A pedagógusok teljesítményértékelésének aktuális feladatai,

az értékelő megbeszélés szervezésével kapcsolatos feladatok

A pedagógusok teljesítményértékelési kötelezettségét 2024. szeptember 1-től vezette be a jogalkotó. A teljesítményértékelés szabályait a 18/2024. (IV.4.) BM rendelet (a továbbiakban: TÉR rend.) tartalmazza. Az első teljesítményértékelési időszak 2025. augusztus 31-én záródik le. A nyár közeledtével egyre beláthatóbb közelségbe kerül a pedagógusok és a pedagógus szakképzettséggel rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben dolgozók teljesítményértékelésének lezárása. A teljesítményértékelési időszak az iskolákban a szeptember 1-jétől a tanítási év végéig (tehát ebben a tanévben a tanítási év utolsó napjáig, azaz június 20-ig) tartó időszak, míg az óvodákban a szeptember 1-jétől a következő év július 15-éig tartó időszak. Ez utóbbi azt jelenti, hogy az érintettek teljesítményét az ebben az időszakban felmutatott teljesítményük alapján kell értékelni. A TÉR rend. 5. § (4) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint az értékelendő személy teljesítményének értékelését június 30-ig, óvodában augusztus 15-ig kell elvégezni, eddig az időpontig kell tehát lezárni az érintettek teljesítményértékelését. Cikkünkben több alkalommal hivatkozunk majd A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvényre, amelyet a továbbiakban a Púétv. rövidítéssel jelölünk.

A pedagógusok és a pedagógus szakképzettséggel vagy szakképesítéssel rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott kollégák szeptemberben javaslatot tettek saját személyre szabott teljesítménycéljaikra, amelyeket a munkáltató 2024. szeptember 30-ig jóváhagyott. A tanév, nevelési év során a kollégák végezték szokásos nevelési-oktatási feladataikat, és folyamatosan figyelmet fordítottak saját teljesítménycéljaik teljesítésére. Ideális esetben az igazgató közreműködőket (igazgatóhelyettes, tagintézmény-igazgató, munkaközösség-vezető, stb.) bízott meg a teljesítményértékelésben történő közreműködéssel, és az év során ezek a közreműködők figyelemmel kísérték az értékelendő személy tevékenységét, teljesítménycéljainak fokozatos megvalósítását, és jegyzeteket készítettek a kolléga teljesítményértékelésének lezárásához.

A teljesítményértékelés tényleges értékelési folyamatának kezdetét az igazgató által elkészítendő előzetes értékelési javaslat képezi, amelyet elkészülése után a KRÉTA rendszer alkalmazásával meg kell küldeni az értékelendő személynek.  Az értékelendő személy az előzetes értékelési javaslat ismeretében önértékelést készíthet, amelyet minden érintett kolléga számára javasolhatunk, hiszen ennek révén az egységes értékelési szempontok szerint maga is értékelheti teljesítményét, és az értékelést összevetheti a munkáltató értékelésével. Az önértékelés elkészítését azért is javaslom mindenkinek, mert ennek ismeretében az értékelést végző munkáltató felkészülhet az esetlegesen eltérő egyes értékelési szempontokkal kapcsolatos véleménykülönbség kezelésére. Bizonyára gyakran elő fog fordulni az is, hogy az értékelő igazgató elfogadja az érintett pedagógus által megindokolt magasabb pontszámra vonatkozó javaslatot. Természetesen az is elő fog fordulni, hogy az értékelő vezető ragaszkodik saját álláspontjához, és nem változtat az előzetes értékelési javaslatban leírt pontszámon. Ha azonban az érintett önértékelést készített, akkor a TÉR rend. 5. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint arra az értékelő megbeszélés során ki kell térni. Ez azt jelenti, hogy még abban a szélsőséges esetben is, amikor az értékelő igazgató egyetlen értékelési szempontnál sem fogadja el az érintett pedagógus önértékelésében szereplő magasabb pontszámot, az önértékelésben kifejtett álláspontját értékelni kell az értékelő megbeszélés alkalmával.

