A köznevelési intézmények működtetése során néha olyan váratlan helyzetekkel találkozhatunk, amelyek próbára teszik az intézmény fenntartóját, vezetését és egész nevelőtestületét is. E váratlan helyzetek egyike az, amikor az intézmény igazgatója valamely ok miatt nem tudja ellátni igazgatói feladatait, azaz az igazgató akadályoztatva van feladatainak ellátásában. Ez az eset sokféleképpen valósulhat meg, például az igazgató olyan súlyos betegségben szenved, amely hosszabb időre lehetetlenné teszi igazgatói feladatainak ellátását, például kórházban van, esetleg súlyos műtéten kell átesnie. Az eddig vázolt eseteken túl persze az is előfordulhat, hogy az intézmény igazgató nélkül marad, mert például az igazgató váratlanul meghal. De úgy is igazgató nélkül maradhat a nevelési-oktatási intézmény, hogy az igazgató vezetői megbízásáról lemond, vagy a fenntartó az igazgatói megbízást – akár a határozott idő lejárata előtt – valamely ok miatt visszavonja.

Vizsgáljuk tehát meg mindazokat az eseteket, amikor az intézmény igazgató nélkül marad vagy az igazgató valamely ok miatt nem tudja ellátni vezetői feladatait. Vegyük sorra, hogy a különböző esetekben mik a fenntartó és az intézmény teendői, illetőleg hogyan lehet felkészülni ezen rendkívülinek minősíthető esetek kezelésére.

Mindenekelőtt azt kell leszögeznünk, hogy bármi is történik, az intézmény nem maradhat vezető nélkül, tehát valakinek el kell látnia az igazgatói feladatokat: gyakorolni kell a munkáltatói jogokat, vezetni kell ez intézményt, biztosítani kell a szakmai irányítást, dönteni kell az iskolát vagy óvodát érintő fontos kérdésekben, de említhetjük azt is, hogy valakinek alá kell írnia az intézmény képviseletében a különböző okiratokat. Cikkünkben azt vizsgáljuk, meg, hogy a jogszabályok hogyan rendelkeznek ezzel a vezetési, irányítási szempontból rendkívül fontos, de szerencsére ritkán előforduló helyzetben követendő teendőkről.

Az írásban A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvényre a Púétv. rövidítéssel, annak végrehajtási rendeletére, azaz a 401/2023. (VIII.30.) Korm. rendelet a Vhr. rövidítéssel hivatkozunk.

1. Az igazgató akadályoztatásának esete

Elsőként azt az esetet vizsgáljuk, amikor az intézménynek van ugyan igazgatója, tehát valakinek érvényes fenntartói megbízása van – akár határozott akár határozatlan időre – az intézmény igazgatói feladatainak ellátására, de az igazgató akadályozott vezetői feladatainak ellátásában.

20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 188. § (1)  A nevelési-oktatási intézmény, a többcélú köznevelési intézmény igazgatója, továbbá a tagintézmény, az intézményegység vezetője – az SzMSz-ben foglaltak szerint – köteles gondoskodni arról, hogy ő vagy helyettesének akadályoztatása esetén az igazgatói, igazgatóhelyettesi, vezetői, vezetőhelyettesi feladatokat ellássák.

(2) Ha a nevelési-oktatási intézménynek, többcélú köznevelési intézménynek – bármely oknál fogva – nincs igazgatója vagy az igazgató a feladatokat akadályoztatása okán nem tudja ellátni, a vezetési feladatok ellátását az SZMSZ-ben meghatározottak szerint kell biztosítani.

