Az átfedési idővel kapcsolatos rendelkezések végrehajtása az óvodákban

A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény (a továbbiakban: Púétv.) új, fontos rendelkezéseket tartalmaz az óvodapedagógusok munkavégzésével és annak díjazásával, többek között az átfedési idő bevezetésével kapcsolatban az alábbiak szerint:

Púétv. 130. § (2) Ha az óvodapedagógus az átfedési időre eső neveléssel-oktatással lekötött munkaidejében egyedül látja el a gyermekekkel való foglalkozással kapcsolatos feladatokat, legfeljebb napi két órára, óránként a havi illetmény 1/174-ed részének megfelelő többlettanítási óradíj illeti meg. Átfedési időnek minősül az az időtartam, amely alatt a napi munkarend szerint egymást váltó óvodapedagógusok az óvodai neveléssel kapcsolatos feladatokat közösen látják el.

Az átfedési idővel kapcsolatos rendelkezések értelmezése és végrehajtása rendkívül sok gondot jelent az óvodákban, az átfedési idő hiányában számos intézményben nem biztosítják a jogszabályban meghatározott kötelező díjfizetést vagy helytelenül értelmezik a rendelkezéseket.

A Púétv. bevezetésének részeként 2024. január 1-jén léptek hatályba az átfedési időre vonatkozó rendelkezések. Az olvasóinknak azt javasolom, hogy e cikk olvasása közben a kritikus részeknél mindig nézzék vissza a törvény fent idézett 130. §-ának (2) bekezdését, mert önálló jogalkalmazóként rendkívül fontos a jogszabályi rendelkezések pontos megértése. A kétórás átfedési idő nem újkeletű a magyar óvodák szabályozó környezetében: 2020 előtt hatályban volt a 326/2013. (VIII.30.) Korm. rendeletnek az az előírása, amely minden óvoda számára kötelezően elrendelte, hogy az adott csoportban egymást követő óvodapedagógusok legalább két órás átfedési idővel váltsák egymást annak érdekében, hogy a kétórás átfedési időszakban zökkenőmentesen tudják átadni-átvenni a csoporttal kapcsolatos feladatokat. A fokozódó óvodapedagógus-hiány azonban arra késztette a jogalkotót, hogy törölje az átfedési időre vonatkozó rendelkezéseket, amelynek következményeként 2020. szeptember 1-től 2023. augusztus 31-ig már nem volt kötelező az átfedési idő biztosítása.

Az új pedagógus életpálya bevezetésével (és bizonyára a középfokú óvodapedagógus-képzés feltámasztásával) párhuzamosan 2024. január 1-jétől ismét preferálja a jogalkotó a csoportonként két-két órás átfedési időt azzal a lényeges különbséggel, hogy amennyiben egy óvoda egy csoportjában mégsem sikerül azt biztosítani, akkor önmagában ettől még nem válik jogellenessé az óvoda működése, csupán az átfedési idő hiányában díjazást kell biztosítani az érintett pedagógusoknak. Tekintsük most át az átfedési idő biztosításával kapcsolatos rendelkezéseket kiemelt figyelemmel a kisebb létszámmal működő óvodákra, ahol többségében – az önkormányzati fenntartású nagy óvodákhoz képest – általában néhány csoportban viszonylag kevés óvodapedagógus végzi nevelő munkáját, éppen ezért egy-egy pedagógus betegsége vagy más természetű távolléte, esetleg egy megüresedő vagy betöltetlen óvodapedagógusi státusz nehezebben megoldható problémákat generálhat.

A 401/2023. (VIII.30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 9. § (5) bekezdése úgy rendelkezik, hogy ha az óvoda reggel 8.00 óra előtt vagy a délutáni időszakban nem fejlesztő, iskola-előkészítő vagy más, kifejezetten nevelési jellegű foglalkozást szervez, ezen időszakokban a gyermekek felügyeletét nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott személy is elláthatja. Az óvodai csoportban mindennap 8 és 12 óra között kötelező tehát az óvodapedagógus jelenléte, a dajkák vagy pedagógiai asszisztensek óvodapedagógus nélkül csak 8 óráig és 12 óra után lehetnek a csoportban. 

