A teljesítményértékelést követő illetményeltérítés szabályairól

Az iskolákban 2025. június 20-án, az óvodákban július 15-én lezárult az első teljesítményértékelési időszak, amelyben a pedagógusok és a pedagógus szakképzettséggel rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak (pedagógiai asszisztensek, óvoda- és iskolatitkárok, dajkák, stb.) teljesítményértékelésére került sor. A 18/2024. (IV.4.) BM rendelet 5. § (4) bekezdésében foglaltak szerint az értékelendő személyek teljesítményének értékelését június 30-ig, óvodában augusztus 15-ig kellett elvégezni, azaz eddig kellett lezárni a teljesítményértékelés folyamatát.

A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény (a továbbiakban: Púétv.) 98. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint a munkáltató a teljesítményértékelés eredményének figyelembevételével a pedagógus havi illetményét – a 401/2023. (VIII.30.) Korm. rendelet 88/A. §-ában meghatározott illetménysáv keretein belül – a Púétv. 43. §-nak megfelelően határozhatja meg azzal, hogy a havi illetmény a teljesítményértékelés eredménye alapján alacsonyabb összegben nem határozható meg. A Púétv. imént hivatkozott 43. § (1) bekezdése azt tartalmazza, hogy a munkáltató a foglalkoztatotti jogviszonyban álló havi illetményének összegét egyoldalúan meghatározhatja.

A Púétv. 43. § (3) bekezdése elrendeli, hogy a kinevezés módosítása során a korábbi illetményhez képest alacsonyabb összegű havi illetményt a munkáltató egyoldalúan csak törvényben meghatározott okból határozhat meg. Nincs tehát törvényes lehetőség arra, hogy a munkáltató a teljesítményértékelés lezárásakor átlagos vagy fejleszthető teljesítményszintet elért pedagógus vagy pedagógus szakképzettséggel rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott kolléga illetményét a teljesítményértékelés eredményére hivatkozva csökkentse.

A Vhr. érvényes illetménysávjai alapján az illetményeket a következők szerint kell meghatározni:

a) Pedagógus I. esetén 653 100 forinttól 1 290 800 forintig,

b) Pedagógus II. esetén 660 400 forinttól 1 375 600 forintig,

c) Mesterpedagógus esetén 716 900 forinttól 1 654 400 forintig,

d) Kutatótanár esetén 840 000 forinttól 1 781 600 forintig terjedhet.

Értelmezzük gondosan a jogszabályokban foglalt rendelkezéseket annak érdekében, hogy a teljesítményértékelés lezárását követően 2025. szeptember 1-től lehetővé váló illetményeltérítés szabályait pontosan értelmezhessük. A Púétv. fentebb idézett 98. § (3) bekezdése azt rendeli el, hogy az érintett havi illetményét a teljesítményértékelés eredményének figyelembe vételével kell meghatározni. Ez azt jelenti, hogy a teljesítményértékelés eredményét követő esetleges illetményemelés a havi illetmény részét képezi. A teljesítményértékelés lezárását követő 2025. szeptember 1-től lehetséges „illetményemelés” tehát nem határozott időre (pl. egy tanítási/nevelési évre) szól, hanem a havi illetmény részét képezi. A teljesítményértékelésben elért eredményt a munkáltató tehát nem pótlék formájában ismerheti el, hanem a havi illetményt emeli meg a döntése szerinti, az illetményeltérítés szabályainak megfelelően meghatározott összeggel. Ezt nevezzük illetményeltérítésnek.

A Púétv. 3. §-ának 12. pontjában határozza meg a havi illetmény fogalmát az alábbiak szerint: A havi illetmény: az illetmény kinevezésben szereplő, 98. § alapján megállapított összege. Ha megtekintjük a Púétv. 98. §-át, akkor láthatjuk, hogy a teljesítményértékelési kötelezettség a 98. § (3) bekezdésében szerepel, tehát a teljesítményértékelést követő illetményemelés a havi illetmény részét képezi. Ezért a teljesítményértékelést követő illetményeltérítés nem határozott időre szól, mert a havi illetmény részét képezi, így az illetménybe beépül.