Az intézmény szervezeti és működési szabályzatának tehát rendelkezést kell tartalmaznia arról, hogy az igazgató akadályoztatása esetén hogyan kell biztosítani a vezetési feladatok ellátását. A leggyakoribb – és talán legésszerűbb – rendelkezés az, hogy az igazgató akadályoztatása esetén az igazgatói feladatokat az SzMSz-ben kijelölt igazgatóhelyettes, ennek hiányában az egyik konkrétan megnevezett tagintézmény igazgatója köteles ellátni. Ha tehát az igazgató hosszabb ideig táppénzes állományban van, esetleg a szorgalmi időszakban szabadságát tölti, felmentési idejének részeként mentesítve van a munkavégzési kötelezettség alól, esetleg a fenntartó engedélyével hosszabb időtartamú fizetés nélküli szabadságon van, akkor az igazgatói feladatokat az SzMSz-ben kijelölt személy köteles ellátni. Nehezebben kezelhető a helyzet a kisebb intézményeknél, ahol nincs igazgatóhelyettes vagy tagintézményigazgató, mert az igazgató az egyetlen vezető az intézményben. Az SzMSz-ben azonban ilyenkor is rendelkezni kell az igazgató helyettesítésének rendjéről úgy, hogy a dokumentumban megjelölt személy egyértelműen azonosítható legyen: pl. a tanárok közül a legtöbb szakmai gyakorlattal rendelkező személy, vagy a matematika munkaközösség vezetője, vagy a Katica csoporthoz beosztott nagyobb szakmai gyakorlattal rendelkező óvodapedagógus.

Gyakori eset, hogy az intézményi SzMSz azt is meghatározza, hogy az igazgató helyettesítése esetén a helyettesítő személy csak a működés biztosításához szükséges legfontosabb döntéseket hozhatja meg, tehát a helyettesítés során nem élhet például a kinevezés vagy a jogviszony megszüntetésének lehetőségével és más fontos munkáltatói jogokkal. Ezt a korlátozást azonban alaposan meg kell fontolni, mert nem tudhatjuk előre, hogy az igazgató távolléte mennyi időre terjed majd ki, tehát túlszabályozás esetén előfordulhat az is, hogy hónapokig tartó igazgatói helyettesítés esetén az intézményben lehetetlenné válnak a szükséges új kinevezések, nem lehet megbízási szerződéseket kötni, vagy akadályoztatva van az intézmény a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony megszüntetésével kapcsolatos teendőkben vagy az intézményi jognyilatkozatok kiadásában, aláírásában.

Fontosnak tartjuk azt hangsúlyozni, hogy az igazgató akadályoztatása esetén nincs a fenntartónak olyan joga, amelynek alapján maga dönthetne az igazgatót helyettesítő személyéről, a helyettesítéssel az SzMSz rendelkezése alapján egyértelműen azonosítható személyt kell kötelezően megbízni. Az is fontos, hogy az SzMSz-ben azonosítható személynek nincs döntési joga azzal kapcsolatban, hogy el kívánja-e látni az igazgató helyettesítését, a jogszabályok szerint az igazgató helyettesítése a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyból eredő kötelezettség, tehát annak teljesítését megtagadni nem lehet, hiszen az intézmény nem maradhat igazgató nélkül.

Fontos jogi kérdés, hogy a feladatainak ellátásában akadályoztatott igazgatónak továbbra is érvényes a fenntartó által adott igazgatói megbízása, tehát az akadályoztatott igazgatót helyettesítő igazgatóhelyettest, tagintézmény-igazgatót, intézményegység-vezetőt vagy beosztott pedagógus kollégát a fenntartónak nem kell és nem lehet írásban megbíznia az igazgatói feladatok ellátásával, hiszen az intézménynek van igazgatója, csupán az igazgató időleges helyettesítéséről van szó. Ebben az esetben azonban felmerül az a kérdés, hogy a helyettesítő kolléga neveléssel-oktatással lekötött munkaideje nyilván – akár lényeges mértékben is – nagyobb, mint az igazgató számára meghatározott óraszám. A helyettesítő személynek azonban nincs igazgatói megbízása (hiszen az az akadályoztatott igazgatót illeti meg), ezért óraszámát az igazgatóhelyettesi vagy tagintézmény-igazgatói óraszám alapján kell megállapítani. Ez a helyzet azonban rendkívüli terhelést jelenthet abban az esetben, ha az igazgató akadályoztatása nem csupán néhány hétre, hanem akár több hónapra szól. Ebben az esetben lehetőség van arra, hogy a fenntartó a helyettesítő vezető neveléssel-oktatással lekötött munkaidejét a törvényben megállapított óraszámnál alacsonyabban határozza meg. Erről a lehetőségről a Púétv. rendelkezik az alábbiak szerint:

Púétv. 79. § (4) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási intézmény, a pedagógiai szakszolgálat vezetőjének és helyettesének, továbbá vezető megbízással rendelkező pedagógusának munkaideje

a) neveléssel-oktatással lekötött munkaidőre és

b) a vezetői és pedagógus munkakörébe tartozó egyéb feladatok ellátására szolgáló időre

oszlik, melynek mértékét a 2. melléklet határozza meg. Vezetői megbízással rendelkező pedagógus heti neveléssel-oktatással lekötött munkaidejétől a fenntartó döntése alapján lefelé el lehet térni.

