Az intézményvezetői feladatok ellátása a megbízási határidő előtt távozó

 intézményvezető  esetén vagy más rendkívüli körülmények között

A köznevelési intézmények és fenntartóik életében is jelentkezhetnek olyan váratlan fordulatok, amelyek nehézségeket jelenthetnek az intézményvezetői feladatok folyamatos ellátásában. Ilyen lehet például az, ha az intézményvezetői feladatokkal megbízott intézményvezető valamely oknál fogva lemond intézményvezetői megbízásáról, vagy lemondással/felmondással megszünteti foglalkoztatási jogviszonyát, de következményeit tekintve ugyanilyen eset fordul elő például akkor is, ha az intézményvezető elhalálozik vagy bármilyen oknál fogva feladatainak ellátására képtelenné válik. Az ilyen esetekben haladéktalan intézkedést kíván az intézményvezető pótlása, hiszen egyetlen köznevelési intézmény sem maradhat vezető nélkül. Ha az intézményben van olyan pedagógus munkakörben határozatlan időre szóló munkaszerződéssel foglalkoztatott személy, aki rendelkezik intézményvezetői szakképzettséggel, és a fenntartó felkérésére elvállalja az intézményvezetői feladatkör ellátását, akkor a vezetői feladatok ellátatlanságának problémája nagyon rövid időn belül sikeresen – és persze átmenetileg – megoldható. Az igazán súlyos vezetési válság akkor jöhet létre, amikor az intézményben nincs egyetlen olyan határozatlan időre szóló munkaviszonyban/közalkalmazotti jogviszonyban/egyházi szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott pedagógus sem, aki rendelkezik a megfelelő szakképzettséggel, közoktatás-vezetői szakvizsgával és a jogszabályban előírt megfelelő időtartamú szakmai gyakorlattal. Tekintsük át sorban ezeket az eseteket!

A váratlanul távozó intézményvezető esetének megoldásáról a 326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) az alábbiak szerint rendelkezik:

24. §(1) Ha az intézményvezetői feladatok ellátására kiírt pályázat nem vezetett eredményre, mert nem volt pályázó, vagy egyik pályázó sem kapott megbízást, vagy ha az intézményvezetői feladatok ellátására szóló megbízás a megbízás határidejének lejárta előtt megszűnt, a köznevelési intézmény vezetésével kapcsolatos feladatok ellátására – nyilvános pályázat kiírása nélkül – vezetői beosztás ellátására szóló megbízás adható a megfelelő feltételekkel rendelkező személynek. A köznevelési intézmény vezetésével kapcsolatos feladatok újabb nyilvános pályázat kiírása nélkül – e bekezdésben foglaltak szerint – legfeljebb egy évig láthatók el. E rendelkezések alkalmazásában megfelelő feltétel az intézményvezetői megbízáshoz szükséges feltétel. Ilyen megbízás hiányában az intézmény vezetésével kapcsolatos feladatokat a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott helyettesítés rendjében foglaltak szerint kell ellátni.

