Ez a cikk a pedagógusok éves teljesítményértékelésben való részvételi kötelezettségéről szól, figyelemmel az iskolában, óvodában, bölcsődében foglalkoztatottak esetére.

A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény (a továbbiakban: Púétv.) 98. § (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a munkáltató minden évben köteles a köznevelésért felelős miniszter rendeletében meghatározott szabályok szerint értékelni a pedagógus és a pedagógus szakképesítéssel vagy szakképzettséggel rendelkező nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott teljesítményét. A teljesítményértékeléssel kapcsolatos ágazati rendelkezéseket a 18/2024. (IV.4.) BM rendelet (a továbbiakban: TÉR rend.) határozza meg. A TÉR rend. 2. §-ának 1. pontja arról rendelkezik, hogy a teljesítményértékelésben azok kötelesek részt venni, akik a teljesítményértékelési időszak első napján (a 2024/2025-ös nevelési évben, tanévben 2024. szeptember 1-jén) legalább Pedagógus I. fokozatú besorolással rendelkező pedagógus munkakörben foglalkoztatottak, valamint a Púétv. 98. § (3) bekezdésében meghatározott pedagógus szakképesítéssel vagy szakképzettséggel rendelkező nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak.

E főszabály alkalmazásával ebben a cikkben tekintjük át azt, hogy kik azok a pedagógusok, illetve nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben pedagógus szakképzettséggel foglalkoztatott személyek, akiknek minden évben át kell esniük az értékelésen, illetőleg kik azok, akiknek nem kell részt venniük a teljesítményértékelésben. A legkönnyebb azt tisztázni, hogy azok, akik szeptember 1-jén Gyakornok fokozatban vannak, a TÉR rend. 2. § 1. pontja alapján mentesülnek a teljesítményértékelési rendszerben történő részvétel alól. Azok azonban, akik szeptember 1. napján Pedagógus I., Pedagógus II., Mesterpedagógus vagy Kutatótanár fokozatban vannak, az adott nevelési évben/tanévben kötelesek részt venni a teljesítményértékelésben. Figyelmünket most arra fordítsuk, hogy a speciális körülmények között foglalkoztatottak esetében kiket terhel és kiket nem terhel a teljesítményértékelési kötelezettség.

A leggyakoribb kérdésként az vetődik föl, hogy a nyugdíjasnak minősülő foglalkoztatottakat (pl. az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésével vagy a nők negyvenéves jogosultsági idejével öregségi nyugdíjellátást igénybe vevőket) terheli-e a teljesítményértékelési kötelezettség. Azt állapíthatjuk meg, hogy a jogszabályokban nincs olyan felmentő rendelkezés, amely a szóban forgó célcsoportot mentesítené a teljesítményértékelési rendszerben való kötelező részvétel alól, tehát – a cikkünk későbbi részeiben említett kivételektől eltekintve – a nyugdíjasok számára is kötelező a teljesítményértékelés. Ez akkor is igaz, ha az érintett nyugdíjas pedagógusokat minden tanévben /nevelési évben (megjegyzem: szabálytalanul) szeptember 1-jétől pl. június 30-ig szóló határozott idejű köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban foglalkoztatják.