Ha tehát az akadályoztatott igazgató helyettesítése hosszabb időre szóló feladatot jelent a helyettesítő vezető számára, akkor a fenntartó – akár év közben is – dönthet úgy, hogy a helyettesítő neveléssel-oktatással lekötött munkaidejét a törvényben meghatározott óraszámnál alacsonyabban, például az igazgató számára előírt óraszámban vagy akár annál is alacsonyabb mértékben határozza meg. A másik lehetőséget a helyettesítő vezető többlettmunkájának, vezetői teljesítményének elismerési lehetősége jelenti szintén a Púétv. rendelkezése alapján:

Púétv. 104. § [A vezetői teljesítmény elismerése, célfeladat ellátása]

 (3) A munkáltató a munkakörbe tartozó feladatokon kívüli, célhoz köthető feladatot állapíthat meg a pedagógus részére, amelynek teljesítése a munkakör ellátásából adódó általános munkaterhet jelentősen meghaladja (a továbbiakban: célfeladat). A célfeladat eredményes végrehajtásáért – a pedagógus havi illetményén felül, írásban, a célfeladat teljesítésének igazolásakor – céljuttatás jár. …

Ebben az esetben a helyettesítő vezető továbbra is elláthatja a vezetői megbízásához tartozó neveléssel-oktatással lekötött munkaidőben végzendő feladatait, megtartja óráit, foglalkozásait. Itt némi problémát jelenthet, hogy a helyettesítésként jelentkező többletfeladatot a munkáltatónak kell megállapítania, ezért tehát a néhány nappal korábban már látható igazgatói helyettesítés esetén ezt a jogot a néhány nap múlva akadályoztatott igazgatónak kell gyakorolnia. Ha erre – váratlan és súlyos akadályoztatás miatt – nem kerülhet időben sor, akkor egyetlen lehetőségként a fenntartó rendelkezhet a vezetői többletfeladat ellátásáról és díjazásáról, erről azonban konkrét jogszabály nem rendelkezik.

Szintén az SzMSz-ben kell rendelkezni arról, hogy az igazgatóhelyettes, a tagintézmény-igazgató, az intézményegység vezetője akadályoztatása esetén hogyan kell ellátni az érintett vezető helyettesítését.

2. Amikor az intézménynek nincs igazgatója

Most vizsgáljuk meg azt az esetet, amikor az intézménynek – bármely ok miatt – nincs igazgatója. Tehát nem az a helyzet áll elő, hogy az igazgató (pl. súlyos és tartós betegség miatt) akadályoztatva van feladatainak ellátásában, hanem egyáltalán nincs olyan személy, akinek érvényes fenntartói megbízása lenne az igazgatói feladatok ellátására. Ez az eset gyakran olyankor fordul elő, amikor a korábbi igazgató vezetői megbízása az igazgató vezetői feladatokról történő lemondása vagy az igazgatói megbízás fenntartói visszavonása miatt, esetleg az igazgató halála miatt szűnik meg. Ez a helyzet általában váratlanul következik be, hiszen az igazgatói feladatokról történő lemondás sem mindennapi vezetői döntés, és az az eset sem tipikus, amikor a fenntartó az ötéves (vagy akár határozatlan időre szóló) igazgatói megbízást a határozott idő lejárata előtt írásban visszavonja.

Mint cikkünk korábbi részében idéztük, a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet erre az esetre is tartalmaz érvényes rendelkezést az alábbiak szerint:

20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 188. § (2) Ha a nevelési-oktatási intézménynek, többcélú köznevelési intézménynek – bármely oknál fogva – nincs igazgatója…, a vezetési feladatok ellátását az SZMSZ-ben meghatározottak szerint kell biztosítani.