Értelmezzük sorról sorra a hatályos rendelkezéseket! A Korm. rendelet 24. § (1) bekezdésének az aláhúzott részt megelőző szövegével egyelőre nem kell foglalkoznunk, hiszen ez a rész a sikertelen pályázatok esetét tárgyalja. Esetünkben arról értekezzünk, hogy mi a teendő, ha az intézményvezetői megbízás a határozott időre szóló megbízási határidő lejárta előtt megszűnt, mert például az intézményvezető lemondott intézményvezetői feladatainak ellátásáról vagy az intézményben fennálló foglalkozási jogviszonya megszűnt, esetleg elhalálozott. Ebben az esetben az intézményvezetői feladatok – a második mondat rendelkezése szerint – legfeljebb egy évig láthatók el nyilvános pályázat kiírása nélkül olyan személy megbízásával, aki az intézményvezetői megbízáshoz szükséges összes feltétellel (tehát határozatlan időre szóló munkaszerződés, a jogszabályban előírt pedagógus szakképzettség, intézményvezetői szakképzettség és az előírt legalább négy éves szakmai gyakorlat) rendelkezik. Hangsúlyozzuk azonban, hogy ilyen megbízás adása még akkor sem kötelező, ha az intézményben van olyan pedagógus, aki az intézményvezetői megbízáshoz szükséges összes feltétellel rendelkezik. Ha tehát a fenntartó nem él az előbbiekben részletezett egyéves „áthidaló” vezetői megbízás lehetőségével, akkor az intézményvezetői feladatok ellátását az SzMSz-ben rögzített helyettesítési rend szerint kell ellátni. Az intézményi SzMSz-nek úgy kell rendelkeznie, hogy a vezetési feladatokat kötelezően ellátandó személy mindenkor egyértelműen azonosítható legyen: pl. az intézmény legtöbb szakmai gyakorlattal rendelkező pedagógusa, az intézményvezető-helyettesi beosztást ellátó munkavállaló, a Pillangó csoporthoz beosztott legidősebb óvodapedagógus, stb.. Fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy ilyen esetben a fenntartónak a megbízandó intézményvezető személyével, szakmai vagy vezetői alkalmasságával kapcsolatban semmiféle mérlegelési joga nincsen: azt a személyt kell megbíznia a vezetői feladatok ideiglenes ellátásával, aki az SzMSz rendelkezése szerint egyértelműen azonosítható. Ebben az esetben az intézményvezetői megbízással rendelkező személy teljes vezetői hatáskörrel rendelkezik és az intézményvezetői pótlékot is kapja.

Az igazán nehezen megoldható helyzet azonban az a gyakori eset, amikor az adott intézményben nincs olyan pedagógus, akinek van közoktatás-vezetői szakképzettsége és a többi megbízási feltételnek is maradéktalanul megfelel. Ebben az esetben két lehetőség áll a fenntartó előtt.

Első lehetőségként: A fenntartó egy olyan megfelelő szakképzettséggel, közoktatás-vezetői szakvizsgával és szakmai gyakorlattal rendelkező külső személynek ad intézményvezetői megbízást, aki nincs munkaviszonyban az intézménnyel, és az intézményvezetői megbízással párhuzamosan a Korm. rendelet 21/A. § (1) bekezdésének d) szakasza szerint az érintettet határozatlan időre szóló munkaviszony keretében foglalkoztatja. Ilyen pedagógust tanév/nevelési év közben persze nem olyan könnyű találni, hiszen többségükben foglalkozási jogviszonyban állnak, tehát kötöttek.

Második lehetőségként: Ha a fenntartó nem bízott meg külső személyt az intézményvezetői feladatok ellátásával, és az intézményben nincs megfelelő feltételekkel rendelkező, az intézményvezetői feladatok ellátásával megbízható pedagógus, akkor a Korm. rendelet 24. § (1) bekezdésének utolsó mondata szerint az intézményvezetői feladatok ellátását az intézmény szervezeti és működési szabályzatában rögzített helyettesítési rend alkalmazásával kell megoldani. Természetesen a vezetői feladatok ilyen módon történő ellátására is vonatkozik a legfeljebb egyéves – korábbiakban már említett – határidő. Az így megbízandó személynek nem feltétlenül kell rendelkeznie közoktatás-vezetői szakképzettséggel, hiszen adott esetben ilyen személy a nevelőtestületben nem is található. Meg kell jegyeznünk, hogy a Korm. rendelet 21/B. §-ában foglalt (cikkünkben később idézett) kétéves vezetői megbízásról szóló rendelkezés lehetősége esetünkre nem vonatkozik, hiszen az csak a sikertelen intézményvezetői pályázat esetére tartalmaz érvényes szabályozást.