Terheli-e a kötelezettség a határozott időre pedagógusként köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban vagy pedagógus szakképzettséggel nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottakat? Erről szóló mentesítő jogszabályi rendelkezés hiányában általában a határozott időre (pl. helyettesítés céljából) foglalkoztatottakat is érinti a teljesítményértékelési kötelezettség, (a vezetői megbízással rendelkezőket kivéve) számukra a személyes teljesítménycélokat szeptember 30-ig kell meghatározni. Amennyiben azonban a határozott vagy határozatlan időre szóló köznevelési foglalkoztatotti jogviszony a személyes teljesítménycélok rögzítésének fenti határidejét követően jön lére, akkor a személyes teljesítménycélokat a jogviszony kezdetének időpontjától számított 60 napon belül kell meghatározni, kivéve a hat hónapnál rövidebb határozott időre létesült jogviszonyt. Ezt a rendelkezést a TÉR rend. 5.§ (2) bekezdése tartalmazza. Ebből az is következik, hogy a szeptember 30. után hat hónapnál rövidebb határozott időre létrejövő köznevelési foglalkoztatotti jogviszony esetében nem kell meghatározni a teljesítménycélokat, az így hat hónapnál rövidebb határozott idejű kinevezéssel dolgozóknak nem kell részt venniük a teljesítményértékelési rendszerben. Ha azonban a határozott idő meghosszabbítására vagy a jogviszony határozatlan idejűvé módosítására kerül sor, a teljesítménycélokat ezzel egyidejűleg, a teljesítményértékelési időszak hátralévő részére szólóan meg kell határozni kivéve, ha a teljesítményértékelési időszakból a június 30-ig (óvodában augusztus 15-ig) kevesebb, mint 90 nap van hátra. Ezt a rendelkezést is a TÉR rend. 5. § (2) bekezdése tartalmazza.

Ez utóbbi rendelkezéssel kapcsolatos példák:

• ha az érintettet pl. szeptember 15-én nevezik ki határozott időre, akkor számára a teljesítménycélokat szeptember 30-ig ki kell tűzni és részt kell vennie a teljesítményértékelési rendszerben,
• ha az érintettet pl. október 15-én nevezik ki pl. június 30-ig szóló határozott időre, akkor számára a teljesítménycélokat november 15-ig kell meghatározni, és részt kell vennie a teljesítményértékelési rendszerben,
• ha az érintettet pl. október 15-én nevezik ki március 15-ig szóló öt hónapos határozott időre, akkor számára nem kell kitűzni a teljesítménycélokat és nem kell részt vennie a teljesítményértékelési rendszerben, mert kinevezése szeptember 30-át követően hat hónapnál rövidebb időtartamra jött létre.

Terheli-e az óraadókat, azaz a megbízási szerződéssel legfeljebb heti 14 óra/foglalkozás megtartására polgárjogi szerződés keretében alkalmazott személyeket. Az óraadóknak nincs kinevezésük, nincs besorolásuk, nincs munkakörük és illetményük, nincs szabadságuk, mert nem köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban, hanem megbízási szerződéssel a szerződésben rögzített díjazás ellenében dolgoznak az intézményben. Ha tehát egy óraadó kolléga szeptember 1. napján óraadói szerződés keretében dolgozik, akkor a szóban forgó napon nincs sem Pedagógus I. sem más fokozatú besorolása, azaz őt nem terheli a teljesítményértékelés kötelezettsége. Ha azonban pl. december 1. napján óraadói szerződését a munkáltatóval felbontja és ugyanezen a napon 60 napnál hosszabb időre szóló (pl. határozatlan idejű vagy egy évre szóló) köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt létesítenek, akkor a TÉR rend. 5. § (2) bekezdésében foglaltak alapján számára a teljesítménycélokat 60 napon belül, azaz január 30-ig meg kell határozni, és ennek alapján a tanévből/nevelési évből hátra lévő időszakban részt kell vennie a teljesítményértékelésben. Ha azonban az óraadói szerződést pl. április 2-án alakítják át köznevelési foglalkoztatotti jogviszonnyá, akkor iskola esetében a TÉR rend. 5. § (4) bekezdésében meghatározott június 30-i időpontig már kevesebb, mint 90 nap van hátra, ezért a TÉR rend. 5. § (2) bekezdése szerint a szóban forgó tanévben már nem kell részt vennie a teljesítményértékelésben. Óvoda esetében a TÉR rend. 5.§ (4) bekezdésében szereplő időpont augusztus 15-e, tehát ha az óraadói megbízási szerződés az ezt megelőző 90. napot (május 18.) követően szűnt meg és alakult át köznevelési foglalkoztatotti jogviszonnyá, akkor az óvodapedagógusnak a szóban forgó nevelési évben már nem kell részt vennie a teljesítményértékelésben.

