Változások az óvodai feladatellátásban, a kritikus óvodapedagógus-hiány kezelése
2020. szeptember 1-jétől az óvodákban a gyermekek felügyeletét a dajkák, pedagógiai asszisztensek és más nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak – a 8 és 12 óra közötti időszak kivételével – önállóan is elláthatják. Az óvodapedagógusok folyamatos jelenlétére és az átfedési időre vonatkozó korábbi rendelkezések alkalmazása jelenleg nem kötelező. Tekintsük át, hogy milyen hatást értek el a 2020-ban bevezetett fenti intézkedések, hogyan hatottak a megváltozott rendelkezések az óvodák működtetésére és az óvodapedagógusok foglalkoztatására, milyen mértékű 2023-ban az óvodapedagógus-hiány! Cikkünkben ezekre a kérdésekre keressük a válaszokat.
Hogyan változott meg az óvodai feladatellátás 2020. szeptember 1-jétől
Az elmúlt években az óvodákban – főként a hátrányos kistérségekben lévő kistelepüléseken, de már a városokban sőt a fővárosban is – egyre gyakrabban jelentkezett az óvodapedagógus-hiány; a meghirdetett óvodapedagógus álláshelyekre sok esetben egyetlen érdeklődő sem jelentkezett. Az óvodákban egyre gyakrabban megjelenő részleges pedagógushiány gátolja a gyermekek szakszerű nevelésének és folyamatos pedagógiai ellátásának biztosítását. 2020. augusztus 31-ig az óvoda teljes nyitva tartása alatt kötelezően óvodapedagógusnak (vagy két óvodapedagógusnak) kellett jelen lennie az óvodai csoportban a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 2020. augusztus 31-ig hatályban lévő alábbi rendelkezése szerint.
20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 12. §: Az óvodai nevelés a gyermek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozások keretében folyik, oly módon, hogy a teljes nyitva tartás ideje alatt a gyermekekkel minden csoportban óvodapedagógus foglalkozik, óvodapedagógusonként és csoportonként összesen napi két óra átfedési idővel.
Figyelem, az előző sorokban olvasható rendelkezés 2020. szeptember 1. napjától nincs hatályban az erről szóló 22/2013. (III.22.) EMMI rendelet 39. § a) bekezdésének rendelkezése szerint. Az árnyalt kép kialakítása érdekében értelmezzük a hatályból kivont fenti jogszabályi rendelkezést, amely azt írta elő, hogy az óvodai nevelést a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozások keretében kellett megszervezni, azaz az óvoda teljes nyitva tartása alatt óvodapedagógusnak vagy óvodapedagógusoknak kellett foglalkozniuk a gyermekekkel. Mivel az óvodák tipikus 10-11 órányi időtartamú nyitva tartása mellett egyetlen óvodapedagógus nem tudta ellátni a csoport nevelési feladatait, így egy-egy csoport ellátásához naponta két óvodapedagógus közreműködése volt szükséges. Az egymást váltó pedagógusok gördülékeny feladatátvételét szolgálta a 2020-ig kötelezően biztosítandó (és 2024. január 1-jétől várhatóan ismételten bevezetésre kerülő) minimálisan szükséges napi kétórás átfedési idő, amely időtartam alatt két óvodapedagógus foglalkozott a csoportban jelentkező nevelési feladatok ellátásával. A két pedagógus csoportban töltendő napi munkaideje egyenként átlagosan 32/5 = 6,2 óra volt, a csoporthoz beosztott két óvodapedagógus esetében ez 12,4 órát tett ki; levonva ebből a két óra átfedési időt, amelynek időtartama alatt ketten voltak a csoportban 10,4 órát kapunk, amely éppen az óvoda átlagos napi nyitva tartásának időtartamával egyezik meg. Természetesen az óvodapedagógusok tevékenységét minden csoportban dajka vagy pedagógiai asszisztens segítette, akiknek a munkája a továbbiakban is nélkülözhetetlen a gyermekekkel kapcsolatos nevelési feladatok ellátásához.