A teljesítményértékelés lezárásához vezető legfontosabb motívumot kétségtelenül az értékelő megbeszélés jelenti, amelynek résztvevőit a TÉR rend. 5. §-ának (6) bekezdése határozza meg az alábbiak szerint. Az értékelő megbeszélésen résztvevők köre:

• az értékelő vezető,
• az értékelendő személy,
• az értékelő vezető által felkért közreműködő, valamint
• ha közreműködőként nem kérték fel, akkor az értékelendő személy kérésére annak a munkaközösségnek a vezetője, amelyben az értékelendő személy részt vesz.

Az értékelő megbeszélésen tehát a felsorolt személyeknek kötelezően részt kell venniük, mert ellenkező esetben az értékelő megbeszélés megszervezése és lebonyolítása jogszabálysértő lenne. Tehát abban az esetben, ha az értékelő megbeszélés kitűzött időpontjára az értékelendő kolléga például keresőképtelen állapotba kerül, vagy a közreműködéssel megbízott igazgatóhelyettes vagy munkaközösség-vezető más munkahelyi elfoglaltságai miatt nem tud részt venni az értékelő megbeszélésen, akkor el kell halasztani az értékelő megbeszélést, mert azt a jogszabályban meghatározott résztvevők távollétében jogszerűen nem lehet megtartani.

De mit tehetünk abban az esetben, ha az értékelő megbeszélés kitűzött időpontjára az értékelendő kolléga táppénzre kerül, és súlyos betegsége miatt iskolában június 30-ig, óvodában augusztus 15-ig nem is kerül vissza munkaképes állapotba. Az értékelő megbeszélést az érintett távollétében még ilyenkor sem lehet megtartani. Ebben az esetben célszerű igazgatói feljegyzést készíteni a teljesítményértékelési folyamat lezárás nélküli megszakításáról.

Ügyelnünk kell arra is, hogy abban az esetben, ha az igazgató közreműködőként nem kérte fel az értékelt kolléga munkaközösségének vezetőjét, és az értékelendő pedagógus a TÉR rend. 5. § (6) bekezdésének c) pontja szerint – célszerűen írásban – kérte a munkaközösség-vezető részvételét az értékelő megbeszélésen, akkor a részvételt az igazgatónak feltétlenül biztosítania kell. Ha ugyanis ez nem történik meg, akkor ismét joggal vetődik fel az, hogy a teljesítményértékelést az annak szabályait meghatározó jogszabállyal ellentétesen szervezte meg az intézmény, ilyenkor pedig a Púétv. 127. § (3) bekezdése alapján jogvitát lehet kezdeményezni, mivel a munkáltató mérlegelési jogkörében hozott döntésével szemben igény abban az esetben érvényesíthető, ha a munkáltató a döntésének kialakítására irányadó szabályokat megsértette.

Hogyan érdemes szerveznünk és megterveznünk az értékelő megbeszélés lefolytatását? Milyen legyen az értékelő megbeszélés forgatókönyve? Ennek előzetes megtervezése az értékelő megbeszélés hatékony és eredményes lebonyolításához nélkülözhetetlennek látszik. A jól előkészített értékelő megbeszélés 45-60 perc alatt feltétlenül lebonyolítható. Ehhez azonban az értékelő megbeszélés megkezdésekor egyértelműen meg kell határoznunk a lebonyolítás szabályait, amelyek például az alábbiak lehetnek.

Javaslat az értékelő megbeszélés forgatókönyvére:

• a résztvevők köszöntése,
• az értékelő megbeszélés szabályainak ismertetése,
• az igazgató ismerteti az általa készített előzetes értékelést,
  • önértékelés készítése esetén kitér az egyes értékelési szempontokra és az igazgatói előzetes értékelés és az önértékelés eltéréseire,
• az igazgató az egyes értékelési szempontok szerint külön-külön ismerteti az adott szempontra adott előzetes értékelési pontszámát, az önértékelő személy által javasolt pontszámot, majd felkéri a közreműködőket, hogy adatokkal, érvekkel alátámasztva tegyenek javaslatot az adott értékelési szempontra adható pontszámra, illetve az előzetes értékelésben szereplő pontszám módosítására,
• az értékelő vezető az önértékelést is mérlegelve, megállapítja az értékelendő személy teljesítményszintjét, és erről őt tájékoztatja.