A teljesítményértékelést követően 2025. szeptember 1-jétől alkalmazható illetményeltérítés szabályait a 182/2025. (VI. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet) tartalmazza. A Kormányrendelet 1. § (1) bekezdésében arról rendelkezik, hogy a Kormány a teljesítményértékelés eredményeként meghatározott illetményemelésre felhasználható összeget fenntartónként a pedagógus teljesítményértékelés hatálya alá tartozó, teljes munkaidőben foglalkoztatottakra átszámítva havonta és átlagosan fejenként 20.000 forintban határozza meg, amelyet a munkáltató kizárólag a jogosultak illetményemelésére használhat fel. Az igazgató/főigazgató kollégák tehát úgy számolhatnak, hogy minden, a 2024/2025-ös tanévben teljesítményértékelési kötelezettség alá tartozó pedagógus és pedagógus szakképzettséggel rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott után a fenntartó 20.000 Ft állami támogatást kap. Nincs arról szóló rendelkezés, hogy ezt a fenntartó létszámarányosan köteles biztosítani az intézmények számára, de az elosztás többségében remélhetően az értékeltek száma szerint arányosan valósul majd meg. Ugyanakkor a Kormányrendelet 1. § (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a tankerületi központok által fenntartott intézmények esetében fenntartónak a Klebelsberg Központot kell tekinteni, tehát a Központ rendelkezik a fejenkénti 20.000 Ft felhasználási jogával.

A Kormányrendelet meghatározza azt is, hogy a 2024/2025-ös teljesítményértékelés eredménye alapján a munkáltató milyen mértékű illetményemelést biztosít a kiemelkedő, illetőleg az átlagos teljesítményszintet elérők számára. A Kormányrendelet 2. § (2) bekezdése alapján a munkáltató a kiemelkedő teljesítményszintet elért személy számára legalább havi 20.000 forint, legfeljebb havi 60.000 forint illetményemelést köteles biztosítani. Az átlagos teljesítményszintet elért kollégák számára lehetséges illetményemelést biztosítani, de az nem kötelező. Az átlagos teljesítményszintű kollégák számára az illetményeltérítés nem lehet több 20.000 Ft-nál.

Fontos szabályt rögzít a Kormányrendelet 2. §-ának (3) bekezdése, mely szerint abban az esetben, ha az érintettet 2025. szeptember 1-jén vagy 2026. január 1-jén magasabb pedagógus fokozatba kell átsorolni, akkor illetményét a rá vonatkozó illetménysáv alsó határánál az előzőekben tárgyalt illetményemelés összegével magasabb összegben kell megállapítani. Ezen felül jár még számára az esélyteremtési illetményrész, a gyakornoki besorolás, a mesterfokozat és meghatározott tantárgyak tanítása utáni illetménynövekedések, valamint az esetleges pótlékok és megbízási díjak.

A Kormány tehát minden értékelt személy után havi 20 eFt illetményemelésre biztosít fedezetet. Ennek alapján gondoljuk át azt, hogy milyen illetményeltérítésre számíthatnak az egyes óvodákban, iskolákban foglalkoztatott kiemelkedő vagy átlagos teljesítményszintet elért kollégák! Természetesen ennek mértéke rendkívüli mértékben attól függ, hogy az intézmény pedagógusai közül hányan értek el kiemelkedő, átlagos vagy fejleszthető teljesítményszintet. Vizsgáljuk meg most néhány példán azt, hogy a különböző teljesítményértékelési eredményeket felmutató intézmények pedagógusai milyen illetményemelésre számíthatnak. Az egyszerűség kedvéért vegyünk példaként egy olyan iskolát, amelyben 20 kolléga teljesítményértékelésére került sor. Ennek alapján az intézmény igazgatója – ha a fenntartó átadja az ehhez szükséges fedezetet – 20 x 20 eFt, azaz havi 400 eFt illetményemelésről dönthet!