A 326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet 2020. szeptember 1. napjától hatályos 33/A.-33/O. paragrafusaiban megjelentek a pedagógusok szakképzettségére vonatkozó speciális rendelkezések, amelyek többsége a korábbiakhoz képest nem tartalmaz változásokat. A 33/B. §-ban azonban az óvodák mindennapi működési feltételeit jelentősen befolyásoló új rendelkezéssel találkoztunk, amely az alábbiakat tartalmazza.
326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet 33/B. § (5): Ha az óvoda reggel 8.00 óra előtt vagy a délutáni időszakban nem fejlesztő, iskola-előkészítő vagy más, kifejezetten nevelési jellegű foglalkozást szervez, ezen időszakokban a gyermekek felügyeletét nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott személy is elláthatja.
A Kormányrendelet rendelkezése tehát 2020. szeptember 1-jétől lehetővé tette, hogy az óvodában reggel 8 óra előtt vagy a délutáni időszakban a gyermekek felügyeletét a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott személy, így például a dajka vagy a pedagógiai asszisztens egyedül is elláthassa. Ennek azonban szigorú feltétele az, hogy a szóban forgó (óvodapedagógus jelenléte nélküli) időszakban az óvodai csoportban nem folyhat fejlesztő, iskola-előkészítő vagy más nevelési jellegű foglalkozás. Ez a rendelkezés nagymértékben segíthet az óvodai feladatok jogszerű ellátásában, a gyermekek felügyeletében. A látszólag súlytalan „délután” szó valójában azt jelenti, hogy a gyermekek felügyeletéhez 12 órától az óvoda jellemzően 17 óra körüli zárásáig elegendő a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő foglalkoztatott közreműködése, valamint a reggel 8 óra előtti másfél-két órában sem feltétlenül szükséges óvodapedagógus jelenléte, amennyiben a szóban forgó időszakokban az óvoda nem szervez foglalkozásokat a gyermekek számára. A rendelkezést követően egy óvodai csoportban akár napi hétórányi időtartamban is megoldható a gyermekek felügyelete a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben alkalmazott dajkák vagy más nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak munkavégzésével úgy, hogy az adott időszakban a csoportban nincs jelen óvodapedagógus.
Az óvodapedagógusok oldaláról közelítve az új lehetőséghez az óvoda minimális erőforrásokkal történő működtetéséhez tehát elegendő, ha egy-egy csoportban 8 és 12 óra között, azaz napi négyórás időtartamban van jelen óvodapedagógus, és az ezen kívüli időszakban a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott alkalmazott láthatja el a felügyeleti feladatokat. Végezzünk most további számításokat annak érdekében, hogy áttekinthessük az óvodapedagógusok munkavégzését jelentősen befolyásoló 2020-ban bevezetett módosítás következményeit illetve hatásait!
