Pedagógiai asszisztensként foglalkoztatott, pedagógus szakképzettséget szerző kolléga besorolásának szabályai
Évek óta folyamatos problémákat jelent a nevelési-oktatási intézményben pedagógiai asszisztens vagy más nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott kollégák helyes besorolása abban az esetben, ha foglalkoztatási jogviszonyuk időtartama alatt pedagógus szakképzettséget szereztek. Ez a dilemma legtöbbször az óvodákban jelentkezik, ahol a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott kollégák foglalkoztatásuk időtartama alatt megszerzik az óvodapedagógus szakképzettséget, de az iskolákban is gyakran találkozhatunk ezzel a problémával. Az egyik óvodában két évet dolgozott egy fiatal kolléga óvodapedagógus álláshelyen pedagógiai asszisztensként, közben főiskolára járt, és nyáron átvette az óvodapedagógus diplomáját. Az óvoda igazgatója augusztus 1-jétől kinevezését módosította azzal, hogy óvodapedagógus munkakörbe nevezte ki, és Gyakornok fokozatba sorolta be. A frissen diplomázott kolléganő jelezte, hogy azokat a csoporttársait, akik ugyanezt az utat járták be, a munkáltatójuk rögtön Pedagógus I. fokozatba sorolta be arra hivatkozva, hogy rendelkeznek a végrehajtási rendeletben meghatározott két év szakmai gyakorlattal.
A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény végrehajtási rendelete, azaz a 401/2023. (VIII.30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) rendelkezik a pedagógus életpálya szerinti besorolásokról, e rendelkezések témánk szempontjából legfontosabb szakaszait közöljük az alábbiakban.
Vhr.37. § (1) A köznevelési intézményben a pedagógus előmeneteli rendszer hatálya alá tartozó munkakör betöltéséhez előírt végzettséggel és szakképzettséggel vagy szakképesítéssel, valamint két évnél, osztatlan tanárképzésben végzett pedagógus esetében egy évnél kevesebb szakmai gyakorlattal rendelkező pedagógust, továbbá a (4) és (5) bekezdés, valamint a (13) bekezdés szerinti esetben a pedagógust Gyakornok fokozatba kell besorolni, kivéve, ha a besorolását megelőzően ennél magasabb fokozatba való besorolásra már jogosultságot szerzett.
(2) A gyakornok számára a foglalkoztatási jogviszony létesítésekor, vagy a pedagógus előmeneteli rendszer hatálya alá történő átkerülés esedékességének időpontjában a kinevezésben, munkaszerződésben két, osztatlan tanárképzésben végzett pedagógus esetében egy év gyakornoki idő kikötése kötelező.
(3) A (2) bekezdés szerinti gyakornoki időbe a foglalkoztatási jogviszony létesítése előtt megszerzett szakmai gyakorlat idejét be kell számítani. A kinevezésben ekkor a (2) bekezdés szerinti gyakornoki időből hátralévő időt kell – a (4) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel – rögzíteni.
(15) Ha a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott személy a jogviszonya fennállása alatt szerez pedagógus szakképzettséget, őt a szakképzettség igazolását követő hónap első napjától Gyakornok fokozatba kell sorolni azzal, hogy munkabére, illetménye ezzel összefüggésben nem csökkenthető.
(14) Az (1)–(11) bekezdéstől eltérően Pedagógus I. fokozatba kell sorolni azt a pedagógus szakképzettséggel vagy szakképesítéssel rendelkező nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben dolgozó köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állót, aki a 42. § (1) bekezdés a)–i) pontjában felsorolt jogviszonyokban rendelkezik legalább két év szakmai gyakorlattal.
