Kinek jár az esélyteremtési illetményrész
A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény bevezetése, rendelkezéseinek értelmezése kapcsán a legtöbb bizonytalanság talán az esélyteremtési illetményrész bevezetéséről szóló rendelkezéseket kísérte. Az esélyteremtési illetményrészről szóló rendelkezések alkalmazásakor egyértelmű, hogy a Kormány rendeletében meghatározott kedvezményezett vagy felzárkózó településen lévő köznevelési feladatellátási helyen dolgozó pedagógusoknak és nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörökben foglalkoztatottaknak egyaránt jár az esélyteremtési illetményrész. A leggyakoribb kérdés azonban az, hogy a kedvezményezett településekről szóló kormányrendelet hatálya alá nem tartozó településeken kiknek jár az esélyteremtési illetményrész és kiknek nem. Jár-e ezeken a nem kedvezményezett településeken az esélyteremtési illetményrész a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott munkavállalóknak vagy sem.
2023. november 8-án a Menedzser Praxis Kiadó által szervezett online szakértői napon tartott előadásomban érintettem ezt a kritikus témát is, és – felelős szakértőként értelmezve a jogszabály előírásait – úgy foglaltam állást, hogy a kedvezményezett településekről szóló kormányrendelet hatálya alá nem tartozó településeken a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakört betöltő foglalkoztatottaknak is jár az esélyteremtési illetményrész. Ezt – az utólag bizonyára hibásnak minősíthető álláspontomat – azzal támasztottam alá, hogy a Púétv. 98. § (5) bekezdésének, valamint a 157. § (13) bekezdésének bevezető első mondata arról szól, hogy a Kormány a pedagógusok és a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak számára biztosítja az esélyteremtési illetményrészt az a) és b) szakaszokban meghatározottak szerint. Az a) szakaszban foglaltak egyértelműsége mellett a b) szakaszban a jogszabály meghatározza az ominózus 10%-os hh/hhh-arányt, és csupán a pedagógusokra vonatkozóan szól arról, hogy az illetményrész folyósításának feltétele az, hogy a pedagógus képességkibontakoztató, integrációs felkészítés vagy óvodai fejlesztő program keretébe tartozó feladatokat lásson el. A b) szakasz a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottakra vonatkozóan nem tesz korlátozást. Ezek alapján – mint említettem, bizonyára hibásan – úgy értelmeztem, hogy a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörökben foglalkoztatottaknak minden körülmények között jár az esélyteremtési illetményrész, ha az intézmény feladatellátási helyén a 10%-os hh/hhh feltételnek megfelel.
Az Oktatási Hivatal – egy igazgató kolléga írásbeli kérdésére – kiadott egy állásfoglalást, amely szerint a kedvezményezett településekről szóló kormányrendelet hatálya alá nem tartozó településeken a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakört betöltő foglalkoztatottaknak nem jár az esélyteremtési illetményrész. Mielőtt ennek kifejtésébe belefognánk, hadd idézzük a szóban forgó jogszabályi rendelkezéseket az alábbiak szerint:
A 2024. január 1-jétől hatályos rendelkezés így szól:
Púétv. 98. § (5) Ha a pedagógus, valamint a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló
a) a Kormány rendeletében meghatározott kedvezményezett településen vagy felzárkózó településen lévő köznevelési feladatellátási helyen dolgozik, vagy
b) az a) pont hatálya alá nem tartozó településen dolgozik, és a feladatellátási helyen a hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók, vagy a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók külön vagy együttesen számított aránya eléri a tíz százalékot, és a pedagógus a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott képességkibontakoztató, integrációs felkészítés vagy óvodai fejlesztő program keretébe tartozó feladatokat lát el,
a havi illetményének pótlék és egyes köznevelési feladatokért járó megbízási díj nélküli összege húsz százalékával (esélyteremtési illetményrész) emelt összegű illetmény illeti meg…