Első példánkban vegyünk egy 100 gyermeket ellátó, négy csoporttal működő óvodát, amely napi tízórás nyitva tartással működik, azaz teljes heteken heti 50 órán át fogadja a gyermekeket. A 2020. augusztus 31-ig érvényes működési rend szerint a heti 50 óra nyitva tartás során végig óvodapedagógusnak kellett jelen lennie az intézményben, napi két-két órán át pedig átfedésben együttesen kellett dolgozniuk a csoportban. Ez azt jelentette, hogy egy csoport működtetésére 50 + (5 x 2), azaz 60 óra óvodapedagógusi munkaóra volt szükséges, amely szinte teljes mértékben lefoglalta két pedagógus 2 x 32, azaz 64 órás neveléssel-oktatással lekötött munkaidejét. A négycsoportos óvoda ezért nyolc beosztott óvodapedagógus foglalkoztatását tette szükségessé. Az óvodavezető (kötelező óraszáma 100 gyermek esetében 10 óra) és az óvodavezető-helyettes (kötelező óraszáma a 24 óra) figyelembe vételével tehát a négycsoportos óvoda működtetése a vezetőkkel együtt tíz óvodapedagógus foglalkoztatását igényelte. Az erőforrásokkal való takarékoskodás vagy pedagógushiány esetében az óvoda működtetése kilenc óvodapedagógussal is megoldható volt, hiszen a vezetők 10 + 24 óra kötelező óraszáma mellett a többi hét pedagógus 32 órás foglalkozásszáma 224 órát, a vezetőkkel együtt tehát 258 órát tett ki, amely a négy csoportra elosztva 64,5 órát ad a minimálisan szükséges 60 óra mellett. A 2020. szeptember 1-jén hatályba lépett könnyítések eredményeként minden csoportban elegendő a napi négyórás óvodapedagógusi közreműködés, amely egy-egy csoportra heti 20 órát, a négy csoportra heti 80 órát vesz igénybe, mivel az átfedési idő már nem kötelező. A működtetéshez szükséges 80 órából az óvodavezető és helyettese 34 órát lát el, így a maradék óraszám 46 óra, amely a beosztott óvodapedagógusok 32 órás neveléssel-oktatással lekötött óraszámával számolva 1,43 főt ad eredményül, azaz a két vezetővel együtt négy óvodapedagógus foglalkoztatásával az óvoda minimális elvárásoknak megfelelő jogszerű működtetése megoldható. Összegezve tehát számításaink eredményeit, a négycsoportos óvoda 2020. szeptember 1. előtt minimálisan kilenc óvodapedagógus közreműködését igényelte, amely mutató 2020. szeptember 1-jétől az új rendelkezések bevezetésével négy főre csökkent.
Ha egy egycsoportos óvodára vonatkozóan végezzük el a számításokat az óvoda szintén tízórás nyitva tartása esetén, akkor 2020. augusztus 31-ig a napi tízórás, heti 50 órás nyitva tartás és a folyamatos pedagógusi jelenlét, valamint a nap két-kétórás átfedési idővel a csoport ellátása heti 60 óra foglalkozásokkal töltött pedagógusi munkaidőt igényelt. Az óvodavezető kötelező óraszáma az egycsoportos óvoda gyermeklétszáma mellett 12 óra, a beosztott óvodapedagógus 32 órás óraszámával együtt 44 órát tett ki, tehát a 60 órából lefedetlenül maradt 16 óra, amely éppen egy félállásban foglalkoztatott harmadik óvodapedagógus óraszáma. 2020. augusztus 31-ig tehát az egycsoportos óvoda jogszerű működtetéséhez – az óvodavezetővel együtt – 2,5 óvodapedagógus foglalkoztatása volt szükséges. A 2020. szeptember 1-jei változások következtében az egy csoport nevelése naponta minimálisan négy órát, azaz heti 20 órát vesz igénybe, amelyből az óvodavezető kötelező óraszáma 12 órát tesz ki, tehát a második óvodapedagógus foglalkoztatására – a minimális ellátási feltételek biztosítása mellett – elegendő heti 8 órányi foglalkoztatás, amely a heti 32 órának csupán negyede, azaz egy negyed álláshelyen foglalkoztatott beosztott óvodapedagógussal a minimálfeladatok megoldhatók. Összegezve tehát számításunk eredményét, az egycsoportos óvoda működtetéséhez 2020. szeptember 1-jéig 2,5 óvodapedagógusi státus, azt követően pedig 1,25 pedagógus álláshely betöltése – a legszorosabban véve – elegendő.
Az óvodai feladatellátásban bevezetett jogszabály-módosításra azért volt szükség, mert immár országos szinten jelentkezett az óvodapedagógus-hiány, a hátrányos helyzetű kistérségekben pedig rendkívül nehéz volt az óvodai csoportok minimális ellátásának biztosítása. A hiányzó óvodapedagógus-létszám miatt nehézségekbe ütközött a kötelező átfedési idővel kapcsolatos miniszteri rendelet betartása, és egyre több esetben került sor (vagy kellett volna sorra kerülnie) rendkívüli munkavégzés, túlmunka elrendelésére.
