Az utolsó éves pedagógushallgatók foglalkoztatási lehetőségei, az óvodapedagógusok, tanárok foglalkoztatásának új szabályai

Az elmúlt időszakban hetente több munkáltató, illetőleg hallgató fordul hozzám azzal a kérdéssel, hogy van-e lehetőség arra, hogy a megfelelő szakképzettséggel nem rendelkező munkavállalókat, például pedagógiai tanulmányaikat végző egyetemi vagy főiskolai hallgatókat pedagógus munkakörben jogszerűen foglalkoztassanak. A kérdezők döntő többsége az óvodapedagógus munkakörben történő foglalkoztatás lehetőségeiről érdeklődik.

Elsőként azt kell leszögeznünk, hogy a 2023. december 31-ig hatályos 326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet 6. sz. melléklete tartalmazza az egyes pedagógus munkakörök betöltéséhez szükséges szakképzettségek meghatározását, amely a leggyakoribb pedagógus munkakörökben történő foglalkoztatáshoz szükséges szakképzettségi feltételeket a következőként határozza meg.

Szakképzettségi feltételek 2023. december 31-ig egyes pedagógus munkakörök betöltéséhez:

  • az óvodapedagógus munkakör betölthető óvodapedagógus, valamint oktatási szakasszisztens óvodai nevelő szakmairányon szakképzettségekkel,
  • a tanító munkakör tanítói szakképzettséggel tölthető be,
  • az 5-6. évfolyamokon a tanár munkakör a tantárgynak megfelelő szakos tanári, vagy a
    tantárgynak megfelelő műveltségi területet végzett tanító szakképzettséggel tölthető be,
  • a 7-8. évfolyamokon a tanár munkakör a tantárgynak megfelelő szakos tanári szakképzettséggel, míg
  • a gimnázium 9-12. évfolyamain gimnáziumi tanár munkakör egyetemi szintű vagy – az általános iskolai tanár kivételével – mesterfokozatú –, a tantárgynak megfelelő szakos tanári szakképzettség szükséges.

Az óvodapedagógus munkakör oktatási szakasszisztens óvodai nevelő szakirányon szakképzettséggel történő betöltési lehetősége a szóban forgó Korm. rendelet 6. sz. mellékletének második sorában 2023. július 20. napjától van hatályban.

A 2024. január 1-jén hatályba lépő 401/2023. (VIII.30.) Korm. rendelet 2. sz. melléklete a fenti megszűnő kormányrendelettel többségében azonosan határozza meg az egyes pedagógus munkakörök betöltésének szakképzettségi követelményeit, de 2024. január 1-jétől jelentős különbségekkel is számot kell vetnünk az alábbiak szerint.

Szakképzettségi feltételek 2024. január 1-jétől egyes pedagógus munkakörök betöltéséhez:

  • az óvodapedagógus munkakör betölthető óvodapedagógus, valamint oktatási szakasszisztens óvodai nevelő szakmairányon szakképzettségekkel – nincs változás a 2023. július 20-tól hatályos korábbi szabályozáson,
  • a tanító munkakör tanítói szakképzettséggel tölthető be – nincs változás,
  • az 5-8. évfolyamokon a tanár munkakör a tantárgynak megfelelő szakos tanár vagy tanító szakképzettséggel tölthető be – itt jelentős változással állunk szemben,
  • a gimnázium 9-12. évfolyamain gimnáziumi tanár munkakör egyetemi szintű vagy – az általános iskolai tanár kivételével – mesterfokozatú –, a tantárgynak megfelelő szakos tanári szakképzettség szükséges – nincs változás.

A jelentős változás nyilván azzal függ össze, hogy egyes iskolákban a tapasztalható pedagógushiány következményeként komoly problémák jelentkeztek az 5-8. évfolyamon biztosítandó szakos ellátásban, valamint komoly nehézségek tapasztalhatók az óvodapedagógus álláshelyek betöltésében.

