rendelet által meghatározott, új nevelési-oktatási intézményvezetői ismeretek megszerzésére irányuló pedagógus-szakvizsga képzés 2024. december 31-ét követően nem kezdhető meg.

A Korm. rendelet 1. § (7) bekezdéséből, valamint a 16. § (3) bekezdéséből az olvasható ki, hogy az oktatásirányítás egy olyan központi pedagógus-továbbképzési nyilvántartás bevezetését tervezi, amelyben – a KIR-ben szereplő személyi nyilvántartásokhoz hasonlóan – szerepelni fog az érintett pedagógus továbbképzési kötelezettsége, következő továbbképzési ciklusa, az abban teljesített tartalmi megújító és választható képzések, az esetleges köznevelési igazgatói szakképzettség megszerzése és egyéb, a továbbképzési kötelezettség teljesítésével kapcsolatos adatok. Erre a rendszerre már több évtizede nagy szükség lett volna, hiszen a régi továbbképzési rendszer nyilvántartásának kaotikus állapota, a továbbképzési ciklusok változásával kapcsolatos jogszabályi rendelkezések régen indokolttá tették egy professzionális központi elektronikus nyilvántartás felállítását. Ráadásul a pedagógus minden adata, a pályafutásával, besorolásával, minősítésével, stb. kapcsolatos adatok mindegyike már szerepel a KIR rendszerében, már csak a pedagógus-továbbképzési kötelezettség központi regisztrálása hiányzott a rendszerből.

Végezetül foglalkozzunk azzal a Korm. rendelet 4. § (2) bekezdése által meghatározott cseppet sem lényegtelen rendelkezéssel, amely szerint a köznevelési intézmény igazgatója – ha az intézményben szakmai munkaközösség működik – a szakmai munkaközösség részvételével dolgozza ki a pedagógus-továbbképzés intézményi programját. Ez a rendelkezés praktikusan azt jelenti, hogy a pedagógus-továbbképzés intézményi programjának elkészítését megelőzően az igazgatónak minimum konzultálnia kell a szakmai munkaközösségekkel, és ki kell kérni véleményüket a tervezett pedagógus-továbbképzésekkel kapcsolatban. A továbbképzési program tervezésébe a szakmai munkaközösségeket természetesen ennél sokkal hatékonyabban is be lehet vonni például úgy, hogy felkérjük a szakmai munkaközösségek vezetőit, hogy azt követően, hogy az igazgató meghatározta a szóban forgó tanévben a továbbképzésben résztvevő kollégák körét, tekintsék át az Oktatási Hivatal által közzétett jegyzéket, és tegyenek javaslatot arra, hogy az egyes kollégáknak mely tartami megújító továbbképzések kijelölését tartják kívánatosnak. Ezen szakmai egyeztetés természetesen arra is lehetőséget nyújt, hogy a továbbképzéssel érintett kollégák a munkaközösség-vezetőknek is kifejthetik véleményüket saját továbbképzési lehetőségeikkel kapcsolatban, így lehetőséget nyújtva arra, hogy az igazgató az általuk is hasznosnak tartott továbbképzéseket jelölje ki számukra. Azt gondolom, hogy a szakmai munkaközösségek számára komoly érdemi feladatot és felelősséget jelent az, hogy részt vehetnek a pedagógus-továbbképzés intézményi programjának tervezésében azzal, hogy javaslatokat fogalmaznak meg az általuk preferált továbbképzések kiválasztásával, illetőleg kifejthetik véleményüket az igazgató által az egyes kollégák számára kiválasztott pedagógusképzések támogatásával vagy elutasításával kapcsolatban.

Budapest, 2025. február 19-én

Petróczi Gábor tanügyigazgatási szakértő

Megjegyzés: a cikk nyomtatásban a Menedzser Praxis Kiadónál jelenik meg. Kérésükre az általam elkészített tíz oldalas mintaszabályzatot nem teszem közzé, az előfizetők számára az a Kiadónál érhető el.