A 2020. szeptember 1-jén bevezetett új rendelkezések kapcsán semmiképp sem kellett arra számítanunk, hogy az országban foglalkoztatott óvodapedagógusok számában jelentős csökkenés következik be, bár ennek elvi lehetősége fennállt. Azokban az óvodákban, ahol biztosítható az óvodai csoportok folyamatos óvodapedagógusi munkavégzéssel történő működtetéséhez szükséges óvodapedagógusok száma, azaz csoportonként két-két óvónő foglalkoztatása, a csoportok ellátása továbbra is döntő többségében óvodapedagógusok irányításával történik. Az ehhez szükséges normatív támogatást – az óvodában foglalkoztatott gyermekek számának függvényében – továbbra is az éves költségvetési törvény biztosítja, amely nagyobb létszámú óvodákban hozzávetőleg elegendő forrást tartalmaz a megfelelő számú pedagógus alkalmazásához. A csoportok folyamatos foglalkoztatásában jelenlévő óvodapedagógusok száma azokon a településeken, azokban a kistérségekben erőteljesen csökkenhetett, ahol a jogszabálymódosítás előtt is rendkívül nehéz (ha nem lehetetlen) volt a folyamatos óvodapedagógusi jelenléthez szükséges számú humán erőforrás biztosítása.
A nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott alkalmazottak a dajkák és a pedagógiai asszisztensek személyében eddig is lényeges feladatokat végeztek az óvodákban, hiszen az óvodai csoportok mindegyikében segítették a pedagógusok munkáját, végezték a csoport működtetésével, a gyermekek étkeztetésével és felügyeletével kapcsolatos sokoldalú és nélkülözhetetlen feladataikat. A jogszabály 2020. szeptember 1-jén hatályba lépett módosításával tágabb lehetőség nyílt a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott személyeknek a gyermekek önálló felügyeletébe és ellátásába történő bevonására. A dajkák és a pedagógiai asszisztensek lelkiismeretes tevékenysége nem pótolja az óvodapedagógusok szakszerű nevelő tevékenységét. Ha a csoportok felügyeletében az eddigieknél nagyobb szerepet kaptak a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő tevékenységet végző alkalmazottak, akkor az óvodai ellátástól megszokott hagyományosan színvonalas óvodai nevelő tevékenységnek, a foglalkozások tartásának, az iskolaelőkészítő tevékenységeknek az eddigieknél akár jelentősen kevesebb időtartamban kellett megvalósulniuk, azaz a kevesebb óvodapedagógusi jelenlétnek a nevelőmunka hatékonyságának növelésével kellett együtt járnia.
Hogyan változott az elmúlt három évben az óvodákban foglalkoztatott pedagógusok száma
A 2020-ban bevezetett változások hatályba lépése óta eltelt három év. Most tekintsük át azt, hogy ebben az időszakban hogyan változott a magyar óvodákban foglalkoztatott pedagógusok száma! A https://allasod.hu portál adatai szerint 2023. július 2-án 1.074 óvodapedagógusi státuszra kerestek jelentkezőt, ebből budapesti óvodákban 252 pedagógus álláshelyet hirdetnek. Ugyanezen portálon szűrhető a Közigállás portálon keresett álláshelyek száma, amely ugyanezen a napon 987 fő volt. A Közigállás portálon 2022 júniusában – tehát egy évvel korábban – 940 fő volt a keresett óvodapedagógusok száma. Az elmúlt egy évben tehát a 2020-ban bevezetett intézkedések ellenére sem csökkent az óvodapedagógus-hiány a magyar óvodákban. Most vizsgáljuk meg, hogy a 2019/2020-as nevelési évtől napjainkig hogyan alakult az óvodapedagógusok, illetve az óvodába járó gyermekek száma.