Figyelem! Az utolsó francia bekezdésben leírt lépés végrehajtásáról a TÉR rendelet úgy rendelkezik, hogy „Az értékelő vezető a teljesítményértékelés lefolytatását követően, az önértékelést is mérlegelve, megállapítja az értékelendő személy teljesítményszintjét, és erről őt tájékoztatja.” A rendelkezés tehát nem azt tartalmazza, hogy az egyes értékelési szempontokra adott pontszámot és a teljesítményszintet az értékelő megbeszélésen kell lezárni és közölni. Arra is van tehát jogszerű lehetőség, hogy az értékelő megbeszélésen – az utolsó felsorolásban szereplő cselekmény kivételével – megtörténjen, de az értékelő megbeszélésen az igazgató nem közli az egyes értékelési szempontokra adott pontszámokról szóló döntését, hanem arra az értékelő megbeszélés lezárását követő – célszerűen nem több mint néhány napos – időn belül kerül sor. A TÉR rend. 5. § (10) bekezdésének előírása alapján azonban a véglegesített pontszámot és a teljesítményszintet az értékelt személlyel közölni kell, majd az igazgató az eredményt köteles rögzíteni a teljesítményértékelési elektronikus rendszerben. Célszerűnek tartom, ha ebben az esetben a teljesítményértékelés eredményének az értékelt személlyel való közlése röviden, szóban, csak az igazgató és az érintett személy jelenlétében történik.

Értekezzünk most arról, hogy az értékelt személynek van-e lehetősége fellebbezést benyújtani a teljesítményértékelése során az egyes értékelési szempontokra kapott pontszám, a teljesítményértékelés összesített pontszáma vagy a teljesítményszint megállapításával kapcsolatban! A Púétv. a jogvitáról szóló fejezetében az alábbiak szerint rendelkezik.

Púétv. 129. § (1) A keresetlevelet a munkáltatói jognyilatkozat közlésétől számított harminc napon belül kell előterjeszteni

e) a teljesítményértékelés valótlan ténymegállapításával …kapcsolatos igény érvényesítése iránt.

Jogvita kezdeményezésére tehát akkor van lehetőség, ha a teljesítményértékelés során az értékelő vezető valótlan ténymegállapítást vagy ténymegállapításokat tett. Nem kezdeményezhető azonban jogvita a teljesítményértékelés pontszámainak vagy végeredményének tekintetében a konkrét értékelési pontszámokat illetően, ha a munkáltató a teljesítményértékelést az arra vonatkozó jogszabályok előírásai szerint bonyolította le. Itt ismét hivatkozunk a cikkben már korábban említett Púétv. rendelkezésre, amely alapján jogvitát lehet kezdeményezni, ha a munkáltató a döntésének kialakítására irányadó szabályokat megsértette. Nézzünk most példákat a teljesítményértékelés valótlan ténymegállapításaira.

Valótlannak minősíthető a teljesítményértékelés ténymegállapítása például az alábbi esetekben:

• a pedagógus teljesítette egyik személyre szabott éves teljesítménycélját, azzal, hogy dokumentáltan megtartotta az elvállalt 20 tehetséggondozó órát, bejuttatta a céljában szereplő három tanulóját az országos verseny döntőjébe, és egyikük az 1-10. helyen végzett, így a személyre szabott éves teljesítménycélok mindhárom elemét teljesítette, mégsem kapta meg a maximális pontszámot,
•  az értékelt személy rendelkezik polgármesteri dicsérettel, és mesterpedagógusi programját eredményesen hajtja végre, a pedagógiai munka minősége, eredményessége értékelésében az értékelő vezető az OH ajánlása szerint járt el, de ennek ellenére a „Díjak, elismerések, kutatási eredmények, publikációk, mesterprogram…” értékelésére nulla pontot kapott.