A fentiekhez magyarázatként hozzá kell tennünk, hogy az „oktatási szakasszisztens óvodai nevelő szakmairányon” egy 2023. július 1-jétől létező új képzési forma, amelynek során a szakképző iskolákban és az érettségit is adó technikumokban ötéves képzés keretében lehet középfokú óvodai nevelői szakképesítést szerezni, vagy az érettségivel rendelkezők további kétéves szakmai képzés után kaphatnak oktatási szakasszisztens szakképzettséget, amellyel betölthető az óvodapedagógus munkakör. A szakképzési törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet 1. sz. mellékletének 132a és 132b sorában szerepel 2023. július 1-jétől az oktatási szakasszisztens, illetőleg az óvodai nevelő szakképesítés, amelyek megszerzésével középfokú szakképzettség birtokában 2023. július 20-tól már jogszerűen betölthető az óvodapedagógus munkakör.

Most nézzük meg azt, hogy az oktatásirányítás 2012-ig hogyan igyekezett megoldani a megfelelő szakképzettséggel rendelkező pedagógusok akkor még csekélyebb mértékű hiányát. A Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 2012. augusztus 31-ig hatályos 127. § (10) bekezdésében lehetővé tette, hogy tanulmányai befejezéséig szóló határozott idejű kinevezéssel alkalmazható volt a felsőfokú oktatási intézmény utolsó évfolyamos hallgatója is, ha olyan tanulmányokat folytatott, amelyben a munkakörére előírt szakképesítést fogja megszerezni. 2012. szeptember 1-jétől azonban – az akkor új Köznevelési törvény hatályba lépésével párhuzamosan – ez a lehetőség megszűnt, tehát 2012. szeptember 1-től 2023. december 31-ig nem volt lehetőség a végzős pedagógushallgatók pedagógus munkakörben vagy akár óraadói megbízással történő jogszerű foglalkoztatására.

2024. január 1-jén azonban hatályba lép a pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény (továbbiakban: Púétv.) 131. § (4) bekezdése, amely az alábbiakat tartalmazza: „Szakképzettsége megszerzéséig, de legfeljebb egyéves időszakra szóló határozott idejű óraadásra vonatkozó megbízási szerződéssel alkalmazható a felsőfokú oktatási intézmény utolsó évfolyamos hallgatója is, ha olyan tanulmányokat folytat, amelyben a megbízási szerződése szerinti pedagógus feladatok ellátásához előírt szakképesítést fogja megszerezni.”

Ez azt jelenti, hogy 2024. január 1-jétől ismét lehetőség nyílik a végzős pedagógushallgatók munkájának jogszerű igénybevételére, de számukra pedagógus munkakörre szóló kinevezést nem lehet adni, foglalkoztatásuk kizárólag óraadói megbízási szerződéssel lehetséges, amelynek időtartama legfeljebb egy év. Az óraadói megbízási szerződés jogszabályban rögzített mértéke heti 14 óra, mert a Köznevelési törvény 4. §-a úgy rendelkezik, hogy az óraadó megbízási szerződés keretében legfeljebb heti tizennégy óra vagy foglalkozás megtartására alkalmazott pedagógus. Tehát egy végzős pedagógus hallgatóval legfeljebb heti 14 óra/foglalkozás megtartására lehet óraadói megbízási szerződést kötni. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az óraadói megbízási szerződés nem hoz létre köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt, az így óraadói feladatokkal megbízott pedagógusnak nincs kinevezése, nincs munkaköre és besorolása, nincs heti munkaideje, számára szabadság vagy táppénz sem jár. Megilleti őt az óraadói szerződésben foglalt óradíj, amelynek mértékét jogszabály nem határozza meg, az óraadói díjat a megbízási szerződésben kell rögzíteni. A Púétv. 131. § (2) bekezdése alapján a megbízási díj tekintetében a felek úgy is megállapodhatnak, hogy az egy órára járó megbízási díj a tanórák/foglalkozások megtartásán túl tartalmazza az óraadó egyéb feladatainak ellentételezését, pl. az intézményi ügyeletben, értekezleteken, rendezvényeken való részvétel és munkavégzés.