A korábban nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott, jogviszonyának fennállása alatt pedagógus szakképzettséget szerzett kolléga esetében mindenekelőtt a Vhr. 37. § imént idézett (15) bekezdését kell alkalmazni. Ha ennek feltételei fennállnak, azaz a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott valóban jogviszonyának fennállása alatt szerezte meg a pedagógusdiplomáját, akkor – az előzőekben idézett rendelkezések ellenére – a (15) bekezdésben leírt rendelkezést kell alkalmazni, azaz a kollégát Gyakornok fokozatba kell sorolni. Ez a gyakornoki besorolás nem mond ellent a Vhr. 37.§ (1) és (3) bekezdéseinek imént idézett rendelkezéseinek, amelyek szerint a munkakör betöltéséhez előírt végzettséggel és szakképzettséggel, valamint két évnél…kevesebb szakmai gyakorlattal rendelkező pedagógust Gyakornok fokozatba kell sorolni. A szóban forgó pedagógiai asszisztens kolléga a korábban betöltött nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörében szerzett ugyan két év szakmai gyakorlatot, de a Vhr. 42. § (1) bekezdésének rendelkezése szerint a pedagógusok magasabb fokozatba történő előrelépéshez szükséges szakmai gyakorlatot csak pedagógus munkakörben lehet megszerezni, nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben nem. A Vhr. 42. § (1) bekezdésének l) szakasza szerint nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben csak nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő szakmai gyakorlatot lehet szerezni, pedagógus szakmai gyakorlatot semmiképpen. Idézzük azért pontosan a szakmai gyakorlatra vonatkozó jogszabályi előírásokat
42. § (1) A magasabb fokozatba történő előrelépéshez és a gyakornoki idő teljesítéséhez szükséges szakmai gyakorlatnak kell elfogadni
a) a pedagógus-munkakörben foglalkoztatási jogviszonyban vagy pedagógus munkakörbe tartozó feladatok ellátására egyházi szolgálati jogviszonyban, …
l) a kizárólag nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben alkalmazottak esetében a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben
töltött jogszerű foglalkoztatás idejét.
A Vhr. 37. § (14) bekezdésében foglaltak alapján azt a pedagógus szakképzettséggel vagy szakképesítéssel rendelkező nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben dolgozó köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állót lehet és kell Pedagógus I. fokozatba sorolni, aki a Vhr. 42. § (1) bekezdés a)–i) pontjában felsorolt jogviszonyokban rendelkezik legalább két év (osztatlan pedagógusképzés esetén egy év) szakmai gyakorlattal. Tekintettel arra, hogy a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben szerzett szakmai gyakorlat a Vhr. 42. § (1) bekezdésének nem az a)-i) pontjaiban, hanem l) pontjában szerepel, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben szerezett szakmai gyakorlatát ebben az esetben nem lehet beszámítani.
Az óvodákban, iskolákban és más nevelési-oktatási intézményekben fennálló neveléssel-oktatással lekötött munkakörökben történő foglalkoztatás időtartama alatt pedagógus szakképzettséget szerzett kollégákat tehát kötelezően Gyakornok fokozatba kell sorolni, a Pedagógus I. fokozatot csak a kétéves gyakornoki idő leteltét követő minősítő vizsga sikeres teljesítését követően érhetik el.
Foglalkozzunk még azzal a gyakorlati kérdéssel, hogy mit tehetnek azok a munkáltatók, akik a jogszabály téves értelmezése miatt a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben fennálló jogviszony időtartama alatt pedagógus szakképzettséget szerzett pedagógus kollégát Gyakornok fokozat helyett tévesen Pedagógus I. fokozatba sorolták. Különösen gyakori és morálisan érthető ez a tévedés az óvodákban, ahol sok pedagógiai asszisztens kolléga – az előforduló pedagógus-hiány következtében – gyakorlatilag óvodapedagógusi feladatokat végez úgy, hogy kinevezése nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörre szól. Sajnos ez a kényszerhelyzet nem teremt lehetőséget arra, hogy a besorolási jogszabályoktól eltérően ezeket a kollégákat – akiknek valóban már sok tapasztaltuk van az óvodában ellátandó pedagógusi feladatokkal kapcsolatban – pedagógus munkakörben szerzett szakmai gyakorlat hiányában Pedagógus I. fokozatba soroljuk. A jogszabályok szerint helyes besorolásuk a Gyakornok fokozat.
A fentiek szerint a Gyakornok fokozat helyett tévesen Pedagógus I. fokozatba történő kinevezést a munkáltatónak módosítania kell, mert a Púétv. így rendelkezik:
Púétv. 22. § (1) Semmis az a megállapodás, amely jogszabályba ütközik, vagy köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyra vonatkozó szabály megkerülésével jött létre.