A jelenleg is hatályban lévő átmeneti rendelkezések így szólnak:
Púétv. 157. § (13) Ha a pedagógus, dajka, könyvtáros, pedagógiai asszisztens, gyógypedagógiai asszisztens, gyermek- és ifjúságvédelmi támogató, gyógytornász, intézményi titkár óvodában, iskolában, kollégiumban vagy pedagógiai szakszolgálati intézményben, ápoló, rendszergazda, laboráns munkakörben foglalkoztatott
a) a Kormány rendeletében meghatározott kedvezményezett településen vagy felzárkózó településen lévő köznevelési feladatellátási helyen dolgozik, vagy
b) az a) pont hatálya alá nem tartozó településen dolgozik, és a feladatellátási helyen a hátrányos helyzetű gyermekek, vagy a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók külön vagy együttesen számított aránya eléri a tíz százalékot, és a pedagógus a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott képességkibontakoztató, integrációs felkészítés vagy óvodai fejlesztő program keretébe tartozó feladatokat lát el,
a havi illetményének pótlék és egyes köznevelési feladatokért járó megbízási díj nélküli összege húsz százalékával (esélyteremtési illetményrész) emelt összegű illetmény illeti meg…
Az esélyteremtési illetményrészre való jogosultság szempontjából figyelembe veendő kedvezményezett és felzárkózó települések listáját a pedagógusok új életpályájáról szóló törvény szerinti felzárkózó és kedvezményezett települések listájáról, valamint egyes közneveléssel összefüggő kormányrendeletek módosításáról szóló 402/2023. (VIII. 30.) Korm. rendelet tartalmazza.
A Hivatal álláspontja szerint a b) pont szerinti esetben tehát csak annak a pedagógusnak jár az esélyteremtési illetményrész, aki nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott képességkibontakoztató, integrációs felkészítés vagy óvodai fejlesztő program keretébe tartozó feladatokat lát el. A dajka, könyvtáros, pedagógiai asszisztens, gyógypedagógiai asszisztens, gyermek- és ifjúságvédelmi támogató, gyógytornász, intézményi titkár óvodában, iskolában, kollégiumban vagy pedagógiai szakszolgálati intézményben, ápoló, rendszergazda, laboráns munkakörben foglalkoztatottaknak nem jár az esélyteremtési illetményrész (feladat alapú jogosultság).
Ha a vizsgált település a) pont szerinti, tehát fent van a kedvezményezett listán akkor az a) pont szerint felsorolt munkakörben foglalkoztatottaknak (pedagógus, dajka, könyvtáros, pedagógiai asszisztens, gyógypedagógiai asszisztens, gyermek- és ifjúságvédelmi támogató, gyógytornász, intézményi titkár óvodában, iskolában, kollégiumban vagy pedagógiai szakszolgálati intézményben, ápoló, rendszergazda, laboráns) jár az illetményrész (terület alapú jogosultság). A fentiek alapján a b) pont szerint a dajka, könyvtáros, pedagógiai asszisztens, gyógypedagógiai asszisztens, gyermek- és ifjúságvédelmi támogató, gyógytornász, intézményi titkár óvodában, iskolában, kollégiumban vagy pedagógiai szakszolgálati intézményben, ápoló, rendszergazda, laboráns munkakörben foglalkoztatottaknak nem kapnak esélyteremtési illetményrészt.
A képességkibontakoztató, integrációs felkészítés vagy óvodai fejlesztő program folytatásának feltétele az, hogy ez a pedagógiai tevékenység megjelenjen az intézmény alapdokumentumaiban, pedagógiai programjában, valamint az intézmény közzétételi listájában. A képességkibontakoztató, integrációs felkészítés vagy óvodai fejlesztő program folytatását az előző évi októberi statisztika „különleges pedagógiai célok megvalósításához igazodó oktatásban részt vevő gyermekek, tanulók száma” adatlapja támasztja alá.
Szakértőként nem vagyok abban a helyzetben, hogy a Hivatal álláspontját vitassam, így a kollégák korrekt tájékoztatása érdekében készítettem el ezt az írást. Az ettől eltérő korábbi szakértői állásfoglalásom közzétételéért kérem a kollégák szíves elnézését!
2023. november 16.
Petróczi Gábor tanügyigazgatási szakértő