Összegezve tehát az intézményvezetői feladatok legfeljebb egy évig történő ellátásával megbízható olyan külső vagy belső személy, akinek van intézményvezetői szakképzettsége és a vezetői megbízás többi feltételeinek is megfelel. De ez a megbízás nem kötelező még akkor sem, ha a nevelőtestületben van a feltételeknek mindenben megfelelő pedagógus: ilyen megbízás hiányában kötelezően az SzMSz-ben meghatározott helyettesítési rend szerint történik az intézményvezetői feladatok ellátásával történő megbízás. Ha az intézményvezetői feladatok ellátása az SzMSz-ben meghatározottak szerint történik, akkor a fenntartónak egyéves határozott időtartamra meg kell bíznia az SzMSz rendelkezése szerint azonosított személyt. Ennek a személynek nincs mérlegelési vagy döntési joga a határozott időre szóló intézményvezetői megbízás elfogadása ügyében, az intézmény vezetési feladatainak folyamatos biztosítása érdekében ezt a megbízást kötelezően el kell fogadnia, a szóban forgó legfeljebb egyéves időtartamban az intézményvezetői feladatokat el kell látnia.

Az egyéves határozott idejű megbízás lejárata előtt azonban a fenntartónak gondoskodnia kell arról, hogy pályázat kiírásával vagy – amennyiben a jogszabályok előírása szerint a vezetői pályázat meghirdetése az intézmény számára nem kötelező – az intézményvezető öt évre szóló megbízásával tartósan biztosítsa az intézményvezetői feladatok folyamatos ellátását. Ha az intézményvezetői megbízásra szóló nyilvános pályázat kiírása nem kötelező, akkor a fenntartó pályáztatás nélkül bízhat meg az intézmény vezetésével ötéves határozott időtartamra olyan pedagógust, aki rendelkezik az intézményvezetői megbízáshoz szükséges összes feltétellel. Itt meg kell jegyeznünk, hogy a megkezdett vagy folyamatban lévő közoktatás-vezetői pedagógus szakvizsga tanulmányok nem képeznek megfelelő alapot az intézményvezetői szakképzettség követelményeinek teljesítéséhez, tehát a megbízás időpontjában kizárólag a befejezett, diplomával zárt intézményvezetői szakképzettséget lehet figyelembe venni. Amennyiben a fenntartó esetében az intézményvezetői megbízás nyilvános pályázat meghirdetéséhez van kötve (a Kjt. hatálya alá tartozó intézmények, tankerületi, települési önkormányzati fenntartású intézmények), a fenntartónak el kell készítenie és meg kell jelentetnie a nyilvános pályázati felhívást, és azt közzé kell tennie a Közigazgatási Állásportálon, közismert nevén a Közigállás oldalon.

Ha a meghirdetett intézményvezetői pályázatra nem jelentkezett pályázó, vagy egyik pályázó sem kapott megbízást, akkor ismét a Korm. rendelet 24. § (1) bekezdését kell alkalmazni, amely szerint az intézményvezetői megbízáshoz a megfelelő feltételek mindegyikével rendelkező személyt lehet újabb egyéves határozott időtartamra megbízni az intézmény vezetésével. Ha a pályázat elbírálása során egyik pályázó sem rendelkezett az előírt intézményvezetői szakképzettséggel, akkor a Korm. rendelet alábbi rendelkezését kell alkalmazni.

21/B. §Ha az intézményvezetői megbízásra irányuló pályázati eljárás azért nem vezetett eredményre, mert egyetlen pályázó sem rendelkezett pedagógus-szakvizsga keretében szerzett intézményvezetői szakképzettséggel, legfeljebb egyszer két évre szóló intézményvezetői megbízás adható annak a személynek is, aki az intézményvezetői megbízás többi feltételének megfelel, rendelkezik pedagógus-szakvizsgával, és megbízásával egyidejűleg vállalja az intézményvezetői szakképzettség megszerzését. Az e szakasz szerinti megbízás pályázat nélkül további három évvel meghosszabbítható, ha az érintett az intézményvezetői megbízását követően az intézményvezetői szakképzettséget megszerezte.