Az érintett végzős hallgatók gyakran teszik fel azt a kérdést, hogy a leendő óraadói megbízási szerződésben milyen besorolást kell számukra megállapítani. Mivel az óraadói megbízási szerződéssel nem jön létre köznevelési foglalkoztatotti jogviszony, azaz nem keletkezik pedagógus munkakör, így az óraadónak nem kell és nem is lehet meghatározni a besorolását. Tehát az érintett sem Gyakornok, sem Pedagógus I. fokozatba nem kerülhet, mert ezeket a fokozatokat kizárólag a pedagógus munkakörökben lehet alkalmazni. Gyakori az a helyzet is, hogy a hallgatók vagy más pedagógus szakképzettséggel nem rendelkezők az intézményben pedagógiai asszisztens munkakört töltenek be, és eközben folytatnak felsőfokú pedagógiai tanulmányokat. Ha azonban a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott személy a jogviszonya fennállása alatt szerez pedagógus szakképzettséget, őt – a 401/2023. (VIII.30.) Korm. rendelet 401/2023. (VIII.30.) Korm. rendelet 37. § (15) bekezdése alapján – a szakképzettség igazolását követő hónap első napjától Gyakornok fokozatba kell sorolni azzal, hogy illetménye ezzel összefüggésben nem csökkenthető.

A 401/2023. (VIII.30.) Korm. rendelet 43. § (6) bekezdése elrendeli, hogy az óraadói foglalkoztatási jogviszonyban eltöltött heti munkaidő időtartamát össze kell számítani, és el kell ismerni szakmai gyakorlatként, ha az eléri a legalább heti tíz órát. Tehát azok a végzős hallgatók, akik pedagógusdiplomájuk megszerzése előtt 2024. január 1-jét követően legalább heti tízórás óraadói szerződéssel dolgoztak, számíthatnak arra, hogy ezt az időszakot a későbbiekben szakmai gyakorlatként kell elismerni.

Végezetül foglalkozzunk azzal a gyakori problémával, hogy az óvónői szakközépiskolákban szerzett érettségi-képesítő bizonyítvánnyal rendelkező személy milyen feltételek estén foglalkoztatható jogszerűen óvodapedagógus munkakörben. A 401/2023. (VIII.30.) Korm. rendelet 18. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy pedagógus-munkakörben foglalkoztatható az, aki óvónői szakközépiskolában szerzett érettségi-képesítő bizonyítvánnyal rendelkezik, ha a bizonyítvány megszerzése óta 1996. szeptember 1. napjáig az adott pedagógus-munkakörben legalább hét év szakmai gyakorlatot szerzett.

2023. december 13.

Petróczi Gábor tanügyigazgatási szakértő

Az utolsó éves pedagógushallgatók foglalkoztatási lehetőségei, az óvodapedagógusok, tanárok foglalkoztatásának új szabályai

Az elmúlt időszakban hetente több munkáltató, illetőleg hallgató fordul hozzám azzal a kérdéssel, hogy van-e lehetőség arra, hogy a megfelelő szakképzettséggel nem rendelkező munkavállalókat, például pedagógiai tanulmányaikat végző egyetemi vagy főiskolai hallgatókat pedagógus munkakörben jogszerűen foglalkoztassanak. A kérdezők döntő többsége az óvodapedagógus munkakörben történő foglalkoztatás lehetőségeiről érdeklődik.

Elsőként azt kell leszögeznünk, hogy a 2023. december 31-ig hatályos 326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet 6. sz. melléklete tartalmazza az egyes pedagógus munkakörök betöltéséhez szükséges szakképzettségek meghatározását, amely a leggyakoribb pedagógus munkakörökben történő foglalkoztatáshoz szükséges szakképzettségi feltételeket a következőként határozza meg.

Szakképzettségi feltételek 2023. december 31-ig egyes pedagógus munkakörök betöltéséhez:

  • az óvodapedagógus munkakör betölthető óvodapedagógus, valamint oktatási szakasszisztens óvodai nevelő szakmairányon szakképzettségekkel,
  • a tanító munkakör tanítói szakképzettséggel tölthető be,
  • az 5-6. évfolyamokon a tanár munkakör a tantárgynak megfelelő szakos tanári, vagy a
    tantárgynak megfelelő műveltségi területet végzett tanító szakképzettséggel tölthető be,
  • a 7-8. évfolyamokon a tanár munkakör a tantárgynak megfelelő szakos tanári szakképzettséggel, míg
  • a gimnázium 9-12. évfolyamain gimnáziumi tanár munkakör egyetemi szintű vagy – az általános iskolai tanár kivételével – mesterfokozatú –, a tantárgynak megfelelő szakos tanári szakképzettség szükséges.