Gyakori problémát jelent az, hogy kell-e átfedési időre járó többlettanítási óradíjat fizetni annak az óvodapedagógusnak, aki – akár egész nap, de legalább napi két órában – dajkával, pedagógiai asszisztenssel „átfedésben” látja el a csoport nevelési feladatait. A törvény e tekintetben is egyértelmű, hiszen „egymást váltó óvodapedagógusok” közös, egyidejű és egymást váltó munkájával definiálja az átfedési időt. Tehát átfedési időt kizárólag két egymást váltó óvodapedagógus realizálhat, az egyetlen óvodapedagógus mellett párhuzamosan dolgozó dajka vagy pedagógiai asszisztens semmiképpen. Ha tehát váltó óvodapedagógus hiányában az átfedési időt nem lehet megvalósítani, akkor az érintett pedagógusnak jár az átfedési idő hiányában kifizetendő többlettanítási óradíj.

Gondoljuk most át a rendelkezésnek azt a részét, mely szerint az átfedési idő a napi munkarend szerint „egymást váltó óvodapedagógusok” közreműködésével valósul meg. Tehát az adott napon a csoportban két óvodapedagógus végez munkát úgy, hogy a „délelőttös” pedagógus pl. 7.00-13.00 óráig van beosztva, és az őt váltó „délutános” pedagógus pedig pl. 11.00 órától 17.00 óráig végzi óvodapedagógusi munkáját. A vázolt esetben természetesen szabályosan valósul meg a két egymást váltó óvodapedagógus esetében a kétórás átfedési idő. Az átfedés kevésbé tipikus módon is megvalósítható például úgy, hogy a csoporthoz beosztott délelőttös óvodapedagógus 7.00-15.00 óra között végzi munkáját, és a délutános kollégája 13.00-17.00 óráig dolgozik a csoportban, itt azonban gondoskodni kell a legfeljebb hatórás folyamatos munkavégzést követően szükséges munkaközi szünet kiadásáról. Nincs akadálya annak sem, hogy a délutános kolléga az óvoda igazgatója vagy más vezetője legyen, de az igazgató kolléga mindennap nem tud ennek megfelelő napi négyórás csoportban teljesítendő munkát végezni, mert heti óraszáma korlátozott, a kisebb óvodákban például heti 12 óra. Az óvodai vezetőknek az átfedési idő biztosításában ezért korlátozott szerepük lehet, hiszen a szabályos átfedéshez legalább napi két óra közös munkavégzés szükséges, az „egymást váltó” kritérium azonban csak úgy valósulhat meg, ha a vezető az átfedési idő két óráját követően még tovább is a csoportban végez óvodapedagógusi munkát.

Vizsgáljuk meg az ábrán az első, tipikus példaként bemutatható munkaidő-beosztást, ahol a kétórás átfedési idő biztosításával két egymást váltó óvodapedagógus dolgozik a csoportban, így teljes mértékben biztosítottak az átfedési idő biztosításával kapcsolatos követelmények úgy, hogy mindkét pedagógus 6-6 órát dolgozik a csoportban. A második példa látszólag alig különbözik az elsőtől, azonban az első óvodapedagógus folyamatos hétórás munkabeosztásával már nem jogszerűek a foglalkoztatási körülmények, hiszen a munkáltató nem gondoskodott a legfeljebb hat óra összefüggő foglalkoztatást követő munkaközi szünet biztosításáról.

Ha ebben a szervezési formában a munkáltató a jogszabályoknak megfelelően biztosítja a délelőttös pedagógus számára a munkaközi szünetet, akkor legalább három óra folyamatos munkavégzést követően (példánkban 10.00 órától) 20 perces munkaközi szünetet szervez a pedagógusnak, amelyet sárga kiemeléssel jelöltünk. Ebben a 20 perces időszakban azonban az óvoda igazgatójának vagy másik pedagógusának azonban be kell ugrania a csoportba, hiszen ebben az időszakban a gyermekek nem maradhatnak pedagógus felügyelete nélkül.

A következőkben tárgyaljunk néhány tipikus problémáról, amelyet óvodaigazgatók és pedagógusok vetettek fel az átfedési idő gyakorlatával kapcsolatban.

