A köznevelési törvény hatályban lévő előírásai alapján 2012. szeptember 1-jétől lehetséges az igazgató/főigazgató pályáztatás nélküli ismételt vezetői megbízása az igazgató második vezetői ciklusára. Mivel az előttünk álló időszakban bizonyára számos intézmény igazgatóját, nevelőtestületét és fenntartóját érinti majd ez a lehetőség, tekintsük át a pályázat nélküli vezetői megbízásra vonatkozó jogszabályok rendszerét! A cikkben a pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvényre a Púétv. rövidítéssel hivatkozunk.
Púétv. 37. § [Pályáztatás]
(1) Nyilvános pályázatot kell kiírni, ha ez a munkáltató, állami fenntartású köznevelési intézmény esetén az igazgató javaslatára a fenntartó döntése alapján a munkakör betöltéséhez szükséges. Igazgatói megbízás nyilvános pályázat alapján adható, kivéve az egyházi és magán fenntartású köznevelési intézmény igazgatóját. Ettől eltérően, a második igazgatói ciklus esetén a pályázat mellőzhető, ha az igazgató ismételt megbízásával a fenntartó és a nevelőtestület egyetért.
Most értelmezzük a jogszabályok által előírt rendelkezéseket! A Púétv.-ben szereplő szabály azt tartalmazza, hogy az igazgató/főigazgató pályázat nélküli vezetői megbízásának az a feltétele, hogy a második ciklusra történő ismételt vezetői megbízás kérdésében a fenntartó és a nevelőtestület egyetértését nyilvánítsa ki. Ha a fenntartó nem kívánja pályázat nélkül második alkalommal megbízni az igazgatót, akkor ebben a kérdésben további vitának helye nincs: a fenntartónak meg kell hirdetnie a nyilvános pályázatot és tájékoztatnia kell e tényről a nevelőtestületet. Természetesen a meghirdetett nyilvános pályázaton bárki indulhat, így az az igazgató is, aki az eddigiekben vezette az intézményt.
Azt sem rögzíti jogszabály, hogy az egyetértő nyilatkozatot először feltétlenül a fenntartónak kell megtennie. Ez a lépés azonban célszerű, hiszen abban az esetben, ha a fenntartó nem támogatja az igazgató pályázat nélküli ismételt kinevezését, a nevelőtestületi egyetértő döntés beszerzését célzó munkák feleslegesnek tekinthetők.
A fenntartó döntését abban a kérdésben, hogy kívánja e pályáztatás nélkül második alkalommal is megbízni az első ciklusát beteljesítő igazgatót, nem köti semmiféle eljárási szabály. Ha a fenntartó azt közölte a nevelőtestülettel, hogy fenntartóként kezdeményezi az első ciklusát lezáró jelenlegi igazgató pályázat nélküli második ciklusra történő igazgatói megbízását, akkor a nevelőtestületnek döntést kell hoznia abban a kérdésben, hogy egyetért-e azzal, hogy a miniszter a jelenlegi igazgatót nyilvános pályázat kiírása nélkül második alkalommal is megbízza az igazgatói feladatok ellátásával.
A nevelőtestület egyetértő vagy egyet nem értő döntésének kialakítására célszerűen a fenntartó írásos kezdeményezését követően kerülhet sor. A nevelőtestületet az írásbeli fenntartói egyetértés kinyilvánítását követően az egyetértő nevelőtestületi nyilatkozat kialakítására vonatkozóan már nem kötik időkorlátok vagy további jogszabályok. A nevelőtestület számára az sincsen előírva, hogy az igazgatói megbízással történő egyetértés kérdésében nyílt vagy titkos szavazással kell vélemény nyilvánítania, a személyekről szóló döntések alkalmával azonban minden esetben csak a titkos véleménynyilvánítást javasolhatjuk. Ügyelnünk kell arra, hogy a nevelőtestület számára elkészítendő szavazólapokra kifogástalan, a jogszabályban meghatározottakkal azonos tartalmú, egyértelmű kérdés kerüljön, pl. így:
„Egyetért-e ön azzal, hogy a fenntartó X.Y.-t nyilvános pályázat nélkül második alkalommal is öt évre megbízza az igazgatói feladatok ellátásával?
Igen Nem
Kérjük, hogy szavazata érvényessége érdekében csak az egyik válaszlehetőséget húzza alá vagy karikázza be!”