1. példa: Tegyük fel, hogy mind a 20 kolléga kiemelkedő teljesítményszintet ért el. Tekintettel arra, hogy a kiemelkedő teljesítményt elért kollégák mindegyikét legalább 20 eFt illetményemelés illeti meg, a 20 kolléga 20 eFt-os minimális béremelése elvitte az illetményemelésre fordítható 400 eFt-ot.
2. példa: Tegyük fel, hogy a 20 kolléga közül majdnem mindenki, pl. 18 fő ért el kiemelkedő teljesítményszintet, míg két kolléga átlagos értékelést kapott. Ha az igazgató kizárólag a kiemelkedő teljesítményszintet elért 18 kollégát kívánja illetményemelésben részesíteni, akkor a 400 eFt-os keretből egy-egy kiváló kollégának 22.200 Ft jut, tehát csupán 2.200 Ft-tal magasabb, mint a kötelezően biztosítandó 20 eFt.
3. példa: Tegyük fel, hogy a 20 kolléga fele, azaz tíz kolléga kiemelkedő, a többi tíz pedig átlagos teljesítményszintet ért el. Ha az igazgató lemond az átlagos teljesítményt elért kollégák illetményének emeléséről, akkor a 400 eFt-ból egy-egy kiemelkedően szereplő kollégának átlagosan 40 eFt-ot tud ani, természetesen közöttük is differenciálhat. Ha néhány átlagos teljesítményszintet elért kollégának is kíván adni illetményemelést, akkor a kiemelkedően teljesítők számára biztosítható átlagos illetményemelés csökken.
4. példa: Tegyük fel most, hogy a 20 érintettből csak öt kolléga érte el a kiemelkedő teljesítményszintet. Ha az igazgató mindegyikük számára meg kívánja adni a lehetséges 60 eFt-os maximális illetményemelést, akkor az 5 x 60 eFt-ot jelent, azaz 300 eFt havi költséggel jár. Ebben az esetben 100 eFt marad az átlagos teljesítményszintet elérő 15 kolléga körül néhánynak az illetményemelésére. Ha például öt átlagos eredményt elért kollégát kíván illetményemelésben részesíteni, akkor ők megkaphatják az átlagos teljesítményszintűeknek adható 20-20 eFt béremelést.
5. példa: Tegyük fel, hogy csak két kolléga (azaz az összes érintett tíz százaléka) ért el kiemelkedő teljesítményszintet, és számukra az igazgató biztosítani kívánja a maximális 60 eFt-os emelést. Ez 120 eFt-os költséggel jár, azaz a 18 átlagos teljesítményszintet elért kolléga között differenciáltan (de akár egyformán is) szétosztható a maradék 280 eFt, azaz átlagosan 15.555 Ft illetményemelésben részesíthetők. Ebben az esetben persze differenciálást javasolnék, de annak feltételei korlátozottak: ha például a 18 főből 13 kolléga számára biztosítja az átlagos kategóriában adható 20 eFt emelést, az 260 eFt összeget jelent, tehát 20 eFt marad a kisebb százalékos eredményeket elérő öt kolléga számára.
6. példa: Ha az intézményben egyetlen kolléga sem ért el kiemelkedő teljesítményszintet (nem valószínű, de előfordulhat), akkor mindegyikük számára az átlagos teljesítményszint elérése esetén adható 20-20 eFt-os illetményemelés biztosítható, amely lefedi a rendelkezésre álló 400 eFt-os keretet. Ebben az esetben a munkáltatónak semmiféle mozgási lehetősége nincsen.

Szakértőként nagyon kíváncsi vagyok a teljesítményértékelés százalékos eloszlásának országos adataira. Ezért közérdekű adatigényléssel fordultam az Oktatási Hivatalhoz annak érdekében, hogy kikérjem a teljesítményértékelési adatok anonim százalékos eloszlását. A Hivatal két napon belül válaszolt, elektronikus levelében közölte, hogy nem ők kezelik a teljesítményértékelés adatait, ezért kérésemet elutasítják. Ezt követően a Belügyminisztériumhoz fordultam hasonló tartalmú kéréssel. A minisztérium a kérésem benyújtását követően egy héttel az Oktatási Hivatalhoz hasonló választ adott, tehát ők sem kezelik a teljesítményértékelési adatokat. Nem adtam fel, az elutasítást követően a KRÉTA ügyfélszolgálatához adtam be kérésemet, remélve, hogy valaki csak kezeli a pedagógus teljesítményértékelés országos adatait. Kiderült, hogy a KRÉTA dolgozik ugyan az adatokkal, de nem adatkezelőként, így most a Klebelsberg Központhoz nyújtottam be kérésemet.

Ezért – jobb híján – megkeresve néhány partneremet, volt igazgató kollégáimat, a szakértői feladatok révén kiépült kapcsolataimat – elhatároztam, hogy magam gyűjtök össze néhány száz vagy talán néhány ezer adatot. Tisztában vagyok vele, hogy az így nyert adatok korántsem reprezentatívak, tehát csupán az országos eredmények becslésére alkalmasak. Arra vigyáztam, hogy a megkért adatok óvodákat, általános iskolákat és középiskolákat is lefedjenek, tehát a felmérésben szereplő adatok a feladatellátás típusa szerint megfelelő eloszlást mutatnak, ahogyan területi alapon is. A felmérésben kistelepülések, kisvárosok és nagyobb városok is szerepelnek. Továbbra is gyűjtöm az adatokat, tehát tisztelt olvasóimat arra kérem, hogy küldjék meg számomra a teljesítményértékelés százalékos adatait, például így: 99,98.96,96,96,92,85,82,78,78, 62%. Több adat esetén egy a cikk végén letölthető táblázatban kérném az eredményeket. Az adatok küldéséhez ebben a bejegyzésben megnyitom a hozzászólások felületét is, de e-mail-ben is szívesen fogadom az adatokat.