Mi a helyzet a részmunkaidőben köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban dolgozó pedagógusokkal vagy pedagógus szakképzettséggel rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben dolgozó kollégákkal? A TÉR rend. 2. § 1. pontjában az értékelendő személyek meghatározása minden legalább Pedagógus I. besorolással rendelkező, pedagógus munkakörben foglalkoztatott, valamint pedagógus szakképesítéssel vagy szakképzettséggel rendelkező nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott személyre kiterjed, így a részmunkaidőben (annak mértékétől függetlenül) foglalkoztatottakra is. Tehát a részmunkaidőben köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban lévőkre is érvényes a teljesítményértékelési kötelezettség. Többen kérdezik azt is, hogy mi a helyzet abban az esetben, ha egy pedagógus részmunkaidőben két vagy akár több intézményben dolgozik pedagógusként köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban. A fentebb elmondottak alapján az érintett részmunkaidőben foglalkoztatott pedagógust is be kell vonni a teljesítményértékelésbe, de két intézményben történő teljesítményértékelése teljes mértékben felesleges és az informatikai rendszerben bizonyára nem is lehetséges. Ebben az esetben az egyes foglalkoztatóknak érdemes megállapodniuk abban, hogy az érintett kolléga teljesítményértékelésére melyik intézményben kerül sor, azonban teljesítménycélokat nyilván csak erre az intézményre vonatkozóan határozhatnak meg számára.

Most foglalkozzunk a bölcsődében foglalkoztatott (méltatlanul elhanyagolt) felsőfokú kisgyermeknevelői szakképzettséggel rendelkező kisgyermeknevelőkkel, akiket pedagógus-munkakörben foglalkoztatva a Púétv. 1. § (11) bekezdésében foglaltak szerint a pedagógus előmeneteli rend szerint kell besorolni és illetményüket ennek megfelelően kell megállapítani. Vajon bölcsődében foglalkoztatott pedagógusokként őket terheli-e a teljesítményértékelésben való részvételi kötelezettség? A Púétv. 1. § (11) bekezdése A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról  szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 15. § (10b) bekezdésére mutat, amely szerint a bölcsődében pedagógus-munkakörben foglalkoztatott személy előmeneteli és illetményrendszerére – többek között – a Púétv. 98. § (1)-(2), valamint (6) és (8) bekezdéseit kell alkalmazni, de a Púétv. alkalmazandó rendelkezései nem terjednek ki a Púétv. (3) bekezdésére, amely az évenkénti teljesítményértékelési kötelezettséget rendeli el. Mivel tehát a pedagógusok teljesítményértékelési kötelezettsége a Púétv. 98.§ (3) bekezdésében szerepel, de ennek alkalmazását a Gyvt. 15. § (10b) bekezdése nem rendeli el alkalmazni, a bölcsődében pedagógus-munkakörben foglalkoztatott kollégákat a pedagógus teljesítményértékelési kötelezettség nem terheli.

Egy másik gyakori kérdés az, hogy a nem igazgatói/főigazgatói megbízással rendelkező vezetők (igazgatóhelyettes, tagintézmény-igazgató, tagintézmény-igazgatóhelyettes, stb.) teljesítményértékelése pedagógusként vagy vezetőként, esetleg mindkét formában történik-e. Ez a problémafelvetés azért életszerű, mert egy óvodában igazgatóhelyettesi vagy tagintézmény-igazgatói vezetői megbízással rendelkező kolléga neveléssel-oktatással lekötött heti óraszáma (például 50-199 fős gyermeklétszám esetében) 24 óra, tehát heti feladataik mintegy kétharmadát óvodapedagógusi feladataikkal töltik, és csak a munkaidejük maradék egyharmadát kell vezetői feladataik ellátására fordítaniuk. A vezetői megbízással rendelkező kollégák (igazgató, főigazgató, igazgatóhelyettes, tagintézmény-igazgató, tagintézmény-igazgatóhelyettes, stb.) teljesítményértékelését a TÉR rend. 4. § (5) bek. b) szakasza szerint, valamint a TÉR rend. 3. sz. melléklete szerint az igazgató, főigazgató, igazgatóhelyettes, tagintézmény-igazgató, intézményegység-vezető, tagintézményigazgató-helyettes, intézményegységvezető-helyettes teljesítményértékelési szempontjai speciális vezetői szempontok, tehát a 3. sz. mellékletben felsorolt vezetőket nem pedagógusként hanem vezetőként kell szerepeltetni a teljesítményértékelés során. A vezetői feladatokkal megbízott kollégákat tehát pedagógusként nem kell szerepeltetni a teljesítményértékelési rendszerben, értékelésükre és az általuk elért teljesítményszint szerinti besorolásukra kizárólag vezetőként történő teljesítményértékelésük eredményeként van lehetőség. A szóban forgó vezetők számára nem pedagógus teljesítménycélokat, hanem vezetői teljesítménycélokat kell meghatározni.