Tekintsük át, hogy milyen feladatok várnak a fenntartói írásbeli egyetértés közlését követő napokban a regnáló igazgatóra, illetőleg a nevelőtestületre!
- A fenntartói írásbeli egyetértését ismertetni kell a nevelőtestülettel – felelős az intézmény igazgatója.
- Mielőbb célszerű létrehozni egy háromfős előkészítő bizottságot a nevelőtestületi döntés meghozatalára és a szavazás lebonyolítására, hiszen az igazgatótól – érintettsége miatt – nem fogadható el az ebben történő aktív közreműködés. Az előkészítő bizottság összetételére, feladataira vonatkozóan nincsenek hatályos jogszabályi előírások. Az előkészítő bizottságot – annak létrehozásakor – egyben érdemes megbízni a szavazatszámlálási feladatok elvégzésével is. A bizottság megválasztása és megbízása a nevelőtestület hatáskörébe tartozik.
- Az előkészítő bizottság elnökének – az igazgató kezdeményezésére – össze kell hívnia a nevelőtestületi ülést a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 117. § (2) és (4)/e bekezdéseinek előírásai szerint.
- Az előkészítő bizottságnak össze kell állítania a nevelőtestület (figyelem: nem alkalmazotti közösség, nem az intézményi dolgozók összessége!) névsorát, a szavazati joggal rendelkezők listáját:
- a kérdésben az igazgatónak is szavazati joga van, hiszen tagja a nevelőtestületnek,
- meg kell jelölni a tartósan távol lévőket, akiknek szintén szavazati joguk van,
- meg kell határozniuk – az igazgató aktív közreműködésével – az intézményi nevelőtestületi ülés időpontját és helyszínét,
- a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott, felsőfokú szakképzettséggel rendelkezők a nevelőtestület tagjának számítanak, őket is fel kell venni a listára,
- az óraadók a köznevelési törvény 4. § 20. pontja alapján nem tagjai a nevelőtestületnek, nekik tehát nincs szavazati joguk a nevelőtestületi döntés kialakításakor.
- A nevelőtestület értekezletét az előkészítő bizottság elnökének kell levezetnie, hiszen a nevelőtestület értekezletét csak nevelőtestületi tag vezetheti, külső személy – pl. tankerületi igazgató – nem. Az igazgató pedig érintettsége miatt nem vezetheti az értekezletet. A bizottságnak gondoskodnia kell a szavazásra jogosultak számba vételéről és az eredmények pontos összeszámlálásáról, pontosan
- a szavazásra jogosultak számának megállapításáról,
- a jelenlévők számának megállapításáról,
- az összes szavazatot leadó pedagógus számának megállapításáról,
- a támogató „igen” szavazatok és a nem támogató „nem” szavazatok számáról,
- az érvénytelen szavazatok számának megállapításáról.
- Az ügyben az oktatási jogszabályok a nevelőtestület egyetértéséhez kötik a második vezetői ciklusra pályázat nélkül történő igazgatói megbízás lehetőségét. Az egyetértés meglétének meghatározásakor az alábbiakra kell figyelemmel lennie a szavazást lebonyolító és az eredményeket összeszámláló, valamint rögzítő bizottság tagjainak és a nevelőtestületnek:
- a nevelőtestület fogalmát az Nkt. 4. § 20. pontjának rendelkezése határozza meg az alábbiak szerint: a nevelési-oktatási intézményben köznevelési foglalkoztatotti jogviszony, egyházi szolgálati jogviszony keretében pedagógus-munkakörben, a felsőfokú végzettséggel rendelkező, nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak közössége,
- a nevelőtestület tagjainak sorába tehát nem csak a pedagógusok tartoznak, ezért is kiemelkedően fontos a szavazásra jogosultak névsorának pontos összeállítása,
- a szavazás eredményeinek megállapításakor figyelembe kell venni a távol vagy akár tartósan távol lévő nevelőtestületi tagok számát is, hiszen ők is a nevelőtestület tagjai közé számítanak,
- érvényes az a szavazat, amelyről a szavazatszámláló bizottság mindhárom tagja egybehangzóan állapítja meg annak eredményét,
- érvénytelen az a szavazat, amelyen egyik válasz sincs aláhúzva vagy bekarikázva, vagy mindkét válasz alá van húzva vagy be van karikázva.
- A nevelőtestületi döntéssel kapcsolatban a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 117. § (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a nevelőtestületnek meg kell határoznia döntéshozatalának rendjét. Ezt az SzMSz-ben célszerű megtenni, ennek hiányában határozat formájában jegyzőkönyvezett nevelőtestületi döntéssel is történhet a szabályozás.