Ha tehát az intézményvezető váratlan távozása miatt kritikus helyzet állna elő az intézmény vezetésében, akkor az egyéves határozott időre szóló megbízást követően meghirdetett pályázatra adott esetben érdemes jelentkeznie az intézmény azon pedagógusának is, aki az intézményvezetői szakképzettség kivételével rendelkezik a szükséges feltételekkel, van pedagógus szakvizsgája, valamint közoktatás-vezetői tanulmányai folyamatban vannak, de azokat még nem zárta le. Ilyenkor pályázata ugyan – a megfelelő intézményvezetői szakképzettség hiányában – érvénytelen lesz, de ha a pályázók közül egyetlen pályázó sem rendelkezett intézményvezetői szakképzettséggel, akkor a szóban forgó pedagógus két évre szóló határozott idejű intézményvezetői megbízást kaphat, ha vállalja az intézményvezetői szakképzettség két éven belüli megszerzését.

Végezetül tárgyaljuk azt a gyakori esetet, amikor az öregségi nyugdíjra való jogosultságot szerzett intézményvezető felmentési/felmondási idejét tölti, mert hamarosan megszűnik a közalkalmazotti jogviszonya vagy munkaviszonya, azzal egyidejűleg pedig a vezetői megbízása is. Erre az esetre – talán a nők negyven éves jogosultsági időre alapozott felmentésének/felmondásának kivételével – jól fel lehet készülni. Ha a felmentési/felmondási idejét töltő intézményvezető munkáltatójával úgy állapodik meg, hogy a felmentési/felmondási idő első felében munkáját végzi, akkor a szóban forgó időszakban természetesen ellátja intézményvezetői feladatait. A felmentési/felmondási idő második felében azonban mentesítve van a munkavégzés alól, azaz nincs munkavégzési kötelezettsége, így nyilvánvalóan nem láthatja el intézményvezetői feladatait. Ebben az esetben lép hatályban az intézményvezető helyettesítési rendjére vonatkozó, az SzMSz-ben szabályozott eljárás, amelynek alapján egyértelműen azonosítható az a személy, aki az intézményvezető akadályoztatása időtartamára ellátja az intézményvezetői feladatokat. Ez a személy azonban nem rendelkezik intézményvezetői megbízással, csupán helyettesítés formájában látja el az intézményvezetői feladatokat. Amennyiben van lehetőség az intézményvezetői feladatokat helyettesítés formájában ellátó pedagógus vagy magasabb vezető neveléssel-oktatással lekötött feladatkörének módosítására, akkor – aránytalan munkaterhelésének megelőzése érdekében – akár tanév/nevelési év közben is érdemes az óraszámát a helyettesített intézményvezető kötelező óraszámára csökkenteni. Amennyiben erre szervezeti vagy bármely más ok miatt nincs lehetőség az intézményben, akkor közalkalmazottak esetében alkalmazni kell a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény (Kjt.) alábbi rendelkezését.

Kjt. 24. § (1) Ha a közalkalmazott munkaköre ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti.

Ekkor tehát az intézményvezetőt helyettesítő vezető vagy beosztott pedagógus továbbra is ellátja a munkaköréhez tartozó feladatokat, és az intézményvezetői feladatok határozott időre szóló ellátásával jelentős többletmunkát végez, ezért a méltányos helyettesítési díj megilleti. Ebben az esetben a KIR személyi nyilvántartásában a felmentési idejét és munkavégzés alóli mentesítését töltő intézményvezető van bejelölve az intézményvezetői feladatok ellátásával megbízott személyként.