Nem minősíthető valótlannak a teljesítményértékelés ténymegállapítása például az alábbi esetekben:

• a munkavégzés megbízhatósága, határidők betartása értékelési szempontnál a munkáltató a maximális 8 pont helyett csupán 6 ponttal értékelte az érintettet, noha ilyen irányú tevékenységét írásban egyetlen alkalommal sem kifogásolta,
• a tehetséggondozás, felzárkóztatás/esélyteremtés értékelési szempontnál a maximális 8 pont helyett csak 5 pontot kapott, holott tehetséggondozó órákat tartott, és tanulóit versenyekre is sikeresen felkészítette.

A következőkben azzal foglalkozunk, hogy az értékelő megbeszélésen kell-e jegyzőkönyvet vezetni. Mivel egyetlen jogszabály sem írja elő ennek szükségességét, a jegyzőkönyv vezetését nyugodtan mellőzhetjük. Ugyanakkor semmi nem tiltja azt, hogy – főként a szükségesnek vélt esetekben – jegyzőkönyvet vezessünk. Ebben az esetben azonban gondoskodnunk kell a jegyzőkönyv-vezető személyéről, aki viszont nem lehet az óvodatitkár vagy iskolatitkár vagy más olyan személy, aki a jogszabály előírásai szerint nincs jelen az értékelő megbeszélésen. A pedagógus vagy a pedagógus szakképzettséggel rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott személy teljesítményértékelésével kapcsolatos minden adat ugyanis személyes adatnak minősül, így illetéktelenek nem vehetnek részt az értékelő megbeszélésen. Az értékelési eljárásban résztvevő személyek, így a közreműködők a teljesítményértékeléssel kapcsolatos minden adatot szolgálati titokként kell kezelniük. Az értékelő megbeszélésen az adatkezelési szabályok szerint csak akkor vehetne részt az értékelő csoporthoz nem tartozó személy, ha ahhoz az érintett hozzájárulna. De részvétele még ekkor is aggályosnak tekinthető, hiszen az értékelő megbeszélésen résztvevők körét a TÉR rend. 5. § (6) bekezdése egyértelműen meghatározza.

Jegyzőkönyv vezetését akkor tartom szükségesnek, ha az értékelendő kolléga saját teljesítményértékelésével kapcsolatban – a TÉR rend. 5. § (5) bekezdésének felhatalmazása alapján észrevételt tesz. Ebben az esetben az érintett teljesítményértékelésében ki kell térni a kolléga által tett észrevételre is. Ha észrevétel benyújtása vagy más ok miatt szükségesnek tartjuk a jegyzőkönyv vezetését, akkor azzal a közreműködők egyikét érdemes megbízni, hiszen ő a jogszabályban meghatározottak szerint részt vesz az értékelő megbeszélésen, és ebből adódóan a titoktartási kötelezettség már megbízatása miatt is vonatkozik rá.

Foglalkozzunk most a teljesítményértékelés hátra lévő feladatainak ütemezésével, a legfontosabb feladatok végrehajtási időpontjának célszerű meghatározásával! Amint cikkünk korábbi részében leírtuk, az iskolákban június 30-ig, az óvodákban augusztus 15-ig kell lezárni a foglalkoztatottak teljesítményértékelését. Az óvodák számára meghatározott augusztus 15-i határidő lazábbnak látszik, de tekintettel az óvodák nyári szünetére, valamint az óvodapedagógusok szabadságának július és augusztus hónapokban történő kiadási kötelezettségére, az augusztusi határidő sem jelent sok könnyebbséget az óvodaigazgatók számára. A legsürgősebb feladat most az, hogy az igazgató kolléga a naptárjába jegyezze be az egyes napokon lebonyolítandó értékelő megbeszélés időpontját úgy, hogy az ebből adódó többletmunka ne veszélyeztesse napi vezetői feladatainak ellátását! Látni fogjuk, hogy bizony elég szoros a rendelkezésünkre álló határidő!