Az óvodapedagógus munkakör oktatási szakasszisztens óvodai nevelő szakirányon szakképzettséggel történő betöltési lehetősége a szóban forgó Korm. rendelet 6. sz. mellékletének második sorában 2023. július 20. napjától van hatályban.

A 2024. január 1-jén hatályba lépő 401/2023. (VIII.30.) Korm. rendelet 2. sz. melléklete a fenti megszűnő kormányrendelettel többségében azonosan határozza meg az egyes pedagógus munkakörök betöltésének szakképzettségi követelményeit, de 2024. január 1-jétől jelentős különbségekkel is számot kell vetnünk az alábbiak szerint.

Szakképzettségi feltételek 2024. január 1-jétől egyes pedagógus munkakörök betöltéséhez:

  • az óvodapedagógus munkakör betölthető óvodapedagógus, valamint oktatási szakasszisztens óvodai nevelő szakmairányon szakképzettségekkel – nincs változás a 2023. július 20-tól hatályos korábbi szabályozáson,
  • a tanító munkakör tanítói szakképzettséggel tölthető be – nincs változás,
  • az 5-8. évfolyamokon a tanár munkakör a tantárgynak megfelelő szakos tanár vagy tanító szakképzettséggel tölthető be – itt jelentős változással állunk szemben,
  • a gimnázium 9-12. évfolyamain gimnáziumi tanár munkakör egyetemi szintű vagy – az általános iskolai tanár kivételével – mesterfokozatú –, a tantárgynak megfelelő szakos tanári szakképzettség szükséges – nincs változás.

A jelentős változás nyilván azzal függ össze, hogy egyes iskolákban a tapasztalható pedagógushiány következményeként komoly problémák jelentkeztek az 5-8. évfolyamon biztosítandó szakos ellátásban, valamint komoly nehézségek tapasztalhatók az óvodapedagógus álláshelyek betöltésében.

A fentiekhez magyarázatként hozzá kell tennünk, hogy az „oktatási szakasszisztens óvodai nevelő szakmairányon” egy 2023. július 1-jétől létező új képzési forma, amelynek során a szakképző iskolákban és az érettségit is adó technikumokban ötéves képzés keretében lehet középfokú óvodai nevelői szakképesítést szerezni, vagy az érettségivel rendelkezők további kétéves szakmai képzés után kaphatnak oktatási szakasszisztens szakképzettséget, amellyel betölthető az óvodapedagógus munkakör. A szakképzési törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet 1. sz. mellékletének 132a és 132b sorában szerepel 2023. július 1-jétől az oktatási szakasszisztens, illetőleg az óvodai nevelő szakképesítés, amelyek megszerzésével középfokú szakképzettség birtokában 2023. július 20-tól már jogszerűen betölthető az óvodapedagógus munkakör.

Most nézzük meg azt, hogy az oktatásirányítás 2012-ig hogyan igyekezett megoldani a megfelelő szakképzettséggel rendelkező pedagógusok akkor még csekélyebb mértékű hiányát. A Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 2012. augusztus 31-ig hatályos 127. § (10) bekezdésében lehetővé tette, hogy tanulmányai befejezéséig szóló határozott idejű kinevezéssel alkalmazható volt a felsőfokú oktatási intézmény utolsó évfolyamos hallgatója is, ha olyan tanulmányokat folytatott, amelyben a munkakörére előírt szakképesítést fogja megszerezni. 2012. szeptember 1-jétől azonban – az akkor új Köznevelési törvény hatályba lépésével párhuzamosan – ez a lehetőség megszűnt, tehát 2012. szeptember 1-től 2023. december 31-ig nem volt lehetőség a végzős pedagógushallgatók pedagógus munkakörben vagy akár óraadói megbízással történő jogszerű foglalkoztatására.

2024. január 1-jén azonban hatályba lép a pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény (továbbiakban: Púétv.) 131. § (4) bekezdése, amely az alábbiakat tartalmazza: „Szakképzettsége megszerzéséig, de legfeljebb egyéves időszakra szóló határozott idejű óraadásra vonatkozó megbízási szerződéssel alkalmazható a felsőfokú oktatási intézmény utolsó évfolyamos hallgatója is, ha olyan tanulmányokat folytat, amelyben a megbízási szerződése szerinti pedagógus feladatok ellátásához előírt szakképesítést fogja megszerezni.”