| Nevelési év | 2019/20 | 2020/21 | 2021/22 | 2022/23 |
| Óvodapedagógusok száma | 31 054 | 30 957 | 30 750 | 30 648 |
| Óvodások száma | 386 240 | 386 134 | 386 749 | 386 649 |
Forrás: https://www.ksh.hu/stadat_files/okt/hu/okt0007.html
Amint látjuk, az elmúlt négy év során az óvodapedagógusok száma szinte állandónak tekinthető, de az óvodai ellátást igénybe vevő gyermekek száma is csak minimálisan változik, a legnagyobb és a legkisebb létszám eltérése is csupán 0,15%-os mértékű. Az egy óvodapedagógusra jutó gyermekek száma a 2019/2020-as nevelési évtől a 2022/2023-as nevelési évig minimális változást mutat, egyetlen tizedes eltéréssel 10,5 gyermek/pedagógus. Az óvodákban tehát jelenleg – csupán a júniusi adatok alapján – az óvodapedagógus állások legalább 3,3%-a betöltetlen, de valószínűsíthető, hogy a tényleges óvodapedagógus-hiány ennek kétszerese, hiszen távolról sem gondolhatjuk, hogy a fenti állásportálon egyidőben minden meghirdetésre váró óvodapedagógusi álláshely megjelenik.
Az óvodás gyermekek óvodai nevelésével kapcsolatos óvodapedagógus-hiány továbbra is igen súlyosnak látszik, a keresett óvodapedagógusok száma pedig határozott növekedést mutat. Ennek megoldása érdekében a Kormányzat olyan intézkedést kíván hozni, amelynek részeként (ismét) bevezetik a középfokú óvodapedagógus-képzést, azaz középfokú óvodapedagógusi szakképzettséget lehet majd szerezni négyéves középiskolai (bizonyára technikumi) tanulmányokkal vagy az érettségire épülő kétéves OKJ-s szakmai képzéssel. Ez az intézkedés nyilvánvaló következménye annak a mindennapi tapasztalatunknak, hogy az ország számos településén és óvodájában kritikus az óvodapedagógus-hiány, amely veszélyezteti a szakszerű óvodai ellátást. Óvodapedagógus kérdezőim közül egyre többen teszik föl azt a kérdést, hogy a sikertelenül meghirdetett óvodapedagógusi pályázatot követően hogyan foglalkoztathatnának (óvodapedagógusi szakképzettséggel nem rendelkező) pedagógiai asszisztenst vagy dajkát óvodapedagógus munkakörben. A jelenleg hatályos jogszabályok szerint erre semmilyen jogszerű lehetőség nincs: óvodapedagógus munkakört csak diplomás óvodapedagógusok tölthetnek be. Ezeken kívül jogszerűen foglalkoztathatók óvodapedagógusi munkakörben azok, akik óvónői szakközépiskolában szerzett érettségi-képesítő bizonyítvánnyal rendelkeznek, abban az esetben, ha a bizonyítvány, oklevél megszerzése óta 1996. szeptember 1. napjáig az adott pedagógus-munkakörben legalább hét év szakmai gyakorlatot szereztek. A Státusztörvény hatálya lépését követően 2024. január 1-jétől ismét lehetőség nyílik arra, hogy a pedagógusképző intézmény végzős hallgatóját megszerzendő szakképzettségének megfelelő pedagógus munkakörben foglalkoztassák, tehát az utolsó éves óvodapedagógus hallgatók jogszerűen vehetők majd föl óvodapedagógus munkakörbe.