Vegyünk példaként egy 39 pedagógust és pedagógus szakképzettséggel rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott kollégát értékelő iskolát vagy óvodát! Tegyük fel, hogy az első értékelő megbeszélést május 26-ára ütemezzük be, és azt követően június 13-mal bezárólag mind a 14 munkanapon két-két (!) értékelő megbeszélést folytatunk le. Majd a kompetencia gyorsvisszajelző rendszer június 13-tól történő biztos alkalmazása után a június 30-ig rendelkezésre álló 11 munkanapon további egy-egy (kompetenciamérési eredményekkel is rendelkező) pedagógus értékelő megbeszélését ütemezzük be. Amint látható, a feltételezésben szereplő 39 pedagógus teljesítményértékelését, akik közül – szintén a feltételezések szerint – 11 pedagógus esetében kell számolnunk a kompetenciamérési eredményekkel, ilyen szoros ütemezéssel éppen csak le tudjuk bonyolítani. Néhány napja találkoztam azonban olyan igazgatói gyakorlattal is, amely szerint egy-egy munkanapra három vagy négy értékelő megbeszélést is beütemezett a vezető kolléga. Természetesen ez is járható út, de a napi három-négy értékelés szakszerű és hatékony lebonyolítása rendkívüli igazgatói megterhelést jelent az érintett számára. A fenti gondolatmenetből levonva a tanulságokat haladéktalanul nézzünk szembe a rendelkezésünkre álló hátra lévő idővel és a ránk váró feladatokkal, és késlekedés nélkül ütemezzük be az egyes napokra az aznap értékelendő kollégákat, és ezt a beosztást igyekezzünk mindenáron betartani. És persze számítsunk arra is, hogy az esetleges betegségek vagy más váratlan események is hátráltathatják előzetes terveink végrehajtását.

Zárásként pedig azzal foglalkozzunk, hogy hogyan értékeljük azokat a tanító és tanár kollégákat, akik az elmúlt két évben kompetenciaméréssel érintett tantárgyat tanítottak egy vagy több osztályban vagy tanulócsoportban, és értékelni kívánjuk csoportjai kompetenciafejlődését. Ezekben az esetekben azt javaslom, hogy feltétlenül alkalmazzuk az Oktatási Hivatal által biztosított gyors-visszajelző rendszert, és – amint az lehetséges – azonnal töltsük le az érintett pedagógus/csoport kompetencia-fejlődésének adatait rögzítő adatsort. Nincs lehetőségünk annak figyelembe vételére, hogy a gyakorlati tapasztalatok alapján az előzetes kompetenciamérési eredmények sokszor nem elhanyagolható mértékben térnek el a később nyilvánosságra kerülő végleges eredményektől. Felhívom a figyelmet arra, hogy a tanév közepén lebonyolított kompetenciamérések egy részének eredménye máris elérhető a gyors-visszajelző rendszerben, ezeknek a kollégáknak a teljesítményértékelésére tehát máris megvan a lehetőség. A kompetenciamérések előzetes eredményeinek nyilvánosságra hozására a tanév rendjéről szóló BM rendelet 2025. június 13. napját határozza meg, eddig az időpontig tehát minden kompetenciamérési előzetes eredményhez hozzá lehet férni. Fel kell készülni arra, hogy az érintett pedagógusok esetében a gyors-visszajelző rendszerben létrehozzuk a pedagógus csoportjainak kompetencia-eredményeit; az összehasonlító eredmények lekérdezése az igazgató hatáskörébe és felelősségi körébe tartozik. Lehetségesnek tartom azonban azt is, hogy az egy pedagógushoz tartozó kompetencia-csoportok létrehozásában az igazgató igénybe vegyen technikai segítséget pl. az intézményi titkár vagy az igazgatóhelyettesek, tagintézmény-igazgatók személyében.