A cikk közzétételének napjáig 358 adatot, első (augusztus 20-i) frissítéséig összesen 679 adatot kaptam meg. A 679 kolléga közül 569 fő, azaz az értékeltek 84%-a ért el kiemelkedő teljesítményszintet, míg átlagos teljesítményszintet 110 kolléga, az érintettek 16%-a könyvelhetett el. Fejlesztendő teljesítményszintet a megküldött mintában senki nem ért el. Az adatok alapján megvizsgáltam a teljesítményértékelési adatok százalékos eloszlását. De a néhány száz fő adatait tartalmazó minta alapján értékelhető eloszlást csak úgy lehet vizsgálni, hogy a százalékos eredményeket 5%-onként csoportokba sorolom, tehát a táblázatban és a grafikonon a 95-100%-os, a 90-94%-os, a 85-89%-os, stb. tartományokba sorolt kollégák számát tüntettem fel. Az adatokra illesztettem egy trendvonalat, amely az adatok azt mutatja, hogy az egyre magasabb százalékcsoportokba sorolt kollégák száma a 95%-ig monoton emelkedik, azt követően enyhén csökken. A grafikonon sötétebb színezéssel emeltem ki a közvetlenül a kiemelkedő teljesítményszint alá sorolt kollégákat, ami (nem nagyon, de) kiugró értéket mutat.

Az adatokat tovább gyűjtöm, ehhez kérem a tisztelt főigazgató és igazgató kollégák, fenntartók segítségét, hogy minél pontosabb képet kaphassunk az eredmények eloszlásáról.

A teljesítményszintek megoszlását szemlélteti a fenti adatok alapján készített másik diagram is:

A teljesítményértékelés végső munkafázisában több helyről azt lehetett hallani, hogy néhány fenntartó vagy/és igazgató részben arra törekszik, hogy kevesebb legyen a kiemelkedő teljesítményszintet elérő kollégák száma. Ha ez igaz, akkor a 80%-os teljesítményszint közvetlen környezetében a százalékos adatok eloszlásának ezt világosan mutatnia kell azzal, hogy a 78-79 %-ot elért, vagy inkább a 75-79%-os tartományba sorolt kollégák száma kiugróan magasabb, mint a 80%-ot, vagy a 81-82%-ot elért kollégák száma.

Az eredmények azt mutatják (ne feledjük, hogy viszonylag kis mintáról van szó!), hogy a 79% és a 80%-os teljesítményszintre soroltak száma kifejezetten magasabb, mint a környezetében lévők száma, de nem kiugróan magas. A 79% és a 80% gyakorisága körülbelül kétszer gyakoribb, mint a közvetlen közelében lévő előfordulási gyakoriság. A vizsgált 72-82%-os tartományban az egyes eredmények eloszlását jól mutatja a grafikon, a szaggatott vonal pedig a trendet szemlélteti (másodfokú polinomiális közelítéssel). A 80% körüli eloszlás azonban nem jelent rendszerszintű problémát, amit az is mutat, hogy a 75-79%-os tartományba soroltak 72 fős száma nagyságrendileg azonos a 80-84%-os tartományba sorolt 90 számával (ld. az első diagramon).

A fenti felmérés adataiból az következik, hogy az érintettek legalább háromnegyede kiemelkedő teljesítményszintet ért el, azaz szeptember 1-jétől legalább 20 eFt illetményemelésre jogosultak. A nem kiemelkedő teljesítményszintre sorolt kollégák legfeljebb 20%-os arányszáma arra enged következtetni, hogy a kiemelkedő teljesítményt elért kollégák várható átlagos illetményeltérítése nem fogja meghaladni a 25 eFt-ot, tehát a minimális 20 eFt-nál várhatóan csak 5 eFt-tal lesz magasabb. Ez abban az esetben következhet be, ha az átlagos teljesítményszintet elért kollégák nem részesülnek az illetményemelésből. Amennyiben ők is kapnak legfeljebb 20 eFt-os illetményemelést, úgy a kiemelkedő teljesítményszintet elért kollégák illetményeltérítése még közelebb esik majd a minimális 20 eFt-os illetményemeléshez.

*

A Kormányrendelet 3. §-ával elrendelte, hogy a 2024/2025-ös teljesítményértékelés eredményeként az illetményt 2025. szeptember 1-jétől kell megállapítani, az erre vonatkozó kinevezésmódosítást legkésőbb 2025. szeptember 20-ig kézbesíteni kell.

Kelt 2025. augusztus 18-án, a második adatsorral módosítva augusztus 20-án

Petróczi Gábor

tanügyigazgatási szakértő