Rendelkezni kell arról is, hogy a nevelőtestület döntéseit nyílt vagy titkos szavazással hozza meg. Úgy is lehet rendelkezni, hogy a személyi kérdésekben (esetleg konkrétan: az igazgatói megbízatással kapcsolatos egyetértés kérdésében) titkos szavazással dönt a nevelőtestület, más kérdésekben pedig nyílt szavazással. A kérdést úgy is lehet szabályozni, hogy a nevelőtestület általában nyílt szavazással hozza meg döntését, de bármely ügyben – nevelőtestületi szavazással – lehetőség van a titkos szavazás melletti nevelőtestületi döntésre.
Azt is szabályozni kell, hogy a döntéskor a nevelőtestület mikor tekinthető határozatképesnek. Az alábbi lehetőségek közül érdemes választani. A nevelőtestület határozatképes, ha:
- a szavazáson a nevelőtestület tagjainak legalább kétharmada részt vesz,
- a szavazáson – a nevelőtestület tartósan távol lévő tagjait leszámítva – a nevelőtestület tagjainak legalább kétharmada részt vesz,
- a szavazáson legalább a nevelőtestület 50%-a részt vesz.
A nevelőtestületi döntés érvényességének feltételeit is szabályozni kell, mert a jogszabályok nem tartalmaznak az érvényességi küszöbre vonatkozó rendelkezéseket. Lehetőségként vetődnek fel az alábbiak. A nevelőtestület döntésére vonatkozó szabályozási lehetőségek:
- egyetértő, ha a nevelőtestület szavazati joggal rendelkező tagjainak legalább 50 %-a „igen” szavazatot adott le,
- egyetértő, ha a szavazáson résztvevő nevelőtestületi tagok számát figyelembe véve az „igen” szavazatok aránya az 50 %-ot meghaladja,
- egyetértő, ha a szavazáson résztvevő nevelőtestületi tagok számát figyelembe véve az „igen” szavazatok aránya eléri vagy meghaladja a 2/3-ot.
- A nevelőtestület egyetértésének meglétét a szavazatszámláló bizottságnak úgy kell megállapítania, hogy az érvényes „igen” szavazatok számát elosztja a szavazati joggal rendelkezők listáján szereplők összes számával, és azt megszorozza százzal. Ha ez az eredmény eléri vagy meghaladja a nevelőtestületi döntésben a fenti példák szerint meghatározott értéket, akkor a javaslattal a nevelőtestület egyetértett.
- Az előkészítő bizottságnak el kell készítenie a nevelőtestületi szavazásról szóló jegyzőkönyvet, amelynek tartalmaznia kell a szavazás számszerű eredményét. A jegyzőkönyvet az előkészítő és szavazatszámláló bizottság tagjai írják alá. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az alábbiakat:
- az értekezlet helye, ideje, napirendi pontja,
- a jegyzőkönyv-vezető és a hitelesítő neve és beosztása,
- a jelenlévők neve és beosztása,
- a távol lévők neve és beosztása,
- a jelenlévők hozzászólásai,
- a határozat elfogadásának számszerű és százalékos adatai.
Figyelem: 2023. december 31-ig hatályban volt a 326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet, amely a 22. és 28. §-aiban rendelkezéseket tartalmazott a nevelőtestületi szavazás lebonyolításával kapcsolatban az alábbiak szerint.
22. §(3) Az Nkt. 67. § (7) bekezdésében foglaltak szerinti nyilvános pályázat kiírása nélküli magasabb vezetői megbízás akkor adható, ha azzal a nevelőtestület legalább kétharmada egyetért.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott esetben a fenntartói írásbeli kezdeményezés nevelőtestületnek történő átadásától számított legalább tizenöt napot kell biztosítani a nevelőtestületi egyetértő nyilatkozat megadására.
Az e bekezdésben idézett jogszabályi előírások azonban már nincsenek hatályban, és a Púétv. vagy annak végrehajtási rendelete erre az eljárásra vonatkozóan nem tartalmaznak szabályozást.
*
Remélem, hogy a feladatok átgondolásával, az eljárásra vonatkozó jogszabályok összegyűjtésével, pontosításával némileg segíteni tudtam az ilyen ügyekben érintett intézmények nevelőtestületét!
2026. március 10.
Petróczi Gábor
tanügyigazgatási szakértő