A feleségem virágai
Amikor előadásokat tartok az ország különböző részein, a kollégákkal történő beszélgetések alkalmával rendszeresen emlegetik a feleségem virágait. A korábbi honlapomat még nem eléggé ismerők kedvéért elmondom, hogy a 2023. január 31-ig működő korábbi honlapomon volt egy „A feleségem virágai” menüpont, ahová feltöltöttem a virág-megszállott társam néhány szépséges virágáról, virágcsoportjáról készített képet, amelyeket több-kevesebb rendszerességgel frissítettem. Szakértői munkám során így nagyon sokan tudomást szereztek Irénke áldásos tevékenységéről, és beszélgetéseink során ezt sokszor tudomásomra hozták.
Mondhatnám tehát, hogy „külső nyomásra” ezen a felületen teszek most közzé néhány képet a feleségem virágairól, amelyek nagyon sok örömöt jelentenek neki is és – bizonyos korlátozásokkal – nekem is. Igaz, ennek következményeként sokszor az íróasztalomon vagy a monitorom előtt, máskor a szoba közepén a szőnyegen találok napozó virágokat, mert nálunk a virágok napi vagy inkább óránkénti mozgással követik a nap járását, amelyre én magam sokszor nem vagyok képes!
Az idei nyár elején a kakukkmák bizonyult a legszebbnek, amelynek aranysárga virágözöne betöltötte a kert egyik sarkát. Irénke gyűjtött is a magjaiból több évre valót. Ezt a műveletet úgy kell elképzelni, hogy leszedi a még éretlen magok százait tartalmazó virágrészeket, azokat behozza a nappaliba, egy papírdobozba helyezi és papírral letakarja, hogy a magok kisebb robbanásokkal járó kipattogása során a dobozban maradjanak. Ezért mindig nagyon hálás vagyok!
Vannak olyan dolgok, amik nélkül már nem tudnék élni: a kedves feleségem és az ő virágai, valamint a házunk falán és a kertünkben rendszeresen költő kismadarak. Most – 2024 nyárderekán – éppen a rozsdafarkú-család párnapos fiókái csiporásznak a bejárati ajtónk felett, és a rozsdafarkú-szülők zavartalan közlekedése érdekében alaposan meg kell fontolnunk, ha el akarjuk hagyni a csömöri házunkat.
2024. július 17.