Ebben az esetben tehát a korábbiakban leírt rend szerint lehet eljárni, azaz az SzMSz rendelkezései szerint azonosítani kell az igazgatót helyettesítő személyt, és neki kell ellátnia az igazgatói feladatokat. De erre az esetre a 401/2023. (VIII.30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) további rendelkezéseket is tartalmaz az alábbiak szerint:

Vhr. 5. § (1) A köznevelési intézmény vezetésével kapcsolatos feladatok ellátására ideiglenes igazgatói megbízás adható legfeljebb egy évre kivételesen pályázati eljárás lefolytatása nélkül a jogszabályban előírt feltételekkel egyébként rendelkező személynek, ha

a) az igazgatói feladatok ellátására kiírt pályázat nem vezetett eredményre, mert nem volt pályázó, vagy egyik pályázó sem kapott megbízást, vagy

b) az igazgatói feladatok ellátására szóló megbízás a megbízás határidejének lejárta előtt megszűnt.

A köznevelési intézmény vezetésével kapcsolatos feladatok újabb nyilvános pályázat kiírása nélkül – e bekezdésben foglaltak szerint – legfeljebb egy évig láthatók el.

(2) Az (1) bekezdés szerinti ideiglenes megbízás nélkül a köznevelési intézmény vezetésével kapcsolatos feladatokat a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott helyettes látja el.

Tehát ha az intézménynek azért nincs igazgatója, mert az igazgatói megbízás (ld. Vhr. 5. § (1) bek. b) szakasza) a megbízás határidejének lejárata előtt megszűnt (az igazgató meghalt, lemondott, igazgatói megbízását visszavonták), vagy mert az igazgatói pályázatra nem nyújtottak be érvényes pályamunkát vagy egyik pályázat benyújtóját sem bízta meg a fenntartó az igazgatói feladatok ellátásával, akkor a fenntartó ideiglenes igazgatói megbízást is adhat olyan személynek, aki rendelkezik az intézmény vezetéséhez szükséges szakképzettséggel és egyéb feltételekkel. A szükséges feltételek alatt kell érteni a legalább négyéves pedagógus szakmai gyakorlatot és az intézményvezetői szakképzettséget (közoktatás-vezetői szakvizsga vagy köznevelési igazgatói szakképzettség) is. Ez a személy lehet az intézményben kinevezéssel rendelkező pedagógus, de lehet akár külsős személy is.

Fontos azt hangsúlyoznunk, hogy a fenntartó számára nem kötelező a fentiekben részletezett ideiglenes igazgatói megbízás adása, csupán lehetőség az igazgatói feladatok ellátásának ideiglenes megoldására, amelynek révén legfeljebb egy esztendőre oldható meg az intézmény igazgatói feladatainak ellátása. Ebben az esetben és az idézett jogszabályban szereplő feltételek egyikének teljesülése esetében tehát a fenntartó dönthet arról, hogy az igazgatói feladatok ellátásához szükséges feltételekkel rendelkező személyek közül megbíz-e valakit az igazgatói feladatok ellátásával.

Ebben az esetben két lehetőség áll a fenntartó előtt.

Első lehetőségként: egy olyan megfelelő szakképzettséggel, közoktatásvezetői szakvizsgával és szakmai gyakorlattal rendelkező külső személynek ad igazgatói megbízást, aki nincs jogviszonyban az intézménnyel, és a 401/2023. (VIII.30.) Korm. rendelet 26. § (1) bekezdésének d) szakasza szerint a vezetői megbízással egyidőben az érintettet határozatlan időre szóló köznevelési foglalkoztatotti jogviszony keretében foglalkoztatja (tehát kinevezi az intézménybe teljes munkaidőben pedagógus munkakörbe). Ilyen pedagógust azért nem olyan könnyű találni, hiszen év közben többségükben foglalkozási jogviszonyban állnak, tehát kötöttek. Ha az intézményben van olyan teljes munkaidőre szóló kinevezéssel rendelkező pedagógus, aki rendelkezik az igazgatói megbízás betöltéséhez szükséges összes feltételekkel, akkor a fenntartó ennek a kollégának is adhat legfeljebb egy évre szóló ideiglenes igazgatói megbízást.