A szakképzetlen pedagógiai asszisztensek vagy dajkák óvodapedagógus munkakörbe történő kinevezése vagy ilyen munkakörben történő foglalkoztatásuk jelenleg teljes mértékben szabálytalan. Az óvodavezetőknek vigyázniuk kell arra, hogy a normatíva igénylése és elszámolása kizárólag a ténylegesen és jogszerűen pedagógus munkakörben foglalkoztatott óvodapedagógusok után lehetséges. Tehát hiába tölt be – nyilván szorító kényszerből – egy pedagógiai asszisztens óvodapedagógusi munkakört, ez után pedagógusi normatív támogatás nem igényelhető és nem számolható el.
Az óvodákban számított pedagóguslétszám meghatározása a 2023. évi központi költségvetési törvényben meghatározott képlettel történik:
Psz = [(L1 / Cs) * Feh1 + Vk1 + Op1]*8/12 + [(L2 /Cs) * Feh2 + Vk2 + Op2]*4/12
ahol: Psz = a 2023. évre számított pedagógusok létszáma, egy tizedesre kerekítve,
L1; L2 = a 2022/2023., illetve a 2023/2024. nevelési évben szervezett csoport(ok)ban ellátott összes gyermekek létszáma, Cs = csoport átlaglétszám 20 fő, Feh1; Feh2 = foglalkozási együttható az 50 órában egységesen meghatározott, óvodai foglalkoztatási időkeret, az Nkt. szerinti pedagógus heti kötelező óraszám, illetve kötött munkaidő figyelembevételével: 1,62; Vk1; Vk2 = a 15.3.2. pont szerint számított vezetői órakedvezmény miatti pedagógus-többletlétszám a 2021/2022., illetve a 2022/2023. nevelési évben (egy tizedesre kerekítve).
A számított pedagógus álláshelyek kiszámításakor a törvény a naptári évet – a nevelési éveknek megfelelően – két részre bontja: a januártól-augusztusig és a szeptembertől decemberig terjedő szakaszra. Ebben a két időszakban természetesen eltérhet a gyermekek létszáma, ezeket az időszakokat ezért külön-külön kell számolnunk és összesítenünk. Példáinkban – az egyszerűség kedvéért – feltételezzük, hogy a két nevelési évet érintő naptári évben nem változik az ellátott gyermekek létszáma. A számításokat elvégezve például egy egycsoportos, 2023-ban egész évben 24 gyermeket ellátó óvodában a pedagógusok számított létszáma Psz=(24/20*1,62+0,625+0)=2,6. Egy négy csoporttal, és a teljes naptári évben 80 ellátott gyermekkel és két magasabb vezetővel működő óvodában Psz=(80/20*1,62+0,8125+0)=7,3 fő a számított és az előírásoknak megfelelően kerekített pedagóguslétszám. A zárójeles kifejezés második tagja a vezetők után járó órakedvezményeket ellentételezi. Mindkét példában a szükséges pedagógusok számított létszámának 70%-át határozatlan időre szóló munkaviszonyban kell foglalkoztatni, ez a példaként hozott egycsoportos óvodában 1,8 főt, a négycsoportos óvodában pedig 5 főt jelent. Ha tehát például a négycsoportos óvodában nincs az egész érintett időszakban legalább öt óvodapedagógus határozatlan időre szóló munkaviszony formájában foglalkoztatva, akkor az óvoda 2023-ban nem rendelkezik a működéséhez szükséges személyi feltételekkel. Az egycsoportos óvoda esetében – amint láttuk – a határozatlan időre szóló munkaszerződés formájában foglalkoztatott óvodapedagógusok minimális létszáma a példában 1,8 fő. Ez azt jelenti, hogy ennek az óvodának a jogszerű működtetéséhez jellemzően két szakképzett óvodapedagógus határozatlan időre munkaviszonyban történő foglalkoztatása szükséges, és az intézményvezető mellett legalább 0,8 státuszban, azaz heti 32 órában határozatlan időre szóló részmunkaidős munkaszerződésben kell foglalkoztatni egy beosztott óvodapedagógust.