Az átfedési idő teljesülését a konkrét napi munkabeosztás vagy a heti/havi munkaidő-beosztás alapján kell vizsgálni? A jogszabály e tekintetben is világosan fogalmaz: „a napi munkarend szerint” egymást váltó óvodapedagógusokról beszél, tehát az adott konkrét nap megvalósuló munkaidő-beosztás, nem pedig az általános, pl. a munkatervben vagy a heti előzetes beosztásban szereplő munkaidő-beosztásról van szó. Vagyis ha a két pedagógus váltásával működő csoportban egy adott napon az egyik pedagógus beteg, és nem tudnak helyette másik pedagógus helyettesítőt biztosítani, akkor az átfedési időre vonatkozó rendelkezések nem teljesülnek, a kétórás átfedési idő hiányában többlettanítási óradíjat kell fizetni.

Egy szakértő kolléga álláspontja azt tartalmazta, hogy az altatási idő alatt az óvodában az ÓNOAP szerint nem folyik nevelési tevékenység, ezért ezen idő alatt átfedési idő hiányában nem kell díjazást fizetni. Nincs igaza, hiszen az átfedési időt a jogszabály a „neveléssel-oktatással lekötött” munkaidőhöz, nem pedig a neveléssel eltöltött időhöz köti. Mivel az altatási idő a pedagógusok neveléssel-oktatással lekötött munkaidejében történik, ezen idő alatt is értelmezhető az átfedési idő. Egy másik szakértő kolléga úgy vélekedett, hogy a két pedagógussal működő csoport egyik pedagógusának távollétében az átfedési idő nem is értelmezhető, ezért nem is kell erre az időszakra többlettanítási óradíjat fizetni. A jogszabály azonban világosan azt határozza meg, hogy mikor teljesül az átfedési idő: azaz mindazokban az esetekben, amikor azt az óvoda vezetője bármely oknál fogva nem tudja biztosítani, ki kell fizetni az átfedési idő hiányában járó díjazást.

Sok olyan jelzés érkezett hozzám – főként a magánfenntartású, valamint a kisebb óvodákból – hogy a fenntartó források hiányában nem tudja biztosítani az átfedési idő hiányában kötelező díjazást, illetve a kifizetést ahhoz köti, hogy az Államkincstár biztosít-e ahhoz külön fedezetet. Először is azt kell leszögeznünk, hogy a törvényben meghatározott esetben az átfedési idő hiányában kifizetendő díjazás független az intézmény vagy a fenntartó gazdasági lehetőségeitől vagy szándékától, annak kifizetése minden munkáltató számára kötelező. Nem képezheti tehát mérlegelés tárgyát a kifizetés: ha egy adott napon (vagy akár folyamatosan) nem teljesülnek az átfedési időre vonatkozó követelmények, akkor a díjazás kifizetése kötelező. Az államháztartás által biztosított pedagógus normatíva biztosítja a fedezetet mindazokhoz a kiadásokhoz, amelyek a pedagógusok foglalkoztatásával kapcsolatosak, így az átfedési idő hiányában fizetendő díjazáshoz is. Egy önkormányzati fenntartású egycsoportos óvoda egyetlen óvodapedagógusának (aki egyben a vezetői feladatokat is ellátja) illetményéről pedig a fenntartó úgy nyilatkozott, hogy éppen elég magas ahhoz, hogy az óvoda teljes nyitva tartása alatt – minden átfedési idő és tartós helyettesítési megbízás nélkül – ellássa az óvodapedagógusi és az igazgatói feladatokat is. Ez az álláspont és az ilyen gyakorlat többszörösen törvénysértő, így a jogalkalmazásban akár csak minimálisan is járatos fenntartó ilyen álláspontot nem képviselhet.

Az átfedési idő gyakorlata – amint azt cikkünk elején kifejtettük – nem újkeletű az óvodákban, de a 2020. szeptember 1. és 2023. december 31. közötti időszakban a jog valóban nem alkalmazta. 2024. január 1-jétől azonban ismét figyelemmel kell lenni az átfedési időre vonatkozó rendelkezések pontos, gondos, az óvoda és az óvodapedagógusok érdekeinek megfelelő jogszerű alkalmazásában.

Petróczi Gábor

tanügyigazgatási szakértő, c. főiskolai docens