Végezetül térjünk rá néhány speciális szakképzettséggel rendelkező pedagógus teljesítményértékelésben történő részvételére, így a hittant tanítók vagy az óvodapszichológusok, iskolapszichológusok részvételére. A hit- és erkölcstant vagy a hittan tantárgyat oktató személyeket a Köznevelési törvény 35/B. § rendelkezése szerint pedagógus szakképzettséggel rendelkezőnek kell tekinteni akár a bevett egyház által munkaviszonyban foglalkoztatott hit- és erkölcsoktatásban közreműködőket, akár az egyházi fenntartású intézményekben foglalkoztatottakat. A TÉR rend. 2. § 1. pontjában az értékelendők körének meghatározásakor az intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak szerepelnek, tehát például az egyházi jogi személynél (például a szerzetesrendeknél, egyházmegyéknél) munkaviszonyban lévő, nem az intézménnyel köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt létesítő személyek nem. Ha tehát egy hittant oktató, ennek megfelelő egyházi vagy hittudományi szakképzettséggel rendelkező személy az intézménnyel pedagógus köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban áll (pl. Pedagógus I. fokozatba sorolva), akkor a teljesítményértékelési rendszerben őt is értékelni kell. Ha nincs az intézménnyel pedagógus köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban (pl. óraadói megbízással dolgozik), akkor nem kell és nem is lehet bevonni a teljesítményértékelésbe. Az óvodapszichológusok vagy iskolapszichológusok esetében a Vhr. 2. sz. melléklete az óvodapedagógus/iskolapszichológus munkaköröket pedagógus munkakörként ismeri el, és betöltésük feltételeként pszichológus és óvodapedagógus vagy gyógypedagógus vagy konduktor vagy tanító vagy tanár, pszichológus tanácsadás és iskolapszichológia szakirányon, pedagógiai szakpszichológus, óvoda- és iskola-szakpszichológus, óvoda- és iskolapszichológus, tanácsadó szakpszichológus szakképzettségek egyikét írja elő. Amennyiben az óvodapszichológus/iskolapszichológus megfelel ezeknek a szakképzettségi követelményeknek, akkor őt pedagógus munkakörben lehet foglalkoztatni. Ha az adott intézménnyel iskolapszichológusként vagy óvodapszichológusként (akár részmunkaidős) köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt létesített és ennek következményeként az adott teljesítményértékelési időszak első napján legalább Pedagógus I. fokozatba van besorolva, számára a teljesítményértékelésben való részvétel kötelező.

Egy magánóvodában dolgozó igazgató kolléga vetette föl azt a problémát, hogy intézményében ő az egyedüli pedagógus munkakörben foglalkoztatott személy, így hogyan lehetséges a teljesítményértékelésben történő részvétele. Eltekintve attól, hogy egy egycsoportos óvoda jogszerű, szabályos működtetése nem lehetséges egyetlen (az igazgatói megbízást is ellátó) óvodapedagógussal, a jogszabályok rendelkezése egyértelmű: az igazgató kollégát vezetőként kell szerepeltetni és értékelni a teljesítményértékelési rendszerben. Számára a személyes teljesítménycélokat a fenntartónak kell kitűznie, és a fenntartó megbízottjának kell értékelnie az igazgató kolléga teljesítményét.

Kelt 2024. július 4-én

Petróczi Gábor tanügyigazgatási szakértő