Második lehetőségként: ha a fenntartó nem bízott meg külső személyt az intézményvezetői feladatok ellátásával, és az intézményben nincs megfelelő feltételekkel rendelkező, az intézményvezetői feladatok ellátásával megbízható pedagógus (vagy van ugyan, de ő sem kapott ideiglenes igazgatói megbízást), akkor a Vhr. 5. § (2) bekezdésének rendelkezése alapján az igazgatói feladatok ellátását az intézmény szervezeti és működési szabályzatában rögzített módon kell megoldani. Természetesen a vezetői feladatok ilyen módon történő ellátására is vonatkozik a legfeljebb egyéves – korábban már említett – határidő. Az így megbízandó személynek nem feltétlenül kell rendelkeznie közoktatásvezetői szakképzettséggel vagy köznevelési igazgatói szakképzettséggel, hiszen adott esetben ilyen személy a nevelőtestületben egyáltalán nem is található. Az intézményi SzMSz-nek – mint korábban is említettük – úgy kell rendelkeznie, hogy a vezetési feladatokat kötelezően ellátandó személy mindenkor egyértelműen azonosítható legyen: pl. az intézmény legtöbb szakmai gyakorlattal rendelkező óvodapedagógusa, vagy a Pillangó csoporthoz beosztott idősebb óvodapedagógus.

Összegezve tehát a Vhr. 5. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek egyikének teljesülésekor az igazgatói feladatok ideiglenes ellátásával megbízható olyan külső vagy belső személy, akinek van intézményvezetői szakképzettsége és a vezetői megbízás többi feltételeinek is megfelel. De ez az ideiglenes igazgatói megbízás nem kötelező még akkor sem, ha a nevelőtestületben van a feltételeknek mindenben megfelelő pedagógus: ilyen megbízás hiányában kötelezően az SzMSz-ben meghatározottak szerint történik az igazgatói feladatok ellátása. Ha az igazgatói feladatok ellátása az SzMSz-ben meghatározottak szerint történik, akkor a fenntartónak egyéves határozott időtartamra meg kell bíznia az SzMSz rendelkezése szerint azonosított személyt, hiszen olyan érvényes igazgatói megbízással kell rendelkeznie, amely lehetővé teszi az összes munkáltatói jog gyakorlását. Fontosnak tartjuk azt megjegyezni, hogy ilyen esetben a fenntartónak semmiféle mérlegelési joga nincsen: azt a személyt kell megbíznia a vezetői feladatok ellátásával, aki az SzMSz rendelkezése szerint egyértelműen azonosítható. Ebben az esetben az igazgatói megbízással rendelkező személy teljes hatáskörrel rendelkezik és a fenntartónak megbízási szerződés formájában kell gondoskodnia az igazgatói feladatok ellátásáért járó megbízási díj kifizetéséről.

Gyakran vetődik fel az a kérdés, hogy ha az intézmény igazgató nélkül maradása a tanév/nevelési év közepén történik meg, és az igazgatói feladatok ellátását az SzMSz-ben meghatározott helyettesítési rend szerint látják el, akkor mi történik a helyettesítő személy neveléssel-oktatással lekötött munkaidejével. Mi a helyzet tehát, ha például egy kis óvodában, amelyben nincs igazgatóhelyettes vagy tagintézményigazgató, az SzMSz rendelkezése szerint azonosítva egy 32 óra neveléssel-oktatással lekötött idővel rendelkező pedagógusnak kell ellátnia az igazgatói feladatokat. Mivel a helyettesítő kolléga számára a fenntartónak igazgatói megbízást kell adnia, az újonnan megbízott igazgató óraszáma már nem 32 óra lesz, hanem a Púétv. 2. sz. mellékletének A) részében meghatározott neveléssel-oktatással lekötött munkaidő, pl. egy 48 gyermeket nevelő óvoda esetében heti 12 óra. Az óvodai feladatok ellátásának átszervezése természetesen már a megbízott igazgató munkaköri feladatai közé tartozik.

Kelt 2026. május 19-én

Petróczi Gábor tanügyigazgatási szakértő

c. főiskolai docens