A felmentési idejét, ezen belül munkavégzés alóli mentesítési idejét töltő, nyugdíjba készülő intézményvezető esetében további lehetőségként számolhatunk azzal, hogy a fenntartó a „sétálóidő” időtartamára az intézményvezetői megbízást visszavonja, és ezzel egyidejűleg a cikkünkben szereplő eljárások valamelyikének alkalmazásával másik személy megbízásával biztosítja az intézményvezetői feladatok ellátását. Nem veszi ki azonban túlságosan jól magát, ha a munkáltató a nyugdíj előtt álló intézményvezető illetményét/munkabérét az intézményvezetői pótlék megvonásával csökkenti, ezért ebben az esetben feltétlenül javasolhatjuk azt, hogy a munkáltató a kiesett magasabb vezetői pótlékot munkáltatói döntésen alapuló illetménykiegészítés/munkabér-kiegészítés formájában pótolja, illetve (a Köznevelési törvény 69.§ (6) bekezdése szerint adható) címzetes igazgatói cím és pótlék biztosításával ellentételezze.

Végezetül a jogszabályokban meghatározott teendők pontos értelmezése és végrehajtása érdekében idézzük a köznevelési intézmények vezetőjének megbízására, valamint az intézményvezetői megbízás pályáztatására vonatkozó jogszabályokat.

A köznevelési intézmények élén az általában öt éves határozott időtartamra megbízott intézményvezető áll. Az intézményvezető megbízására az alábbi jogszabályok vannak hatályban.

Nkt. 67. §(1) Nevelési-oktatási intézményben intézményvezetői megbízás felsőfokú végzettséggel, pedagógus szakképzettséggel rendelkező és a Kormány rendeletében meghatározott egyéb feltételnek megfelelő személynek adható.

Nkt. 67. § (7) Az intézményvezető kiválasztása – ha e törvény másképp nem rendelkezik – nyilvános pályázat útján történik. …

A magán- vagy egyházi fenntartásban működő köznevelési intézmények esetében azonban ezt az általános rendelkezést felülírja a Köznevelési törvény alábbi rendelkezése:

Nkt. 31. § (2) Ha a nevelési-oktatási intézményt a 2. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott személy tartja fenn:

d) a fenntartó pályáztatás és további eljárás nélkül is adhat intézményvezetői megbízást, nem kell alkalmazni a 67. § (7) bekezdésében foglaltakat.

A nem állami és nem önkormányzati fenntartásban működő intézményekben, így a magánfenntartásban, alapítványi vagy az egyházi fenntartásban működő óvodákban és iskolákban tehát nem kötelező az intézményvezető nyilvános pályázat útján történő kiválasztása. Az intézményvezetői feladatokkal megbízandó pedagógusnak természetesen rendelkeznie kell a 326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet 21/A. § (1) bekezdésében rögzített feltételekkel, amelyek az alábbiak:

326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet 21/A. § (1) Nevelési-oktatási intézményben az intézményvezetői megbízás feltétele:

a) az adott nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakör betöltéséhez szükséges, a 6. mellékletben meghatározott szakképzettség, középiskolában pedagógus-munkakör betöltésére jogosító mesterképzésben szerzett szakképzettség,

b) pedagógus-szakvizsga keretében szerzett intézményvezetői szakképzettség,

c) legalább négy év pedagógus-munkakörben, vagy heti tíz tanóra vagy foglalkozás megtartására vonatkozó óraadói megbízás ellátása során szerzett szakmai gyakorlat, valamint

d) a nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakörben fennálló, határozatlan időre, teljes munkaidőre szóló alkalmazás vagy a megbízással egyidejűleg pedagógus-munkakörben történő, határozatlan időre teljes munkaidőre szóló alkalmazás.

A korábbiak az intézményvezetői pályáztatás nem kötelezőségének értelmezéséhez idézzük a Köznevelési törvény hatályos rendelkezését.

Nkt. 2.§ (3): Köznevelési intézményt

b) e törvény keretei között

ba) a nemzetiségi önkormányzat,

bb) az egyházi jogi személy, bc) a vallási egyesület vagy bd) más személy vagy szervezet

alapíthat és tarthat fenn, ha a tevékenység folytatásának jogát – jogszabályban foglaltak szerint – megszerezte.

2022. november 30.

Petróczi Gábor

tanügyigazgatási szakértő