A két tagintézményben nyolc csoportban 180 gyermeket ellátó óvoda esetében a Köznevelési törvény 1. sz. melléklete az intézményvezető mellett kötelezően elrendeli egy fő intézményvezető-helyettes és két fő tagintézményvezető megbízását, valamint az 5. sz. mellékletben meghatározza az intézményvezető és három vezetőtársának kötelező óraszámát 10+24+24+24 = 82 órában. Az óvodában számított pedagóguslétszám formulájában így a Költségvetési törvény képletével kiszámolt Vk1 számértéke 1,44, vagyis a vezetők órakedvezményét ennyi státus finanszírozásával támogatja a költségvetés. Az említett nyolc csoportos óvodában tehát a pedagógusok elismert száma Psz=(180/20*1,62+1,44+0)=16,0 fő. E létszám 70%-ának, azaz legalább 11,2 főnek az óvodában határozatlan időre szóló munkaszerződéssel kell rendelkeznie. Ennek biztosítása a nagyobb óvodákban általában nem jelent problémát. Számításunk egyben arra a közismert és egyszerű tényre is rámutat, hogy egy óvoda igényes működéséhez csoportonként nagyjából két óvodapedagógus alkalmazása szükséges, de a dajkák és más nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott munkavállalóknak az óvodai csoportok ellátásába történő bevonásával ez a létszám – persze az ellátási és nevelési színvonal csökkenésével – mintegy 30%-kal csökkenthető.
A központi költségvetés tehát biztosítja a fentiek szerinti számított pedagóguslétszám finanszírozását a pedagógus álláshelyek normatív támogatásával. Ha azonban az egycsoportos óvodában a finanszírozható 2,6 óvodapedagógus státusz helyett csak egyet, a négycsoportos óvodában a finanszírozható 7,3 fő helyett például csak öt szakképzett óvodapedagógust foglalkoztatnak, akkor a normatív támogatás igénylésekor/elszámolásakor csak egy, illetve öt óvodapedagógus normatívájára jogosultak, a többi normatív támogatási lehetőséget elveszítik.
Felhívjuk az olvasók figyelmét arra, hogy „A pedagógusok új életpályájáról” szóló új törvény (Státusztörvény) bevezetésével összefüggésben 2024. január 1-jétől módosul a Köznevelési törvény 22. § (2) bekezdése, amely az intézmény működési feltételeként a számított pedagóguslétszámnak már nem a 70%-ában, hanem csak 50%-ában követeli meg azt, hogy a szóban forgó pedagóguslétszám határozatlan időre szóló köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban, munkaviszonyban vagy egyházi szolgálati jogviszonyban legyen foglalkoztatva. A rendelkezést nyilván azért kell bevezetni, mert ellenkező esetben sok óvoda és iskola nem tudná biztosítani a megfelelő létszámban határozatlan időre szóló munkaszerződéssel foglalkoztatott pedagóguslétszámot, így nem tudná teljesíteni az intézmény működéséhez szükséges feltételeket, azaz azt be kellene zárni.
A Státusztörvény hatályba lépésével kapcsolatban arra is felhívjuk a figyelmet, hogy a törvény 2024. január 1-jétől ismét bevezeti az óvodapedagógusok átfedési idejének biztosításával kapcsolatos rendelkezést, amely szerint – várhatóan – az egy csoporthoz beosztott két óvodapedagógusnak kétórás átfedési idővel kell váltania egymást. A törvény 130. §-ában meghatározottak szerint átfedési időnek minősül az az időtartam, amely alatt a napi munkarend szerint egymást váltó óvodapedagógusok az óvodai neveléssel kapcsolatos feladatokat közösen látják el. Amennyiben ez a kétórás átfedési idő nem biztosítható, vagy az óvodapedagógus másik óvodapedagógus nélkül látja el a csoporttal kapcsolatos feladatokat, akkor legfeljebb napi két órára, óránként a havi illetmény 1/174-ed részének megfelelő többlettanítási óradíj illeti meg.
Petróczi Gábor
tanügyigazgatási szakértő