22. § (2) A semmis megállapodás érvénytelen, kivéve, ha ahhoz a rendelkezést megállapító köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyra vonatkozó szabály más jogkövetkezményt fűz. A semmisségre az érdekelt határidő nélkül hivatkozhat, a megállapodás semmisségét a bíróság hivatalból észleli.
Pútv. 24.§ (1) Az érvénytelen megállapodás alapján létrejött köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyból származó jogokat és kötelezettségeket úgy kell tekinteni, mintha azok érvényes megállapodás alapján állnának fenn. Az érvénytelen megállapodás alapján létrejött köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – a munkáltató köteles haladéktalanul, azonnali hatállyal megszüntetni, feltéve, hogy az érvénytelenség okát a felek nem hárítják el.
24. § (3) Ha a megállapodás valamely része érvénytelen, helyette a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyra vonatkozó szabályt kell alkalmazni, kivéve, ha a felek az érvénytelen rész nélkül nem állapodtak volna meg.
Ha a szabálytalan kinevezést a munkáltató észleli, akkor haladéktalanul köteles megállapítani a kinevezés érvénytelenségét, azaz a Pedagógus I. fokozat megállapításának jogszerűtlenségét, a semmisség megállapítása határidőhöz nem köthető, tehát arra bármikor lehet hivatkozni. Esetünkben a pedagógus munkakörbe történő kinevezés többi része azonban érvényes, a kinevezésnek csupán a besorolásról szóló megállapodást tartalmazó része, azaz a helyes besorolási fokozat megjelölése ütközik jogszabályba. A Púétv. 24. § (3) bekezdésének idézett rendelkezése szerint tehát a munkáltató a kinevezést köteles egyoldalúan módosítani úgy, hogy módosítja a besorolási fokozat megjelölését, az ahhoz tartozó illetmény összegét, de a kinevezés egyéb elemeit érvényesnek kell tekinteni.
Fontos gyakorlati kérdésként merülhet fel még az, hogy visszakövetelheti-e a munkáltató a téves besorolásból adódóan a Pedagógus I. fokozat szerint folyósított magasabb illetmény és a Gyakornok fokozat szerint járó illetmény különbözetét. 2025-ben a gyakornoki illetmény összege a Vhr. 88. § (1) bekezdés rendelkezése szerint 640.900 Ft, amelyet a Vhr. 95/A. § (6) bekezdésében foglaltak szerint 10.600 Ft-tal magasabban kell megállapítani, azaz a gyakornoki illetmény összege legalább 651.500 Ft. Tekintettel arra, hogy a Pedagógus I. fokozat illetménysávjának alsó határa 653.100 Ft, a legtöbb esetben vélhetően csak minimális eltérés van a Gyakornok és a Pedagógus I. fokozatba sorolt pedagógusok illetménye között. Ebből adódóan a munkáltató számára végképpen nem lenne célszerű a téves besorolásból adódó néhány ezerforintnyi illetménynek a jogalap nélküli kifizetésre hivatkozó visszakövetelése.
A Púétv. így rendelkezik a jogalap nélkül kifizetett illetményről:
Púétv. 108. § (9): A jogalap nélkül kifizetett illetmény hatvan napon túl akkor követelhető vissza, ha a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állónak a kifizetés alaptalanságát fel kellett ismernie, vagy azt maga idézte elő.
Nyilvánvaló, hogy a szóban forgó esetben a pedagógus munkakörbe kinevezett, korábban nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott kollégától nem várható el, hogy a hibás besorolás alaptalanságát felismerje, tehát a jogalap nélkül kifizetett illetménykülönbözet a jogszabály rendelkezése alapján általában nem követelhető vissza. A hibás besorolásból adódó jogalap nélküli kifizetésből adódó illetménykülönbözet a kifizetéstől számított 60 napon belül visszakövetelhető, de a fentiekben leírt okfejtés miatt ez a lépés több kárt okozna mint hasznot, tehát semmiképpen nem javasolhatjuk.
Kelt: 2025. szeptember 17-én
Petróczi Gábor
tanügyigazgatási szakértő