Ez azt jelenti, hogy 2024. január 1-jétől ismét lehetőség nyílik a végzős pedagógushallgatók munkájának jogszerű igénybevételére, de számukra pedagógus munkakörre szóló kinevezést nem lehet adni, foglalkoztatásuk kizárólag óraadói megbízási szerződéssel lehetséges, amelynek időtartama legfeljebb egy év. Az óraadói megbízási szerződés jogszabályban rögzített mértéke heti 14 óra, mert a Köznevelési törvény 4. §-a úgy rendelkezik, hogy az óraadó megbízási szerződés keretében legfeljebb heti tizennégy óra vagy foglalkozás megtartására alkalmazott pedagógus. Tehát egy végzős pedagógus hallgatóval legfeljebb heti 14 óra/foglalkozás megtartására lehet óraadói megbízási szerződést kötni. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az óraadói megbízási szerződés nem hoz létre köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt, az így óraadói feladatokkal megbízott pedagógusnak nincs kinevezése, nincs munkaköre és besorolása, nincs heti munkaideje, számára szabadság vagy táppénz sem jár. Megilleti őt az óraadói szerződésben foglalt óradíj, amelynek mértékét jogszabály nem határozza meg, az óraadói díjat a megbízási szerződésben kell rögzíteni. A Púétv. 131. § (2) bekezdése alapján a megbízási díj tekintetében a felek úgy is megállapodhatnak, hogy az egy órára járó megbízási díj a tanórák/foglalkozások megtartásán túl tartalmazza az óraadó egyéb feladatainak ellentételezését, pl. az intézményi ügyeletben, értekezleteken, rendezvényeken való részvétel és munkavégzés.

Az érintett végzős hallgatók gyakran teszik fel azt a kérdést, hogy a leendő óraadói megbízási szerződésben milyen besorolást kell számukra megállapítani. Mivel az óraadói megbízási szerződéssel nem jön létre köznevelési foglalkoztatotti jogviszony, azaz nem keletkezik pedagógus munkakör, így az óraadónak nem kell és nem is lehet meghatározni a besorolását. Tehát az érintett sem Gyakornok, sem Pedagógus I. fokozatba nem kerülhet, mert ezeket a fokozatokat kizárólag a pedagógus munkakörökben lehet alkalmazni. Gyakori az a helyzet is, hogy a hallgatók vagy más pedagógus szakképzettséggel nem rendelkezők az intézményben pedagógiai asszisztens munkakört töltenek be, és eközben folytatnak felsőfokú pedagógiai tanulmányokat. Ha azonban a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott személy a jogviszonya fennállása alatt szerez pedagógus szakképzettséget, őt – a 401/2023. (VIII.30.) Korm. rendelet 401/2023. (VIII.30.) Korm. rendelet 37. § (15) bekezdése alapján – a szakképzettség igazolását követő hónap első napjától Gyakornok fokozatba kell sorolni azzal, hogy illetménye ezzel összefüggésben nem csökkenthető.

A 401/2023. (VIII.30.) Korm. rendelet 43. § (6) bekezdése elrendeli, hogy az óraadói foglalkoztatási jogviszonyban eltöltött heti munkaidő időtartamát össze kell számítani, és el kell ismerni szakmai gyakorlatként, ha az eléri a legalább heti tíz órát. Tehát azok a végzős hallgatók, akik pedagógusdiplomájuk megszerzése előtt 2024. január 1-jét követően legalább heti tízórás óraadói szerződéssel dolgoztak, számíthatnak arra, hogy ezt az időszakot a későbbiekben szakmai gyakorlatként kell elismerni.

Végezetül foglalkozzunk azzal a gyakori problémával, hogy az óvónői szakközépiskolákban szerzett érettségi-képesítő bizonyítvánnyal rendelkező személy milyen feltételek estén foglalkoztatható jogszerűen óvodapedagógus munkakörben. A 401/2023. (VIII.30.) Korm. rendelet 18. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy pedagógus-munkakörben foglalkoztatható az, aki óvónői szakközépiskolában szerzett érettségi-képesítő bizonyítvánnyal rendelkezik, ha a bizonyítvány megszerzése óta 1996. szeptember 1. napjáig az adott pedagógus-munkakörben legalább hét év szakmai gyakorlatot szerzett.

2023. december 13.

Petróczi Gábor tanügyigazgatási szakértő