Gyakran felvetődő kérdésként jelentkezik az is, hogy a természettudomány tantárgyat tanító biológia, földrajz, fizika szakos tanárok esetében melyiküknél kell vagy lehet figyelembe venni a természettudomány tantárgy kompetenciamérési eredményeit. Természetesen mindegyiküknél értékelni lehet a fejlesztési eredményeket, ha az elmúlt két évben ők tanították a természettudomány tantárgyat. Ugyanakkor látnunk kell, korántsem biztos az, hogy a három természettudományi szakos kolléga ugyanolyan mértékben járult hozzá a kompetenciamérési eredmények alakulásához. Arra is van lehetőség, hogy az igazgató úgy döntsön, hogy ebben az esetben nem veszi figyelembe a kompetenciaeredményeket vagy nem minden pedagógusnál értékeli azokat. Ennek az az alapja, hogy a pedagógusok teljesítményértékelésének szabályait a TÉR rendelet tartalmazza, amelynek 1. sz. mellékletében szerepel a nyolc értékelési szempont pontozása, amely további bontásokat nem tartalmaz. Az Oktatási Hivatal – egyébként alapos és elég jól használható – útmutatója címe szerint is csak ajánlás, tehát annak alkalmazása, vagyis az egyes értékelési szempontok további bontása csupán javaslat.

Ezt a gondolatmenetet tovább folytatva persze oda jutunk, hogy a fentiek alkalmazása nem csupán a természettudomány tantárgyat tanító fizika, biológia és földrajz szakosokra lehetséges, hanem bármely pedagógusra. Ha tehát nem kívánjuk alkalmazni az Oktatási Hivatal ajánlásában szereplő, az egyes értékelési szempontok bontását tartalmazó javaslatot, akkor erre is van jogszerű lehetőség. Akár arra is, hogy egyetlen kolléga esetében sem alkalmazzuk a kompetencia-mérési eredményeket, hanem – pedagógusi tevékenysége értékelésével és a rendelkezésünkre álló összegyűjtött adatok segítségével – értékeljük a „Pedagógiai munka minősége, eredményessége” című első értékelési szempontot, amelyre maximálisan 28 pont adható. Ugyanezen az alapon mindezt megfordítva arra is van lehetőség, hogy egy igazgató minden pedagógusa esetében értékelje a kompetenciafejlesztésben elért eredményeit még akkor is, ha az illető nem kompetenciaméréssel érintett tantárgyat tanít. A teljesítményértékelés során tehát kötelezően és változtatás nélkül kell alkalmazni a TÉR rendelet 1. sz. mellékletében meghatározott értékelési szempontokat és maximális pontszámokat, de az ajánlásban szereplő javaslatoktól el lehet térni, hiszen azok nem jelentenek jogszabályi rendelkezést. Ugyanakkor ismét hozzá kell tennünk, hogy az Oktatási Hivatal ajánlásában kidolgozott értékelési szempontrendszer sokoldalú, körültekintő értékelésre lehetőséget nyújtó anyag, amelynek alkalmazását feltétlenül ajánljuk!

A GDPR és az adatkezelésről szóló törvény rendelkezései alapján szükségesnek látszik az intézmény adatkezelési tájékoztatójának és eljárásrendjének kiegészítése a teljesítményértékelés körében keletkezett adatokra vonatkozó adatkezelési szabályok rögzítésével. Javaslom, hogy az intézményben kezelt személyes adatok körét egészítsék ki az alábbi adatokkal:

• az értékelt személyek neve, az értékelés tartalma,
• az elért pontszám és teljesítményszint,
• az értékelés nyomán megállapított illetmény összege.

Egészítsük ki az adatkezelői kört a vezetőkkel és a közreműködőkkel, ennek során rögzítsük, hogy a szóban forgó személyes adatokat csak az adatkezelők ismerhetik meg, és hogy a kezelt adatok szolgálati titkot képeznek.

Kelt 2025. június 1-jén

Petróczi Gábor tanügyigazgatási szakértő

c. főiskolai docens